Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-10 / 84. szám

Anyanyelvi őrjárat. KERT — HÁZTÁJI Szebben, y á ltoza tosa bba n Nemcsak írásban, hanem ál mindennapi beszédben is töre­kednünk kell arra, hogy minél változatosabban, árnyaltabban I - fejezzük ki magunkat Ez nem [ csupán akkor szükséges, amikor | nagyobb létszámú hallgatóság j előtt nyilatkozunk meg, hanem akkor is, ha társalgunk. Az ár- [ nyalt, színes fogalmazás kellék­tára igen sokrétű, hiszen nyel­vünk igen gazdag ilyen lehető­ségekben. Az eszközök szinte kí­nálják magukat, mindössze any- nyit kell tennünk, hogy haszná­latukat megtanuljuk, azaz aka­rással alkalmazzuk a magunk és a környezetünk örömére, anya­nyelvűnk gazdagítására. De lássuk, melyek azok az eszközök, amelyek segítségével a stílusosabb beszéd követeimé^ nyeinek eleget tehetünk. Első­ként említhetjük a rokonértel­mű szavakat. Sajnos ezzel a le­hetőséggel igen csínján bánnak sokan, így aztán nem csoda, ha egyes szavaink információs, sti­lisztikai értéke elkopik és bi­zony unalmassá válik így a komoly szavunk értéke sajnos már annyira megkopott, ezért néha úgy van vele az ember, hogy már nem is tudja kellő ko­molysággal hallgatni. Nem vé­letlen ez, hiszen ilyen monda­tokban hallhatjuk: Komoly fel­adat áll előttünk; Az együttes komoly sikert aratott; Pista ko­moly tehetség hírében áll; A komoly tehetség alapja a ko­moly tudás; A komoly ellenfél komoly nehézséget okozott. Per­sze az itt összegyűjtött példák, amelyek a mindennapi beszéd­ben elhangzottak, sőt leírva is találkozni ilyenekkel, egy kissé túloiznak is. Egy csomóban eny- nyi komoly szót találni ritka­ság, de nem egy alkalommal én magam is fül'tanúja voltam olyan beszélgetésnek, ahol szin­te mondatonként ismétlődött ugyanaz a szó. Az ilyet kerül­jük helyettesítsük a rokonér­telmű szavakkal. Nagy feladat; szép síken; elismert tehetség; alapos tndás; nagy ellenfél, méltó nehézség. Persze egy dol­got tisztáznunk kell; A felsorolt példákkal nem azt akartam bi­zonyítani, hogy a komoly sza­vunknak nincs létjogosultsága. Ellenkezőleg, illő helyen és illő alkalommal használnunk kell, de éljünk a rokonértelmű sza­vak nyújtotta lehetőséggel is. A választékos beszédnek te­hát egyik lényeges elérne a ro­konértelmű szavaknak vagy másként a szinonimáknak a használata. Emellett igen nagy szerepe van a stílusös beszéd­ben az állandósult szókapcsola­toknak. Mielőtt példákkal iga­zolnám ezt is, előbb tisztázzuk a fogalom jelentését. Az állan­dósult szókapcsolatok tulajdon- , képpen egyes szóértékű nyelvi elemek, hiszen képes kifejezés­ére szolgálnak- A lassú, tétova munkára szokás mondani. „Ügy készül, mint a Luca széke”. Ez­zel a szóláshasonlattal valójá­ban sokkal árnyaltabban mond­tuk el azt, hogy lassan dolgoz­nak. De azt is meg kell jegyez­nünk. hogy nem mindegy az, mikor használjuk az ilyen ál­landósult szókapcsolatokat, az­az tisztában kell lennünk azok pontos jelentésével.' A fenti pél­da esetében, ha a1-' lassú, lagy­matag, hosszan tartó munkát keményen bírálni akarjuk, ak­kor e fenti szóláshasonlatot nem használhatjuk, hiszen ennek je- lentésámyalata a megértő fed­dés. Az állandósult szókapcsola­tok közül tehát a szóláshasonla­tokra láttunk