Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-17 / 114. szám
1977. május 17., kedd Zöld utat a zöldségnek Kedvező hír: a vetőmagboltok az idén kétszer annyi zöldségvetőmagot értékesítettek a kistermelőknek, mint tavaly. A nagyüzemek ugyancsak erőteljesen fejlesztik zöldségtermelésüket. Az idén a zöldségfélékkel hasznosított terület 10 százalékos, a zöldségfélék termésének pedig 42 százalékos növelésével számol a terv. Ez feltételezi, hogy a területegységenkénti hozamok növelése a kertészeti ágazatokban is elsőrendű feladat. ÉPÜL II DUZZASZTÓ A Körös-völgy vízrendezésének részeként 114 millió forintos beruházással épül a körös- ladányi duzzasztó. A készülő létesítmény szabályozza a Sebes-Körös és a Berettyó vízlefolyását, valamint a mezőgazdaság számára víztartalékot biztosít. Az építkezés során 300 ezer köbméter földet mozgattak meg, beépítettek 20 ezer köbméter vasbetont és 20 ezer tonna terméskövet. (MTI Fotó, Ilovszky Béla felvétele — KS) Brigád a Körös partján A termelés növekedése pedig lehetővé teszi, hogy a lakosság ellátása javuljon és elegendő nyersanyaghoz jussanak a feldolgozó iparok. A bíztató előjeleket számba véve azt is jó tudni, hogy aki zöldségnövényeket termel, jelentős kockázatot vállal, mert a nagy ráfordítás után még mindig nem biztos a termés. Mérsékelni a kockázatot A zöldségtermelés kockázatát az értékesítés bizonytalansága is növelheti. Ismert, hogy bár az utóbbi években a piacon többnyire hiány volt a legfontosabb zöldségfélékből, mégis akadt szép számmal példa arra, hogy a termelőknek egy-egy zöldségféle értékesítése gondot okozott. Az átszervezett szövetkezeti vállalatok feladata, hogy munkájukat elősegítsék a termelés és a fogyasztás összhangjának a megteremtésével. Az új szervezet lehetőséget kap a felvásárlási és értékesítési tervek koordinálására, a kereskedelmi munka ösz- szehangolására, a különböző állami juttatásoknak az eddiginél hatékonyabb felhasználására, az áru elosztására. Most, amikor — fellendülőben a termelés, különösen fontos, hogy a termelői biztonság erősödjön. Ezt szolSokféleképpen folytathatjuk a címben álló félmondatot, már ami a fogalmazást illeti. A lényeg, a szavak különbözősége ellenére azonos. Elkezdik és — majdcsak befejezik. A gyakorlottabb újságolvasó ebből rögtön sejti, mi következhet. Igen, a beruházások makacs kísérője, a kivitelezési idő megnyúlása töprengésünk tárgya. Az az időtartam, amely — összehasonlító vizsgálatok szerint — másfélszeresen, kétszeresen haladja meg a fejlett ipari országok átlagát. Az elgondolkoztató tény magyarázata sok ágra bomlik, az azonban bizonyos — ezt igazolták a különféle elemzések —, hogy az elsietett kezdésnek, a gyatra előkészítésnek meghatározó szerepe van az eredetileg tervezett átadási határidők túllépésében. Meghökkentő adat a magunkfajta laikus számára: február végén több mint kilencezer építmény állt kivitelezés alatt, s csupán az építőipari vállalatoknál, azaz a szövetkezeteket, szövetkezeti közös vállalkozásokat nem véve figyelembe. Azt, hogy sokat építünk, fölfoghatjuk a gazdasági fejlettség adott szintje velejárójának. Könnyen meglehet azonban, azért építünk túl lassan, mert sok mindent kívánunk egyszerre, egyidőben tető alá hozni. S ha ehhez hiányoznak a megfelelő kivitelezői szervezetek, akkor 'érthetően elaprózódik az erő — ember és eszköz egyaránt —, valamennyi építkezésen dolgozgatnak ugyan, de szervezetlenül s ezért lassan, keveset. Könnyű legény könnyen ugrik, tartja a népi bölcsesség, s mintha csakis ilyenek buzgólkodnának egy-egy beruházás kezdetekor. Kégálja az az intézkedés, amely a tavalyi 14 termékkel szemben az idén már 26 árura terjeszti ki az előre meghatározott, úgynevezett garantált árakat. A garantált árat ugyanis