Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-31 / 126. szám
1977. május 31.t kedd Közös célok — közös akciók Területi politikánk egyik legfontosabb jellemzője, az utóbbi esztendőkben immár mindennapos gyakorlata: gyümölcsöző, ,'naprakész” kapcsolatok szövődtek a megyei tanácsi szervek és a szakszervezetek megyei tanácsai között. Tűnőben van az a helytelen felfogás, mintha minden érdemi munka és lényeges döntés a fővárosra centralizálód- nék, s a megyék csak amolyan gépies végrehajtó feladatokat kellene, hogy ellássanak. Az ország tizenkilenc megyéjében a helyi szellemi erőknek teret nyitva, alkotó, a helyi lakosság életét alakító, munkáját ezerféle módszerrel segítő munka folyik, s hovatovább magától értetődővé lesz az a konzultatív, egymást tapasztalatokkal is segítő tevékenység, amely rendszeresen hozza közös asztal mellé a helyi tanácsi és szakszervezeti vezetőket, munkatársakat. Ha például Békés megyében napirendjére tűzi a megyei tanács a kereskedelem társadalmi ellenőrzésének kérdését, erre a tanácskozásra nemcsak meghívják a megyei szakszervezeti fórumok vezetőit, hanem a közös munkamódszerek tekintetében is megállapodnak. Eljutva egészen odáig, hogy közös erővel szervezik meg a társadalmi ellenőrző hálózatot, segítik az ellenőrzők gyakorlati munkáját, majd számba veszik a tapasztalatokat. A tanács irányító, államigazgatási tevékenysége, együtt jelentkezve a szakszervezeti érdekvédelmi munkával — közös hasznot hoz a megyei lakosság érdekében. De meg lehetne említeni azt a munkát is, amely- lyel rendszeresen elemzi a két testület — borsodi módszerre célozva például —, milyen a megye munkáslakosságának helyzete, hogyan alakultak a XI. pártkongresz- szus óta az élet- és munkakörülményeik, milyen reális igényeket támasztanak állam és szakszervezet vonatkozásában: Fontos politikai akció az ilyen közös, elemző vizsgálatok lebonyolítása. Sok száz munkás, helyi lakos megkérdezése, véleményének meghallgatása után születnek az átfogó, konkrét teendőkre is utaló elemzések, közös jelentések. Korántsem valamiféle „papírmunkáról” van szó. Ellenkezőleg. A helyi politika valóra váltásában vállal részt mindkét testület, feladatainak és lehetőségeinek megfelelően. A közös „területek”, az együttműködés ágai kiterjednek az üzemekre, a kereskedelemre, a tömegkulturális munkára, az iskolákra, egyéb gyermekintézményekre, kórházakra, a területfejlesztéstől az -ellátásig, minden vonatkozásban. Csak egy példa az igen biztató közös tevékenység, amelyet a „Mindenki iskolája” segítésekor együttesen végez szinte valamennyi megyei helyi tanács és szak- szervezet. A mozgalom szolgálatába állította a szakszervezetek anyai erőforrásait is, ugyanakkor a tanácsi kezelésű művelődési intézmények a maguk lehetőségeit adják hozzá az akcióhoz, később közös mérleget készítenek az eredményekről. Van — s a továbbiakban még inkább lehet — olyan „fordított” haszna is tanács és szakszervezet közös munkálkodásának, hogy éppenséggel elkerülhetők legyenek a kettős vizsgálódások, a feleslegesen párhuzamos munkák. A korszerű államigazgatási tevékenységet- és a modern szakszervezeti munkát tehát az egészséges együttműködés, egységes jelzésrendszerek kölcsönös használata erőteljesen segítheti. Ha sok is a jó példa — tulajdonképpen még az út elején tartunk. Még előfordul — szerencsére ritkán —, hogy azonos témakörben, de egymástól függetlenül „futnak” tanácsi és szakszervezeti vizsgálatok, s végső soron az azonos tapasztalatok mérlegelése hozza közös asztal mellé a tanácsi és szakszervezeti vezetőket. És munkamódszerek tekintetében is sokféle finomítás, a kölcsönös egyeztetés lehetőségét hordozzák magukban az elkövetkező idők. Várkonyi Margit Átadás előtt a balatoni Neptun A Márton István Ybl-díjas építész tervei alapján épülő ba- latonf öld vári Neptun Szállónak 10 szinten 215 szobája lesz. A vendégek kényelmét szolgálja még a tetőterasz, tetőbár, klubszoba és a játékszoba. A június közepére elkészülő szálloda a Balaton déli partjának legkorszerűbb vendéglátóipari létesítménye lesz. (MTI fotó, Balassa Ferenc felvétele — KS) Új mérettáblázat kiegészítésekkel A budai várhegy alatt 120 éve húzódik 350 méter hosszúságban a Lánchíd budai hídfőjét és a Krisztinavárost összekötő közúti alagút. 