Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-10 / 84. szám
Az íróit tojások Hogyan készítik a kesicét? Gyermekkorom legmara- d and óbb élményei közül ha hármat meg kellene neveznem, feltétlenül szólnék a húsvéti készülődésről, pontosabban a telikosár piros tojásról: százával festettük, írtuk őket (anyám pedagógus volt, g locsolkodásra elvártuk az egész iskola ap- raja-nagyját). Jöttek is. Ám, hogyan is készültek ezek a tojások? Nem volt egyszerű munka; a tojásírás szertartása — ha kalákában is csináltuk — két- három napig eltartott... Mintás tojásokat készítet, tünk: „írtunk”, s ehhez előbb a szükséges szerszámokat kellett előállítanunk. Mindenekelőtt egy 15-20 centiméter hosszú fapálcikát faragtunk ki: egyik vége a nyél, másik a ceruza feje volt. Ezt követően egy körülbelül 15 mm hosszúságú fémecskét fabrikáltunk; (régen ennek „pipa- rézből” kellett készülnie), nekünk egy pléhdarabka is megtette. A fémlapocskát vékony fémcsővé tekertük föl, majd a ceruza fejébe erősítettük, a nyélre merőlegesen. Ezzel így készen is volt a szerszám, a ke s ic e. Most pedig fémtégelyekben olvasztott méhviaszt tettünk az asztalra, a viaszt ■zürkitve kissé korommal. A tojásírás a felület beosztásával kezdődött: három vonallal nyolc részre osztottuk: kettővel hosszába, eggyel keresztbe, bal kézben tartva a tojást, jobb kézben pedig a kesicét. Ezekbe a szeletkékbe lehetett írni kinek-kinek tetszése szerint hímeket, de névre szóló üzeneteket is ... Amikor írás közben meg. dermedt a viasz, újra fölmelegítettük a sparheldon, cserélgetve a tégelveket. A megfagyott viasz szürkés vonalat hagy a még színtelen főtt tojáson. Ekkor föltettük főni a „festőt”, a piros színű bolti analint. Végül ebbe helyeztük a tojásokat, s időnként megforgattuk, hogy egyenletesen fogja a festék. A viasszal írt felületeket nem érte a piros, így ha szárítás után lágy ropgydarabkákkal áttöröltük, fehéren virított a hímzés, a piros felület pedig fénylett, mint a húsvéti tojás, amitől nem sajnáltunk egy kevéske szalonnazsírt sem, hogy még szebben ragyogjanak... Es amikor ezzel is elkészültünk, vártuk a locsolókat. A hímes tojások nagy sikert arattak, mutatóba azóta is őrzünk belőlük egyét-kettőt... Oláh ®va Tavasz, vasárnap Lelkes Miklós »pert, az arcunk eltűnik majd banat-esö lovak szemében ébredő csöppnyi gyöngytavak borzolódnak orgona-szélben lilán-fehéren uj tavasz ásó ás körül piros lángot szobrok rigók varnak megálltak egy rigóhang most felkiáltott reggelente a csendre fű hull arany búgócsigák forognak s a perc mészfa'ú csigaháza jut a konokul boldogoknak fehér galambok átzuhognak fenyő-szárnyakon nagy seregben zöld. réteken csöpp gomba sétál indul a rege-róka-rejtem... egymásra hullnak ifjú arcok szemükből kis tündérek lopnak kék színt és kedves csöpp napernyőt új meg új kötéltáncosoknak Nagyapám Zolán Tibor Ropogó csonttí kubikos perlekedett az idővel, ült az asztalnál, mérgesen, bor mellett, cigányló éjben. Négy poronttyal verte Isten, ennyit szólt rá: jól van, legyen! S. csontjait a földbe ásta Tatabányán — Átokhegyen. Húsvétolós fehér ingbén indult fekete kocsmára, hét ördög bújt bőre alá: mégis reszketett a szája. Egyszer nagyot is kiáltott, Ó, boldog Szent István napja! Kicsorbult bajusza éle, vérbe csúszott a kalapja. Torkát elrágta az agyag, a bor. Megbicsaklott a lába, talicskáját