Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-08 / 82. szám
r Érlelésre készítik elő a sajtot Sikeres véradás — Elsősegélynyújtó verseny A „Sárréti Tej” tejüzemében csaknem 300« mázsa trappista sajtot gyártanak évente. A formából kiszedett trappistákat tisztítják és érlelésre készítik elő (Fotó: Veress Erzsi) A Vöröskereszt orosházi járási szervezetének rendezésében a közelmúltban két sikeres véradásról is hírt kaptunk. Gádoro. son és a tótkomlósi Haladás Tsz. ben szerveztek térítésmentes véradóakciót. Gádoroson több mint kétszázan jelentkeztek önkéntes véradásra és így hatvannégy liter vér gyűlt össze. Orosházán az AKG-nál 150-en adtak vért, mintegy 45 litert, a Dózsa Tsz dolgozói pedig, 52-en 15 liternyit adtak. A. városi, illetve a járási szervezet rendezésében még egy jelentős esemény volt. Itt is megrendezték az általános iskolás tanulók legjobb vöröskeresztesei számára a versenyt. A járásból 10 iskola vett részt a vetélkedőn, ahol az ötfős csapatok a következő sorrend szerint szerezték meg a győzelmet: Gsorvás, Nagyszénás, Tótkomlós (magyar iskola) és Pusztaföldvár. A városban az iskolák a következő sorrendet alakították ki: Kulich Gyula Általános Iskola, József Attila Általános Iskola, 3. számú általános iskola, Szentetornya és vé. gül Rákóczi-telep. — fb — I Miért éppen ágybérlet? Az egyik fiatal olvasónk ezt írja: „...még mindig vannak olyanok, akik maximálisan visz. szaélnek az albérlők kényszer- I helyzetével.” Ám a sorokból az | derült ki. hogy a fiatalember feleségével és két kisgyermekével tulajdonképpen nem is albérletben, hanem ágybérletben (!) lakik. Szerinte ez azért van, mert a tulajdonosnak így előnyösebb: ágybérlői után ugyanis nem kell adót fizetni az államnak. A szükséglakás jobb Érdekelt bennünket, milyen is lehet az a külterületen fekvő ház, melynek berbe adója 1200 forintot kér havonta. A bérlők a villanyszámlát külön fizetik, a fűtésről maguk gondoskodnak, és a vizet az utcasarokról hordják. A fiatalasszony arról is szól, hogy a tanácsnál megígérték: később szükséglakást utalnak ki nekik. Ez olcsóbb lesz. mint a jelenlegi ágybérlet, s legalább összegyűjtheti k majd a lakásvá. sárláshoz szükséges pénzt. Kiszolgáltol-va Sajnálatos, hogy az albérleti uzsora legkíméletlenebbül, a fiatal házasokat és a nyugdíjasokat sújtja. Paragrafus ide.,paragrafus oda. akadnak olyanok, akik felismerve a lakásínséget, a gyerekes családok kényszerhelyzetét, kijátsszák a rendelkezéseket. Egyesek embertelenül sokat kérnek azért, mert egy-egy helyiséget bérlőik rendelkezésére bocsátanak. Amint a fenti példa is bizonyítja, a lakás minőségéhez képest a tulajdonos aránytalanul magas összeget kap. példa is bizonyítja — őket sem kíméli az albérleti uzsora. * * * Minden házaspárnak egyéni dolga, mikor akar gyereket, és nem is a mi feladatunk a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás. Azt viszont nagyon is meg kellene fontolniuk a lakással nem rendelkező fiataloknak, mi jobb: várni és szigorúan takarékoskodni. gyűjteni a pénzt néhány évig. vagy majd lesz valahogy gondolattal nyomorogni, egyik albérletből a másikba vándorolni és azon bosszankodni. hogy az ágybérletre „kidobott'’ pénzzel már be lehetne fizetni egy lakásra is. Bukovinszky István A népi ellenőrzés Jogászunk válaszol D. Pajtié, Békéscsaba: A há-1 mennyi közös gyermekének csak zasságkötést megelőzően ai anyakönyvvezető előtt nyilatkoz- [ ni kell a névviselésről A fele í ség ugyanis viselheti a férje tel- j jes nevét a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja. De vá- j laszthat úgy is, hogy csupán a j férje családi nevét viseli a : házasságra utaló toldással, es ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja. Sőt a férje családi nevéhez hozzákapcsolhatja a saját utónevét is, vagy kizárólag a lánykori nevét viseli. Egyéb esetekben a névviselés megváltoztatása csak belügyminiszteri engedéllyel lehetséges. A házasság megszűnése után viselheti továbbra is a férje nevét, de csak akkor, ha a házasság