Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-21 / 118. szám
Több lucernamag DH2IZ2Ü3Ahhoz, hogy jó lucernavetőmagot állíthassanak elő a gazdaságok, egyértelműen külön kell választani a takarmánynak és a vetőmagnak termelt lucerna termesztésének módját és körülményeit. A vetőmagnak termesztett lucernát úgynevezett ritka térállásúra telepítik, így sokkal jobban éri a növényeket a napfény, több a virág, lényegesen nagyobb mennyiségű magot hoz a növény. Egyre jobban elterjed a Szarvasi I. jelű lucernavetőmag-fajta, míg 1977-ben 2000 hektáron, 1980-ban már 6000 hektáron állítanak elő ilyen fajtájú vetőmagot. A rendszerben 1977-től új technológiát állítottak össze a Szarvasi öntözési Kutató Intézet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat segítségével. A termesztés új módszereinek kidolgozásánál figyelembe vették a partnergazdaságok vetőmag-termesztésre használt területeinek összes adottságát. 1977. május 21., szombat 4 Kenyér helyett péksütemény Megyénkben az elmúlt években az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedett a sütőipari termékek fogyasztása. Sok helyen gond — főként a városokban és a nagyközségekben — a lakosság péksüteménynyel való ellátása. A fogyasztók régi és jogos igénye, hogy az üzletekben lehessen kapni egy kilogrammos kenyeret is, ne csak a nagyobb, szeletelt kenyérből vásárolhassanak. Mindezek nem kis feladat elé állítják a sütőipart. Tegnap, pénteken délelőtt dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével Békéscsabán ülést tartott a megyei termelési és ellátási bizottság. Az első napirend keretében a résztvevők áttekintették a tanácsi élelmiszer- ipar fejlesztésének időszerű kérdéseit. Az előterjesztésből kitűnik, hogy ebben a tervidőszakban a péksütemények termelőkapacitását kell megteremteni. Az elmúlt években megyeszerte csökkent a kenyérfogyasztás, ezzel egyidő- ben rohamosan növekedtek a péksütemények iránti igéA metró telefonja Mezőhegyesről A Mezőhegyesi Vas-, Fa-, Fém- és Gépipari Szövetkezet régi örökséget vett át, amikor 11 évvel ezelőtt, 1966-ban az állami gazdasági gépműhely telepén önálló gazdasági egységgé alakult. Annál is inkább régi örökség volt ez, mert az épületek, gépek, felszerelések zömét már ez a gépműhely is a korábbi uradalmi gazdaságtól örökölte. 1966-ig itt javították tehát az állami gazdaság gépeit, de már ez idő tájt is dolgoztak többet: 4 millió 600 ezer forintot irányoz elő, ezt azonban termékskálájuk még további ésszerűsítésével tudják csak teljesíteni. Meg úgy, ha mielőbb kicserélik a jogelődöktől örökölt, már nem korszerű gépeket, berendezéseket. Megrendelésekkel el vannak látva bőven, tehát — csupán dolgozni kell. nyék. Mindez a fogyasztói szokások megváltozását tükrözi. A kapacitásbővítő beruházások ezeknek az igényeknek megfelelően valósulnak meg. Megyénk sütőipari beruházásaira ebben a tervidőszakban 136,5 millió forint áll rendelkezésre, 68 százalékkal több, mint az elmúlt tervidőszakban. Ebből az összegből a sütőipar kapacitásfejlesztő beruházásai 114,6 millió forintba kerülnek. Kenyérgyár épül Békéscsabán, süteményüzem Orosházán és Gyulán. Komplex rekonstrukció valósul meg a megyeszékhely és Szarvas süteményüzemében, valamint a • mezőhegyesi és a vésztői sütőüzemben. Kemencecserére kerül sor a mezőberényi, a sarkadi és a szarvasi sütőüzemben. A beruházások révén létesülő sütőkapacitás 103,5 tonna lesz, 1980-ra megyénk sütőipari termelése meghaladja majd a napi 310 tonnát. Az V. ötéves tervben megvalósuló fejlesztések alapvető célkitűzése a fogyasztói igények teljes értékű és jó minőségű kielégítése. A szakemberek a kenyérfogyasztás fokozatos csökkenésével, ugyanakkor a péksütemények 40 százalékos növekedésével számolnak. A fogyasztók igénye és a sütőipar elképzelése találkozik akkor, amikor a minőség javításával a választékot is bővítik. Előrelépést és a jelenlegi helyzetből kiutat a gépesítés, a modern technika, valamint a sütőipari beruházások minél előbbi befejezése jelent — állapította meg a bizottság. A következőkben a zöldség- és gyümölcstermesztésről és ellátásról hangzott el beszámoló. Az utóbbi két évben a kereskedelemben a zöldség-gyümölcs áruk forgalmi részaránya dinamikusan növekszik. A megye zöldség- és gyümölcsfelvásárlása 1976-ban 29 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A kis- árutermelés is növekedett, és bővült a választék. A termelési kedv a központi intézkedések nyomán fokozódik, ezt a kereskedelem felismerte, mind intenzívebbé teszik a felvásárlást. Ennek nyomán a kisárutermelőktől tavaly az előző évinél 15 százalékkal több zöldségfélét és 17 százalékkal több gyümölcsöt vásároltak fel. A közeljövőben enyhülnek a felvásárlók tárolási gondjai, mert a ZÖLDÉRT több száz va- gonos tárolót épít, ugyanakkor az orosházi és a békési ÁFÉSZ is épít egy-egy zöldségtárolót. örvendetesen nő a zöldségtermelő szakcsoportok száma. Ennek eredményeként egyenletesebb lesz a lakossági ellátás, árban és minőségben egyaránt megfelel majd a fogyasztói igényeknek. A kedvezőtlen időjárás megyénk gyümölcsöseiben is nyomot hagyott, ezért bizonyos gyümölcsfajtákból hiány várható. A bizottság intézkedik a megye zavartalan gyümölcsellátásáért. (Szekeres) R BNV-n láttuk Az orosházi Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár olajipari berendezéseket, nyomásszabályzó reduktorokat és a képűnkön is látható lapos házú éktolózárakat mutatott be A Német Demokratikus Köztársaság ipara — többek között — elhozta a vásárra a legmodernebb útépítő gépeit is (Fotó: Lónyai László) más vállalatoknak lakatosok. az itteni Mit csinálnak most? Ha erre azt feleljük: ezer aprócikket, ez csak részben felel meg az igazságnak, annyiban tudniillik, hogy jóval több mint százféle terméket gyártanak, s ha ehhez hozzávesz- szük a különféle alkatrészeket, a lista csaknem eléri az ötszázat is. Ha viszont elmondjuk, hogy egyre inkább — és mind sikeresebben — törekednek arra, hogy minél kevesebb fajta terméket, minél nagyobb mennyiségben gyártsanak, megállapíthatjuk, hogy jó úton vannak az ezer aprócikktől a néhány fontos termék gyártása, a kiegyensúlyozott gazdálkodás felé. Mik ezek a termékek? A téli építőipari munkához nélkülözhetetlen gőzfejlesztőket szállítanak például az Építőgépgyártó Vállalatnak Pécsre és Budapestre. A Mezőhegyesen készülő orsók és dobok a kábelgyártás fontos eszközei, alkatrészei. Öntödéjük, ahol bronzot, alumíniumot, rezet és öntöttvasat is tudnak formálni, csatornakereteket szállít például a Gábor Áron Vasöntödének. Fontos exportcikkük a posztóval bevont kulacs, amelyből évente sok ezret küldenek Jugoszláviába, Hollandiába, néhány afrikai országba vagy éppen Adenbe és Jemenbe. Mindezeken kívül a legnagyobb örömmel arról számoltak be a szövetkezetiek, hogy nemrég feladatul kapták egy kis hatókörű telefonközpontberendezés gyártását, minden típusban, teljes egészében. Náluk készült az a berendezés is, ami az észak—déli metró eddig elkészült szakaszán segíti a forgalom zavartalan lebonyolítását. 1976-ra mintegy 44 és fél milliós árbevételi tervet irányoztak elő, s ezt teljesítették is. 4 millió 212 ezer forint nyereséget hozott ez a szövetkezetnek. Az ez évre tervezett nyereségük ennél jóval Piros bársonydoboz Ahogyan befejeződött az ünnepség, a brigád tagjai körülfogták Pető Sándort. — Mutasd! A brigádvezető felnyitotta a piros bársonydoboz tetejét és kissé meghatódottan, elér- zékenyült hangon szólt: — Látjátok? Ugye mondtam, hogy ránk még felfigyelnek! Innen kezdődik a történet. Gádoroson, a November 7. Tsz-ben tavaly a Gagarin Szocialista Brigád, az idén pedig az 1976. évi helytállásért a November 7. traktoros brigád érdemelte ki a Szakma Kiváló Brigádja címet. Kereken tíz éve dolgozik együtt nyolc ember. Mindig együtt és egymásért, a szövetkezet, a népes tagság boldogulásáért, ök nyolcán szántják fel a több ezer hektáros határt, ök a lelke a búzaaratásnak, az őszi betakarításnak, a szántások tavaszi elmunkálásának és a vetésnek. Ez év tavaszán olyan odaadóan dolgoztak, hogy május 1-re minden talpalatnyi földet bevetettek. A határ biztató, látványa őket dicséri. Szabó Pál, a tsz üzemi pártszervezetének titkára mondta róluk: — Keménykötésű emberek. A kiugró kereseti lehetőség egyiküket sem fűti úgy, mint a pontos, becsületes, szakszerű munka. — Hogyan szerveződött eggyé és tart össze a testvérinél is szorosabb kötelékkel a nyolc ember? — A munka, a bizalom és a mi helytállni-akarásunk a kapocs — mondja Pető Sándor. — Szeretnénk magunkat a közösség számára igazán hasznossá tenni. Több tízmillió forint értékű géppel dolgoznak, s mert lényegében majdnem minden rajtuk múlik, érzik a felelősséget. Számítanak is rájuk, nem szeretnének csalódást okozni. És nagyon szeretik azt, amit csinálnak. Talán ez a lényeg. S az út eddig, bizopy hosszú volt. Micsoda kemény tíz év! Lám, az egy akaratú emberek okos szándékát az idő sem tudja elmosni. Inkább megedzi őket, egyívásúvá, a feladatok megoldásához formálja vala- mennyiüket. Érdekes történetet mesélt erről Szabó Sándor, a községi pártbizottság titkára. — Most múlt éppen tíz éve, hogy az egyik brigádtagot felkerestem. Kocsis volt. Azt a két lovat hajtotta, amelyikkel belépett a tsz-be. Ember kellett volna a traktorra, s rá gondoltak. Azért mentem hozzá, hogy meggyőzzem, vállalja el az új munkakört. Napokon át folyt köztünk az eszmecsere. A kocsis mindig nemet mondott. „A két lovam nem adom senki kezébe!” — válaszolta határozottan. Szabó Sándor, aki annak idején tsz-párttitkár volt, már majdnem lemondott a lovát szerető ember további agitálásáról, de azért utoljára — gondolta — még tesz egy kísérletet: — Legalább próbáld meg! Ha nem ízlik, akkor majd kitalálunk valami mást. — Na, jó, rendben. De van ám egy kikötésem. Vállalj kezességet azért, ha nem tetszik meg a gép, visszaadjátok a lovamat. De azért is kezeskedj, hogy addig csak az általam megnevezett tsz-tag gondozhatja a pejkókat! A titkár megígérte. — Minden úgy lesz, ahogyan te akarod. — Biztosra ment. Ha a kocsis traktorra ül, a gép megbűvöli. Néhány hét alatt megszereti és nem kívánkozik vissza lovai közé. Most mégis fenntartása volt. Amikor jöttek az újabbnál újabb gépek, ezekre a vezetőség mindig az általa legjobbnak tartott traktorosokat ültette. Már éppen a harmadik traktort nyergelte a kocsis, amikor a