Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-06 / 105. szám

0 1977. május 6., péntek —

Kerti szerszámokról kertelés nélkül

Van önnek kertje, háztáji gazdasága? Vásároljon szerszámot, kisgépet, növényvédő szert, vetőmagot!

— Vegyek, vegyek, de hol? — replikázott az egyik kiskerttuiajdonos.

— A szaküzletekben — mondtam csodálkozva.

— Ugyan, kinek van ideje nyakába venni a megyét egy kapa vagy gereblye miatt? — kérdezett vissza rezignáltam

Igények

Valóban, sok ember nem vállalkozik erre, de a megyei kereskedelmi felügyelőség a társadalmi ellenőrök segítségével megnézte, milyen a kínálat ezekből a fontos cikkekből; nem károsítják-e meg a fogyasztókat?

Mielőtt a tapasztalatokról szólnánk, érdemes megemlíteni, hogy a lakosság zöldséggel és gyümölccsel való ellátásának javításában nagy szerepe van annak az együttműködésnek, amely a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok, szövetkezetek között jött létre az áruk beszerzését, forgalmazását illetően. Szűk-. ség is van erre, hiszen az utóbbi időben megkétszereződött a kertészkedők száma megyénkben. Számos mező- gazdasági szaküzlet, kölcsönzőbolt nyílt. A kondorosi ÁFÉSZ például öt évre szóló együttműködési szerződést kötött az AGROKER Vállalattal kisgépeket, műtrágyát, alkatrészeket árusító raktár létrehozására.

Ez mind nagyon szép, mondhatná valaki, a polcokra azonban áru is kell. Szerencsésebb azonban úgy fogalmazni : van áru, de a megnövekedett igényeket még nem tudják kielégíteni. Az ellenőrök megállapították, hogy csak elvétve lehet kapni békési, miskolci, villás, pengés kapákat. A kerti ásók, lapátok, gereblyék beszerzése szintén gondot okoz. A VlDIA Nagykereskedelmi Vállalat rendeléseit vissza sem igazolták a termelő vállalatok. A külföldi áruk beérkezése is jócskán késik. Nehezíti a helyzetet, hogy ezek lényegesen drágábbak a hazai szerszámoknál. Hiánycikk a horganyzott öntözőkanna, a különböző pvc- és gumitömlő, palántázókanál, néhány motoros kapa, permetezőszivattyú.

Fóliák

És mi van a fóliával? Nos, a helyzet nem valami rózsás. Ugyanis a megyei AGROKER Vállalat sem méretben, sem választékban nem tudja folyamatosan kiszolgálni vevőit. A kertészkedők annak sem örülnek túlságosan, hogy a fóliapálcát Kecskeméten, a közkedvelt Pásztó-fóliasátrat pedig csak Budapesten vehetik meg. Hazai permetezőgépekből viszont annyira felgyülemlett a készlet, hogy a leértékelés gondolatával foglalkoznak. Ugyanakkor külföldiből még kevés van; a beérkező mennyiség dupláját is el tudnák adni.

Az utóbbi években nincs különösebb panasz a műtrágyák, növényvédő szerek ellátására. Annál több a csomagolásra. A vállalat ebben az esztendőben szennyezett és szakadt csomagolás miatt csaknem hárommillió forint értékű Primol és Satox növényvédő szert leértékelve volt kénytelen forgalomba hozni. Ezenkívül 200 mázsa .műtrágyát értékesítettek olcsóbban azért, mert a fóliazsákok nem bírják a többszöri rakodást, szállítást, könnyen kiszakadnak. Jó lenne odafigyelni a gyáraknak, hiszen ez jelentős károkat okoz a népgazdaságnak.

Mérgek

Mivel a növényvédő szerek sok mérgező anyagot tartalmaznak, különös gondossággal vizsgálták ezek keBorműzeum Hegyaljait

A Tokajhegyaljai Állami Gazdaság borkombinátjának hegyaljai bormúzeumában jelenleg 220 ezer palack bort őriznek. A különböző évjáratú borokhoz majdan aukciókon juthatnak a gyűjtők. (MTI-fotó, Danis Barna felvétele — KS)

zelését, raktározását. A tapasztalatok kedvezőek. A kereskedelmi dolgozók általában ismerik az előírásokat. A kondorosi ÁFÉSZ vegyi boltjában viszont nem tartották be_a szabályokat, ezért felelősségre vonásra került sor.

Nem mindegy, hogy milyen vetőmagvak kerülnek a földbe. így gondolják ezt á megyei vetőmag-felügyelőségen is. A vizsgálat kiderítette, hogy az elmúlt negyedévben 11 kereskedelmi egységben nézték meg: betartják-e a boltokban a minőségre vonatkozó előírásokat? Megállapították, hogy a magvak csírázóképessége jó, több a kisebb kiszerelésű áru, azonban a fóliatasakok itt is gyengének bizonyultak.

Ami az árakat illeti; néhány érdekes jelenségre figyeltek fel az ellenőrök. Többek között arra, hogy a szabad árformába tartozó egyforma minőségű dug- hagyma kilójáért a békéscsabai ÁFÉSZ 65, a gyulai pedig 25 forintot kért.

