Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-26 / 122. szám
1977. május 26., csütörtök 0 Egy szocialista brigád belülről Vásári mozaik A szovjet ha jóipar kiállított a tavaszi BNV-n egy műanyagból készült, teljesen zárható tengeri mentőcsónakot, mely olajtüzeknél is lehetővé teszi a menekülést A Forgácsolószerszám-ipari Vállalat békéscsabai gyára is kiállította legújabb termékeit Csak maketten lehetett bemutatni a Csepel Művek nagydíjas termékét, a folyamatos spl- rálcsőhegesztő gépsort Fotó: Lónyal László Fejlődés árnyékokkal Igen érdekes jellemzést adtak a Mezőberényi Műszaki és Vasipari Szövetkezet Petőfi Szocialista Brigádjának tagjai magukról, mely lényegét tekintve így hangzott: — Mint ahogyan nincs két egyforma tojás sem, harmincegy tagú közösségünkben természetesen az emberek sem egyformák. A célban, hogy a hármas jelszót valóra akarják váltani, igen. De hát az egyik csak nemrégiben dolgozik a brigádban, a másik esetleg családi problémákkal is küzd, a harmadik még nem eléggé ismeri a szakmai fogásokat, a negyediknek a világ dolgaiban való tájékozottságában akad fogyatékosság és sorolhatnánk tovább. Egységünk mindenekelőtt a jobbra, az emberi tartásban, a termelésben, az egymást segítésében, a szövetkezetünkön túli gondok megoldáskeresésében, legalábbis az ezekre való törekvésben mutatkozik meg, de korántsem teljesen azonos szinten. Kőfalvi János, a Petőfi Szocialista Brigád mindenki által tisztelt és szeretett vezetője még kézzelfoghatóbban fogalmaz. — A brigádnak van egy „központi bolya”. Tíz-tizen- két tagú. Ez a legjobb szakmunkásokból, a törzsgárda- tagokból, a kommunistákból áll. Ez a mag viszi előre, emeli mind magasabb szintre a termelésben, és más vállalásokban is az egész brigádot. — Hogyan dolgoznak a kommunisták a szocialista brigádon belül? — Én nem vagyok párttag — mondja a brigádvezető —, de az a négytagú kommunista sejt, amely a Petőfi brigádban tevékenykedik, a legjobb segítségem mindenben. Rájuk, akármi adódik, mindig lehet számítani, építeni. A vállalások általában úgy születnek a társadalmi munkában, hogy a párttaggyűléseken tájékoztatás hangzik el a szövetkezeti feladatokról, a nagyközség helyzetéről, a megye s az ország mérlegéről. Ahol jó az információs hálózat, ott természetesen ezek a tájékoztatások eljutnak a szocialista brigádvezetőkhöz, s rajtuk és segítőiken keresztül a brigádtagokhoz. így van ez ebben a szövetkezetben is. Idézzük vissza, hogyan került szőnyegre egy brigádmegbeszélésükön a megye, sőt az ország egyik legnagyobb beruházásának az ügye? — ^Értesültünk róla, hogy a Gyulai Húskombinát munkája elakadt, kevés a munkáskéz. Segíteni kellene építőinek. Megbeszéltem már néhány emberrel, elmennénk vasárnapi műszakra Gyulára. Mi a véleményetek? — mondta Kőfalvi János. Gotthardt József, Povázsai Mátyás, Boros László, a brigád kommunista tagjai szóltak először hozzá. — Egyetértünk. Senkinek sem lehet közömbös, hogy mikorra készül el a beruházás, mikorra ad több húst, kolbászt a kombinát az országnak. — Az is jó, hogy ne csak a szövetkezeten belül végezzünk társadalmi munkát, hanem mindenütt, ahol szükség van erre — toldta meg Povázsai Mátyás. Kilencen kerekedtek fel azon a vasárnapon és nyolc órán át csinálták az amúgy is szakmájukba vágó csőszerelést. A lakatos brigádban dolgozó kommunistáknak külön