1853-ban Clark Ádám tervei alapján kezdték meg az építést. Érdekes, hogy 1918-ig használatáért — a hídvámhoz hasonlóan — díjat kellett fizetni (MTI fotó, Várkonyi Péter felvétele — KS) Korszerűsített tanyák Kondoroson A kondorosi Nagyközségi Tanács legutóbbi ülésén egyik napirendi pontként tárgyalta a külterületi lakosság szociális helyzetét, kulturális ellátottságát, Major János vb-titkár beszámolója alapján. Az elmúlt időszakban lényeges változás történt a külterületi lakosság élet- és munkakörülményeiben, ezt állapította meg a tanácsülés. Lényegében lelassult a beköltözés, 1975-től 1977-ig alig változott a tanyai lakosság létszáma. Ez bizonyítja, hogy jobbak az életkörülmények, mint a korábbi években voltak. Elsősorban a villamosítás hozott lényeges változást az itt élők körülményeiben, hiszen a villany bevezetésével sok helyen háztartási gépekkel és a háztáji gazdaság gépesítésével könnyebb lett a munkájuk, több szabad idő jut a szórakozásra, a tanulásra és pihenésre. A kulturálódási elsősorban a rádió, televízió és a sajtó adja, emellett viszont a termelő- szövetkezet különböző rendezvényein is rendszeresen vesznek részt a tanyán élő emberek. A termelőszövetkezet ugyanis több klubot működtet a külterületekben, s az itt tartott rendezvények, összejövetelek résztvevői a tanyai lakók. A szilárd burkolatú utak mentén és a sűrűbb településeken tette lehetővé a tanács a villany bevezetését. Így többek között a Kecske sor és környékének villamosítása is megtörtént, illetve az elmúlt évben építették a fővezetéket, a környező tanyák bekötésére az idén kerül sor. Így ebben az évben újabb 40 tanya kap villanyt. Jelenleg a külterületi lakóházak közül 379-ben van villany, ez jóval több, mint a fele a jelenleg meglevő épületeknek. A villamosítással egyidejűleg a rádió- és televízió-tulajdonosok száma is növekedett. Jelenleg 530 tanyán élő lakónak van rádiója, és 410 házban van televízió is. Korszerűsödtek tehát a Kondoros környéki tanyák, s ez azt is jelenti, hogy egyre több azoknak a fiataloknak száma, akik felújítják a régi épületeket és kint maradnak a szüleik mellett, sőt nem egy család új házat épített a régi helyén. Erre ma már törvényes lehetőségük is van, hiszen idejét múlta az a régi elv, hogy meg kell gyorsítani a tanyák lebontását, a lakosság beköltözését. A háztáji gazdaságokra, a tanya környéki kiskertek termésére és a tanyákon nevelt baromfira, sertésre, szarvasmarhára a népgazdaságnak éppen úgy szüksége van, mint a nagyüzemi gazdaságok termékeire. Gond csupán az itt élő gyermekek iskolába szállítása, annak ellenére, hogy Kondoroson felépült a tanyai diákotthon és az általános iskolás korú gyermekek nagy részét itt tudják elhelyezni. A közlekedés megjavítására tárgyalásokat folytattak a Volán 8-as számú Vállalattal, az volt a kérés, hogy anagyszénási járat reggel és este térjen be a volt Vörös Október Tsz központjába, ahol igen sok család lakik, s beszállításuk gondot okoz. A Volán azonban ezt a kérést nem tudta teljesíteni. Hasonló probléma áll fenn egyéb települések lakóinak szállításával kapcsolatban is. A határozati javaslatban ismételt tárgyalást tűztek ki a Volánnal. Kasnyik Judit Valamivel több mint egy éve vezették be a felsőruházati cikkek új mérettáblázatát. A tapasztalatokról a minisztérium ruházati kereskedelmi főosztályán tájékoztatták az MTI munkatársát. A régi méréttáblázat csak a testmagasságot vette figyelembe, az új, alkalmazkodva a tényleges testalkathoz, a csípő-, a derék- és a mellbőséget is, így azonos magasság mellett többféle bőséget kínál. Ennek megfelelően az új mérettáblázaton a korábbi 127-tel szemben 182 méretet határoz meg. Az ipari és a kereskedelmi tapasztalatlanság következtében az alapjaiban megfelelő méretrendszer a várakozásoknak csak részben tudott megfelelni. Az alapvető probléma volt a vásárlók kellő tájékoztatásának hiánya is, s az, hogy a kereskedelmi dolgozók nehezen sajátították el az ’ új méretekkel kapcsolatos tudnivalókat. A kedvezőtlen tapasztalatok alapján a két minisztérium megvizsgálta mind a gyártás, mind az értékesítés körülményeit, s intézkedett a hiányosságok kijavítására. Az ipar és a kereskedelem közösen gondoskodik a vásárlók jobb tájékoztatásáról, az új mérettáblázat szélesebb körű propagandájáról. Természetesen továbbra is lesznek, akiket a táblázattól eltérő testalkatuk miatt nem tud öltöztetni a konfekciószakma, de ha egyenesbe kerül az új mérettáblázat, akkor a korábbi 40— 45 százalék helyett a lakosság 80—85 százaléka találhat majd magára való konfekciót. Bázis gázcseretelep épül Mezőkovácsházán