fenn- I állása alatt is azt viselte Nem lehet a „-né” toldatos névviselési formát választani a házasság megszűnése után, ha a bíróság annak viselésére nem jogosította fel, avagy attól eltiltotta, illetve a házasság alatt sem viselte a férje nevét. Ha a házasság megszűnése után nevet akar változtatni, a megszűnéstől számított SO nap alatt bejelentheti azt az anyakönyvvezetőnek. Ám ilyen esetben sem viselheti a volt férje nevét a házasságra utaló toldással, ha azt korábban nem viselte. Üjabb házasságkötés esetén is le kell mondania a volt férje nevéről, még akkor is, ha korábban ezt használta. Ez a joga akkor sem éled fel, ha a második házassága megszűnik A gyermek nevével kapcsolatban a jogszabály kimondja, hogy szüleiknek megállapodása szerint, vagy az apának, vagy az anyának a családi nevét veszi föl. A házasságban élő szülők gyermeke azonban anyjának családi nevét csak akkor viselheti, ha az anya kizárólag a leánykori nevét használja. A házasságban élő szülők valamegvizsgálta... közös családi nevet lehet adni. Házasságon kívül született gyermek esetében — ha az apa kiléte nem állapítható meg —, az anya kérelmére a gyermek apjaként képzelt személy jegyezhető be. Ugyancsak az anya kérelmére a gyámhatóság az apa családi neveként engedélyezheti az anya családi nevét is, de felvehet a gyermek az anya által megjelölt más családi nevet, fel. téve, hogy az mások jogos érdekeit nem sérti, s a gyermekre nézve sem hátrányos. Pálos András, Szarvas: A lakáscsere-szerződést írásba kell foglalni. A megállapodásban fel kell sorolni a bérlővel együtt lakó valamennyi személyt és azt is, hogy a lakást milyen jogcímen használják. (Családtag, albérlő.) Abban az esetben, ha a lakást két vagy több lakásra cserélik, fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője. Ha albérlő is van, kötelesek a megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Ügy is megállapodhatnak, hogy az albérlő továbbra is a lakásban marad és változatlan feltételekkel az új bérlővel kerül albérleti- jogviszonyba. A lakáscsere-szerződés azonban csak akkor érvényes, ha a lakással rendelkező szerv ahhoz hozzájárult. Mivel tanácsi bérlakásról van szó, a helyileg illetékes tanács lakásügyi hivatalához kell benyújtani a szerződést. A hozzájárulást akkor tagadják meg, ha valamelyik cserélő fél jogos lakásigénye mértékének felső határát meghaladó szobaszámú lakáshoz jutna. De akkor sem járul hozzá a tanács a cseléhez, ha a felek szándéka valóságosan nem lakáscseréié, hanem a bérleti jogviszony jogellenes átruházására irányul. (dr. Serédi) A düledező falakat, az ócska deszkakerítést, a sötét szobát, valamint a kopottas bútorokat j látva, megállapítottam magam- j ban: a nyerészkedésen kívül i semmi sem indokolja a magas j összeget. A folyosó mellett gyerekkocsi, benne egy csecsemő alszik. A íőzőfülke olyan keskeny, hogy alig lehet bejutni a szobába. Be. mutatkozás után beszélgetni kezdek a fiatalasszonnyal. — Elköltözünk innen — mondja —, ezért van olyan felfordulás a szobában. Én a két gyerekkel a szüléimhez, férjem pedig az ő szüleihez költözik. Nem tartható tovább ez az ál- j datlan állapot. — Levelükben sokallják az | összeget, pedig beköltözéskor j írásban megegyeztek. — Igen. Amikor Budapestről j visszajöttünk Békéscsabára. J kénytelenek voltunk elfogadni ; ezt az albérletet. — Miért költöznek el akkor? : — kérdem. — Főképo azért, mert a másik bérlő elment innen, és az ő j villanyszámláját a tulajdonos j velünk akarja kifizettetni... siKis Hierein '077. ÁPRILIS *Az egyik ismerősöm mesélte, hogy albérlet után kutatva, találkozott egy olyan emberrel, akinek arcátlansága fölháborította. A lakástulajdonos a 70 ezer forintot előre és egy összegben kérte a szobáért, mondván azt. hogy az albérlő négy év alatt „lelakhatja az általa befi- - zetett pénzt.” Mi a megoldás? Köztudomású, hogy más megyéhez képest. Békésből ván_ dorolnak el legtöbben. Ennek oka mindenekelőtt többé-kevés. bé ismert. A cél világos: minél előbb lakáshoz juttatni az arra