Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-10 / 84. szám
Mit főzzünk? GRILLPULYKA Hozzávaló 6 személy részére: 1 bébipulyka (kb. 2,5 kg), só, bons, rozmaring, kevés olaj. A pulykát belül enyhén sóval, borssal és rozmaringgal fűszerezzük. A sütés ideje alatt időnként olajjal locsoljuk, hogy a bőre ki ne száradjon. Sütés alufóliában kb. 65—60 percig vagy grillsütőben 70—80 percig. Sós burgonyával, karfiollal körítve fogyasszuk. (A karfiolt 5 gramm zsiradékban 15 gr hagymával pároljuk.) TÖLTÖTT CSIRKE RÖMAI MÓDRA, római tálban Hozzávalók 4 személy részére: 1 csirke (kb. 0,6 kg) sütésre előkészítve, 1 piros, 1 zöld paprika, j 4 kis hagyma, 1 csipet zsálya, j 1 csipet bors. j Töltelék: 2 zsemle, 30 dkg vagdalthús, 1 evőkanál feldarabolt petrezselyem, V« kávéska. nál majoránna, V« kávéskanál zellerpor, Vt kávéskanál feketebors, ‘/a kávéskanál paprikapor, 1 kávéskanál só, 1 kis hagyma, finomra vágva, 2 tojás. Elkészítés: a csirkét megtisztítjuk ég kívülről besózzuk. A zsemléket hideg vízben áztatjuk és fél óra hosszát állni hagyjuk. Majd jól kinyomjuk, héját eltávolítjuk és a belét elmorzsoljuk. A tolteléknekvalót jól összedolgozzuk, a csirkébe töltjük és 2 fogpiszkálóval ösz- szefogjuk. A tűzálló (római) tálat 10 percig hideg vízbe tesz- szük. A paprikát megmossuk, kimagozzuk és a szárát kivág- j juk, és karikákra vágjuk. A' hagymát feldaraboljuk. A tálba csak a zöldségeket tesszük, megfűszerezzük és erre helyezzük a töltött csirkét. A tálat befedjük, 220 fokon kb. 100 percig sütjük. Az utolsó 10 percben levesszük a tetejét, így a csirke szép barna színt kap PULYKÁK AS PÁSTÉTOM Három evőkanál vaj vagy margarin, 2 evőkanál liszt, 1 kávéskanálnyi apróra vágott hagyma. 1 csésze tej, 2 nagy csésze finomra vágott főtt pulykahús, V« csésze finomra vágott petrezselyem, 1 tojás, enyhén felverve, 3 evőkanál tej, zsem. lemrozsa. A vajat vagy margarint felolvasztjuk, a lisztet és hagymát hozzákeverjük, hogy sima legyen. Egy csésze tejet hozzáadunk állandó keverés közben. Amikor a massza elég sűrű, levesszük a tűzről és a pulykahúst és petrezselymet hozzákeverjük. Lehűtjük. Nyolc részre osztjuk és pástétomformát készítünk belőle. Tojást és 3 evőkanál tejet elkeverünk, hozzáadjuk a pástétomot, lecsurgatjuk és zsemlemorzsába forgatjuk. Bezsírozott serpenyőbe tesz- szük és mindkét oldalát egyenletes barnára sütjük. Ízlés szerint zellerszósszal leöntjük. Zellerszósz: 2 evőkanál vaj vagy margarin, % csésze feldarabolt zeller, 2 evőkanál liszt, 1 csésze tej, V2 kávéskanál só, 1 csipet bors. A zellert a vajban megpároljuk addig, amíg puha lesz, de még nem barna. Hozzákeverjük a lisztet A tejet egyszerre hozzáadjuk, állandó keverés mellett. Addig keverjük, míg a massza elég sűrű lesz és minden megpuhul. Sóval és borssal fűszerezzük. HAGYMASCSIRKE Négy személy részére: 1 fiatal csirke, 5 dkg vaj, 1 marok kis hagyma, 1 pohár száraz fehér bor. 1 evőkanál finomra vágott zellerlevél, só, bors. 1 pohár friss tejszín, 1 pohár ánizs- likőr. A csirkét négy részre vágjuk, és az egészben hagyott kis hagymákkal a vajban mindkét oldalon aranybarnára sütjük. Fehér borral leöntjük. Hozzáadjuk a zellerlevelet, a sót és a borsot. Jó 5 perc múlva a tejszínt és az ánizslikőrt öntjük hozzá és az egészet még fél óra hosszat főzzük. A húst és a szószt előmelegített tálra tesszük. TÖLTÖTT SÜLTALMA Személyenként 1 almát megmosunk, szárát és belső magházát eltávolítjuk, miután tetejéről egy kalapocskát levágtunk. A keletkezett mélyedést mazsolával megtöltjük, fahéjas cukorral beszórjuk és egy réteg vajat öntünk rá. A levágott kalapocskát visszahelyezzük. 