példát. E körbe tartoznak még a szólások (egy gyékényen árul, bakot lő stb.), a közmondások (Kutyából nem lesz szalonna; Ki korán, kel, aranyat lel stb.) és a szálló­igék (A haza minden előtt!). Az állandósult szókapcsola­tokban nyelvünk fordulatossá­ga, képekben való gazdagsága tárul elénk. Használatukkal azonban ez esetben is mérték­tartóak kell legyünk, mert csak így lehetnek a szemléletes köz­lés eszközei. Másrészt meg kell jegyeznünk még egy igen fon­tos szabályt, történetesen azt, hogy a szólások stílusértékét csak az hasznosíthatja, aki hi­bátlanul és kellő helyen alkal­mazza őket. Fülöp Béla A tojásfestő Szántai Lászlón é gyerekkora óta resti a húsvéti tojásokat. A nép­művészet if .hí mestere a Balaton-felvidéki Kővágóörsön él és dol­gozik. Gyermekkorát Zala megyében töltötte és a hímzett to­jásokon ma is ezek a hagyományos motívumok jelennek meg Szebeni András felvétele Tavaszi növényvédelem Áprilisban a termesztett gyű- i mölcsfajok már virágoznak. A virágbimbók feslésétől a virág- ] szirmok lehullásáig a méhekre J veszélyes növényvédő szer hasz­nálata tilos. A gombabetegségek elleni per­metezéseknél ügyeljünk arra, [ hogy a permetezés áztatásszerű legyen, vagyis a permedéből a levelek fonákjára is jusson. Alma gyümölcsösünk virágzá­sa idején a lisztharmat, vara­sodé«, valamint a monília ellen kell védekezni. (Orthocid 0,2 szá. zalék+Thiovit 0,3 százalék, Fun- dazol 50 WP 0,08 százalék.) A körtefákat is varasodás és monília fenyegeti. Fundazol 50 WP 0,08, Orthocid 0,2 százalékot használjunk. A birsalma gyümölcsfákról ál­talában az a hiedelem, hogy kü­lönösebb növényvédelmet nem igényel. Ez helytelen; igen ve­szélyes betegsége a bamafoltos- ság és a különféle gombabeteg­ségek. Fehérbimbós állapotban használjunk Dithane M—45 0,2 százalékot. Ortho Phaltán 0,2 százalékot. Az őszibarack virágzása ide- | jén a tafrinás levélfodrosodás, | klaszterospóriumos levéllyuka. csodás. őszibarack lisztharmat, levéltetvek, molyok, kártevők ellen, együttes védekezést hasz­náljunk. Orthocid 0,2 százalék, Thiovit 0,5 százalék, Morestán 0.05 százalék+Lebaycid 50 EC 0.1 százalék, Bi 58 0.1 százalék alkalmazása szükséges. Kajszifáinkat a sziromhullást követően főleg a gnomóniás le­vélfoltosság. monília, klasztero­spóriumos levéllyukacsodás és a klasdospóriumos varasodás ellen — különösen csapadékos időjá­rás esetén — kell permetezni. A fák törzsét és az ágakat is per­metezzük nagyon gondosan. Egyidejűleg kell védekezni a . molyok és rágókártevök éllen is. ?, Dithane M—45 0.2 százalék. Orthocid 0,2 százalék, Unitron 40 EC 0,2 százalék, Metation 50 EC 0,2 százalékot használjunk. Mandulafáinkat a sziromhul- lást követően okvetlenül perme­tezzük, mert ezzel a kajszi- és őszibarackfák védelmét is szol­gáljuk. Orthocid 0,2 százalék, Thiovit 0,3 százalék+Ditrifon 50 WP 0.2 százalék, Metation 50 EC 0,2 százalékkal permetezzünk. A cseresznye és a meggy vé­delme: a cseresznyét a virágzás ideje alatt nem kell permetezni. A meggyfáknál viszont a virág­Átúszta a Földközi-tengert Paolo Donaggio 37 éves ve­lencei villanyszerelő szokatlan rekordot akart felállítani: át akarta úszni a Földközi-tengert keresztben, Szicíliától az afrikai partokig. Ez nemcsak