a holdig tolta — s átbandukolt a halálba. Könyvjelző Bulgakov: A Mester és Margarita vki könnyű, gondűző olvasmányra vágyik, az ne vegye kezébe Bulgakov könyvét, mert csalódottan fogja letenni, ha egyáltalán lesz lelkiereje feszült figyelemmel követni azt a cselekménysort, mely három síkor, játszódik. Mielőtt azonban a regényre térnénk, érdemes megemlíteni. hogy első publikálására 1973-ban került sor Moszkvában, harminchárom évvel az író halála után. És a regény egyszeriben az irodalmi világ érdeklődésének középpontjába kerül, a nyugati lapok sikerlistáinak vezetője lesz. Népszerűsége hazánkban is egyre nő. legutóbbi negyedik kiadása 40 ezer példányban jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában, s ez a magas példányszám is kevésnek bizonyult, mert á véletlennel egyenlő ha valamelyik könyvesboltban megtalálja az érdeklődő. Egy recenzió kapcsán nem szokásos az író életraji zában tallózni, most azonban érdemes kivételt ten- ni, mert ez hozzájárul ahhoz, hogy jobban megismerjük a művet, és némileg magyarázatot is kapjunk kirobbanó sikerére. Bulgakov Kijevben született 1 Bőiben, apja a hittudományi akadémia professzora volt. Orvosi diplomát szerez, de rövid praktizálás után aa irodalommal jegyzi el magát, s 1940-ben bekövetkezett haláláig, másfél évtizedes irodalmi munkásságot írhatunk javára. Javára, de csak az idő tisztes távolából, mert ő maga nem sok jót kapott életében irodalmi tevékenységéért, osziályellenségnek tartották, aki rehabilitálja a múltat, és diszkreditálja a jelent. 1928-tól ezért a publikálás jogát is megvonták tőle, de ennek ellenére tovább dolgozik, s így sikerül meg alkotnia élete főművét, A Mester és Margaritá-t. Az. SZKP XXII. kongresszusa rehabilitálja Bulgakovot, s így megnyílik az út műveinek kiadása előtt. A regény két k öny v -r e, az első köravv tizennyolc fejezetre tagozódik. A már említett háromsíkú cselekmény első síkja a fantasztikus .sík, melyben egy Wo-' land nevű mágus alakjában a harmincas évek Moszkvájában megjelenik a Sátán, aki Behemóttal, a kandúrral, Azazellóval és Korovjovval, minden emberi képzeletet felülmúló csodákat visz végbe. írókat, költőket, művészeket „vesznek célba”, s küldik őket a másvilágra, vagy jobbik esetben az őrültek házába. Berlioz lapszerkesztő, a TÖMEGÍR elnöke fejét veszti, Hontalan, a költő idegosztályon elmélkedik verseinek értelméről, értékéről. A Varieté színház egész vezetősége abnormális állapotba, lehetetlen helyzetbe kerül Woland egyik fellépése után. mely tömegbotrányba torkollik. Az ok így fogalmazódik ropg a regénv lapjain: „Iszik, nőzik, visszaél a pozíciójával, egyáltalán nem dolgozik, mert nem is konyít ahhoz, ami a munkaköre volna. Port hint a fólöttes haí óságai szemébe! Állandóan a hivatali autóján furikázik!”. Ezzel párhuzamosan fut a filozófiai sík. melyben Ponczius Pilátus és Jesua Ha-Nocri (Jézus) szembenállásában a hatalom és a jóság konfliktusát boncolgatja Bulgakov, arra keresve választ, hogy mi a mértéke jónak és gonosznak olyan egyéniségnél, akinek, mérhetetlen hatalom összpontosul a kezében. Nem véletlen kerül az első könyv elé Goethe: Faust-jából a mottó: . .Kicsoda vagy tehát? / Az erő része, mely / Örökké rosszra tör, s örökké jót művel.” A választ— történelmi távlatokban gondolkozva — Jézus szájába adva, így fogalmazza meg az író: .minden