akkor is ki kell fizetni, ha az adott áruból sok terem. Ez azért fontos, mert csak így fedezi az árbevétel a gazdaság termelési költségeit, és így marad meg a termelési kedve is. Nyilvánvaló, hogy a kereskedelemnek idejében fel kell készülnie az új helyzetre, hogy képes legyen a fogyasztás és a termelés igényeit kielégíteni. Lehet, sőt biztos: adódik olyan helyzet, hogy valamelyik termékből több terem, mint amennyire számítottak. A szerződéskötések is jelzik, hogy egyes termékből az előirányzatnál nagyobb meny- nyiség kerül majd a piacra. Ezért is nagyon fontos, hogy a felvásárló kereskedelem felkészüljön a nagy meny- nyiségű áru fogadására, forgalmazására. Kőtelező fegyelem A zöldséget mindenképpen át kell venni a termelőtől, és gyorsan dönteni, hogy ha nem értékesíthető a piacon, akkor a feldolgozó ipar, vagy a külkereskedelem hasznosítsa az árut. Kötelező ez a fegyelem, mert ha a termesőbb azután mind nehezebbek lesznek ezek a „könnyű legények”, s azt is elfeledik, miként kell ugrani. Hazánkban minden három beruházásból kettő úgy készül el, hogy időben és költségben többet emésztett fel a tervezettnél. Amit java részben a felületes előkészítés rovására írhatunk. Mert hiszen miféle előkészítő munka folyt ott, ahol építés, szerelés közben derülnek ki a baklövések. Az áttervezésekkel „természetesen” hónapok telnek el, a munka áll, jobb esetben látszatfeladatokkal piszmognak az emberek, a gépeket máshová irányítják... — egyetlen hibás lépés fölborítja a rendet. A félreértést elkerülve: a legutóbbi esztendőkben megnőtt azoknak a beruházásoknak a száma, amelyeket határidőre, s a költségeket betartva — sőt, azokból megtakarítva — adtak át. Javulás tapasztalható tehát, ahogy valamelyest kedvezőbb a beruházási kiadások megtérülésének ideje is. Ennek tudatában sem tarthatjuk azonban egészségesnek, hogy tavaly, 1975-höz mérten, tíz- milliárd forinttal növekedett az év utolsó napján kivitelezés alatt álló építmények költségvetési összege, s megközelítette a • 77 milliárdot. Indokoltan került tehát bele az MSZMP Központi Bizottsága 1977. április 13-i üléséről kiadott közleménybe, hogy „fokozni kell erőfeszítéseinket a gazdaságos termelési szerkezet további fejlesztéséért, a beruházások tervszerű megvalósításáért”. Ez a két teendő ugyanis sokszorosan összefügg. A tervszerű beruházási munka nem öncél, hanem feltétele a program szerinti termékkibocsátásnak, a gazdasági élet zavartalan vérkeringésének. lótól megkövetelhető, hogy termelje meg a zöldséget és a szerződéses partnernek értékesítse, akkor a felvásárló vállalattól is joggal várja el a termelő kötelezettségei teljesítését. De nemcsak a nagyüzemek árutermelését segíthetik a felvásárló szervezetek a korrekt üzleti kapcsolatok kialakításával, hanem a kistermelők termelését is. Semmiképp nem szabad lemondani az idén sem az apróbb tételekről, tőlük is fel kell vásárolni a felesleget, hiszen a friss zöldségellátásban a szerepük jelentős. Koordinációs bizottságok Amikor a Minisztertanács döntött a felvásárló kereskedelem korszerűsítéséről, szükségesnek ítélte, hogy a zöldség- és gyümölcsforgalmazásban részt vevő állami és szövetkezeti gazdálkodó szervezetek a felvásárlási, az elosztási és tartósítási feladataikat az eddiginél sokkal szervezettebb együttműködéssel valósítsák meg. A gyors intézkedést kívánó feladatok összehangolására — szükség esetén — az egyes területeken, egyes termékekből mutatkozó feleslegek átcsoportosítására, az érdekelt országos feladatokat ellátó gazdálkodó szervezetek képviselőiből (ZÖLDKER, HUN- GAROFRUCT, konzervipar, hűtőipar, ÁGKER, TSZ- KER, a Budapesti Élelmiszerkereskedelmi Egyesülés) koordinációs bizottságot kell létrehozni. A vitás kérdésekben pedig a tárcaközi