pártmegbízatása is, hogy erejükhöz képest segítsék a közös vállalások teljesítését, azoknak az akadályoknak az elhárítását, melyek esetleg ezek útjában állnak. Mivel egyik párttag, Balázs Imre műszaki dolgozó, a termelési zöld út jól biztosított a brigád előtt, terveiket sohasem teljesítik 110 százalék alatt. Hiányosság inkább a szakmabeli fogyatékosságokból keletkezik. Akik nemrég vannak közöttük, természetesen járatlanabbak azokban a fogásokban és furcsán érzik magukat abban a tempóban is, melyet a „központi boly” diktál. A brigádba váló beilleszkedésüket szakmai téren, s a szocialista brigád erkölcsi szintjére történő emelésben egyaránt segítik a párttagok. Oda állnak melléjük és magyaráznak. Sokszor azonban csak egy-két elejtett szóval igazítják el őket. Néha csipkelődő is ez a szó, amikor erre rászolgál az illető. M. M.-mel például más problémák voltak. Előfordult, hogy egy-egy napra „otthonfelejtkezett”. Aztán úgy csinált, mintha nem is mulasztott volna igazolatlanul. A figyelmeztetés kevés volt, a csipkelődést azonban nem bírta ki. Használt néki — így mondják. S miután használt, Povázsaiék még úgy is elbeszélgettek M. M.-mel, hogy tulajdonképpen most léptél egy lépcsővel feljebb a szocialista erkölcs felé. A szocialista ideológia terjesztői a brigádban a kommunisták. Tudatosítják az emberekben, hétköznapi nyelvre fordítva, a maguk munkaterületéből vett példák alapján a marxista—leninista eszméket, azok helyességét és előrevivő szerepét a gyakorlati munkában is. — Vállaltuk május elsejére és megcsináltuk a szövetkezet kerítését, rendbe hozzuk a községi gyermekjátszótér környékét is társadalmi munkában — mondta egyik brigádgyűlésen Gotthardt. — Most tegyünk olyant, amit még nem csináltunk: kapcsolódjunk be a közművelődési vetélkedőbe. — A párttagok álláspontja egységes volt s a brigád is jóváhagyta az állásfoglalást. Povázsaiék, Gotthardték, s a brigád csapata — nem vallott szégyent az első vetélkedőn. Amit ott tanultak, elcsepegtették a brigádban és érdeklődéssel hallgatták szavaikat. Jó kollektíva a Petőfi lakatos brigád, egyik erőssége a szövetkezetnek. Az igazsághoz tartozik, hogy kommunista sejtjüket lelkesen segítik a brigád KISZ-esei is. Erről azonban ezt mondja Gotthardt József: — A brigádunknak majdnem a fele fiatal és ehhez képest még kevés — mindössze öt a KISZ-tag. Ez még munkánk gyengesége és el is határoztuk már, hogy erre nagyobb gondot fordítunk a jövőben, bár különben is nőnek a kötelezettségeink. Matyi nemsokára érettségizik az esti tagozaton, Boros Laci munkásőrnek jelentkezett, a brigádunk pedig most töltődött fel egy másik kisebb munkacsoporttal... — Akárhogy is van, a bronzkoszorút már megszereztük, a további céljainkat is el fogjuk érni ilyen segítséggel. Meg aztán az is igazság, hogy a bolyba mind többen akarnak felkerülni és ez is húzó erő — mondja búcsúzóul a brigádvezető. Varga Dezső Az utóbbi években, mintha kezdenének kilábalni a bajból a tanácsok költségvetési üzemei. Ugyanis több helyen nem volt elég hatékony a gazdálkodás. A technikai eszközök korszerűtlensége és hiánya a laza munkafegyelemmel párosult. Megyénk több városából, községéből kapunk olyan információt, miszerint ezek a gondok némiképp enyhülnek. Legutóbb a vésztői Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának napirendjén szerepelt a helyi költségvetési üzem 1976. évi munkája. Balogh Endre üzemvezető beszámolójában kitért az eredményekre és szólt a hiányosságokról is. Az üzem építőipari árbevétele meghaladta a 10 millió forintot. Ezeken kívül a tanács intézményeinek, alakosságnak, más szerveknek jelentős mennyiségű szolgáltatásokat végeztek, valamint köztisztasági, parkfenntartási feladatokat is megoldottak. Tiszta nyereségük elérte a 485 ezer forintot. Eszközállományukat tehergépkocsival, traktorral, építőipari gépekkel bővítették. Eredmény az is, hogy többé-ke- vésbé megszűnt a munkaerővándorlás, nőtt a törzsgárdatagok száma, kibontakozott a szocialista brigádmozgalom. Megszilárdult a munkafegyelem, de még így is egy év alatt 14 igazolatlan hiányzást kellett bejegyezni. Ezek túlnyomó része az italozás következménye. Sajnos a balesetek száma sem csökkent, sőt emelkedett. Tavaly 227 munkanap esett ki emiatt, 154 nappal több az egy évvel korábbinál. A jövőben nagy gondot kell fordítani a minőség javítására, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, a munkák megfelelő előkészítésére, a határidők megtartására. — s. s. — Tanácskozás a cukorrépa-termesztésről Gyakorlattá vált, hogy évente egy alkalommal a KITE legnagyobb cukorrépa- termelő gazdaságainak szakvezetőiből álló szakbizottság értékeli az ágazat helyzetét, a technológiai fejlesztés irányát és meghatározza újabb egy évre a legfontosabb feladatokat. A közelmúltban megtartott kibővített szakbizottsági ülésen a répa cukor- tartalmának növeléséről tanácskoztak. A KITE gazdaságai termelik az ország cukorrépatermésének csaknem egyharma- dát. Az idén 160 partnergazdaság több mint 38 ezer hektáron foglalkozik cukorrépával. A tavaszi időjárás meg- határozojó volt a vetésnek. Az összterület 65 százalékát, azaz 24 ezer 700 hektárt a gazdaságok csupán 12 nap alatt vetették be. Ez a korábbi éveknél jobb előkészületet jelent. Így ebben az évben a cukorrépa-termelés biztatónak ítélhető, annak ellenére, hogy 4300 hektáron került sor újravetésre és jelentős területeken kellett táblacserét végrehajtani. Megállapítható, hogy az idén a cukorrépa-állomány fejlettebb az előző évek hasonló időszakához képest. Az elmúlt évben a jó csíraképességű vetőmagból átlag egyharmadnyi mennyiség nem kelt ki, s ennek további 14 százaléka elpusztult a betakarításig. Ebből a néhány számból egyértelműen meghatározhatók a feladatok: az előző számokból kiderülő veszteségeket, a kémiai és mechanikai ápolással járókkal együtt csökkenteni kell. A tanácskozáson elhangzott adatokból kiderül, hogy a műtrágyák felhasználása csak akkor eredményes, ha a növények számára pontosan a megfelelő arányban és mennyiségben adagolják. A nagyob mennyiségű műtrágya-felhasználás nem biztosítja a nagyobb cukortartalom elérését. Másik gond az öntözés időpontjának és az öntözővíz mennyiségének meghatározása. Ez is hatással lehet a cukortartalom növekedésére, de csak akkor, ha a növénynek a legoptimálisabban biztosítják. Az öntözött és öntözetlen cukorrépa-állomány nem érik azonos időpontban, így betakarítani sem lehet egyszerre. Ezt sajnos a gazdaságok nem mindig veszik figyelembe. A betakarított cukorrépa tárolása szintén sok problémát okoz. Mindenképpen meg kell említeni a cukorrépa melléktermékének, a leveles répafejnek hasznosítását, melyet tömegtakarmányként adhatnak az állatoknak.
