Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

Elteli egy negyedév / Tervszerűen az első naptól A MEZŐGÉP VÁLLALAT| Békés megyei egységei a tava-1 lyinál mintegy százmillió fo- j rinttal nagyobb árbevételt ter-J veznek eii'e az esztendőre, nem kevesebb, mint 830 millió fo­rintot. Ha a gyárak, gyáregy- ! ségek dolgozóinak lendülete j nem csökken, ezt sikerül is tel­jesíteni. Legalábbis ezt mutat- j ják a számok, hiszen az első ne­gyedévre tervezett 200 millió forintos termelési érték helyett! már 230 milliónál tartanak, s ha tartani tudják ezt az üte­met. akkor a féléves teljesítés I is jócskán meghaladja majd az előirányzott 400 milliót. A termékszerkezet előnyös megváltoztatása és szervezést ésszerűsítő intézkedések lehető­vé tették, hogy a szükséges elő- gyártásokat jó ütemben végez­zék el. Ebből kivette részét csaknem minden gyáregység — mondották a békéscsabai köz­pontban —, s különösen jól helytálltak a mezőkovácsházi, j az orosházi és a csabai gyárak j dolgozói. A BÉKÉS MEGYÉT AÉV ; 14b lakás átadását tervezte er­re a negyedévre. Ezzel szemben csak 144-et adtak át, ám továb­bi 30 lakás — a gyulai török- ! zugi lakótelepen — úgy áll, hogy húsvét után alighanem be­költözhető lesz. Mit mondha­tunk erre? Hogy soha ne le­gyen rosszabb. Ezt annak köszönhetik, hogy januárban és február első fe- ; lében a hidegebb időjárás eile, nére jól oldották meg a téliesí- tést. A Gyulai Húskombinát j építésénél például már a léte­sítmény végleges kazánházát és j fűtőberendezéseit használták fel ehhez. Tény viszont az is. hogy I a többi üzemi építkezésnél — j Kner Nyomda. BOV. tégla, és I cserépipari vállalat, növényvé- ! delmi állomás, konzervgyár — lemaradás mutatkozik. Az 1976 azonos időszakához mérten, 8 százalékkal nagyobb termelést az elmúlt évi eszköz- állománnyal érték el, s az, hogy minden 1 forintos eszközérték­kel csupán átlagosan 7 forintos értéket állítottak elő, jelzi a felszereltség hiányosságait. Nem tudták végrehajtani a tervezett — minimális — létszámbőví­tést sem. A viszonylag jó ered­mények a szervezettség javulá: sának köszönhetők, és annak, hogy a termelő létszám több, mint felét kitevő szocialista brigádok már az év elején meg­tették vállalásaikat, és nevük­höz méltóan is dolgoztak. A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTT­ÁRUGYÁR dolgozói is mindent megtettek első negyedévi ter­vük teljesítéséért, s hogy a 164 millió forintos értéket megter­melni csak 95 százalékra sike­rült. az két dologgal magyaráz­ható. Egyrészt januárban és februárban a nemrégiben át­adott új kazántelep, festöde és kikészítő részleg csak próba­üzemet folytathatott, s gondok­kal járt a berendezések átköl­töztetése is; másrészt a piaci igények megváltozása is hozzá­járult a kismértékű lemaradás­hoz, mert viszonylag nagy mennyiségű pólóing és pulóver előállítására kellett átállni aránylag rövid idő alatt. A fes­töde. és a kikészitőüzem azon­ban a második negyedévben már teljes üzemmel fog működ­ni, túljutnak a betanulás ne­hézségein is. és így hamarosan behozzák a lemaradást — ígér­ték a kötöttárugyár lak. AZ ENDRÖDI CIPŐIPARI SZÖVETKEZETBEN sem sike­rűit az első negyedévi tervet ma­radéktalanul teljesíteni, ugyanis az elmúlt három hónapra ter­vezett. 