Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-06 / 105. szám

0 1977. május 6., péntek — Kerti szerszámokról kertelés nélkül Van önnek kertje, háztáji gazdasága? Vásároljon szerszámot, kisgépet, növényvédő szert, vetőmagot! — Vegyek, vegyek, de hol? — replikázott az egyik kiskerttuiajdonos. — A szaküzletekben — mondtam csodálkozva. — Ugyan, kinek van ideje nyakába venni a megyét egy kapa vagy gereblye miatt? — kérdezett vissza re­zignáltam Igények Valóban, sok ember nem vállalkozik erre, de a megyei kereskedelmi felügyelőség a társadalmi ellenőrök segítsé­gével megnézte, milyen a kí­nálat ezekből a fontos cik­kekből; nem károsítják-e meg a fogyasztókat? Mielőtt a tapasztalatokról szólnánk, érdemes megemlí­teni, hogy a lakosság zöld­séggel és gyümölccsel való ellátásának javításában nagy szerepe van annak az együtt­működésnek, amely a nagy- és kiskereskedelmi vállala­tok, szövetkezetek között jött létre az áruk beszerzését, forgalmazását illetően. Szűk-. ség is van erre, hiszen az utóbbi időben megkétszere­ződött a kertészkedők száma megyénkben. Számos mező- gazdasági szaküzlet, kölcsön­zőbolt nyílt. A kondorosi ÁFÉSZ például öt évre szó­ló együttműködési szerződést kötött az AGROKER Válla­lattal kisgépeket, műtrágyát, alkatrészeket árusító raktár létrehozására. Ez mind nagyon szép, mondhatná valaki, a polcok­ra azonban áru is kell. Sze­rencsésebb azonban úgy fo­galmazni : van áru, de a megnövekedett igényeket még nem tudják kielégíteni. Az ellenőrök megállapították, hogy csak elvétve lehet kap­ni békési, miskolci, villás, pengés kapákat. A kerti ásók, lapátok, gereblyék beszerzé­se szintén gondot okoz. A VlDIA Nagykereskedelmi Vállalat rendeléseit vissza sem igazolták a termelő vál­lalatok. A külföldi áruk be­érkezése is jócskán késik. Nehezíti a helyzetet, hogy ezek lényegesen drágábbak a hazai szerszámoknál. Hiány­cikk a horganyzott öntöző­kanna, a különböző pvc- és gumitömlő, palántázókanál, néhány motoros kapa, per­metezőszivattyú. Fóliák És mi van a fóliával? Nos, a helyzet nem valami rózsás. Ugyanis a megyei AGRO­KER Vállalat sem méretben, sem választékban nem tudja folyamatosan kiszolgálni ve­vőit. A kertészkedők annak sem örülnek túlságosan, hogy a fóliapálcát Kecskeméten, a közkedvelt Pásztó-fóliasátrat pedig csak Budapesten vehe­tik meg. Hazai permetezőgé­pekből viszont annyira fel­gyülemlett a készlet, hogy a leértékelés gondolatával fog­lalkoznak. Ugyanakkor kül­földiből még kevés van; a beérkező mennyiség dupláját is el tudnák adni. Az utóbbi években nincs különösebb panasz a műtrá­gyák, növényvédő szerek el­látására. Annál több a cso­magolásra. A vállalat ebben az esztendőben szennyezett és szakadt csomagolás miatt csaknem hárommillió forint értékű Primol és Satox nö­vényvédő szert leértékelve volt kénytelen forgalomba hozni. Ezenkívül 200 mázsa .műtrágyát értékesítettek ol­csóbban azért, mert a fólia­zsákok nem bírják a több­szöri rakodást, szállítást, könnyen kiszakadnak. Jó lenne odafigyelni a gyárak­nak, hiszen ez jelentős káro­kat okoz a népgazdaságnak. Mérgek Mivel a növényvédő sze­rek sok mérgező anyagot tartalmaznak, különös gon­dossággal vizsgálták ezek ke­Borműzeum Hegyaljait A Tokajhegyaljai Állami Gazdaság borkombinátjának hegy­aljai bormúzeumában jelenleg 220 ezer palack bort őriznek. A különböző évjáratú borokhoz majdan aukciókon juthatnak a gyűjtők. (MTI-fotó, Danis Barna felvétele — KS) zelését, raktározását. A ta­pasztalatok kedvezőek. A kereskedelmi dolgozók álta­lában ismerik az előírásokat. A kondorosi ÁFÉSZ vegyi boltjában viszont nem tar­tották be_a szabályokat, ezért felelősségre vonásra került sor. Nem mindegy, hogy mi­lyen vetőmagvak kerülnek a földbe. így gondolják ezt á megyei vetőmag-felügyelősé­gen is. A vizsgálat kiderítet­te, hogy az elmúlt negyedév­ben 11 kereskedelmi egység­ben nézték meg: betartják-e a boltokban a minőségre vo­natkozó előírásokat? Megál­lapították, hogy a magvak csírázóképessége jó, több a kisebb kiszerelésű áru, azon­ban a fóliatasakok itt is gyengének bizonyultak. Ami az árakat illeti; né­hány érdekes jelenségre fi­gyeltek fel az ellenőrök. Többek között arra, hogy a szabad árformába tartozó egyforma minőségű dug- hagyma kilójáért a békés­csabai ÁFÉSZ 65, a gyulai pedig 25 forintot kért. Hogy ez is méreg? A megyeszékhelyen vásár­lóknak bizonyára. Seres Sándor A Sütőipari Kutatóintézetben rendszeresen vizsgálják a búza minőségét, kísérletek folynak új sütőipari gépek alkalmazására, valamint új termékek kidolgozására. Képünkön: a próbasü­tés ellenőrzése (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS) Terítéken az élelmiszer-ellátás Szebb városkép, egészségesebb környezet Nincs hiány alapvető élelmiszerekből — kevés a bé­biétel és a diabetikus befőtt — reklám és valóság — lelkiismeretlen csomagolás — mi lesz a húskonzervvel? — vita az importsör körül. Címszavakban így lehetne összefoglalni annak a ta­nácskozásnak a lényegét, amelyet a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Vál­lalat rendezett a közelmúlt­ban Békéscsabán, a megye élelmiszer és vegyi áru eladá­sával foglalkozó szakembe­reinek. A tájékoztatót Staud Károly főosztályvezető tar­totta. Elmondotta, hogy a vállalat első negyedévi áru­forgalmi tervét összességében teljesítette. Alapvető élelmi­szerekből 17,2 százalékkal adott el többet, mint az elő­ző negyedévben. Kiegyensú­lyozott a cukor-, a liszt-, a zsírellátás. Kisebb választéki hiányoktól eltekintve lesz elegendő étolaj és margarin. Már májusban a boltokba kerül a Jugoszláviától vásá­rolt 80 tonnányi száraztész­ta. Szeretnék, ha mák és bab után sem kellene szaladgál­ni a vevőknek. Éppen ezért szerződést kötnek a terme­lőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal ezeknek a nö­vényeknek a termesztésére. Édesipari árukból javult az ellátás ebben az évben. A vállalat három hónap alatt több mint ezer mázsa cukor­kát és csaknem ötezer mázsa csokoládét adott el, amely 77, illetve 37 százalékkal ha­ladta meg az előző negyed­évi forgalmat. Ennek ellené­re még mindig sok a hiány­cikk Nem sok jót tudott el­mondani a főosztályvezető a bébiételeket és a diabetikus befőtteket illetően. Az 1976 —77-es évre 1800 mázsa bé­biételt rendeltek, amelyből a Konzervipari Tröszt (nem a gyár) mindössze 800 mázsát igazolt vissza. Ugyanakkor a bolgárok lemondták a szállítást. A svéd, olasz kon- zervek pedig 30—40 száza­lékkal drágábbak a hazainál. Befőtteket a konzervgyárak alapanyaghiányra hivatkozva csak nagyon kis mennyiség­ben tudnak előállítani. A vitában felszólalók mindegyike azt hangoztatta: a jelenlegi gazdasági helyzet­ben az ellátási színvonal megtartása, növelése nehe­zebb feladat, mint korábban. Megvalósítása az ipartól és a kereskedelemtől körülte­kintőbb, szervezettebb mun­kát kíván az egymás közötti kapcsolatokban is. Többen kifogásolták, hogy a meghí­vott konzervgyárak, édesipa­ri üzemek szakemberei miért nem képviseltetik magukat egy ilyen tanácskozáson. Va­lóban érthetetlen. Annál is inkább, mivel lett volna mi­re válaszolniuk. Egyebek kö­zött arra, hogy miért reklá­mozzák a Csini-port, amikor nem lehet kapni? Vagy miért hullanak' le a szörpös-, bo­ros-, konzervesüvegekről a címkék? Nem-e tudna vál­toztatni a gyár, a csomagoló­vállalat e hanyag munkán? Arról viszont nem a gyár­tók tehetnek, hogy a hús­konzerveket egyre nehezebb eladni. Mi ennek az oka? Mindenekelőtt az, hogy in­kább a friss húst vásárolják az emberek. A drága húskon­zerveket csak leértékelve tudnák eladni. Ennek a gondnak a megoldása egyre sürgetőbb, mert a készletek napról napra emelkednek. Nem lenne teljes a kép, ha nem: szólnánk a sörről. E körül is nagy vita kereke­dett. Ez abból adódott, hogy a DÉLKER Vállalattól beér­kező importsört a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya teljes egészében a vendég­látóipari vállalat rendelkezé­sére bocsátotta. Ezzel termé­szetesen nem értettek egyet az állami és szövetkezeti ke­reskedelem képviselői. Hogy végül is mi lesz a nyáron? Meglátjuk. (seres) Orosháza városképe az utóbbi években szembetű­nően megváltozott. Vonatko­zik ez többek között a parko­sításra, amely milliókba ke­rül. A rendelkezésre álló ösz- szegeket tervszerűen használ­ja fel a városi tanács. A vég­rehajtó bizottság 1970-ben hagyta jóvá a IV. ötéves terv­re szóló zöldterület-fejleszté­si irányelveket. Ennek alap­ján 1971-től 1975-ig 5,9 millió forintot költöttek Orosházán parképítésre, a parkok gon­dozása pedig 7,8 millió forint­ba került. Ebben az időszakban 49 ezer négyzetméter belterjes parkot alakítottak ki a Bir- kás Imre-, a Belinszkij-lakó­telepen, valamint az ifjúsági parkban. Gyopároson 270 ezer négyzetméternyi terüle­tet fásítottak, és megkezdő­dött ugyanitt az öreg park fel­újítása is, amelyhez az Ide­genforgalmi Tanács 300 ezer forinttal járul hozzá. A terv­ben szerepel ugyan, de nem történt meg a gyopárosi kem­ping- és az üdülőterület ren­dezése, valamint az orosházi főútvonalak: a Rákóczi, a Dózsa György úton, a Kos­suth Lajos és az Ady Endre utcában az út menti zöldterü­let felújítása, továbbá két he­lyen új park létesítése. S most lássuk, hol szépül, gyarapodik tovább a város zöldterülete: A Birkás Imre- lakótelepen, a Bajnok és Li­get utca környékén a terv szerint 13 ezer 600 négyzetmé­ter felületet parkosítanak. A kertészek, a tervezők úgy alakítják ki a területet, hogy ott a gyermekek korcsopor­tonként külön játszhatnak. A lakótelep jelenleg tovább bő­vül, tehát a parkosítás a je­len tervidőszak végére feje­ződik be. A Belinszkij-lakóte­lepen az idén 17,5 ezer négy­zetméterrel növekszik a zöld­terület; lesz itt több játszótér és a felnőttek számára spor­tolási lehetőség is. A parkok közül a Szabadság téri, és áz Árpád kertbeli park felújítá­sára kerül sor. Elkészült a terve a piactér rendezésének, valamint a Március 8. tér és a Kis István-gödör parkosítá­sának. Ez utóbbi helyen úgy­nevezett kultúrparkot hoznak létre, ahol sportolásra, játék­ra és pihenésre egyaránt lesz lehetőség. A Március 8. téren a tereprendezést társadalmi munkában zömmel már elvé­gezték, az ősszel pedig a terv szerint előfásítás lesz itt. Nem csekély feladat a meg­levő parkok, mintegy 325 ezer négyzetméternyi terület fenn­tartása, gondozása sem, amelyre csaknem kétmillió forintot költenek. Nagyará­nyú fásításra is készülnek a városban; az idén ősszel fásí­tási hónapot hirdetnek. E munkában számítanak a tár­sadalmi összefogásra, így a rendelkezésre álló összeget szinte teljes egészében facse­mete-vásárlásra tudja for­dítani a kertészet. Tanácskozás a munkaügyi döntőbizottságokról IdePelső megbeszélését tar­totta a múlt héten Békéscsa­bán a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának munkajogi bizottsága. A megjelent ága­zati és vállalati munkaügyi szakemberek Lipcsei Imré­nek, az SZMT közgazdasági osztályvezetőjének — egyút­tal a bizottság titkárának — a beszámolóját hallgatták meg a tavalyi munkaügyi vi­ták tapasztalatairól. Nem kevesebb, mint 274 vállalati munkaügyi döntő- bizottság működik megyénk­ben — derült ki a beszámoló­ból. Többségük az előírások­nak megfelelően, szakszerűen és lelkiismeretesen dolgozik, ám még előfordul az is, hogy egyik-másik nem megfelelő számú, összetételű vagy — ami még rosszabb — tárgya­lásaik nem szabályosak. 1976- ban mintegy ezerötszáz tár­gyalást tartottak — csaknem 250-nel többet, mint tavaly —, s az ügyek felében a dol­gozók, másik felében a vál­lalatok javára szólt a dön­tés. Valamelyest nőtt a válla­lati fegyelmi ügyek száma (2294), ez az adat azonban azt is bizonyítja, hogy a fegyelmi helyzet általában jó, valamint azt is, hogy — netán — túl­zottan elnézőek vállalataink, gazdasági egységeink a fe­gyelmi ügyekben. Az egyes szakmák, ágazatok adatai igen eltérőek. A közalkalma­zottak körében mindössze 15 ügy került a döntőbizottságok elé 1976-ban, a postások ese­tében viszont egyetlenről (!) sem kapott adatot a bizott­ság. A hozzászólások során dr. Bállá József, a Békés megyei Munkaügyi Bíróság vezetője a munkaügyi viták és dönté­sek néhány általános jelleg­zetességét emelte ki. Mint mondotta, a döntőbizottsá­goknak még következeteseb­ben kell dolgozniuk, bíráskod­niuk, mert továbbra is gya­kori eset, hogy a vállalati bi­zottságok érthetetlenül enyhe ítéletet hoznak súlyos fegyel­mi vétségekben. A döntőbi­zottságoknak még fokozottab­ban kell szolgálniuk a társa­dalmi tulajdon védelmét és a munkafegyelem szilárdítását. Ennek fontos feltétele az is, hogy a gazdasági vezetők még jobban ismerjék az ide vo­natkozó jogszabályokat. A megbeszélésen szó esett a bizottság idei programjáról is. Ebből hármat emelünk ki: szeptemberben rendezik meg a vállalati munkaügyi döntő- bizottságok elnökeinek érte­kezletét, novemberben tár­gyalnak a tégla- és cserép­ipari vállalatnál és a kötött­árugyárnál folytatott munka­ügyi viták tapasztalatairól, s egy alkalommal megvizsgál­ják, megfelelően tárgyalják-e a döntőbizottságok a fegyel­mi ügyeket.- v. j. -

Next

/
Thumbnails
Contents