Először a küldöttgyűlésen Barna Sándor elnök beszámolójából hallottunk arról, hogy az ÁFÉSZ még ebben az évben megkezdi Mezőkovácsházán a propán-bután bázis gázcseretelep építését. A közelmúltban Csóti Jánost, a szövetkezet főosztályvezetőjét kerestük fel, hogy bővebb ismereteket szerezzünk a mintegy 2,5 millió forint beruházási ösz- szeget igénylő és megvalósulás előtt álló létesítményről. — Mindenekelőtt ott kezdem — tájékoztatott a főosztályvezető —, hogy a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ működési területe tíz községre és több kis településre terjed ki. Ez a nagy működési terület 1975. áprilisában alakult ki, amikor a kunágotai, majd nem sokkal később a mezőhe- gyesi ÁFÉSZ egyesült a mezőkovácsházival. Az egyesülés óta mind többször teszik szóvá működési körzetünk községeiben a propán-bután gázellátás elégtelenségét. A panasz jogos. Ugyanis jelenleg Mezőkovácsházán, Mezőhegyesen, Magyarbánhe- gyesen, Nagybánhegyesen, Kaszaperen van önálló, illetve mini gázcseretelep. Az utóbbi egy évben megnövekedett igények következtében a felsorolt községekben sem jó a palackos gázellátás. Következik ez abból, hogy a mezőkovácsházi gázcseretelep egyszerre csak 600 palack tárolására alkalmas. Ez a mennyiség már hosszú idő óta nem elegendő. Kun- ágotán, Dombiratoson, Almáskamaráson és Keverme- sen még rosszabb a helyzet Amint Csóti János főosztályvezetőtől megtudtuk, a szövetkezet igazgatósága nemcsak felismerte a helyzet tarthatatlanságát, hanem rátalált a megoldáshoz vezető útra is. Ez nem volt más, mint kimondani: minél előbb létre kell hozni egy bázis gázcseretelepét. A szövetkezet igazgatóságának ez az elgondolása teljes egyetértésre talált. Vagyis a községek anyagilag is támogatták ezt az elképzelést, amikor tíz-, húsz-, illetve harmincezer forintokat ajánlottak fel hozzájárulásként a gázcseretelep megépítéséhez. Miközben Mezőkovácsháza nagyközség tanácsa kimondotta: díjtalanul bocsát közművesített területet a bázis gázcseretelep számára. A tíz község tanácsától kapott segítség, illetve az építésre díjtalanul felajánlott terület értéke eléri a 300 ezer forintot. Még akkor is jelentős ez a hozzájárulás, ha azt is tudjuk, hogy a gázcseretelep felépítéséhez szükséges további százezreket az ÁFÉSZ teremti elő, saját erőforrásából. Az említett anyagi hozzájárulás ellenében a szövetkezet vállalta: a bázis gázcseretelep megépülése után mind a tíz községben zökkenőmentes lesz a gázellátás. A közös ügyért történt összefogás e nagyszerű megnyilvánulásának érzésével ülhettek le a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ vezetői Szegeden, az Energia Gazdálkodási Intézet kirendeltségénél, hogy minél előbb elkészüljön az ezer négyzetméter alapterületű propán-bután bázis gázcse- re^elep terve. Amint Csóti Jánostól megtudtuk, június 20-ig megérkezik Mezőko- vácsházára a 2,5 millió forintos beruházási költséget igénylő bázis gázcseretelep terve. És ezt követően ... — Igen, ezt követően szövetkezetünk házilagos építő részlege megkezdheti Mezőkovácsházán annak a létesítménynek az építését, ahová már konténeres szállítással érkezik a palackos gáz — mondta Csóti János főosztályvezető. — Itt már egyidőben 2000 palack tárolására lesz lehetőség. Hogy a bázis gázcseretelep létrehozása mit jelent, azt két számadattal érzékeltethetjük. Azzal, hogy működési területünk öt községében és Mezőkovácsháza nagyközségben egy év alatt 70 ezer palack gázt tudunk forgalomba hozni. Az új cseretelep üzembe helyezése után évenként 210 ezer palackot tudunk a tíz község lakosságához eljuttatni. Hogy mikor épül meg Mezőkovácsházán a jelenleg országosan is legnagyobb propán-bután gázcseretelep? Ha a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága időben az ÁFÉSZ rendelkezésére bocsátja a területet — és ebben a szövetkezet vezetői miért is kételkednének — már az idén elkezdődik a meglehetősen speciális létesítmény kialakítása. Gyakorlatilag azonban csak 1978- ban kerülhet sor az üzembe helyezésre. Amint Csóti Jánostól megtudtuk, nemcsak a tíz község lakosságát szolgáló bázis gázcseretelep sorsa fordult a megvalósulás útjára. Jó partnernek ígérkezik a DÉGÁZ is. A konténeres szállítás ugyanis jól beleillik e vállalat fejlesztési tervébe. így érthető, hogy fenntartások nélkül vállalták a DÉGÁZ vezetői a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ propán-bután bázistelepének zökkenőmentes gázellátását. Balkus Imre