275 ezer darab lábbeli­ből „csak” 256 ezer 742 készült, el március 31-ig, vagyis a ter­vezettnél 19 ezerrel kevesebb. A lemaradás oka. hogy anyag­ellátási nehézségek miatt három és fél nap kiesett a termelés­ből. Ez a lemaradás azonban nem behozhatatlan, mert az első hó­napokban munkaigényesebb zárt cipőket készítettek, most viszont a könnyebben készíthető szan­dálok kerülnek so'rra. így az endrődiek joggal remélik, hogy a lemaradást két hónap alatt nemcsak behozzák, hanem jú­liusig túl is teljesítik a tervet, —vj — Hobbijuk az újítás Elötöltés-szabályzó: egymillió forint nyereség Remzső Imre és Judik József bemutatják a módosított adagoló működését Fotó: Varga József — Látott már különleges | üzemanyag-adagolót? — Nem. — Jöjjön, megmutatom! Egy­milliót ér! — így hívta fel a figyelmemet az újítási előadó | egy ügyes kis szerkezetre. Ezt olvasom a Magyar Értei- mező Kéziszótárban: „Újító az, ! aki új dolgot hoz .létre ... újí- | tást dolgoz ki ... a munka ered- I ményességét növelő új módszer, t eljárás . ..” A Volán 8-as számú Vállalat adagolóműhelyében olyan tiszta­ság és rend fogadott, mintha asszonybirodalomba léptem vol- na. Remzső Imre komoly, meg- j fontolt ember. Társával „meg­álmodtak” egy újítást, ami nem j kevesebb, mint egymillió forint j tiszta hasznot hoz majd a válla- | latnak egy even belül. — Miről is van szó? — Az Ikarusz és Csepel gép- j kocsik egyes típusain alkalmaz­ható ez az előtöltés-szabályozó. I Eredménye: nagyfokú üzem- [ anyag-megtakarítás. Javítja a j motor gyorsulását és csökkenti a füstölést, ami környezetvédel- j mi szempontból is nagyon lé­nyeges. — Ha minden jól megy, 10-15 százalékos üzemanyag-megtaka­rítást tudunk elérni — szólal meg a másik újító; Judik Jó- | zsef. Alig szólt bele párbeszé­dünkbe. a fiatalabb jogán adta j át szerepét az idősebb társának. J Olajos kezét meg-megtörli, fész- kelődik a széken,, s hamarosan ! kiderül: miért? Újításukat a próbapadon is be akarják mu­tatni. Ketten emelik a módosított : hathengeres adagolót. Ennek be­építésével' érhető el a 'motor jobb teljesítménye. A szabályo­zó nagyobb előtöltést biztosít, aminek kövei kéziében a motor gyorsulása jobb. üzemanyag-fo­gyasztása sokkal kedvezőbb, a füstölés teljesen megszűnik, el- [ lentétben a hagyományosan sze- j relt adagolóknál, ahol szürkés- lekete füst észlelhető. — A kísérletük sikerült: ho­gyan tovább? — Újításunkat beadtuk — mondja Remzső Imre. Elég sok \ ember kezén ment keresztül, j Először természetesen a vállala-1 ton 'belül, aztán amikor itt a szakemberek „áldásukat” adták rá, ment az újítás a KÖKUTI- hoz szakvéleményezésre (ponto­sabban: Közúti Közlekedési Tu­dományos Kutató Intézet). Az­tán levelezés, kísérletezés és végre náluk is összeállt a kép, azaz elfogadták újításunkat. Százharminc gépkocsira sze-1 reljük fel folyamatosan az így átalakított adagolót, s ezzel egy éven belül több mint egymillió forintot nyer a vállalat. — Volt már újításuk több is? — Nekem ezenkívül csak egy — szólal meg Judik József. — Hát... — hajtja le fejét szerényen Remzső Imre — ne­kem már több újításom volt, s ezért megkaptam a bronzplaket­tet. Örülök, ha csinálok valami újat, nekem ez a hobbim. — Pénzzel is elismerik újítá­saikat? — Természetesen. Az újítás értékének 2-8 százalékát kap­juk. Tehát nem is olyan haszon­talan hobbi ez ... Béla Vali Miért sírnak a nutriák? Az akácokkal körülkerített ré-1 gi sertéstelep alig látszik az út­ról. Pedig amilyen eldugott, j olyan érdekességeket rejt. A ka- | muti Béke Termelőszövetkezet­nek a régi sertéstelep új „lakói” hovatovább hírnevet hoznak. A tsz-ben ugyanis nutriát tenyész­tenek. Ha tenyésztik, akkor csak ál­lat lehet, no de milyen? A lexi­kon is csak keveset ír róla; öt- ven-hatvan centiméter testhosz- szú. növényevő 'víziállat. Eredeti hazája Dél-Amerika. Értékes szőrméjéért Európában is te­nyésztik. Hidasi .József, a tsz főállat­tenyésztője arról beszél, hogy kerültek Kamutra ezek az ál-, latok. — A régi. szerfás sertéstele- pürtk az ágazat megszűnésével üresen maradt. Az ólakat átala­kítottuk és szakcsoporttagoktól I vásároltunk 14» nutriaan.vát és j 3» bakot. Mindez tavaly febru­árban történt. Szapora állatok, j évente kétszeri fialáskor öt­nyolc apróságot hoznak a világ-1 ra. Hét-nyolc hónapos korukban — mivel végeredményben szőr- j méjükért tenyésztjük — nyúzha­tok, egy kikészített prém 7-8'JC forintot ér. 1978-ban termelünk majd tel­jes kapacitással, ez azt jelenti, hogy évente 4.5-5 ezer állatot ! adunk le, ez 800 ezer forint tiszta nyereséget hoz a ts'/.-nek. Lipcsei Lajosné — Zsófia — és Koloh Istvánné — Judit — gondozzák az állatokat. — Könnyen rászántam ma­gam. hogy amikor kész lett, a nutriatelep. ide jöjjek dolgozni — mondja Judit. — Négy éve vagyok tsz-tag. Mezei munkás, majd pulykatenyésztő voltam, kertészetben is dolgoztam, még-, is ez a munka tetszik legjobban. Igaz. eleinte féltünk a nutriák- tól, mert hatalmas fogaik van­nak és nagyon könnyen odakap­nak az ember kezéhez. Aztáv megtanultuk, hogy kell bánni velük. A kicsiket már simogat­ni is lehet. Furcsa, gyereksíráshoz hason­ló hangok hallatszanak, rémüle­temet mosolyogják az asszo­nyok. — Ilyen a hangjuk, de ho­zunk nekik ennivalót, meglátja, milyen aranyosan kérik tőlünk. Zsófia kenvérdarabot tart az egyik két lábra ágaskodó állat elé.: „Ö a kedvencem, nézze csak. Ha kéri az ennivalót, tap­sol.” — Nem sok minden ván az ólban. A kifutóban víz, azon kívül semmi nem látható. Eny- nyire igénytelenek lennének ezek az állatok? — Nagvon is. Mindenféle nö­vényi hulladékot megesznek, persze kapnak búzát, kukoricát is. ezenkívül takarmányrépát, selejt sárgarépát, száraz ken.ye­Kikelf a zöldborsó, a békéscsabai Főleg kukoricából és cukor- | répából tervez jelentős terme- | lésnövelést a békéscsabai Le­nin Termelőszövetkezet az idén. Ehhez az első feltétel, hogy jó ütemben haladjon a vetés, a talaj előkészítése. Fo­lyik a műtrágyaszórás és a ta­lajkezelés az árpa-, a lucerna- és a cukorrépa-földeken; vegy­szereink a búzát termő földe­ret. főtt krumplit. Csak arra kell vigyázni, nehogy romlott, rohadt legyen az ételük. Érde­kes. hogy önmaguk építik fel kuckóikat, ott alszanak, ott hoz­zák világra a piciket, és furcsa módon saját maguk takarítják. Ha túl sok piszok összegyűlik a Vackukban, kitolják a kifutóba, így aztán nem is nagyon szere­tik, ha „fészkükben” háborgat­ják őket. — A fehértől a fekete színűig minden változat megtalálható a tenyésztett nutriák közt — mondja Kutasi József. Itt ná­lunk főleg a világosabb színűe­ket tenyésztjük. Lehet, hogy a nutriák hazája Dél-Amerika. de hogy itt már megszokták új helyüket, az biz­tos. A gondozók szeretelét ked­vességükkel, bájos szokásaikkal és nem utolsósorban értékes, prémjükkel hálálják meg. Vagy­is nem azért „sírnak”, mintha rosszul bánnának velük. Ilyen a hangjuk. Gál Eszter jól halad a vetés Lenin Tsz-ben két: s az előkészítő munkák után már csak a vetésre vár a kukoricát termő terület és a 230 hektáros szóját adó terület is. További jó hír, hogy — mint­egy 75 hektáros területen — ki­kelt a zöldborsó, s a szövetke­zetben. amely gyümölcsfacseme­tét nevelő bázisgazdaság, meg­kezdték az alma-, körte- és’ba­rackcsemeték kiültetését is.

Next

/
Thumbnails
Contents