Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-09 / 83. szám

Nehéz munka Az utóbbi napok esős időszaka jelentősen megnehezíti Békéscsabán a Szabolcs utca korszerűsítésén dolgozók munkáját. A magas ta lajvízszint miatt vízben állva kell a csatorna fektetéséhez szük­séges medret kialakítani Fotó: Demény Hi van a fórumládában? Gondok, tervek Csanádapácán A tanácsháza folyosóján hete­kig ott állt a fórumláda. S aki csak egy kicsit is érdeklődik a faluja dolgai iránt, tudta: Csa- nádapáca községi Tanácsa és a Hazafias Népfront községi bi­zottsága együttes, nyilvános ülé­sen beszéli meg a község ügyes­bajos dolgait, s erre az alka­lomra gyűjti a lakosság kérdé­seit az a bizonyos fórumláda. k:k; ::::n iüÜ! Ü» Esős, barátságtalan hétfő este, A község főutcáján azért elég nagy a forgalom. Sokan igye­keznek a kultúrotthonba, és pár házzal odébb, a népfronthelyiség ajtaja-is sűrűn nyílik. Odabenn, a falak mentén viaszosvászon­nal takart asztalok, öreg, barna székek várják a tanácstagokat, népfrontaktivistákat, érdeklőd ő- . két, s ott vannak már természe­tesen a falu vezetői is. — Csak tessék, itt van még szabad hely — mutat maga mel­lé egy idős, korát meghazudto- lóan mozgékony bácsi, dr. Csó­kást Béla nyugdíjas tanár, köz­ségi tanácstag, a helyi nyugdi- jasklub elnöke. Amint azt a meghívó is ígéri, először Kiss Ferenc tanácselnök beszél. Azokat a témákat veszi sorra, amelyekkel a tanácstagi beszámolókon is a leggyakrab­ban foglalkoztak. Egyik-másik első hallásra apróságnak tűnik. De valóban semmiség-e, hogy hatalmas kátyúk teszik járha­tatlanná a legtöbb földe? utcát, s az ott lakók naponta kénysze­rülnek emiatt nyaktörő mutat­ványokra járművükkel?! — Visszatérő téma — folytat­ja a gondok-bajok számbavéte­lét a tanácselnök — a járda­Színes gombok a fóbián A zöld azt jelenti: vetélkedünk Az utolsó sárga mágneses pont is felkerül a kimutatásra és Bo_ rus Sándor, a 2038-as úttörőcsa­pat raj vezetője búcsúzik Kere­kes Kálmántól, a szeghalmi já. rási úttörőelnökség elnökétől. Borús a történeti módszertani bi­zottság tagja, s az ő feladatuk, hogy minden hónapban elkészít, sék ezt a térképet, ami a maga nemében egyedülálló, és ebből már az is kitűnik, hogy szeghal­mi kezdemenyezés. • * * Stílszerűen, mozaik gyermek- játék gombokból kirakva, a hosszú, vas alapú, falra rögzített kartonon, színes megjelölésekkel rajzolódik ki a járás úttörőren­dezvényeinek menetrendje A pi­ros pont a testületi üléseket, a zöld a sportvetélkedőket, a sárga az egyéb összejöveteleket, a kék pedig a kulturális rendezvénye­ket mutatja. Nézzük, mi lesz áp. rilis 15-én? — fordulok Kerekes Kálmánhoz: — Zsadányban, Körösújfalun, Vésztőn és Körösladányban tes­tületi. csoportvezetői s úttörő- tanácsi megbeszélések lesznek. A piros pont ezeket jelzi. Tizenhá­rom tagú társadalmi elnöksé­günk valamennyin részt vesz. A szemléltető kimutatás kónv- nvebbé teszi az események fi­gyelemmel kisérését és ezért hasznos ez a rendezvénytérkép, amit itt Szeghalmon találtak ki. Csakxérdskességként érdeklő­döm a többi esemény felöl. Áp­rilis 19-én Búcsún seregszemle lesz az úttörőknél. Dévavánván ! 18—20-án az Együtt — egymá- j sért mozgalom őrsi vetélkedőjét j rendezik meg. s csoportdöntők j lesznek. 19-én Okányban kerék- i párversenyen vesznek részt a nagyközség úttörői. * ♦ » A járás 6800 úttörőjének moz­galmi élete tehát eseménydús s 1 felcsigázza a gyerekek érdeklő-1 dését, tettvágyát minden iránt, ami a mozgalomban az egészsé­ges, nyílt szívű és akaratú, he- j Íves gondolkozású emberpalán­ták nevelését szolgálja. — Nemrégiben Hajdú Katalin j keresett fel az egyik szeghalmi iskolából egész őrsével — mond j a fentiekre példát Kerekes Kál- j inán. — Azt kérte: segítsem őket j abban, hogy legyen egy örsi „búvóhelyük”, mert kevés lehe- I tőségük adódik az iskolában — | tekintve, hogy váltott tanítás van j — őrsi életet kialakítani. Javas- j latuk is volt egy elhagyott ház