Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

Véftorások, korszerűsítések IV, Uj rendelkezések a fogyasztási szövetkezetekről A többi ágazathoz tartozó szövetkezetekhez hasonlóan az ÁFÉSZ-ek is sokat fejlődtek 1971 óta, amikor a működésűk­ről szóló törvényerejű rendelet megjelent. Megnőttek -a mére­teik, bővült a tevékenységi kö­rük. magasabb színvonalú lett a gazdálkodásuk. Vannak fo­gyasztási szövetkezetek, ame­lyeknek a körzete 10-12 vágj' még több községre, falura, te­lepülésre is kiterjed. Ilyen kő- rülmények között gondoskodni kellett arról, hogy jogi szabá­lyozásuk is feleljen meg a leg- j utóbbi másfél évtizedben kiala-1 kult és a jövőbeni helyzetnek. I Ezért módosította és egészítet- | te ki az Elnöki Tanács az j ÁFÉSZ-ekre vonatkozó tör­vényerejű rendeletet is. A közgyűlés megváltozott szerepe A korszerűsítés arra irányult, hogy a tagok a lehető legala­posabb tájékoztatás birtokában, érdemben tudjanak részt venni j a szövetkezet gazdálkodását, társadalmi tevékenységét befő- j lyásoló minden lényeges hatá- | rozat meghozatalában és az el­lenőrzésben. Ennek megfelelő­en változott á közgyűlés szere­pe. Hatáskörében maradtak a szövetkezet működését általá­nosságban érintő ügyek. így te­hát a közgyűlés — illetőleg az ÁFÉSZ-ekben a részközgyűlé­sek — csak a megalakulás, az egyesülés, a szétválás dolgában, a szövetségbe való belépés, on­nan a kilépés felől döntenek, s megválasztják a szövetkezet él­tjükét, elnökhelyettesét, vala­mint a felügyelő bizottság el­nökét. Minden olyan további kérdés, amelyben eddig a közgyűlés döntött, ezentúl a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. A szövet- ] kezeti vezetők fegyelmi és kár­térítési ügyeiben is ez a testü­let határoz. Ez alól csak az el­nöknek és helyettesének olyan súlyú fegyelmi vagy kártérítési ügye jelent kivételt, amely a tisztségből való elmozdítást vonja maga után. A küldöttgyűlés gyakorolja a tisztségviselőkkel kapcsolatos munkáltatói jogokat, állapítja meg az elnök és az elnökhe­lyettes munkadíját, s dönt a mezőgazdasági szakcsoport, ille­tőleg munkás- és iskolaszövet­kezeti csoport megalakítása fe­lől. Minthogy a küldöttgvűlés feladatköre és felelőssége lénye­gesen megnőtt, indokolt volt növelni a küldöttgyűlések szá­mát. Ezentúl a fogyasztási szö­vetkezetekben évente kétszer kell küldöttgyűlést tartani. Er­re azonban csak a tagok véle­ményének széles körű megisme­rése után kerülhet sor. Előző­leg tehát tagértekezleteket kell szervezni, s meg kell hallgatni a kisebb közösségek — szocia­lista brigádok, áruházi és szol­gáltatás területén dolgozó kol­lektívák — észrevételeit, javas­latait is. A küldötteket az eddi­giektől eltérően, a tagértekezle­tek választják meg. két évre. Intéző bizottságok döntenek, véleményeznek Megnövekedett a helyi intéző bizottságok szerepe is. Döntenek a tagfelvételben, s véleményt mondanak minden olyan kérdés­ben. amely működési területük fejlesztését érinti. Rájuk tartoz­nak olyan ügyek is, miht a te­rületükön foglalkoztatott dolgo­zók alkalmazása, munkadijazása, kitüntetése, jutalmazása. Intéző bizottságot — ha a szövetkezet körzetébe több helység tartozik — a helyi tanacs területéhez iga­zodva kell alakítani. Kötelező ilyen bizottság létrehozása min­den olyan településen is, ahol a taglétszám 300 felett van. További fontos vonása a tör­vényerejű rendelet módosításá­nak, hogy összekapcsolja a szö­vetkezeti és üzemi demokráciát. Nem csupán a már említett ki­sebb alkalmazotti közösségek, hanem egyebek mellett a ter­melési tanácskozások indítvá­nyait, javaslatait is figyelembe kell venniük a küldöttgyűlés előkészítőinek. A fogyasztási, beszerző és ér­tékesítő szövetkezetekre is megnövekedett feladatok hárul­nak a jövőben. A rájuk érvé­nyes törvényerejű rendelet is­mertetett kiegészítése és korsze­rűsítése megteremtette a lehető­séget ahhoz, hogy a demokra­tizmus erőteljesebb legyen ezek­ben a szövetkezetekben is, mint eddig volt. Ha ez a lehetőség valósággá válik, az abhoz is szá­mottevően hozzájárul, hogv to­vább javuljon az ÁFÉSZ-ek gazdálkodása, a társadalmi és népgazdasági célok szövetkezeti szolgálása. A fogyasztási szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet csakúgy, mint az egyéb szövet­kezeteket érintő jogszabályok módosításai 1977. május 1-én lépnek