hatalom erőszakot tesz az, embereken, és eljövend az idő, amikor nem lesz sem császár, sem semmiféle más központi hatalom. Az emberiség az igazság és méltányosság birodalmába jut, ahol már semmiféle hatalomra nem lesz szükség.” A reális síkot pedig azok az emberek képviselik, akik gogoli torzítási! figurákként a korabeli szovjet valóság alakjai. Köztük a Mester. (aki sok tekintetben Bulgakov önarcképének vonásait sejteti) és Margarita, a harmincéves gyönyörű, férjezett, de boldogtalan asszony, akik mindent vállalnak azért, hogy elkészülhessen a regény Pilátusról és Jézusról, és ők is végre egymáséi lehessenek. Mint kiderül, nem könnyű dologra vállalkoztak. Egy Latunszkij nevű kritikus igen elítélően ír a kéziratban lévő regényről, s ez a Mester olyan egzisztenciális csődiét jelenti, hogy még lakását 1 is kénytelen elhagyni. Bánatában a kézirat egy részét el is égeti. Ennél a pontnál olyan mélyre zuhan érzelmileg az olvasó a sok gyötrődés, keserűség és reménytelenség folytán, hogy legszívesebben félretenné a regényt, mert teljes letargiába került. Az igazi írói bravúr csillogtatása, a sziporkázó szellemesség, rafinéria és báj, kénekben tobzódó stílus azonban még ezután következik, a második könyvben, ahol mindhárom sík keveredéséből bontakozik ki a megoldás. Margarita eleget tesz Woland kérésének, és bálanya lesz azon a bálon, ahol királyok, hercegek, öngyilkosok, méregkeverők, akasztott emberek, hamiskártyások, hóhérok és besúgók, titkosrendőrök és liliomtip- rók, lovagok, börtönőrök, kerítőnők, tébolyultak alkotják a vendégsereget. Hálából Woland kiszabadítja a Mestert az idegosztályról, kezébe adja könyve ép kéziratát, visszahelyezi abba a házba, ahol egykor oly boldog volt Margaritával. Közben a moszkvai rendőrVárisonyi János rajza Párisban járt // az Ősz Ady Endre Parisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen o Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzsedalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok, Elért az ősz és súgott valamit. Szent Mihály út)a beleremegett, Zürn, zum: röpködtek régig az úton Tréfás faleveleié. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisban az Ősz kacagva szaladt. Itt járt, s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt. ség is teljes erőbedobással nyomoz a mágus és társai iránt, s lassan fény derül mindenre. Az izgalmakban bővelkedő fantasztikus történet végén, Jézus parancsára Woland, a Mester és Margarita lelkét Jeruzsálembe, az Örök városba viszi. Tökéletes happy end — mondhatnánk, de nem mondjuk —. mikor felsóhajtva a könyvet' áz asztalra tesszük. Mert tudjuk és érezzük, hogy valóban milyen titokzatosan sötét erők álltak a haladás és kibóntako- zás útjában Bulgakov korában. Mast látjuk csak igazén azokat a mélyebb morális és társadalmi összefüggéseket, melyeken csak azok az emberek tudták keresztülverekedni magukat, akik az emberi gyarlóságok közül a gyávaságot tartották a legsúlyosabb bűnnek. Aki könnyű, gondűző olvasmányra vágyik, az ne vegye .kezébe Bulgakov könyvét — írtam e néhány" gondolat elején. Aki viszont nem kész formulákat vár az irodalomtól,, szereti a groteszket és szimbolikusát,- és szereti, ha olvasmánya gondolatokat ébreszt benne, és érez némi felelősséget a humanizmus eszményei iránt, az nem fog csalódni Bulgakov megkésett remekében. Szilárd Adam
