Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-31 / 126. szám
V 1977. május 31., kedd fl 75 éves iskola köszöntése Jómód és teljesítmény Zászlódísz és úttörők sorfala várta szombaton délután a vendégeket a békéscsabai Áchim L. András Általános Iskolában. A régi fiú polgári iskola jubileuma két volt tanulója, a mártírhalált halt Kulich Gyula és Jambrich József emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött. Utána három kiállítást nyitottak meg. Az egyik az iskola történetét mutatta be eredeti dokumentumok alapján, a másikon a növendékek munkáit állították ki, a harmadik szemléltetést adott a tanszerek, taneszközök fejlődéséről, Felmentés — A békéscsabai Városi Tanács legutóbbi ülésén Babák György tanácselnökhelyettest érdemei elismerése mellett 1977. május 31. hatállyal felmentette tanácselnök-helyettesi tisztsége alól. A tanácsülés Fekete Jánosné tanácstagot, a békéscsabai Városi Tanács elEnyhe lefolyású ételmérgezésről kaptunk hírt a Kö- JÁL-tól. Május 25-én, a dé- vaványai Aranykalász Termelőszövetkezet üzemi konyháján 23-an betegedtek meg ételmérgezés tüneteivel. Ä KÖJÁL helyszíni vizsgálata megállapította, hogy az ebédre fogyasztott rakottkrumpli készítésénél minőségi kifogás alá eső lángolt kolbászt használtak fel. A megbetegedettek közül tizenkettőt kellett kórházba szállítani, akik közül tízet az elsősegélynyújtás után hazaA MÁV Szegedi Igazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy pályafelújítási munkák miatt e héttől kezdve július 29-ig, szombat, vasárnap és munkaszüneti napok kivételével Gyoma és Dévaványa vasútállomások között a 8215, 8244, 8313, 8314/b és 8233 sz. vonatok közlekedtetését szüneteltetik, s helyettük vonatpótló autóbuszokat közlekedtetnek. (Pénteki napokon a 8233 sz. vonat átszállás nélkül közlekedik.) Ugyancsak több változás van az Orosháza—Mezőtúr vonalon. Vonatpótló autóbuszokat közlekedtetnek augusztus 26-ig, szombat és a palavesszőtől a modern audiovizuális eszközökig. Ezután kezdődött meg a háromnegyed évszázados évforduló ünnepsége, amelyen részt vettek a párt- és a tanács-, a tömegszervezetek és az iskolák képviselői, továbbá szülők, vendégek, öregdiákok. Az ünnepi beszédet Gyulavári Pál, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára tartotta. Méltatta az iskola múltját, amely annak idején hatosztályos polgári iskolaként indult, majd az 1920-as évek elején a felsőbb két osztályból alakult ki a kinevezés nökhelyettesévé 'megválasztotta. Ugyanezen a tanácsülésen Dr. Majnik Imrét a városi tanács vb. titkársága szervezési és jogi osztályának vezetőjét saját kérelmére felmentette az osztályvezetői munkakör ellátása alól. Helyére július 1. hatállyal Dr. Simon Mihályt nevezte ki. engedtek. Két beteg további kezelésre szorult, de egy nap után ők is gyógyultan távoztak. A KÖJÁL vizsgálata alapján a vétkes személyek felelősségre vonása folyamatban van. Szerencsére ezúttal enyhe lefolyású volt a mérgezés, azonban ez is figyelmeztet arra, hogy a nyári időszakban fokozott gondossággal kell kezelni az élelmiszereket, illetve az élelmiszeralapanyagokat, különösen a közétkeztetésnél. vasárnap kivételével Orosháza és Szarvas állomások között is. A nem közlekedő vonatok: a 7842, 7843, 7844, 7845, 7843/b számúak. A fenti időszakban a 7832 sz. vonat esetében Orosháza és Nagyszénás állomások között autóbuszokat, Kisszénás és Nagyszénás állomások között — megfelelő közút hiányában — autóbuszokat sem közlekedtetnek. Pályafenntartási munkák miatt június 1-, 2- és 3-án Kétegyháza és Lökösháza állomások között a 632/b, 635 és 637/b számú vonatok közlekedését szüneteltetik és