Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-10 / 84. szám

Form« és kőzfrlés A vev a szemével választ Napjaink közízlését lemérhet­jük az utcán, a boltokban, a la­kások berendezési tárgyain, iro­dákban, s még az üzemcsarno­kok gépsorain, a munkapadok szerszámain is. Az, hogy eszté­tikai .szemléletünk jó vagy rossz, nem utolsósorban az ipar­tól is függ. Ha tetszetős, jó ala­kú használati tárgyakat gyárt, akkor fejleszti a közízlést, rá­vezeti az embereket a szép, a harmonikus formák felismeré­sere. A magyar iparban évtizede­ken keresztül a mennyiségi szemlélet volt irányadó, majd a tartalom, a funkció került előtérbe, de a termékek célsze­rű, tetszetős kivitelezéséhez csak az utóbbi években jutottunk el. Még azt sem állíthatnánk, hogy belső indítékra, inkább a nem­zetközi piac döbbentette rá a szakembereket arra, hogy csak a szép formájú áru kel el jó áron, mert a kereskedelemben is régi igazság: nem elég a „bel­becs”, az üzlethez „külcsín” is kell. A szép iránti igény A tartalom és forma egysé­gét a vásárló is igényli. Ezt a képességét nagy részben kifej­lesztették az importáruk, me­lyeknek lehet, hogy a minősége nem jobb — sőt, van amikor gyengébb — a hazai termékek­nél, mégis a vevő inkább azt vásárolja. így diktálja a szép­érzéke. Sokan és sokat járunk i külföldre, ahol szintén összeha-1 sonlítási alap kínálkozik: a tő- [ kés országok szemkápráztató | terméktálalásához, csomagolás-, technikájához képest a miénk fantáziaszegénynek hat. Olyan a különbség, mint amikor egy filmet fekete-fehérben és szí­nesben is látunk. A közízlés változó — az ipar, a kereskedelem formálja. Nehéz azonban a tömegek ízlésnevelé­séről beszélni, amikor az ipar­ban még nem mindenütt tapasz­talható a szép iránti igény. Sok múlik a gyári konstruktőrökön, gyártmányfejlesztő mérnökö­kön. Sajnos, egyes vállalatoknál még mindig csak a jó konstruk­ciót tartják fontosnak, s a for­ma sokadrangú kérdés. A gyárt­mányfejlesztésnek sem kritériu­ma a formafejlesztés! Ez mér. hető le az évente kibocsátott termékeken is. melyeknek csak szűk köre dicsekedhet azzal, hogy tetszetős külsejét forma- tervezőtől kapta. Nem akarok általánosítani, hisz a nagy gyá­rak — például az Ikarus, a 1 SZIM, a MEDICOR, a Videoton — formatervező gárdája elis­merten világszínvonalon dolgo­zik. A gép- és műszeriparban is — bár még a gyártmánj'fej- lesztésnek nem mindenhol kom­ponense a formatervezés —, azért már összehasonlíthatatla­nul szebb gyártmányok készül­nek, mint 10 évvel ezelőtt. A háztartási gépeket előállítók is a megbízhatóság, a könnyen ke­zelhetőség, a biztonság követel­ményei mellett követik a kor­szerű esztétikai irányzatot. tervezes költségért, mely any- nyira csekély, hogy a terméket lényegesen nem drágítja. Az sem lehet ki fogas, hogy a válla­latnak nincs megfelelő forma- tervezője. Az Iparművészeti Vállalat for­matervező irodája nyolcvan szakembert foglalkoztat, akik a magyar ipart bármilyen szak­mában ki tudják szolgálni: a legkülönbözőbb ágazatokban — a híradástechnika, a műanyag­ipar, a gyógyászat, az építőipar — közreműködnek az új gyárt­mányok esztétikus, modern for- maalakjfásában. Évente 350—450 témára kapnak megbízást, he­tenként zsűrizik a terveket. Partnereik között találjuk az Oriont, mely a legújabb divat- irányzatnak megfelelően kéri a formaterveket. Ök tervezik a kozmetikai és a háztartási ipar flakonjait, tubusait, az Elzett zárait, kulcsait, fém evőeszkö­zeit. A motorosok védősisakjá­tól kezdve, az elektromos szá­mítógépeken, vezénylőszekré­nyeken át, a moszkvai olimpiá­ra készülő riport berendezésig a legváltozatosabb gyártmányská- lan „játszanak” a formákkal. Házgyári konyhaprogram A magyar ipari formaterve­zők kezdeményezésére még a hetvenes évek elején megszü­letett a házgyári konyhaprog­ram. Célja: az otthonok kelle­mes környezetének megterem­tése, ahol a család minden tag­ja a háztartási munkákat gyor­san, kényelmesen, korszerű és ízléses eszközök segítségével el­végezheti. Hogy mekkora sze­repe van a konyhaprogramnak a lakosság ízlésformálásában, bizonyítására elég