zöldség-gyümölcs bizottságnak kell döntenie. Idén, a népgazdasági terv szerint 164 milliárd forint költhető beruházásokra, s ennek az összegnek 49 százalékát vállalati hatáskörben használhatják fel. Figyelembe véve, hogy az építőipari vállalatok esztendőnként 16—18 ezer létesítményt adnak át, a szóban forgó- pénz ésszerű kiadása nem is olyan egyszerű. Még bonyolultabb, ha az egyéb beruházási tevékenységet is — pl. technológiai szerelés, bel- és külföldi gépek megvásárlása, időbeni szállítása — számításba vesszük. Minél sokrétűbb egy-egy feladat, annál nagyobb a jelentősége a fölkészülésnek, azaz annak, hogy még a kivitelezés megkezdése előtt fény derüljön a lehetséges buktatókra. Nemzetközi összehasonlító adatok szerint a beruházások teljes kivitelezési idejének kétharmadát az előkészítésre fordítják, s egy- harmad jut a tényleges megvalósításra. Hazánkban fordított a helyzet, s hozzátéve, amit már említettünk;- hogy maga az időszükséglet is másfélszerese, kétszerese a nemzetközi átlagnak, képet alkothatunk az egészségtelen arányokról. Ma valamennyire más a helyzet, de még — amint azt az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága is megállapította nemrég — sok a tennivaló. Az érdekeltség javításával párhuzamosan azonban szigorítani szükséges a kellő előkészítés számonkérését, tökéletesíteni a munkaszervezést, gyorsabb tempóban folytatni az építő- és szerelőipari vállalatok felszereltségének korszerűsítését. Valójában ismert feladatokról van szó. De jórészt csak szó van róluk, s késik a tett. Márpedig a cselekvésre mindenki jogosult, sőt — kötelezett. E kötelezettség teljesítése híján az érintettek úgy járhatnak, mint az egyszeri ember, késve ült az asztalhoz, csont volt a vacsorája. Lázár Gábor A Fehér-Körös jobb partján, a gát mellett, egészen közel a román határhoz szerényen húzódik meg a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság gyulai szakaszmérnökségének faipari üzeme. Itt dolgozik a két asztalosból, négy ácsból és két betanított segédmunkásból álló Köröstáj Szocialista Brigád. Az asztalosok a gátőrházak karbantartásában működnek közre, a központi iroda bútorait javítják és kis menedékházakat készítenek, az ácsok pedig az átereszek műtárgyait zsaluzzák. Ha azonban árvíz fenyeget, mindnyájan mennek a gátra. Krucsó István brigádvezető csaknem két évtizede, de aki a legkésőbb jött, az is nyolc éve jár ki ide. Ketten már gépkocsin közlekednek, a többiek" motorkerékpáron. Az egyik autótulajdonos Náfrádi András asztalos, aki azt állítja, hogy keresetéből takarította meg a gépkocsi árát, csak egy egész kicsi családi hozzájárulást kapott hozzá. Krucsó Istvánnak nincs gépkocsija, de azért egy és mást neki is juttatott az élet. — Van egy háromszobás családi házam, amit magam OTP-kölcsönnel és a brigád segítségével építettem két éve, van egy ötéves örökbefogadott fiam, van egy kis „tekintélyem” — mutat mosolyogva termetes alakjára, hozzá fűzve: — És ez bizonyítja, hogy nem is koplalok. Ügy véli, az egésznek az a titka, hogy az ember akkor se hagyja cserben a munkaadóját, amikor egy kicsit rosszabbul megy a sora. Előbb-utóbb rendeződik a dolog és a hűség jutalma nem marad el. . — Azért mégiscsak elmenne, ha valahol több fizetést kapna. Nem igaz? — kérdezem. — Még kétszer annyi pénzért sem. Minket, akik itt dolgozunk, mindenki ismer. Bárhová megyünk, szeretettel fogadnak bennünket, akár van valakin nyakkendő, akár nincs. És a főnökeink még soha nem parancsoltak, csak kértek. Tudja mit jelent ez? — Nyilvánvalóan bizalmat. — Igen, de azt ki is kellett érdemelni. Ha nekünk egyszer azt mondják, hogy holnap a köröstarcsai gátőrháznál ezt és ezt készítsük el, akkor ha esik, ha fúj, mi pontosan ott leszünk és végrehajtjuk a feladatot. Vita