rendkívüli fizikai állóképességet kívánt, hanem rendkívüli képességet az erős tengeri áramlatok leküzdé­sére. Intenzív edzés után az olasz úszószövetség két megfi­gyelőjének és barátjának, Ful- vio Bergamininek kíséretében, akinek az volt a feladata, hogy élelmiszerrel, vízzel és erősítő- szerekkel lássa el, Paolo nekiin­dult az útnak. Két és fél napig minden normálisan ment. De a horizonton sötét viharfelhők kezdtek gyülekezni. A szél erő­södött, a hullámok egyre ma­gasabbak lettek. Szerencsére a vihar ellenkező irányba fordult, és ismét kellemes lett az idő­járás. Száz óra elteltével a bá­tor sportember elérte az afrikai partokat, és felállította a kívánt rekordot. zás idején a legnagyobb a mo­nília fertőzésének veszélye. Ez a termés jelentős részét veszé­lyezteti. Tricin 0,05 százalék+ nedvesítőszer szükséges. A szilva, és ringlófákat csak a sziromhullás után permetezzük. A gombabetegségek és a rovar- kártevők ellen kombinált véde­kezést alkalmazunk; Kvasszia- forgács 2,0 százalék-f-Orthocid 0.2 százalék, Thiovit 0,3 száza­lék. A dió védelme a fák magas növése miatt szinte megoldha­tatlan. Betegségei viszont jelent­kezhetnek; a gnomóniás levél­foltosság, a diófoltosság és a bak­tériumos gyümölcs-, levélfoltos­ság. Ajánlatos az Orthocid 0,2 százalékos védekezés. Mogyoróbokrainknak még nincs kialakult növényvédelmi rendszere. A kórokozók közül leggyakoribb a lisztharmat. Áp­rilis végén jelennek meg a levél­barkók. Ha észrevesszük jelleg­zetes kártételüket; a csipkézést, akkor a gyümölcsfáknál hasz­nált permetezőszert használjuk. Ez egyben a lisztharmatfertőzés veszélye miatt is ajánlatos. A szamóca betegségei a szür­kerothadás és a levélfoltosság. A fertőzés veszélye miatt szükséges a permetezés. Permetezésnél ügyeljünk arra, hogy a szernek a talajt is fednie kell. Napsüté­ses, déli órákban; a bimbózás előtti szamócatöveken; szamóca­eszelényeket is találhatunk. Or­thó-Phaltán 0,3 százalék, Fun­dazol 50 WP 0,08 százalék. Málnabokroknál a bogárkáidé, vők, vesszőfoltosság és szürkerot­hadás ellen kell védekezni.. Hun­gária L2 2,0 százalék, Melipax Sp 0.4 százalék+Orthocid 0,3 száza­lék, Orthó-Phaltán 0,3 százalék. Amennyiben a gyomok ellen is szükséges a védekezés, csakis a paraquai hatóanyagú szerek az engedélyezettek. Ribizkebokroknál a vegyi vé­dekezésen kívül fordítsunk kü­lönös gondot a beteg növényi ré. szék eltávolítására és. megsem­misítésére. Szőlőgyümölcsösben a fiatal tőkéket is permetezni kell. Dit- rifon 50 WP 0,2 százalék, Meta­tion 50 EC 0,2 százalék-f-Galec- ron 50 EC 0,1 százalék, Bi 58 0,1 százalék használatos. A permetezésekről vezessünk permetezési naplót. A vegyszeres védekezési munkának legalkal­masabb időpontja a kora reggel vagy a késő délutáni időszak, A javasolt permetezések számán, valamint az előírt töménységen ne változtassunk. Amennyiben a permetezés után 1-2 órán belül 10 mm-nél nagyobb eső volt, ak­kor ezt a munkát meg kell is­mételni. A permetezéseknél mindenkor tartsuk be nagyon pontosan a szükséges óvórendszabályokat. Kalocsay Klári A rózsa metszése A rózsa metszése a legproble­matikusabb kérdés a kertbarát számára. Ez természetes is, hi­szen tudjuk, hogy a metszéssel szabályozhatjuk a virágzás