Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-17 / 114. szám
1377. május 17., kedd Százezer pecsenyeliba A közelmúltban Orosházán tanácskoztak a baromfi- tenyésztés szakemberei. A mezőgazdaság és a feldolgozóipar képviselői egyetértettek abban, hogy .az V. ötéves terv — amely a baromfitermelés 8 százalékos növelését írja elő — csak közös összefogással teljesíthető. Ezért szorgalmazták a tsz-szövet- ségek, a baromfifeldolgozó, valamint a termelőszövetkezetek egyszerű gazdasági együttműködésének létrehozását a csirke, a pecsenyekacsa, a pecsenyeliba és a pulykatermelés fejlesztésére. A programban részt vesz a békési Egyetértés Tsz is, amely tagja a pecsenyelibatermelő egyszerű gazdasági együttműködésnek. Mint Balogh László, a tsz elnöke, országgyűlési képviselő elmondta, a szövetkezet gazdálkodásában döntő ágazat az állattenyésztés, ezen belül a baromfitenyésztés. Csirkét, pulykát, libát, sőt tavaly gyöngyöst is tenyésztettek, összesen mintegy 30 millió forint volt a tsz árbevétele, 550 ezer csirkét, 40 ezer libát, 14 ezer pulykát és 40 ezer gyöngyöst értékesítettek. A közös gazdaság, amely kedvezőtlen körülmények között, a Körösök menti mély fekvésű területen gazdálkodik, az állattenyésztés többletbevételével tudja ellensúlyozni a növénytermesztés vízkár okozta kiesését. Így érthető, hogy fejleszti ezt az ágazatot, elsősorban a jól jövedelmező baromfitenyésztést. Az együttműködés keretében mintegy 34 millió forint költséggel pecsenyeliba elő- nevelőt építenek, a felszámolt juhászat épületeit pedig utónevelővé alakítják át. A fejlesztés eredményeként a tavalyi 40 ezerrel szemben az idén 60 ezer, jövőre 80-, a tervidőszak végére pedig 100 ezer pecsenyelibát értékesítenek. Ez azt is jelenti, hogy a baromfiágazat tavalyi 30 milliós árbevétele 50 millió forintra növekszik. kellene állni a 742 hektár területen termesztett szénamennyiségnek — amiből eddig csak 210 hektárt sikerült betakarítaniuk. A zöldtakarmány pedig rendkívül fontos az állattenyésztésben. Ennek hasznát éppen ezekben a hetekben állapították meg. Magyartarka tehénállományuktól darabonként 17,2 liter tejátlagot fejnek, a tsz fennállása óta ez a legmagasabb eredmény. A tavaly ilyenkorihoz viszonyítva 32 százalékos a tejtermelés növekedése a zöldtakarmányozásra való áttérés következményeként. Kempingbemutató Orosházán Rotációs ffrr I r várnak A koratavaszi bőséges csapadék nyoma sok helyen még gátolja a tavaszi vetések elvégzését. A dévaványai Aranykalász Tsz-ben is komoly gondot okoz. E hét végéig ezért tudták csak 430 hektáron elvetni a kukoricát. A többi terület vetésére — mely 200 hektár — csak a jövő héten kerül sor. Teljesen készen vannak azonban a cirok, a szója, a lucerna, s a vetőmag-napraforgó vetésével. Ezek a kultúrák az idén csaknem félezer hektáron adnak majd remélhetőleg bő termést az| Aranykalászban. Legnagyobb' gondjuk a silózásra alkalmas! növények vetésében van,: ugyanis az erre kijelölt terüle-1 tek még erősen vizesek. Eddig mindössze 70 hektáron tudták elvégezni a munkát, s 417 hektár még vetésre vár'. Gond továhhá a szénabetakarítás, mert igen jó, 22,2 mázsás átlaguk termett. A vastag rendeket hagyományos gépekkel nem tudják betakarítani. Ezért az E 301-es N>DK-gépre rotációs fűkaszát csináltattak a törökszentmiklósi gyárral, de a gyártól csak júniusra ígérik a megrendelés teljesítését. Addigra viszont már kazlakban Május 14-én, szombaton nyitották meg az Arad megyei képzőművészek kiállítását a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban. A megnyitón — a kép bal oldalán látható — Vitroel Emil szobrászművész, a román képzőművészek Arad megyei csoportjának elnöke mondott bevezetőt. Mellette látható Fekete Mária, a Békés megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója, Koszti Pál, a szarvasi Városi Tanács művelődésügyi osztályvezetője, Munteán Ionéi szobrászművész, valamint Cott Lia grafikus. A kiállítás anyaga június közepéig látható a szarvasi múzeumban (Fotó: Váradi Zoltán) Romániai képzőművészek kiállítása Szarvason Megjelent a Békési Élet Megyénk közművelődési és tudományos folyóiratának