j „elfoglalására”. Azt szépen kita­karítanák, rendbe tennék, és pél­dás őrsi életet teremtenének j benne. Utánanéztem a dolognak. | Sajnos, a ház életveszélyessé van ; nyilvánítva, nem foglalhattak el. De ígéretet tettem, ha a könyv- ! tár készen lesz, fölötte biztosí­tunk számukra valamilyen he­lyet ... * * * Az úttörők lelkes munkája j megdobogtatja a járás felnőtt ' lakóinak is a szívét. A Petőfi- emlékkerékpárversenyen történt a kedves jelenet. Az úttörők ■ rajtra készen álltak a távolsági — 50 kilométeres — versenyben, sőt el is indultak már. amikor az egyik kislánynak elszakadt a kerékpárlánca. Ott állt, sírásra görbülő szájjal, tanácstalanul. Mögötte egy bácsi darát tolt a biciklijén s látta a kislány két­ségbeesését. Leemelte zsákját a bicikliről s odaszólt a már köny. nvező úttörőnek: — Fogd kislányom, azt eredj a többiek után. Ha visszajöttök, majd told be a pártbizottságra. Érte jövök ... — aztán hátára emelte a darászsákot. Ám az ott­maradt úttörők valahonnan ta­licskát kerítettek és viszonoztak a bácsi segítségét. Hazatolták a daráját. A piros gomb április 26-án ki­helyezett megyei úttörőülést je_ lez Szeghalomban. Habár prog­ramszerű. de talán nem is vé­letlen. hogy a megyei vezetők ezúttal itt tartják megbeszélésü­ket ... Varga Dezső építés, -javítás, a közművesítés is. A teljes járdahálózat kiépí­téséhez, illetve a megrongáló­dottak rendbehozásához körül­belül 600 ezer forintra lenne szükség! Ez pedig a tanács anyagi ere­jét jóval meghaladó összeg, hi­szen az ez évre rendelkezésre álló fejlesztési alap mindent egybevéve összesen 555 ezer fo­rint! Ebből 1977-ben 260 ezer forint jut járdaépítésre, tehát ennyit tud e célra fordítani a tanács, de ez még nem jelenti azt. hogy csak 260 ezer forint értékű járdával gyarapodhat a falu! Az összefogás, a közösségi és az egyéni érdekeket egyaránt szolgáló társadalmi munka olyan többlet, aminek anyagi és er­kölcsi értéke számottevő. Egyre inkább felismerik ezt az apácai­ak is, hiszen tavaly például a tervezettnél többet. 229 ezer fo­rintot tett ki a társadalmi mun­ka értéke, B m Azután másféle napi gondok következnek: ezek kerültek elő a fórumládából, s ezek indítják hozzászólásra a tanácstagokat, népfrontaktívákat. Bánfi Mihály általános iskolai tanár a torna­terem hiányát említi, és nyom­ban javasol is ideiglenes meg­oldást: a kultúrház tánctermé­ben tarthatnának testnevelési órákat. — Az átutazó alighanem elég­telen osztályzatot ad a buszál­lomásunkra, és teljes .joggal! — emeli fel a szavát Burka László, az általános iskola igazgatóhe­lyettese. Helyeslő megjegyzések, bólintások jelzik, hogy a többiek is így vélekednek. A tanácsel­nök nyomban válaszol is; a KPM-igazeatóság egyik szocia­lista brigádja vállalta, hogy .amint jó idő lesz. kikátyúzzúk, rendbehozzák az állomás terüle­tét. „Miért nem nyújt megfelelő anyagi támogatást a tsz a köz­ségi szerveknek a művelődési lehetőségek bővítéséhez? Az apácaiak többsége a t-sz-ben dol­gozik, tehát salát tagságát segí­tené ezzel a ‘közös.” Az. írásbeli kérdésre Mészáros Pál, a helyi Széchenyi Tsz elnöke adatokkal válaszol: — A vezetőség döntése sze ; rint az idén — többek között — ] a művelődési ház részére 45 ezer. j a sportkörnek 60 ezer. az úttö- j rőosaoa+oak nvolrezer forintot | nyújtunk. Emellett természete-1 sen támogatjuk, a tsz-en belül a KISZ-szervezetet, a nőbizottsá­got, a sportkört és így tovább. Szatmári Sándornak, a köz­ségi pártbizottság titkárának is jut néhány kérdés a fórumládá­ból: többek között a középis­kolákban továbbtanuló községi fiatalokkal kapcsolatban. min !?