néhány adat: 1970-ben 3 millió 142 ezer la­kást tartottak nyilván hazánk­ban. A távlati fejlesztési ter­vek szerint 1971—85 között 1 millió 200 ezer lakás épül, me­lyek több mint egyharmada házgyári elemekből készül. Szá­mítva az időközbeni szanálások­ra is, a nyolcvanas évek dere­kán a lakásállomány 20 száza­lékát házgyári típus teszi ki. A régi nagy alapterületek le­szűkültek, más lett a lakások tér elosztása korunkban. Az épí­tőipar korszerűsödésével lépést kell tartania a könnyűiparnak, a lakberendezési ágaknak is. És itt jön a formatervezők egysé­ges elképzelése: létrehozni az iparban a gyártmányok szín, forma és minta összhangját. A programba olyan nagy vállala­tok is bekapcsolódtak, .mint a Finomkerámiai Művek, a Lam- part Zománcipari Művek . a VB KM Elektromos Hőkészülé­kek Gyára. Eddig már több mint háromszáz tárgyat, eszközt hoztak forgalomba a házgyári konyha komplett családjaként. Az áruházakban, vas-, edénybol­tokban egész sorozatokat vá­sárolhatunk a zománcos. ma­gyaros virágmintás garnitúrák­ból. melyek a konyha díszei. Nem lehet kifogás A közízlésre a tömegcikk­gyártók hatása igen nagy, mi­vel termékeikkel ..benépesítik” életünket. Ezért éppen itt nem szabadna ,a takarékosságra hi- j vatkozva csökkenteni a forma­9 1977. ÁPRILIS 10. A program — kétségtelen — egészséges folyamatot indított el az ipar szép igényének fel­keltésére, az ütem azonban kis­sé lassú, s nem elég széles kö­rű. A Minisztertanács 1005/78., III. 7.' számú rendeleté társa­dalmi jelentőségű rangra emel­te az ipari formatervezést. A gyárakon múlik, hogy éljenek ezzel a társadalmi ranggal, mely az összetettebb, igénye­sebb gyártmányfejlesztésen kí­vül a közízlés irányítására is kötelez. Horváth Anita Ötéves tervünk sikerének záloga A MAGYAR-SZOVJET MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS FŐ TERÜLETEI, 1976-1980 KELETI TERMÉKVEZETÉK A Szovjetunióból erfcezö kőolajtermékek szállítására szolgál. Lenmvárosig 1977­A szovjet berendezésekkel épülő cementgyár faécstontossagu az V ötéves tere szempontjából EOCÉN PROGRAM A Tatabanya tagabb kornyékén lené eocen fan bonuszon kitermelésére négy bányát nyitnak A szén tediasznátksan Bicske közelében hőerőmé epúl A bányák felszerelésének es az erőmé hrtmamak egy részét a Szovjetunió szabiin Bélapátfalva Lenin varos 750 kV-OS TAWE2FTÉK Az Iflí-hao elkészülő villamos távvezetéken évi SOfltfW teljesítményé elektromos energiát 00- portWiataik a Szovjetunióból. __________ Ű RTÁVKÖZLÉS! ÁLLOMÁS A KGST kereteben épülő »onus berendezéseit a Szovjetunió száOH A szovjet gyártása 2000 kW os adó 1977 elejétől lehetővé teszi a Kossuth rádió műsorának zavartalan vételét az ország területének 807. an a korabln 507. helyett. A Szovjetunió műszaki-gazdasági MgflynyOjtásával épülő erőmű első egysége 1980-bon didid. 1985-ig Jj" további három reaktort helyeznek bembe. A be­rendezések 707. -őt-köztük a reaktorokat - a A SZOVJETUNIÓ RÉSZESEDÉSE NÉHÁNY FONTOSABB CIKK KÜLKERESKEDELMÉBEN, SZÁZALÉKBAN Szovjetem) szí»». A SZOVJETUNIÓ ENERGIAHORDOZÓ- SZÁLLÍTÁSAI MAGYARORSZÁGRA A IV. ÉS V. ÖTÉVES TERVBEN 1971-1975 1976-1980 '///ft/fy Kőolaj (millió tonnái R*g*3 Kőotajtamdiak MdW temva) Földgáz (milbard m’l IVal&lLj Villamos energia Mianf kAJo) BEHOZATAL Oyersfoszfát Űszőten írrrni U,0 NIJUVV-V jyumélcs­Vágott kenzerr baromfi T~^W; 60 70 ~W1 .Mm Sioojet tnréoszkőzők teüusznatasaval folyó rézércfettárások a kazal réztsnnelas jelen­.Many/ tős növelését célozzák. A gépek gyorsan öregszenek Meghívót kaptam néhány nap­ja. Sorai nem az újságírónak, hanem a magánembernek szól­tak. Hajdani tanítóim egyike arra kért, látogassam meg azt a műhelyt, ahonnét jó ideje el­származtam, s most ő is búcsú­zik : végleg nyugdíjba megy. Eb­ből az alkalomból szeretné még- egyszer maga köré gyűjteni azokat, akik nála tanulták a mesterséget; szeretné megkér­dezni tőlünk — mire vittük, hasznát vettük-e tanácsainak. Lenne is mit tanulságul öösze- I gezni a találkozóról, dehát én most nem egyéni életsorsok, j életpályák kataszterét szeret- j ném fölmutatni — inkább más- ; ról