ez évi második száma hat tanulmányt közöl, melyből kettő a mezőgazdaraggal foglalkozik. Nagy László írásának címe: Békés megye szerepe hazánk minőségi búzatermesztésében, Szűcs Lajos Gyula pedig a IV. ötéves tervidőszak talajjavítási eredményeiről számol be. Krupa András a boszorkányos Bódiné hiedelemmondájának mai változatait ismerteti: Dövényi Zoltán Békéscsaba igazgatási szerepkörének történetéről ír. Egy ismeretterjesztő előadás modelldarabja Iványi János cikke a cukorbetegségről. Sass Ervin képekkel illusztrált riportjában Szoko- lay Bálint orosházi karnagyhoz kalauzolja az olvasót. A század eleji fényképezőművészet jeles alakját — Székely Aladárt — és orosházi működését Koszorús Oszkár mutatja be. A bölcsődei ellátás alakulásáról és helyzetéről megyénkben Román Ferenc és Dani Irén ad 30 évet átfogó értékelést. A sokféle érdeklődést kielégítő folyóiratban olvashatunk még Szeghalom vidéki halmokról és a tanyai iskolák életéről többek között, a szemle rovatban pedig hat könyvkritika jelent meg. Szabad Olga cikkjegyzéke — Békés megye az, országos napi- és hetilapokban címmel — zárja a Békési Élet legújabb számát. Rejtvén ypá ly ázat a Pesti Műsorban A Pesti Műsor Évezredek képzőművészete címmel 12 héten keresztül rejtvénypályázatot indít. A most megjelenő 19. számban található az első rejtvény. A barlangrajzoktól a nagy korszakok mesterművein át a modern alkotásig számos remekművet mutat be és a pályázóknak ezekre a képekre vonatkozó kérdésekre kell a helyes választ beküldeni. finden héten értékes díjakat nyerhetnek, ezenkívül augusztus 20-án kerül sor a fődíjak kisorsolására: tízezeír forintos vá* sárlási utalvány, külföldi utazások, kerékpárok, művészi alkotások, képzőművészeti könyvek stb. A színes borítón közölt képekhez kapcsolódó jó megfejtésekért színes televízió is nyerhető. A rejtvény bizonyára örömet szerez a művészet és a játék kedvelőinek. Május 14-én, szombaton nyitották meg Orosházán a Csillag Aruház és a TRIAL rendezésében a kempingkiállítást és -vásárt. A különféle sátrakat, kerti bútorokat, felszereléseket május 21-ig tekinthetik meg az érdeklődők Fotó: Demény A megértés kulcsa A korszerű marxista műveltség Sok szó esik manapság a korszerű műveltség tartalmáról, szerkezetéről. Latolgatjuk, fontolgatjuk, milyen ismeretekre van a leginkább szüksége korunk emberének. De bármelyik oldaláról közelítsük is meg e kérdést, mindenképpen bizonyosnak kell tekintenünk, hogy a szükséges ismeretek rendszeréből semmiképpen sem hiányozhatnak a korszerű világnézeti és társadalomtudományi műveltség alapjai. Más szóval, korunk műveltségi eszményében alapvetően fontos helyet kap a tudományos szocializmus elméleti rendszere, a mar- xizmus-Ieninizmus tudományos elmélete. Az önművelésben, az ismeretszerzésben az embereket sokféle cél vezérelheti. Ám az egyéni érdeklődésen és kedvtelésen túl — különösen, ha nagyobb társadalmi csoportokról van szó — az egyik alapvető mozgató tényező mindenképpen a gyakorlati hasznosítás igénye. A gyakorlati élet szükségletei vezérlik a különböző, kisebb-nagyobb közösségeket abban, hogy tagjaik elé meghatározott tudásbeli követelményeket állítsanak. S ez nemcsak a szaktudásra, a szakmai műveltségre érvényes, hanem a társadalomtudományi-világnézeti műveltségre is. A társadalmi életben, a közéletben ugyanis csak az képes alkotó és érdemi módon részt venni, jogaival valóságosan és okosan élni, aki érti a társadalmat, annak meghatározó összefüggéseit. Márpedig a világ, a társadalom megértésének kulcsa az azt híven tükröző elmélet, a marxizmus—leninizmus tudományának ismerete. Amikor az MSZMP Központi Bizottsága néhány hónappal ezelőtt napirendre tűzte a pártpropaganda továbbfejlesztésének feladatait, ugyancsak a gyakorlat — a politikai tevékenység — szükségleteiből indult ki. Abból a tényből és tapasztalatból, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során növekvő követelmények hárulnak a párt tagjaira, s ezeknek megfelelni csak magas fokú elméleti felkészültséggel, elmélyült .