2-4 almát felszúrunk grillnvarsra, óvatosan, hogy a kalapocska jól rászoruljon. Grillsütőben 10—30 percig sütjük, teljes erősségen. Miután megsült, levesszük a nyársról és vaníliaszósszal le-1 öntjük. Kiss György Mihály: Schiller és a cenzor Pál cár idejében Rigában tevékenykedett a kérlelhetetlen szigoráról ismert cenzor, Tu- manszkij. A nagy német költő, Schiller is a hajthatatlan Tu- manszkij „áldozatává vált”: ab ban az időben Schiller műveinek orosz nyelvű fordítása nem jelenhetett meg a cár birodalmában. A rigai állami könyvtárban őrzik Tumanszkij Az örömhöz című Schiller-vershez írt saját kezű kritikáját. Az alábbiakban ezekből a feljegyzésekből közlünk néhányat. „Gyúlj ki égi szikra lángja, szent öröm, te drága, szép!” Kritika: Bálványimádás! ..Bűvkörödbe, ég leánya, ittas szívünk vágya lép.” Kritika: Inni, vagyis lerészegedni! „Egy testvér lesz minden ember.” Kritika: Szibériába ezzel a költővel! „Gyűljön csók az ajkakon ?• Kritika: Az ivás után most még ez az erkölcstelenség is! „Ha célt ér a férfi végül...” Kritika: Hát lehet még az erkölcstelenséget fokozni? „Isszuk mind e drága nedvet a természet keblein.” Kritika: Már megint ez az ivás! „Isteneknek nincs mit adni, istenülni nagy dolog.” Kritika: Hazugság! Az istenek igenis loptak, csaltak, hazudtak, civódtak. „Gyász, szegénység, jöjj vigadni.” Kritika: Már csak ez hiányozna! „Adóskönyvünk elenyésszen...” Kritika: Te csirkefogó! Adósságot csinálni tudsz, fizetni... azt nem! „Fátyol hulljon bűnre, bajra, ellenednek megbocsáss!” Kritika: Az ördögbe is! Még mi nem kéne neki!? (Ford.: Draskovits Emma) | * \ Ezen nevet a külföld — Tudja, kedves kollégám, engem elbűvöl az ön munkastílusa, egy kifogást azonban mégis megkockáztatnék. .. ’ — Miről van szó? — Ön túlságosan kegyetlen a nézőkhöz. — Hogyhogy? — Amikor eltávozik a színpadról, túl hangosan dobog és felkelti a közönséget! *** A fiatal katona levelet kap hazulról. Felnyitja a borítékot és egy tiszta papírlap hull ki belőle. — Tudod, Klaus — magyarázza a barátjának —, mielőtt bevonultam, összevesztem Iliével, és azóta nem beszélünk egymással! akik ismernek, de mindenki — ez aztán túlzás! *** — Ide hallgasson, én kihívtam a villanyszerelőt, hogy megjavítsa az ajtócsengői, de ez az alak nem jött el! — Nyugodjék meg, kedves asz- szonyom, a segédem ott járt, becsengetett, de senki sem nyitott ajtót, ezért úgy gondolta, hogy nincsenek otthon... * * * Javaslat sportügyben Szeretem a műkorcsolyázást ást mindig nagy érdeklődéssel né- J zem a televíziós közvetítéseket. Különösen az ragad meg, ahogyan a riporter a versenyzők ru- I háiról beszél. Sokáig azt hittem, j a korcsolyázásnál csak a produkció a fontos, az ugrások, a gva-1 korlatok nehézségi foka. És moot rájöttem, mindez kevés. Ruha is kell. És nem mindegy, hogy milyen ruha. Mert hiába ugrik valaki akkorát, hogy csak a fele latszik a képernyőn, a közönség, a néző szempontjából ez nemj döntő. Az a lényeg, milyen ruhában ugrik. Mert a néző igényes és előtte nem lehet akármilyen ruhában ugrálni. Még a jégen j sem. Jó lenne, ha a riporterek a többi sportágaknál is szólnának a versenyzők ruháiról és nemcsak a verseny izgalmas pillanatait ordítanák végig. Mivel rohamosan közeledik a tavaszi idény, a műkorcsolyázó versenyek tapasztalatai alapján így képzelem el a jövő sportközvetítéseit: LABDARÚGÁS Ebben a pillanatban kezdődött a Népstadionban az örök rangadó, a Ferencváros és a Vasas csapata között. És most szóljunk néhány szót a két csapat ruháiról. A Ferencváros játékosain fe- j hér nadrág és zöld mez van. Az j egyszerű mosóanyagból készült j nadrágot alul géppel szeglek be, a I derék táján gumi erősíti a játé- 1 kosok testéhez, hogy le ne essen. Csupán Nyilasi nadrágja kivétel, nála gumi helyett madzag I van, de ez a taktikai utasítás-1 hoz tartozik, és én is csak az öltözőben tudtam meg a mérkö-1 zés előtt. Már 2:0-ra vezet a Vasas, ami annak köszönhető, hogy a piros-kék szerelés helyett az angyalföldiek püspöklila-fekete- sárga öltözetben léptek pályára. A mérkőzés szünetében a Ro- tschild-szalon kisestélyi ruháiban rágták a citromot Váradi vezetésével a fiúk a Fradi öltözője előtt, és ez a pszichológiai trükk a második félidőben telje- ' sen