■:” nsai íu::i Nehezen akar vége szakadni a beszélgetésnek, aztán csak ki­fogynak a szóból. És a sokféle kérdés, válasz alapján — mi­közben közösen igyekeznek meg­oldani a napi feladatokat — körvonalazódik a falu holnap­ja is. így például 1979-re elké­szül a csatornahálózat, felújít­ják az egyik iskolaépületet, nyit­nak egy utcát, s számítva az egész falu összefogására, szóba kerül egy új tornaterem építési terve is. Továbbá: lehetőség van a földgáz bekötésére, mivel a község, határában húzódik a ve­zeték, igaz ez még távlati cél, ám nem elérhetetlen. Tóth Ibolya „Szakosított11 kikötők Lengyelország tengeri kikötői gyors ütemben fejlődnek. A mó­lók hossza eléri a 47 kilométert, s korszerű a révkapitányi felsze­reltség is. Gdansk, Gdynia, Szcze­cin, Swinuojscie és Kolobrzeg kikötőinek áruforgalma megha­ladja az évi 52 millió tonnát. . Ez a forgalom 1980-ig megdup­lázódik; 1990-ig pedig eléri a 220 millió tonnát. A lengyel ki­kötőket most szakosítják és a legmodernebb berendezésekkel látják el. A tengeri kompok fo­gadására is alkalmas Swinoujs­cie főleg szén- és foszforitkikötő lesz. Gdanskban összpontosul a folyékony fűtőanyagok és a vas­érc forgalma. Hamarosan építe­ni kezdik a gdvniai új konté­nertelepet, bővítik a Szczecin— Swinoujscie kikötőrendszert, és felépítik a vegyszerek és faáruk átrakására szolgáló gdanski űj kikötőt. (BUDAPRESS—INTER- PRESS) Ánton bácsi és a katonák „Apám kora ifjúságában ke­rült a MÁV-pályafenntartáshoz. Nagy szorgalmának és hozzáér­tésének köszönhette, hogy elő- munkás lett. Közel laktunk az állomáshoz. Én a felszabadulás idejen sihe- der gyerek voltam, alig 14 éves, a családban a harmadik a hat közül. Szovjet katonát először 1944. október 6-án láttunk. Csak né­hányat. A következő napokban már sokkal többet.. Az úton harc­kocsik, különböző járművek, gyalog menetelő oszlopok követ­ték egymást hosszú sorokban Mi a többi gyerekekkel együtt az út mellett ténferegiünk és bá­multuk a nagy kavargást. Rop­pant érdekes élményt jelentett számunkra. Nemsbkára néhány kalona je­lent meg az állomáson is. Pa­rancsnokuk magyar vasutasokat keresett. Olyanokat, akik* érte­nek a pályamunkához. Előbb mindenki húzódozott. Az a hír járta, hogy a szovjet katonák összeszedik az embereket és el­viszik Szibériába dolgozni őket. Tolmács kellett volna, de azt sem találtak mindjárt. Csak nagy unszolásra vallotta be az egyik idősebb pályamunkás, hogy az első világháború idejen éveket töltött hadifogságban és vala­mennyire meg tud oroszul. Apám is értett egy keveset. így mindjárt megváltozott a helyzet, mert a parancsnok szépen meg tudta magyarázni, hogy mit is akarnak tulajdonképpen. Gyülekeztette az embereket. elment velük a váltókhoz, ahol a visszavonuló németek robban­tással tönkretették a pályatestet. — Ezt kell rendbehozni! — mutatta és megkérdezte: — Ki ért hozzá? * A többiek az apámat ajánlot­ták. aki nem tett ellenvetést. — Rendben van — mondta. — Megcsináljuk együtt. — No. akkor holnap reggelre legyen kész' — fordította az új­keletű tolmács a parancsnok sza_ vait. — Az úgy nem megy. Szer­számra is szükség van. — Nincs — folytatódott a pár­beszéd. aminek a parancsnok így vetett véget: — Az életeddel fe­lelsz azért, hogy itt holnap reg­gel 6 órakor átmehessen az első vonat. Nem tárgyalt tovább. Eltávo­zott. Egyszerűen otthagyta az ámuló embereket. Dél volt, a megjelölt időpontig még 18 óra állt rendelkezésre. Mit is lehetne csinálni? — töp­rengett magában az apám. aki sok nehéz feladatot kapott már, de ilyenre soha gondolni sem mert volna. Hogy mi minden történt még, azt nem tudom. Csak néhány óra múlva azt láttam, hogy az állomáson felszedtek két sínt és nagy vaskalapjiccsal, felváltva, hatalmas ütéseket mértek rá. Csengett az acél. 'ellenállt az em­beri erőnek. Néhány óra múlva azonban mégis megadta magát. Aztán az egyik végére ráejtettek egy darab nehéz vasat, amitől a sín kettétört. Pontosan ott, ahol az apám megjelölte. Közben a robbantástól kelet­kezett gödröt földdel betömték, ledöngölték, követ hordtak rá, s a méretre vágott két sínt a talpfákhoz rögzítették. Estére már rendben is volt minden. Másnap reggel 6 órakor való­ban odaérkezett a vonat. A moz­dony lassított és megállt. A pa­rancsnok leugrott és az akkor

Next

/
Thumbnails
Contents