Hogy ez is méreg?

A megyeszékhelyen vásárlóknak bizonyára.

Seres Sándor

A Sütőipari Kutatóintézetben rendszeresen vizsgálják a búza minőségét, kísérletek folynak új sütőipari gépek alkalmazására, valamint új termékek kidolgozására. Képünkön: a próbasütés ellenőrzése (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS)

Terítéken

az élelmiszer-ellátás

Szebb városkép, egészségesebb környezet

Nincs hiány alapvető élelmiszerekből — kevés a bébiétel és a diabetikus befőtt — reklám és valóság — lelkiismeretlen csomagolás — mi lesz a húskonzervvel? — vita az importsör körül.

Címszavakban így lehetne összefoglalni annak a tanácskozásnak a lényegét, amelyet a Szolnok—Békés

megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat rendezett a közelmúltban Békéscsabán, a megye élelmiszer és vegyi áru eladásával foglalkozó szakembereinek. A tájékoztatót Staud Károly főosztályvezető tartotta. Elmondotta, hogy a vállalat első negyedévi áruforgalmi tervét összességében teljesítette. Alapvető élelmiszerekből 17,2 százalékkal adott el többet, mint az előző negyedévben. Kiegyensúlyozott a cukor-, a liszt-, a zsírellátás. Kisebb választéki hiányoktól eltekintve lesz elegendő étolaj és margarin. Már májusban a boltokba kerül a Jugoszláviától vásárolt 80 tonnányi száraztészta. Szeretnék, ha mák és bab után sem kellene szaladgálni a vevőknek. Éppen ezért szerződést kötnek a termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal ezeknek a növényeknek a termesztésére. Édesipari árukból javult az ellátás ebben az évben. A vállalat három hónap alatt több mint ezer mázsa cukorkát és csaknem ötezer mázsa csokoládét adott el, amely 77, illetve 37 százalékkal haladta meg az előző negyedévi forgalmat. Ennek ellenére még mindig sok a hiánycikk

Nem sok jót tudott elmondani a főosztályvezető a bébiételeket és a diabetikus befőtteket illetően. Az 1976 —77-es évre 1800 mázsa bébiételt rendeltek, amelyből a Konzervipari Tröszt (nem a gyár) mindössze 800 mázsát igazolt vissza. Ugyanakkor a bolgárok lemondták a szállítást. A svéd, olasz kon- zervek pedig 30—40 százalékkal drágábbak a hazainál. Befőtteket a konzervgyárak alapanyaghiányra hivatkozva csak nagyon kis mennyiségben tudnak előállítani.

A vitában felszólalók mindegyike azt hangoztatta: a jelenlegi gazdasági helyzetben az ellátási színvonal megtartása, növelése nehezebb feladat, mint korábban. Megvalósítása az ipartól és a kereskedelemtől körültekintőbb, szervezettebb munkát kíván az egymás közötti kapcsolatokban is. Többen kifogásolták, hogy a meghívott konzervgyárak, édesipari üzemek szakemberei miért nem képviseltetik magukat

egy ilyen tanácskozáson. Valóban érthetetlen. Annál is inkább, mivel lett volna mire válaszolniuk. Egyebek között arra, hogy miért reklámozzák a Csini-port, amikor nem lehet kapni? Vagy miért hullanak' le a szörpös-, boros-, konzervesüvegekről a címkék? Nem-e tudna változtatni a gyár, a csomagolóvállalat e hanyag munkán?

Arról viszont nem a gyártók tehetnek, hogy a húskonzerveket egyre nehezebb eladni. Mi ennek az oka? Mindenekelőtt az, hogy inkább a friss húst vásárolják az emberek. A drága húskonzerveket csak leértékelve tudnák eladni. Ennek a gondnak a megoldása egyre sürgetőbb, mert a készletek napról napra emelkednek. Nem lenne teljes a kép, ha nem: szólnánk a sörről. E körül is nagy vita kerekedett. Ez abból adódott, hogy a DÉLKER Vállalattól beérkező importsört a megyei tanács kereskedelmi osztálya teljes egészében a vendéglátóipari vállalat rendelkezésére bocsátotta. Ezzel természetesen nem értettek egyet az állami és szövetkezeti kereskedelem képviselői.

Hogy végül is mi lesz a nyáron? Meglátjuk.

(seres)

Orosháza városképe az utóbbi években szembetűnően megváltozott. Vonatkozik ez többek között a parkosításra, amely milliókba kerül. A rendelkezésre álló ösz- szegeket tervszerűen használja fel a városi tanács. A végrehajtó bizottság 1970-ben hagyta jóvá a IV. ötéves tervre szóló zöldterület-fejlesztési irányelveket. Ennek alapján 1971-től 1975-ig 5,9 millió forintot költöttek Orosházán parképítésre, a parkok gondozása pedig 7,8 millió forintba került.