szétzilálta a Ferencváros so- 1 rait. Nem csoda hát, hogy a Vasas a befejezés előtt két perccel-1 már 17:0-ra vezet. ÚSZÁS Most dörrent az indítópisztoly és a lányok szinte egyszerre ugranak a vízbe, köztük Verrasztó Gabriella, a verseny favorit.ia Nézzük, milyen ruhában úszik Gabika! Egyszerű, sima, egybeszabott fürdőruha van rajta, bár ez a vízben most nem látszik, mégis feltűnő az a gondosság, ahogvan Verrasztó a versenyre készült és kiválasztotta maflának I ezt a sötétkék, eevszínű fürdő- j ruha-költeményt. Nem kicsi, nemi nagy. nem lötyög rajta, és ami I a legfontosabb használat után gyorsan szárad. Bocsánatot kérek 1 ezért a kis kitérőért, de köbben véget ért a verseny, az eredményt, sajnos, nem tudom. De nem kell idegeskedni, a holnap reggeli lapok közük a végeredményt. BIRKÓZÁS Már csak másodpercek vannak hátra a magyar Hegedűs Csaba és a japán Hacuka közti nagy küzdelemből, de még mindig nem tudni, ki lesz a győztes. A versenyzők ruháiról, sajnos, nem tudok sokat mondani, mert csak egy szál vállpántos nadrágban gyúrják egymást. Viszont a cipőjük nem egyforma. Az egyik 43-as fehér, a másik 44-es fekete birkózócipő. Amikor a mérkőzés előtt Hegedűs Csabával beszélgettem, fehér nyloning, szürke kockás nyakkendő volt rajta. amely színharmóniájával remekül illett acélszürke kétgom- bos zakójához és felhajtó nélküli. kissé csöves nadrágjához. Barna, franciaorrú cipőié még szakmai körökben is nagy feltűnést keltett. U. i. Magamról csak annyit, hogy nagy sportrajongó vagyok, és ezt az ötletet egy Erika típusú írógépen írtam kék, csíkos fiirdököpenvben. a derekán azonos anyagból készült övvel és rávarrott zsebekkel. A lábamon sötétbarna bőrtalpú házipapucs volt. A feleségem ruháiról majd legközelebb! — Ma valahogy csüggedtnek I látszol. Robert. De miért? — Mert engem mindenki utál. valóban mindenki! — Ugyan, minek túlzói? Azt \ megértem, ha azokról beszélsz, I — Pincér, a bélszín, amit hozott, nem valami nagy... — Teljesen igaza van, uram, de nem csupán a méreten múlik a dolog. Higgye el, ön ezt mégis tovább fogta rágni, mint egy közönséges bélszínt! Á találékony horgász Valet apó arról volt nevezetes, hogy egész évben engedély nélkül horgászott, méghozzá nem kevés eredménnyel. Hátára vetette felszerelését. autóbusszal kiutazott a legközelebbi faluba, ott egyik régi gazda ismerősét maga mellé vet te és együtt kiültek a közeli folyó partjára Egy napon éppen halra lesen, nyugodtan ültek a parton, kezükben szorongatva horgászbotjukat,' amikor mögöttük megszólalt egy erélyes hang: — Nem látják, kérem, mi van ide kiírva, erre a táblára?: TILOS A HORGÁSZÁS! Nincs szemük? Pedig valósággal ordít ez a felírás. A hang tulajdonosa egyenruhás vízfelügyelő volt, szavainak érthetőségét jobban kihangsúlyozva meg is fogta a táblát. A két horgász mereven nézte. Va let apó agya váltott egyet, s remegve megszólalt: — Bocsánat vízfelügyelő úr. de amint látja, ha jobban szem-ügyre vesz, én vak vagyok. Ennélfogva nem láthattam a táblát. — Es szemével pislogni kezdett, majd tapogatózva felállt és szívfacsaró imbolygással lépett néhányat. — Így már teljesen érthető! De itt van ez a gazda. . . ez a földet túró. Maga nem látta a felírást? — Oh. .. én éppen láttam.. . de az a baj, hogy mm jártam iskolába. nem tudni: olvasni — Eh — legyintett a vízfelügyelő —, ez egyszer eltekintek a birság helyszíni kiszabásától, de pucoljanak mnen. — Azzal fenyegetően eltávozott. — Mért éppen ide ültünk le horgászni, a tilosat jelző, tábla alá? — kérdezte a gazda Valet apót. aki nyugodtan válaszolt: — Egyrészt azért, mert nyilván ott a legtöbb hal, ahol „tilos" a horgászás: másrészt pedig. mert a jelzőtábla elvonja a vizfelügyelö figyelmét arról hogy egyáltalán érdeklődjék a horgászengedélyünk felöl. Ezentúl maga. mint írástudatlan, és éti. mint vak. mindig ..Tilos a hor- gászásT’ táblánál ülünk le horgászni. Franciából fordította: Dénes Géza