nincs. És amit megcsinálunk, azt nem kell ellenőrizni. A brigád évről évre sok import fenyődeszkát takarít meg, mert — ahol lehet — olcsóbb nyárfarönkből fűrészelt deszkát használ fel. — Ez ugyan többletmunkát jelent, de megéri — jelenti ki a 23-as Japport József, akit így különböztetnek meg a másik Japport Józseftől, aki viszont 34-es. A számok 1923-ra, illetve 1934-re, a születési évükre vonatkoznak. — Talán a megtakarításért fizet az igazgatóság? — Nem is várjuk, hogy fizessen. Mi a takarékosságot kötelességünknek tartjuk. Beszélünk arról magunk között nem egyszer. Hadd gyarapodjon a pénz aa igazgatóság, illetve az állam kasz- szájában. Néhány ezer forint is számít. Ha mindenki törekedne erre, sokkal több jutna járdákra, vagy iskolákra, óvodákra, meg másra, gondolok különösen az olyan nagy gyárakra, mint amilyen a Gyulai Húskombinát — magyarázza a 23-as Japport József. A 34-es Japport Józsefnek is van mondanivalója: — Vannak, akik hangoskodnak. Keveslik az életszínvonal emelkedését, közben pedig semmit sem tesznek érte. Mintha azt várnák, hogy majd más kikaparja nekik a gesztenyét a hamuból. Nekem szinte fáj a pazarlás, meg a hanyag munka. Ha például zsalut készítünk és egy kisebb deszkára van szükségem, akkor bizony jól szétnézek, mielőtt a nagyból levágok egy darabot. — Hol tapasztal pazarlást? — Sajnos elég sok helyen. Nálunk az átereszek építésénél is előfordult. A cementet fóliával takarták le, amit a szél elfújt, aztán az esőben zsákszámra tönkrement az értékes anyag. Most fabódékat készítünk a tárolására. A 34-es Japport Józsefet különben újítóként is számon tartják. — Egyszer, amikor Békéscsabán az Élővíz-csatornának a partszegélyét betonoztuk, Jóska kitalálta, hogy fémkaloda helyett megfelel a fakaloda, ami jóval olcsóbb. Az újítás bevált, 46 ezer forint megtakarítást ért el vele. Négyezer 600 forint újítási díjat kapott — büszkélkedik vele a brigádvezető. Az úgynevezett menedékházakat, ami a gátakon dolgozó munkásoknak nyújt védelmet az időjárás viszontagságaival szemben, a brigád tagjai együttesen tervezték. Jól sikerült, kaptak is érte jutalmat. Az ésszerűsítéseknek se szeri, se száma. Vagy talán úgy is lehetne mondani: semmit sem csinálnak ésszerűtlenül. Ilyesmit nem néznének el egymásnak. Okosan dolgozni persze csak azt tud, aki ért is a dolgához. Ezért tanulnak valamennyien. Könyvekből, szakfolyóiratokból és tanfolyamokon is. Géczi Péter ács például 2 éves munkavezetői tanfolyamot végzett, Náfrádi András ács előbb érettségizett, aztán mester- vizsgát tett. Krucsó István brigádvezetői, majd munka- védelmi tanfolyamon bővítette az ismereteit. Nem utolsósorban az ő hozzáértésének köszönhető, hogy a gyors- forgású asztalosipari gépeken évek óta egyetlen baleset sem fordult elő. Miklós László a brigád neveltje, valamikor a gyulai duzzasztó karbantartója volt. Szakmunkás akart lenni. Idekerült és 4 év után, 1970- ben vizsgát tett. Azóta ácsként dolgozik. De van más erénye is a brigádnak. Medve Józsefet, a vízügyi igazgatóság dolgozóját baleset érte. Emiatt a családi házának az építését félbe kellett hagynia. Amikor ezt Krucsó Istvánék megtudták, jelentkeztek: — Megyünk mind segíteni. Az asztalosmunkát, a parkettázást vállaljuk. És senki sem hiányzott közülük. Ez egészen természetes. Az évek során a Köröstáj brigád csaknem valameny- nyi tagja megkapta már a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt, a 34es Japport József és Krucsó István a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója lett. A brigád pedig az idén elnyerte a Szakma Kiváló Brigádja címet. A május 1-i felvonulást Krucsó István is Gyula város dísztribünjéről nézte végig, ahol a brigádját képviselte. Pásztor Béla Cserkuti Ferenc ELKEZDIK ÉS...