és átfogó marxista műveltséggel lehet. Ám a kor nemcsak a párt tagjainak - adja fél ezt a „leckét”. A valóság megértésének kulcsára mindenkinek szüksége van, aki a maga területén érdemi részese kíván lenni a társadalom formálásának, a politikai döntések meghozatalának és valóra váltásának. Milyen ismeretekre van ehhez szüksége a ma emberének? Ha egészen tömören kívánunk válaszolni, azt kell mondanunk: korszerű marxista műveltségre. A marxizmus klasszikusai és követőik az elmúlt közel másfél évszázad során sok alapvetően fontos következtetést fogalmaztak meg a világ, a társadalom, s benne a gazdaság törvényszerű összefüggéseiről. Ezek a megállapítások meghatározott rendszert alkotnak, s egyúttal a világ megismerésének célravezető módszerét is kínálják számunkra. A korszerű marxista műveltségnek elengedhetetlen eleme mindkettő: az alapvető elméleti tételek rendszere csakúgy, mint a valóság megismerésének módszere. Mindkét összetevő ismeretére szüksége van annak, aki meg akarja ismerni és érteni az őt körülvevő világ törvényszerűségeit, el kíván igazodni a történések, események rengetegében. E tudás alapjait a marxista klasszikusok tanításainak ismerete alkotja. Az általános és politikai műveltség szintjének társadalmi méretű növekedése lehetővé, a fejlődés összetettebb jelenségei pedig szükségessé is teszik, hogy a valóság iránt mélyebben érdeklődők tíz- és százezrei a korábbinál gyakrabban forgassák Marx, Engels, Lenin műveit. Ügy is mondhatnánk : ne csak tanításaikról olvassanak az azokat interpretálok, magyarázók műveiben, hanem „első kézből” ismerkedjenek meg magukkal e tanításokkal. Hiszen a legjobb interpretáció is óhatatlanul szegényít valamelyest, s ettől csak az eredeti források közvetlen tanulmányozása óvhat meg. Ez a tanulmányozás azonban a legkevésbé sem jelentheti valamiféle betanulását és gépies ismételgetését a klasszikusok tételeinek. A korszerű marxista műveltségnek alapvető jellemzője az elevenség, a nyitottság. Aki befejezett igazságok kész rendszereként kezeli a marxizmus elméletét, az semmit sem értett meg módszeréből. A korszerű marxista műveltség folyamatosan, állandóan gazdagodik az elmélet művelőinek a mai kor kérdéseire adott válaszaival. Helyet kapnak benne azok a kollektív megállapítások, amelyeket a kommunista pártok, azok kongresszusai, vezető. testületet, nemzetközi értekezletei és tanácskozásai fogalmaznak meg a társadalmi tapasztalatok gondos tanulmányozása alapján. Az elmélet mai művelői gyakran vitákban, polémiákban alakítják ki álláspontjukat, amely minden körülmények között keresztülmegy a társadalmi gyakorlat próbáján. Azok a tételek válnak a korszerű marxista műveltség maradandó elemeivé, amelyeket a gyakorlat nagyobb távon is igazol, hitelesít. A tapasztalatok összegyűjtésének, elméleti általánosításának és a gyakorlattal való egybevetésének szakadatlan folyamata állandóan gazdagítja, fejleszti a marxista műveltség kincsestárát. E folyamattal a marxizmus tanulmányozóinak is állandóan lépést kell tartaniuk. A folyamatos önművelésre való készség, az új iránti nyitottság itt éppoly fontos, mint a gyakorlatban igazolódott alaptételekhez, azok elméleti rendszeréhez való < szilárd hűség. Gyenes László Paprikamag és palánta Az eleki Lenin Termelő- szövetkezet kertészetében most van a munka dandárja. Szedik a primőr árukat, amelyből mintegy 50 ezer fehér- és zöldpaprikát szállítottak Gyulára, a ZÖLDÉRT- nek, és hamarosan megkezdődik az uborka szedése és szállítása is. A kertészet szerződést kötött a Gyümölcs- és Dísznövénytermelési Kutató Intézettel az úgynevezett F—1-es paprikamag termesztésére. Ebből tízezer tő palántát ültetnek 1500 négyzetméteren, s a tervek szerint 35 dolgozó 45 munkanap alatt félmázsa magot állít elő, amelynek értéke félmillió forint. Túl az értéken azért is fontos ennek az aprómagnak a termesztése, mert hiánycikknek számít a hazai termelők körében. Eleken az idén 23 hektáron ültetnek paradicsompalántát, amelynek termésére a konzervgyárral van szerződésük. Uborkából kétezer .tővel ültettek, ami háromszáz mázsa termést hoz. Paprikapalántából hatszáz, paradicsomból nyolcszázezer tövet neveltek a kertészet üvegházaiban és fólia alatt.