Ebben az időszakban 49 ezer négyzetméter belterjes parkot alakítottak ki a Bir- kás Imre-, a Belinszkij-lakótelepen, valamint az ifjúsági parkban. Gyopároson 270 ezer négyzetméternyi területet fásítottak, és megkezdődött ugyanitt az öreg park felújítása is, amelyhez az Idegenforgalmi Tanács 300 ezer forinttal járul hozzá. A tervben szerepel ugyan, de nem történt meg a gyopárosi kemping- és az üdülőterület rendezése, valamint az orosházi főútvonalak: a Rákóczi, a Dózsa György úton, a Kossuth Lajos és az Ady Endre utcában az út menti zöldterület felújítása, továbbá két helyen új park létesítése.

S most lássuk, hol szépül, gyarapodik tovább a város zöldterülete: A Birkás Imre- lakótelepen, a Bajnok és Liget utca környékén a terv

szerint 13 ezer 600 négyzetméter felületet parkosítanak. A kertészek, a tervezők úgy alakítják ki a területet, hogy ott a gyermekek korcsoportonként külön játszhatnak. A lakótelep jelenleg tovább bővül, tehát a parkosítás a jelen tervidőszak végére fejeződik be. A Belinszkij-lakótelepen az idén 17,5 ezer négyzetméterrel növekszik a zöldterület; lesz itt több játszótér és a felnőttek számára sportolási lehetőség is. A parkok közül a Szabadság téri, és áz Árpád kertbeli park felújítására kerül sor. Elkészült a terve a piactér rendezésének, valamint a Március 8. tér és a Kis István-gödör parkosításának. Ez utóbbi helyen úgynevezett kultúrparkot hoznak létre, ahol sportolásra, játékra és pihenésre egyaránt lesz lehetőség. A Március 8. téren a tereprendezést társadalmi munkában zömmel már elvégezték, az ősszel pedig a terv szerint előfásítás lesz itt.

Nem csekély feladat a meglevő parkok, mintegy 325 ezer négyzetméternyi terület fenntartása, gondozása sem, amelyre csaknem kétmillió forintot költenek. Nagyarányú fásításra is készülnek a városban; az idén ősszel fásítási hónapot hirdetnek. E munkában számítanak a társadalmi összefogásra, így a rendelkezésre álló összeget szinte teljes egészében facsemete-vásárlásra tudja fordítani a kertészet.

Tanácskozás a munkaügyi döntőbizottságokról

IdePelső megbeszélését tartotta a múlt héten Békéscsabán a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkajogi bizottsága. A megjelent ágazati és vállalati munkaügyi szakemberek Lipcsei Imrének, az SZMT közgazdasági osztályvezetőjének — egyúttal a bizottság titkárának — a beszámolóját hallgatták meg a tavalyi munkaügyi viták tapasztalatairól.

Nem kevesebb, mint 274 vállalati munkaügyi döntő- bizottság működik megyénkben — derült ki a beszámolóból. Többségük az előírásoknak megfelelően, szakszerűen és lelkiismeretesen dolgozik, ám még előfordul az is, hogy egyik-másik nem megfelelő számú, összetételű vagy — ami még rosszabb — tárgyalásaik nem szabályosak. 1976- ban mintegy ezerötszáz tárgyalást tartottak — csaknem 250-nel többet, mint tavaly —, s az ügyek felében a dolgozók, másik felében a vállalatok javára szólt a döntés.

Valamelyest nőtt a vállalati fegyelmi ügyek száma (2294), ez az adat azonban azt is bizonyítja, hogy a fegyelmi helyzet általában jó, valamint azt is, hogy — netán — túlzottan elnézőek vállalataink, gazdasági egységeink a fegyelmi ügyekben. Az egyes szakmák, ágazatok adatai igen eltérőek. A közalkalmazottak körében mindössze 15 ügy került a döntőbizottságok elé 1976-ban, a postások esetében viszont egyetlenről (!) sem kapott adatot a bizottság.

A hozzászólások során dr. Bállá József, a Békés megyei Munkaügyi Bíróság vezetője a munkaügyi viták és döntések néhány általános jellegzetességét emelte ki. Mint mondotta, a döntőbizottságoknak még következetesebben kell dolgozniuk, bíráskodniuk, mert továbbra is gyakori eset, hogy a vállalati bizottságok érthetetlenül enyhe ítéletet hoznak súlyos fegyelmi vétségekben. A döntőbizottságoknak még fokozottabban kell szolgálniuk a társadalmi tulajdon védelmét és a munkafegyelem szilárdítását. Ennek fontos feltétele az is, hogy a gazdasági vezetők még jobban ismerjék az ide vonatkozó jogszabályokat.

A megbeszélésen szó esett a bizottság idei programjáról is. Ebből hármat emelünk ki: szeptemberben rendezik meg a vállalati munkaügyi döntő- bizottságok elnökeinek értekezletét, novemberben tárgyalnak a tégla- és cserépipari vállalatnál és a kötöttárugyárnál folytatott munkaügyi viták tapasztalatairól, s egy alkalommal megvizsgálják, megfelelően tárgyalják-e a döntőbizottságok a fegyelmi ügyeket.- v. j. -