vonatpótló autóbuszokat indítanak. felső mezőgazdasági iskola. Az iskola az állandó létért folytatott küzdelemben nem kis nehézségek közepette, évről évre erősödött, fejlődött; 1925—26-ban már 532 tanulója volt. A felszabadulás meghozta az iskolarendszer, az oktatás és nevelés gyökeres átalakulását. Az 1945—46-os tanévben került sor az általános iskola megalakulására, melynek oktató-nevelő munkáját akkor 17 tagú nevelő- testület végezte. Botyánszky Jánost, az egykori tanárt felkeresték az évfordulóra készülődés heteiben az iskola úttörői és ő régi adatokkal, emlékekkel gazdagította a kiállítást. 1947 őszén alakult meg az iskolában az első úttörőcsapat és 1971-ben a tanintézet felvette Áchim L. András nevét. A parasztvezér és az iskola két volt tanulója, Kulich Gyula és Jambrich József emléke töltse el büszkeséggel az úttörőket és kisdobosokat. Közvetlen szavakkal emlékezett meg végezetül a saját emlékeiről, melyek mint volt növendéket, őt is ehhez az iskolához fűzik, és köszöntötte mindazokat, akik a legkülönbözőbb beosztásokban dolgoznak és hozzájárulnak ebben az iskolában a történelmi múlt folytatásához. Gyulavári Pál beszéde után szavalatok és énekszámok következtek, majd kiváló pedagógusok kitüntetése és jutalmazása. Többen miniszteri dicséretet és a városi tanács emléklapját kapták; Fehérvári Imréné és Láng József- né nevelők pedig nyugdíjba- vonulásuk alkalmából a Pedagógus Szolgálati Emlékérem kitüntetést érdemelték ki. Az ünnepség kisdobos- és úttörőavatással ért véget. Az elmúlt napokban átadták rendeltetésének Gyulán, a fogtechnikai vállalt újonnan épült 10-es számú laboratóriumát. Az ünnepségen Daczi László, a laboratórium vezetője elmondta: öt évvel ezelőtt 5800 kivehető fogsort, 4200 koronát és 12 ezer híd- tagot készítettek. Az elmúlt esztendőben már több mint 6000 kivehető fogsort, csaknem 4000 koronát és több mint 14 ezer hidat készítettek. Az új laboratórium lehetőséget biztosít arra — amellett, hogy sokkal korszerűbb körülmények között dolgozhatnak —, hogy munTornapark Szeghalmon Szeghalomtól mindössze néhány kilométerre könnyen megközelíthető a várhelyi erdő, ahol az elmúlt hét végén jól felszerelt tornaparkot adtak át. A Dél-alföldi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság programot dolgozott ki, hogy erdeiben, ahol arra lehetőség van, kocogó tornaparkot hoz létre. Az előzményekhez tartozik, hogy Várhelyen megszűnt egy erdészház, amit a gazdaság a KISZ-bizottságnak adott át díjtalanul. Nagyrészt társadalmi összefogással, a KISZ KB anyagi támogatásával ezt az épületet kialakították úttörő- és ifjúsági tábornak. Emellett az objektum mellett építették ki a tornaparkot, ahol a két kilométernyi útvonalon 19 állomást helyeztek el. Az átadási ünnepségen Kozák Sándor tanácselnök vette át Vida Lászlótól, a DEFAG igazgató-helyettesétől a tornaparkot, aki köszönetét mondott a kialakításban résztvevő szocialista brigádoknak, a vésztői erdészek dolgozóinak. Kozák Sándor pedig rövid tájékoztatást adott az úttörő- és ifjúsági táborral kapcsolatos elképzelésekről. Elmondotta egyebek között, hogy a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat felajánlotta, biztosítja az objektum ivóvízellátását, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat szocialista brigádja pedig elkészíti az épülethez kapcsolódó létesítmények terveit. A Vöröskereszt megyei és szeghalmi járási szervezete 100 ezer forintos anyagi támogatást nyújt a tábor befejezési munkálataihoz. kájukat rövidebb idő alatt és jobb minőségben tudják ellátni. Ezt követően Kivovics Imre, a vállalat műszaki igazgatója adta át a kétszintes, jól