beszélnék. Ai-ról, hogy mi történt, s mi nem a régi mű- i helyben, hogy utoljára töröl- j gettem meg az akkor sem új, de j még ifjonti masinát: egy száz- j húszas esztergapadot. Ennek I bizony több mint tizenhét esz- I tendeje — és bizony elgondol- ] koztató tapasztalás, hogy a száz- ] húszas ma is ugyanott áll az ablak mellett, ahol én elhagy- J tam. Ha kiterjesztjük a vizsgálódás j határait az ország valamennyi ( hasonló munkahelyére, sok he- J lyen fogad hasonló kép. Lega­lábbis erre utalnak a Központi Statisztikai Hivatal felmérései, mélyek szerint 1969-ben 14,5 év volt a szerszámgépek átlagos életkora Magyarországon, s az­óta ez a helyzet csak rosszabbo­dott. Ma a gépipar forgácsoló­gépeinek jóval több mint egy- I harmada 20 évnél régebbi, tíz ; százalékuk pedig harminc vagy [ több. mint harminc éves, pedig az ideális legfeljebb hét-tíz év j lenne! Hogy mindez mit jelent! forintban.— íme: az állami nagyiparban a nullára leírt, el­használódott, de termelő gépek értéke 11.4 milliárd forintot tett ki 1969—1970-ben. Tavaly a gép­matuzsálemeknek az értéke már elérte a harminckilencmilliár- dot. A fura gépműemlék-véde- lem nem olcsó. A gépjavítás horribilis összegekbe kerül! Fi­gyeljünk csak a számokra: 1970- ben a 11,4 milliárd értékű nul­lára leírt géppark fenntartására majdnem 17 milliárd forintot költöttünk. 1975—76-ban meg­közelítőleg 25 milliardot. Ha csupán ez sürgetné az ésszerű fiatalítást, ez is elég lenne. Ám — bármily hihetet­len — a mind nagyobb összegű javítási költség a legkisebb té­tel azon a számlán, amelyet a gepmatuzsálemek miatt fize­tünk. Elemzések szerint sokkal nagyobb ennél az elmaradt ha­szon, amelyre éppen az új, kor­szerű gépek révén tehetnénk szert. Könnyű belátni, ha az el­avult esztergapad helyébe mo­dernet állítanak, az új gép gyor­sabban megbirkózik a feladat­tal, mint a régi. Sőt: a mai gé­pek nem csupán nagyobb telje- j sítményűek, hanem pontosab­bak. illetve olyan képességekkel rendelkeznek, amilyenekkel a régiek nem. A számjegyvezér­léssel ellátott megmunkáló be­rendezésekkel például olyan ter­melékenység érhető el. amelyet I hagyományos berendezések meg sem közelítenek. A különféle automatizált célgépek más mó­don is felbecsülhetetlenül elő­nyösek : kezelésüket, betanított munkásokra is rábízhatják. Ez pedig ebben a szakember-ínsé- ges világban nagyon fontos i szempont. Miért hát ilyen aggasztóan nagy az öreg gépek aránya? Ha alaposabban belenézünk a vál- ] lalatok kártyáiba, érdekes fel­fedezésekre tehetünk szert. Ar- j ra például, hogy az eszközlekö­tési járulékot az állóeszközök nettó értéke után kell fizetni és ez — mi tagadás, arra ösz­tönözheti az igazgatót, hogy minél tovább tartsa az olyan gépeket, amelyeknek csak esz­mei értéke van, tehát nullára írtak. Hallani olyan esetekről, ahol kifejezetten ilyen eszközö­ket keresnek, hogy velük ba­lanszírozzak a nagyon drága új NC-gépek tartását... Ez tehát nyomós pénzügyi ok. De van itt más gond is, gya­nítom ez az öreg gépek divatjá­nak legalapvetőbb indítéka: a megmunkáló eszközök és az általuk készített termékek kö­zött szoros az összefüggés. A korszerűtlen, idejétmúlt eszter­gagépeken csak idejétmúlt, kor­szerűtlen terméket, gyárthatunk — és igaz ez fordítva is. Amíg a termékszerkezet tegnapi — addig ehhez a termékszerkezet­hez a tegnap gépei kellenek. Ezek felelnek meg a legjobban. Mert hiába állítunk be csupa automata gépet az alacsony technikai színvonalú termékek gyártására akár több műszak­ban is — a gyártás eleve nem lehet hatékony, legfeljebb csak aránytalanul drága: a korsze­rűtlen terméknek nincs jó ára. A dolog tehát úgy fest. hogy a régi gépieket, termelőeszközö­ket, nagyrészt a tegnapi ter­mékstruktúra marasztalja. A bűvös körbe azonban valahol feltétlenül bele kell nyúlnunk, méghozzá radikálisan. A kérdés nagyon összetett feladatot fo­galmaz meg: a szerkezetválto­zásét, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy a régi terpnék helyett újat. kell gyártani, új módsze­rekkel és új gépieken. Matkö István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents