Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-09 / 83. szám
Dollárért dolgoznak Ezzel a bérmunkával te ljesen kiszolgáltatjuk magunkat a tőkéseknek! Teljesen a nyugati piacra orientáljuk a termelést, és egy idő múlva m ár úgy táncolunk, ahogy ők fütyülnek. Egy szocialista ország nem tehet ilyet! — Ennél jobb üzlet nincs a világon! Megkapjuk az anyagot, a technológiát, a gépeket, hozzácsapunk egy kis munkát és már dől is a dollár. Így tu djuk legkönnyebben meghódítani a nyugati piacot! És persze jól jár a magyar munkás is, részesül a nagy haszonból! Ez a két vélemény a két véglet, Mindegyikben van egy kis igazság, sok túlzás és egy közös pont; a bérmunka, pontosabban: a tőkés országok részére hazánkban végzett ilyen tevékenység. Kell? Nem kell? A kérdés tulajdonképpen már eldőlt; a bérmunkára hosszú távon is szükségünk van. Az ország devizabevételeinek nem elhanyagolható hányada származik belőle, mégpedig kedvező „dollárkihozatali” mutatóval. Az anyaggal együtt többnyire gyártási eljárásokat, gépeket is kapunk, emelkedik tehát a műszaki színvonal. Végül, de nem utolsósorban a bérmunkák során kialakított jó kapcsolatok később, az itthoni anyagból készült áruk exportja során Í6 gyümölosdztethetők. Ezért jó tehát nekünk, de mi az üzlet benne a tőkésnek? Nos, nem az, amire a legtöbben gondolnak, hogy nálunk alacsonyabb a munkabér. Ez ugyanis nem annyival kevesebb, hogy ezért megérje az ide-oda szállítást. Sokkal fontosabb az, hogy ezt a munkát — például az NSZK-ban — egyszerűen nem lenne, aki elvégezze. De ha lenne, akkor is ezen a módon bpvíthető a leggyorsabban és a legkisebb ráfordítással a termelés. És még valamit a jó kapcsolat kialakítása nemcsak nekünk fontos! A kölcsönös előnyök alapján jöttek létre tehát a bérmunkaszerződések, elsősorban — megyénkben pedig kizárólag — a textiliparban. A fejlődés biztató, folyamatos, de nem problémamentes. B dollár két oldala A legfontosabb probléma talán, hogy mennyire kösse • le magát a vállalat vagy szövetkezet. Tudomásul kell ugyanis vennünk, hogy a partnerek nagyon érzékenyen reagálnak a piaci változásokra. Egyik megyei szövetkezetünk ezt saját bőrén: érezte. meg, ugyanis a svéd partner egyik napról a másikra beszüntette a sínadrág varratását. A túlságosan egysíkú profil és a műszaki fejlesztés elhanyagolása oda vezetett, hogy hirtelen nem tudtak mihez kezdeni. Ez persze ritka eset, a bérmunkavállalók többsége felkészült a rugalmas átállásra, vagy több éves szerződés szabályozza a munkát. Nem elhanyagolható gond az sem, milyen munkát érdemes elvállalni. A konkrét pénzügyi haszonnál talán még fontosabb, hogy a kooperációval együtt járjon a műszaki színvonal emelkedése. Ez ugyanis a hazai termelésben is tükröződik, vigyázni kell tehát, nehogy a múlt technikáját konzerváljuk. Felvetődik még egy kérdés: ha hazánkban is kevés a munkaerő, akkor miért vállalunk ej olyasmit, amire nyugaton már nincs ember? Ha nekik nem éri meg, miért üzlet nekünk? A kérdés jogos, és a válasz rá a gazdasági élet realitásaiban keresendő. A varrás például már azért nem igazi üzlet a fejlett tőkés országokban, mert viszonylag kis értéket állít elő. Érdemesebb a munkaerőt mondjuk a számítógép- iparban alkalmazni, ott több hasznot hajt. No. de ha ezt tudjuk, miért nem tesszük mi is ugyanezt? Egyszerűen azért, mert ezek rendkívül tőkeigényes iparágak. A híradástechnika, a műszeripar vagy a korszerű gépgyártás területén sokba kerül a fejlesztés, egy-egy új munkahely létrehozása. És hiába tudjuk, hogy az orvosi műszer jobb üzlet, mint a szoknyavarrás, nem gyárthat mindenki röntgengépét! Gazdasági fejlettségünk jelenlegi szintjén ilyen helyet tudunk elfoglalni a nemzetközi, munkamegosztásban. Valutáért varrnak Ez a hely persze idővel változik, addig azonban a jelenlegi lehetőségeket kell minél jobban kihasználni. Ezen igyekszik a gyulai Szabó Ktsz is. A szövetkezet teljes kapacitását NSZK-bérmunkára kötötte le. Nem sok ez egy kicsit? Mi lesz, ha csődbe megy a partner? — Nézze, mi nem félünk ettől! — mondta a szövetkezet elnöke, Balogh László. —■ Egyrészt hoszú távú, ötéves szerződésünk van, másrészt olyan dolgokat gyártunk, melyeket bármikor és bárhol, el lehet adni. Amikor elkezdtük a bérmunkát, tudatosan törekedtünk arra. hogy kihasználjuk az ebben rejlő előnyöket. Sikerült olyan gépparkot beszereznünk, mely nemcsak az iparági átlagot haladja meg, hanem műszaki színvonala magasabb a velünk dolgoztató tőkés cégénél is. Ez a géppark a mienk, mi vettük dollárhitelbőr és ezt egy év alatt visszafizettük a népgazdaságnak. Ma ott tartunk, hogy 32 forintból állítunk elő egy dollárt, és ez jóval az országos átlag alatt van. — Ez .szép eredmény, de nem lenne célszerűbb inkább hazai Hagyma kétszáz hektáron A földek minősége, az éghaj- | ati viszonyok, Makó közelsége j és a Makóról betelepültek tették j Kaszapert a hagymatermesztés községévé. Az étkezési hagymát kezdetben a házak körül termesztették, a nagyüzemi növények közé csak az utóbbi néhány évben vonult be. ahogy a helyi Lenin Tsz-ben felkarolták termesztésének ügyét. Két évvel ezelőtt már 120, az rimáit esztendőben 160 hektáron termesztették Kaszaperen ezt a fontos étkezési növényt. A termelőszövetkezet a korábbi esztendők tanulsága alapján, önellátásra törekszik szaporító, anyagból is a hagymatermesztésben. Ezt jelzi az, hogy az 1976- os 16 hektár helyett az idén már 46 hektárt köt le a dughagyma. Jelenleg a közös gazdaság szakemberei azon fáradoznak, hogy teljessé tegyék a hagymatermesztés gépsorát. A növényvédőim munkáit a helikopteres társuláshoz csatlakozva igyekszenek a legkorszerűbben és leghatékonyabban végezni. A megfelelő fajta biztosítására pedig részt vesznek az orosházi zöldség vetőmag-termesztő társulás munkájában. anyagot feldolgozni ezeken a modern gépeken és a készterméket exportálni? — Jobb lenne, ha lenne a külföldivel egyenrangú nyersanyag elegendő mennyiségben. De nincs, és ma még ott tartunk, hogy jelentős importra szorulunk ezen a téren. Így nincs behozatal, közvetlenül a munkát, adjuk el. Ráadásul ebben az esetben vámkedvezmények is segítik az értékesítést. Nem mellékes az sem, hogy nincs gondunk az anyagbeszerzéssel. Az utolsó gombig mindent a partner szállít, és aki ismeri a hazai készletezés nehézségeit, az tudja mit jelent ez. De mert ilyen gondunk nincs, alacsonyan tudjuk tartani az adminisztratív létszámot és magas, nyolcvanezer forint feletti az egy dolgozóra jutó éves — anyagmentes — termelési érték. Jó üzlet tehát a bérmunka, ha valahol jól csinálják. Segítségével olyan modern technika áramlik be viszonylag rövid idő alatt, melyre egyébként még sokat kellene várni. Ez a technika viszont nemcsak a bérmunkát, hanem a hazai termelést is segíti, fejleszti. Tulajdonképpen ez ezeknek a kapcsolatoknak a pénzben mérhetetlen igazi haszna. Lányai László B Minisztertanács megtárgyalta Kevesebb is fehetett volna A kormány legutóbbi ülésén megtárgyalta a tavalyi munka- védelmi helyzetet Részben elismeréssel vehette tudomásul a balesetek 2,4, a halálos sérülések 10,4 százalékos csökkenését. Kevésbé szolgálhattak megnyugtatására a részletek. Jellemző például, hogy az élelmiszeriparban — szemben az általános csökkenéssel —, egy év alatt 9 százalékkal nőtt a balesetek száma. A gép- és az éoítőiparban pedig öt év távlatában tavaly történt a legtöbb halálos sérülés. Az ipar egészében pedig 8,6 százalékkal romlott a csonkulásos sérülések, 15 százalékkal pedig a maradandó munkaképességcsökkenést, vagy végleges rokkantságot okozó balesetek aránya. Különösen megdöbbentő volt tavaly a tömeges balesetek feltűnő gyakorisága. Ez az 54 robbanás, mérgezés, égés okozta szerencsétlenség 54 ember életét követelte és 348 ember egészségében hagyott súlyos, vagy kevésbé súlyos nyomokat. Az okok elemzése meglehetősen változatos képet nyújt. Egyetlen tényező azonban azonos: egyik eset sem volt véletlen. Mindegyik a munkavédelmi tevékenység egyenetlenségéről, helyenkénti következetlenségéről árulkodik. Lehet-e véletlennek tekinteni, hogy az üzemi halálos balesetek 44 százalékát járművek okozzák? Az összes balesetek 45 százalékát pedig — tárgyak és személyek esése, ami évről évre növekedő irányzatot mutat. 1975- ben 33, tavaly 36 ember életét követelte a magasban végzett munkánál az előírások mellőzése, harminchatan vesztették éle. tűket, mert biztonsági öv, védőkorlát nélkül dolgoztak az épületen. Az áldozatok életükkel fizettek könnyelműségükért. De vajon elég tanulsággal is szolgáltak? Hiszen a felelősség alól az sem mentesülhet, aki látta és nem akadályozta meg, hanem hallgatólagosan tudomásul vette, hogy ilyen körülmények között dolgozzanak. És azok sem, akfk hasonló hátborzongató esetek ismeretében ma sem lépnek közbe a fegyelmezetlenség láttán, akik nem követelik meg a munkavédelmi előírások maradéktalan betartását. Mert igaz. tavaly kevesebb volt a sérülés, mint 1975-ben. De még kevesebb lehetett volna, ha csak egy kicsit nagyobb a fegyelem. L. 1*1. Fű benőtte - de nem eléggé Állattenyésztésünk fejlesztése nem képzelhető el megfelelő tö- megtakarmány-alap nélkül. Én. nek megtermesztéséhez a szántóföldi tömegtakarmány-termesz- tés fejlesztésével párhuzamosan a gyepes területek termésének és hasznosításának fokozásával az eddigieknél nagyobb mértékben szükséges hozzájárulni — elsősorban természetesen a szarvasmarha- és juhtenyésztés, re gondolva. Megyénk mezőgazdaságilag művelt területének 10.5 százalékát — több mint 50 ezer hektárt — ősgyep borítja, melynek 15 százaléka alkalmas intenzív művelésre, 60 százaléka extenzív és félintenzív művelésre, 25 százaléka pedig mezőgazdaságilag nem hasznosítható. A gyepterületek 1975. évi átlagos terméshozama mindössze 13 mázsa, 1974-ben 11,6 mázsa, volt hektáronként. Ez a széna- ■ termés rendkívül gyenge. A takarmányellátás javításában döntő szerepe van a nagy tartalékot jelentő rét-legelő területek hozamnövelésének. A legnagyobb kiaknázatlan fehérjetartalékunk a zöld tű. Minthogy a gyepterületek nagy része gyenge minősé, gű fűtermést ad, kiterjedtebben kell alkalmazni azokat a módszereket, amelyek segítségével a gyepek termése növelhető. TérDugattyúk a Polskihoz Lengyel—magyar államközi szerződés alapján a Csepel Autógyár dugattyúgyárában készítik a Polski-Fiat 12G-os autók motorjainak dugattyúit. A kiskocsi gyártásának felfutásával párhuzamosan növelték a gyárban a dugattyútermelést Csepelen is. Idén 249 ezer darabot készítenek a lengyel autógyárnak (MTI fotó: Fehér József felvétele — KS) melőszövetkezeteink 1971 -tői napjainkig több mint hétezer hektár gyepet telepítettek és 839 hektár ősgyepet vetettek felül. Sajnos, a telepítések 90 száza? léka szántóba került. Az V. ötéves terv fő célkitűzése, hogy a gyepgazdálkodás ne váljon öncélúvá, hanem az állattenyésztés fejlesztésének szolgálatában az üzemi takarmánygazdálkodás szerves részét alkossa. Mindezt szem előtt tartva a rendelkezésre álló anyagi erőket elsősorban az összes gyepes terület 15 százalékára kell koncentrálni az V. ötéves tervben, illetőleg az anyagi lehetőségektől függően, a következő 8—10 évben. Csak másodsorban a további, még gazdaságosan korszerűsíthető 15—20 ezer hektár kiterjedésű gyepterületre. Az üzemek füvesítési programjának megvalósításához az állam Békés megyében évenként 4-6 millió forinttal járul hozzá. 1977-ben 862 hektár gyep telepítéséhez és 1458 hektár gyepfelújításhoz — az állattenyésztés helyzetének és fejlesztésének figyelembevételével — a megyei tanács végrehajtó bizottsága mintegy 6 millió forint állami támogatást szavazott meg 17 termelőszövetkezetnek. Az öntözésre alkalmas területeken tovább kell folytatni a fűtel építést. 1980-ig további 4^00 hektáron kell intenzív gyepet telepíteni, elsősorban a szarvasmarha-telepek környékén. Egyre több üzem alapozza gyepre takarmánygazdálkodását. Ezek közül kiemelkedik többek között a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, a gyulai Munkácsy Tsz, a bucsai Űjbarázda Tsz, az újkí- gyósi Aranykalász Tsz, az end- rődi Béke Tsz. Gyepgazdálkodásunk fejlesztésében egyre nagyobb területen alkalmazzuk a különböző meliorációs eljárásokat. Ezért a Szarvasi Talajjavító Vállalat két szélsőséges talajtípusú üzemben mintalegelőt létesít. A meliorációs és legelőtelepítési állami támogatások elosztásinál előnyben részesítik azokat az üzemeket, amelyek komplexen végzik el a munkát. Bánki H. Dezső