felszerelt, és mintegy hétmillió forint költséggel épült laboratóriumot. A megyei kórház nővérszállása melletti épületben 30 személyes munkaterem, szociális létesítmény és irodahelyiség kapott helyet. Dicséret illeti a kivitelező vállalatot, a Békés megyei Tanács építő- és szerelőipari vállalatát azért — ami napjainkban ritkaság —, hogy a kivitelezés költsége alatta máradt a tervezettnek. □ társadalom boldogulása lelkesít, a szomszéd boldogulása legalábbis elgondolkodtat. „A tsz több tagjának van milliós betétje a helyi takarékszövetkezetben. Bezzeg a bejáró munkás — egy keresetből hat gyereket nevel — a hónap végén kölcsönből él, mert hitelt nem ád az ÁFÉSZ.” „A főváros körül emeletes családi házak gyűrűje. A legtöbb portán, a garázsban ott a személygépkocsi. Ennyi embernek ennyi pénze? Miből? Még a tőkés állam is elszámoltatja polgárait.” Két vélekedés a sok közül. Mindkettő jelzi, hogy a falusi élethez sokféle illúzió, a háztáji gazdaságokhoz megannyi előítélet tapad. Jelzi a szocialista egyenlőség ellentmondásait és a tudat korlátáit. Logikailag elfogadjuk a szinte már közhelyszerű szemináriumi tételt: A szocializmus viszonyai között a javakat — a termelő erők és a tudat fejlettségi szintjének megfelelően — a végzett munka szerint osztják szét. Más szavakal: érdekeltté tesszük a dolgozókat a termelés eredményeiben, hogy legyen elég kenyér, hús, ruha, építőanyag, lakás, szerszám, gép stb. És ahogyan gyarapszik az ország, úgy vállalhat egyre nagyobb részt az állam a gyermeknevelés, a tanulás, az egészségvédelem költségeiből. Társadalmunkban az anyagi és szellemi javakat létrehozó munka lett a forrása az emberek megélhetésének és boldogulásának. Megszűntek a kizsákmányoló osztályok. Egyre inkább sikerül a spekulációs jellegű jövedelem- és vagyonszerzés mellékútjait is eltorlaszolni. Így hazánk állampolgárai ahogyan dolgoznak, lényegében úgy élnek, boldogulnak. Ez persze csak némi egyszerűsítéssel igaz, mivel az eltartottak, főleg a nem keresőképes gyermekek száma, a házastárs jövedelme esetenként meghatározóbb az élet- körülmények alakulásában, mint maga a munka. Az átlagos teljesítmény többnyirel az átlagos élet- színvonal fedezetét teremti meg. Az átlag egyébként tömeges, nagyobb arányú, mint azt a statisztikai valószínűség indokolná. Mert a változatlanul tapasztalható bérezései egyenlősdi óhatatlanul a teljesítmények nivellálódásának irányába hat. A bérezési gyakorlat .még nemi díjazza kellően a végzett munka mennyiségét, minőségét, bonyolultságát. A munka fizikai nehézsége az egyetlen teljesítménymérő; amely a munkaerőhiány kényszerítő hatására anyagilag többé kevésbé elismert. Noha társadalmi és egyéni érdek is a kiugró teljesítmény, mégis inkább csak a főtevékenység, a szervezett nagyüzem keretein kívül érhető el rendszeresen és viszonylag széles körben. így az átlagtól érzékelhetően eltérő anyagi helyzet alapja is rendszerint valami magánkontóra végzett többlet- munka. Köztük méreteiben és társadalmi-gazdasági hatásában egyaránt— iparban csakúgy, mint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak körében — döntő a háztáji kertészkedés és állattenyésztés. A kisgazdaságok produktumairól a népgazdaság, a fogyasztó még hosszú időn át nem mondhat le. Vannak akik megkérdőjelezik a néha már-már ön- emésztő igyekezetét. Azt mondják, hogy nem a mi emberideálunk az, aki ébrenlét állapotában nem ismer más foglalatosságot, csak a munkát. Mit lehet erre válaszolni? A meditációt kategorikusan kiiktathatnánk azzal, hogy a magánéletnek ez a szférája már nehezen szabályozható. Ez igaz. De az is, hogy gazdasági haszna, fontossága miatt