idő­pontját, a virágszár hosszát. A metszéskor arra késztetjük a rózsát, hogy az a rügye hajt­son ki, amelyiket mi akarjuk. Ismert dolog,' hogy metszés nél­kül mindig a végálló rügyek hajtanak ki. Az elsőéves metszéssel az a célunk, hogy kialakítsuk a ró­zsatő alakját. Ilyenkor dől el, hogy szép formájú „kerek” tövet kapunk-e. Fontos, hogy mindig a típus­nak megfelelő metszést alkal­mazzuk. A terhelés mértéke függ az előző évi növekedéstől, a tápanyag-utánpótlás mértéké­től. Általános szabályként elmond­hatjuk, hogy mindig el keli tá­volítani a vadhajtásokat; a be­teg, sérült vesszőket; a kétéves­nél idősebb gallyakat; a bokor közepe felé növő vesszőket, hogy a tövet szellőssé tegyük. A rü­gyek felett ferde metszlappal vágjuk le a vesszőt, szorosan a rügy felett, ne hagyjunk csonkot. A legfelsőbb rügy mindig arra nézzen, amerre az új hajtást ne­velni akarjuk. A metszés helye ne legyen túl­ságosan messze a rügytől, mert beszárad és ezzel a rügy is be­száradhat. Ne legyen túl közel sem a szemhez, mert a hajtás könnyen kitörhet. A metszés mindig az ellenkező irányban le­gyen ferde, mint amerre a szem van, mert ellenkező esetben a kifolyó nedvek vagy a lefolyó i esővíz tönkreteheti a rügyet. Vízszintes metszlap esetén a ki­folyó nedvek nem tudnak elfoly­ni és akadályozzák a seb gyógyu­lását. A metszést mindig éles szer­számmal végezzük. A vágásnál berepedt vessző vagy amelyik­nek léhasad a héja, szintén be­száradhat. Van hosszú és rövid csapos metszés. A megfelelő metszés­mód megválasztása függ a faj­tától, a trágvázási, az éghajlati és mikroklimatikus viszonyok­tól, és attól, hogy milyen célra ültettük ki. Metszéskor ügyeljünk arra, hogy a hajtások és a gyökérzet mennyisége összefüggésben van egymással. Ha rendszeresen túl rövidre metszünk, akkor jelen­tős lehet a gyökérpusztulás. Ez a gyengébb hajtásnövekedést vonja maga után. így folytató­dik a körfolyamat. Házikertben célszerű a vegyes metszést al­kalmazni. így elegendő vesszőt hagyunk a tövön. Ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy a vesz- sző tartalék-tápanyagot is jelent. A rövid metszés hátrányai kö­zé sorolhatjuk, hogy gyakori a vízhajtás, amelyik rendszerint torz virágot hoz. Ezek a hajtá­sok fogékonyabbak a betegsé­gekre is. A hosszú metszés előnye, hogy az esetleges elfagyott hajtásokat pótolhatjuk a még ki nem haj­tott rügyből. A rövid csapból hosszabb szá­rú virágot kapunk, de egy kicsit később, míg a hosszú csapból ko­rábban és valamivel rövidebb szárat. Fontos a metszés időpontja is. Általában tavasszal metszünk, amikor megindul a nedvkerin­gés. A legfontosabb kerti rózsáink ma még a teahibrid rózsák. Az általános metszési szabályok er­re a típusra is vonatkoznak. Ál­talában 3-4 vázágat alakítsunk ki. Az éretlen vesszőket és az idősebb gallyakat távolítsuk el. Általános szabály, hogy a gyen­ge növekedésűeket 3-4 rügyre, a közepes növekedésűeket 5-6 rügyre, az erős növekedésű eket' G-8 rügyre vágjuk vissza. Kihajtás után ellenőrizzük, hogy a rügyek kihajtottak-e. A gvengébb hajtásokat kisbimbós állapotban vissza lehet csípni, ami elősegíti a folyamatos vi­rágzást. Dr. Fodor Béla 10 BÉKÉS MEGYEI; rwPVJSAC* 1977. ÁPRILIS 10.

Next

/
Thumbnails
Contents