rászorulókat. De mit csináljanak azok a fiatalok, akik nem örökölnek. és senkitől sem kapnak anyagi támogatást, viszont szeretnének családot alapítani. Elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a gyermeknevelés felelősséggel jár. A szülőknek sem és a társadalomnak sem közömbös: milyen körülmények között élnek és nevelkednek a gyerekek. Ezt a lényeges momentumot szem előtt tartva, többeknek az a véleménye: amíg a fiatalok nem jutnak megfelelő lakáshoz, addig várjanak a családalapítással. Sőt. sokan fele- í lőtlenségnek tartják, ha albérlőknek, vagy -dgybérlőknek gye- j rekei születnek. Ezeket a csalá- ' dókat ugyanis nem szívesen fo-1 gadják be, és — mint a fenti I Milliárdos apróság Igazán apróság. Hiánya mégis] sokszor bosszúságot okoz otthonunk, lakásfelszerelésünk javít-1 gatása, csinosítása alkalmával. ] Megoldjuk persze valahogy, ké- j rünk a szomszédtól, vagy kibo- j rogatjuk a szerszámos ládákat, j kutatunk, s találunk is néhányat rozsdásan, meggörbülve. Igen. a szegekről, csavarokról van szó. melyeket a kívánt méretben, minőségben rendszerint éppen akkor nem lehet kapni, amikor szükségünk lenne rá. Az igazi fejtörést persze nem ne künk, lakásunkat, házunkat ezé- j pítgető magánembereknek okozj a kötőelem-ellátás akadozása, j hanem üzemeinknek, vállalata-) inknak. A MÁV például 1975-1 ben a belföldi ár ötszöröséért, 800 ezer darab anyáscsavart volt [ kénytelen külföldről beszerezni, I s ez 60 millió forint többletköltséget okozott. Miért nem tudta itthon meg- j vásárolni? A Központi Népi Ellenőrzési j Bizottság 78 termelő és felhasználó vállalatnál vizsgálta -meg a , kötőelem-ellátás helyzetét, s a MÁV kérdéseire is választ kapott. A népi ellenőrök a három bázisvállalat, a Salgótarjáni Ko-I hászati Üzemek, a Lenin Kohászati Müvek és a • Csavarj pari | Vállalat tevékenységével kiemel-' ten foglalkoztak és megállapították. hogy e gyártó vállalatok a kötőelem-felhasználás növekedését nem tud'ák követni. Az igényeket szegből háromnegyedrészt, csavarfélékből csak 50 százalékosan tudták kielégíteni. Mert termelő gépeik műszakilag elavultak, a munkaerőhiány miatt a szűkös . gépparkot sem tudták megfelelően kihasználni. Ehhez járult az is, hogy az alapanyag-ellátás sem kifogástalan. A forgalmazással kaoc-solatos gondok is növelik az ellátás bizonytalanságát. Mivel bizonyos méretű és mennyiségű csavar hiánya miatt milliós értékű gépek összeszerelése nem végezhető el idejében, a vállalatok különféle módon igyekeznek gondoskodni, hogy legyen elegendő csavarjuk. Egy részük saját célra, sőt értékesítésre is gvárt kötőelemet. Korszerűtlen, költséges módon, a ráfordítás sokszor eléri a szokásos ár három-négyszereséti Gyakori az egymáshoz való szaladgálás. kölcsönkérés, cserélgetés. valamint az utólagos átalakítás. felületkezelés. A hiányzó csavarok beszerzése miatt emelkedett az import, s helyenként túlzottan megnőttek a raktár- készletek. Mindez több millió forintos többletköltségeket okozott a vállalatoknál. A lakossági ellátás javítása érdekében a vizsgálat óta jelentős lépések történtek. A KON- SUMEX Külkereskedelmi Vállalat nagy mennyiségű kötőelemet importál. A lakosság igényeit ezzel részben kielégíthetik. A vállalati igényeket azonban csak a hazai gyártáiS fejlesztésével lehet biztonságosan megoldani. A KNEB ennek érdekében szá_ mos intézkedést javasolt a KGM, az Anyag- és Árhivatal, valamint az érdekelt vállalatok illetékeseinek. Ennek nyomán a szakemberek azonban komolvan foglalkoznak a megoldás lehetőségeivel. A legnagyobb gyártó vállalat, a CSIV részletes intézkedési tervet készített, melvben a tennivalók sokoldalú számbavételével. a határidők megjelölésével intézkedik a piackutatás. fejlesztés, gyártás, raktározás és forgalmazás feladatából. Űgv kezdtem, aorósáe. filléres termék a kötőelem, hiánya azonban milliárdos károkat okozhat a népgazdaságnak. - s mérhetetlen bosszúságot, időt rahló utána iárást nekünk, barkácsoló, környezetünket szépítő, rendezgető embereknek. Dogassy Katalin