még hosszú ideig nélkülözhetetlen lesz ez a tevékenység. És miután úgyis sok objektív és szubjektív tényező hat ellene, egyértelmű ösztönzést, határozott bátorítást igényel. Vannak akik örömüket lelik a kemény munkában, az anyagi gyarapodásban. Az idősebb korosztály hosszú időn át fennmaradásáért vívott kérlelhetetlen harcot a természet, a társadalom erőivel szemben, és megedződött e küzdelemben. Egy életen át tartó szorgalom és lemondás ritka szerencsés esetben, legfeljebb néhány hold földdel gyarapította az utódok létalapját. Azzal, hogy a munka hatásfoka nagyobb, a kitűzött életcél pedig elérhető és emberi lett, a munkakedv, az ambíció csak fokozódott. A fiatalabb korosztályoknak, mivel nem járták ki ezt a kérlelhetetlen, szigorú iskolát, már más a szemléletük és más az életeszményük. Éppen a legutóbbi két-három esztendő tapasztalatai bizonyítják félreérthetetlenül, hogy igen-igen nehéz a paraszti munkakedv és a kisgazdaságok elért termelési szintjének töretlen fenntartása. Bizonyítják továbbá, hogy az anyagi ösztönzés legkisebb bizonytalansága, a kemény munka értelmében és a kitűzött célok realitásában vetett hit átmeneti megingása pótolhatatlan gazdasági és politikai károkat okozhat. A legfontosabb erkölcsi ösztönző a jó közszellem. Senki ne a háztáji igyekezettől és a saját munkán alapuló személyes gyarapodástól féltse a közös gazdaság, vagy a sokgyermekes munkáscsalád boldogulását. „Aki hajlandó szabadsága idején pritaminpaprikát szedni, az keressen a háztáji földön százezer forintot. És azt is meg kell fizetni, ha* a gazda és családja vasárnap nem futballmeccsre és fagylaltozni megy, hanem a dinnyeföldre dolgozni. így majd nem tizenöt forint lesz a pritaminpaprika és tizenhét forint a dinnye kilója a kecskeméti piacon. Aki öt tehenet tart otthon, s napi egy hektó tejet ad le öt forintjával, attól senki ne sajnálja a havi tizenötezret, A tizenhárom éves lány dolga például a. fejés. Aki ezt irígyli, csinálja utána.” A tizenötezer holdas termelő- szövetkezet vezetősége — és szerencsére nem egyedül — mindent megtesz a háztáji termelés fejlesztéséért, az imént az elnök szavait idéztük. Sokfelé nyilvánvalóvá vált, hogy a szövetkezeti kollektíva és az egész társadalom érdeke a háztáji lehetőségek — a munkaerő, az istálló, az öntevékenység stb. — maximális kihasználása. A parasztság munka-, élet- és szociális viszonyai gyökeresen átalakultak az utóbbi húsz esztendőben. Jól tudjuk, hogy ezt a változást a mezőgazdaság szocialista átszervezése hozta. De a szocialista mezőgazdaság része, szerves tartozéka, a háztáji termelés hozzájárul az export révén a magyar népgazdaság fejlődéséhez, a jobb áruellátás révén pedig az életszínvonal megalapozásához. O agyis a mezőgazdaság — és ezen belül a háztáji — fejlődése a városi embereknek, a munkásságnak is közvetlen érdeke. A megépült sok százezer új családi ház, a lényegében ugyancsak jórészt saját erőből megvalósult faluközművesítés és urbanizáció pedig sok milliárdos kiadástól mentesítette az államkasz- szát, sőt ugyanennyivel gyarapította a nemzeti vagyont. Kovács József Védőoltáson Békéscsabán, a Trefort utcai 7-es körzeti gyermekgyógyászaton szerdán és pénteken tartanak tanácsadást a védőnők és a körzeti orvos közreműködésével. Ilyenkor adják a soron következő védőoltásokat is. Egy-egy alkalommal 30-40 kisgyermek kapja meg a védőoltást. Képűnkön dr. Zsigmond Ernő gyermekgyógyász és Ledzényi Mátyásné védőnő adja a védőoltást a kissé tiltakozó páciensnek Fotó: Gál Edit Gyulavári Pál ünnepi beszédét mondja Fotó: Veress Erzsi Uj fogtechnikai11 Ételmérgezés Oévaványán Vonatpótló autóbuszok