titkár kíváncsi volt, vajon véglegesen eljegyezte-e magát a traktorral? Az egyik reggel felkereste a gépudvaron. — Baj van, barátom — mondta a traktorosnak. —El kell adni tíz pár lovat vágóra. Nincs, aki gondozza, meg hajtsa őket... Sajnos, a tieid is beleestek ... Mert azért jó az a két ló... Neked választanod kell. Vagy a traktor, vagy a ló. A traktoros szíve majd megszakadt, mert hát az a két ló mégiscsak valamikor az övé volt. Zavarában olajos tenyerével megtörölte gyöngyöző homlokát. — Maradok. — Ez a traktoros ma K—700-as traktort vezet. Két ló helyett, 200 lóerő engedelmeskedik akaratának. Egy másik történet. Éppen egy éve, hogy a régebbi típusú SZK—4-es kombájnokat a tsz kiselejtezte. Üj, nagyobb teljesítményűeket vásárolt. De hát a régi gép csak odanőtt a brigád szívéhez és különösen annak fájt a selejtezés, akinek nem jutott volna kombájn. A November 7. brigád összeült és megvitatta a vezetőség döntését. Azután odaálltak Zahorecz József tsz-elnök elé. — Elnök elvtárs! Engedje meg, hogy szabad időnkben, társadalmi munkában három kombájnból egyet csináljunk! Amit ezzel learatunk, annyival kevesebb jut a többi gépre. Az elnök néhány pillanatig habozott, de a nyolc emberrel nem tudott ellenkezni. Beleegyezett. Amikor elkezdődött az aratás, eggyel több kombájn aratott Gádoroson, az újakkal egy vonalban. Jóllehet, ezért arattak le minden addiginál rövidebb időn belül. — Az ilyen akaratnak és szorgalomnak nem lehet ellentmondani — magyarázta az elnök. A brigád most már nagyon „együtt van”. Egymás gondolatát is ismerik. Egy kézmozdulat vagy egy kérdő tekintet és mindenki a fedélzeten. Néhány napja nősítették meg a brigád „benjáminját”, a tsz KISZ-titkárát. Micsoda jó lakodalom volt! — emlékeznek vissza. — Csupán azért nehezteltek az új emberre, mert az új asszonnyal hajnalban megszökött közülük. Az ezüstplakett-átvételi ünnepségen mindezt megbocsátották neki, mert ők igazán tudják, akit hív a kötelesség, annak mennie kell! ök viszont maradtak, még a reggeli tálalását is megvárták. Ha most osztályozni lehetne a gádorosi határt, akkor bizonyára csillagos ötöst kapna érte a November 7. traktoros brigád. Piros ötöst, mint a bársonydoboz. Dupsi Károly Veszteség nélkül A Magyar Közlöny 38. számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete. Ez több szempontból is módosít egy korábbi jogszabályt, abból kiindulva, hogy a mezőgazdasági vegyszerhasználat, kezelés és tárolás ma már olyan nagyságrendű, hogy megköveteli a nagyobb körültekintést és a takarékosságot. Enélkül nem lehet csökkenteni azokat a még mindig jelentős veszteségeket, amelyek rontják például a műtrágyázás, de általában a talajerőgazdálkodás hatékonyságát. Korábbi országos felmérés állapította meg, hogy a műtrágya tárolási vesztesége 15 —20 százalékra tehető, de vannak szélsőséges esetek is, amikor a nemtörődöm, szakszerűtlen vegyszerkezelés miatt a hatóanyag 50 százaléka megsemmisül. Miután a műtrágyavásárláshoz állami táj mogatás jár, semmiképpen sem lehet az üzem „magánügyének” tekinteni az ilyenfajta pazarlást. Ahhoz viszont, hogy a veszteségeket meg lehessen előzni, kiegészítő intézkedésekre is szükség lesz. A MÉM egyebek között szabályzatot ad majd ki műtrágya-felhasználásra és -tárolásra, enélkül ugyanis nem lehetséges a folyamatos ellenőrzés és az esetleges fe- lelősségrevonás sem. A rendelet egyes speciális mezőgazdasági munkák szakszerű végrehajtásáról is intézkedik.