hatályba. G. P. Kedvező tapasztalatok Miről ír a Fáklya 8. száma A Fáklya április 17-én meg­jelenő 8. száma folytatja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évforduló éve tiszteletére indított sorozatát, melyben ezúttal a Nagy Hon­védő Háborút követő ötéves tervek sikereit mutatja be. Egy igen érdekes icás ele­veníti fel 1917 áprilisának tá­voli emlékét, amikor V. I. Lenin emigrációból visszatér­ve a megvívandó forradalom élére állt, mint a bolsevikok pártjának vezetője. Fjodor Szamojlov, a finnlandi pá­lyaudvaron Lenin elvtársat fogadó kipróbált kommunis­ták egyike írta ezt a memo­árt. A fejlődés arányait bemu­tató grafikon illusztrálja azt a gazdaságpolitikai cikket, amelyik elemzi a szovjet nép­gazdaságban az agráripari in­tegráció és az ágazatközi ko­operáció területén lezajlott legjelentősebb előrevivő vál­tozásokat. Az orenburgi gázvezeték utolsó szakaszát építő, a Guszjatyin Bogorodesani és Huszt helységekben elszállá­solt magyar brigád munkájá­nak újabb híreiről tudósít egy riport. Szofik Iszkudarjannak, az örmény SZSZK területén levő bjurakani obszervatóri­um tudományos kutatójának távcsövén át pillanthatunk a csillagos égre. Megismerkedhetünk a tava­szi moszkvai divat újdonsá­gaival, olvashatjuk a moszk­vai olimpiára készülő Valerij Borzov ,.sprinter” nyilatko­zatát, s ezúttal is megtalál­juk a lapban a közkedvelt orosz nyelvleckét, a szovjet filmbemutató előzetesét, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programját, és a mini- televízióért, valamint a moszkvai utazásokért folyó nagyszabású keresztrejtvény- pályázat soros fordulóját. Egészségügyi hét Ecsegfalván Dr. Kelemen Margit szemész Szitási Istvánná látását vizsgálja Ecsegfalva lakossága évek óta kiemelkedő eredményt ért cl megyei szinten a véradásban. A lakosság példát mutatott, en­nek eredménye lett, hogy or­szágosan egyedülálló kezdemé­nyezésként a szeghalmi rende­lőintézet orvosai felajánlották: egészségügyi hetet tartanak a dombiratosi példára. Ez azt je­lentette, hogy előadások hang­zottak el. és március 29-én egész napra Ecsegfalvára láto­gattak a szeghalmi szakorvosok. Célja volt ennek, hogy belgyó* gyászait, fogászati, gyermek* gyógyászati, sebészeti és uroló­giai, bőrgyógyászati, nőgyógyá­szati és szemészeti szakrendelést tartsanak a helyszínen. A szer­vezésben aktívan vett részt dr. Lóránt Gyula, a szeghalmi utó­kezelő kórház főorvosa, és dr. Horváth Ferenc, a Vöröskereszt járási elnöke, valamint a« ecsegfalvi egészségű gyt dolgo­zók, élükön, dr. Balogh Imre körzeti orvos és a vöröskeresz­tes aktívák Jantyik István if­júsági felelős és felesége helyi titkár vezetésével. Az Egyetér­tés Termelőszövetkezet és a Nagykunsági Állami Gazdaság vezetői pedig vállalták ellátá­sukat. Az egészségügyi hét kereteben március 30-án véradónapot is tartottak. Ezt követően még egy alkalommal szerveznek vér. adást Ecsegfalván, A lakosság az egészségügyi hét keretében szép számmal vett részt a szak- rendeléseken. s örömmel fogad­ta a kezdeményezést. Köszönet jár ezért a szeghalmi orvosok­nak. A példa követendő, hiszen megyénkben nem egy olyan köz­ség van. ahol a lakosság áldo­zatkészségről ad tanúbizonysá­got, s igen aktívan vesz részt a véradás szervezésében, illetve példát mutat emberi humanitás* bői. Az ecsegfalviak ezt tették, s ellenszolgáltatásként az orvo­soktól a fent említett szolgálta­tást kapták. A kapcsolat így erősödik a lakosság és az egész­ségügyi dolgozók között. Ennek pedig mindnyájan hasznát ve* szik. Kasnyik Jndtt ßr. Szélinger Tibor gyermekgyógyász megnyugtató szavaira még a legfélénkebb gyermek is bátran állja a vizsgálatot. Képünkön Tímár Csilla látható vizsgálat közben A szakszervezeti bizalmiak új hatás- és jogköréről A magyar szakszervezetek j XXIII. kongresszusának határo-| zata állást foglalt a bizalmiak [ szerepének, felelősségének, ha- j táskörének növeléséről. Ennek j alapján minisztertanácsi határo- j zat jelent meg, majd ezt köve- j tőén a SZOT elnöksége irányéi- j veket adott ki, amelyben mégha- j tározta a bizalmiak hatáskörét, | a szakszervezeti iogok gyakorié- \ sában. és megjelölte a bizalmiak ! sokrétű feladatát. Hogyan valósultak meg mind- ezek. erről beszélgettünk Szegedi Mihállyal, a Gyulai Húskombi- [ nát szakszervezeti bizottságának titkárával. — Az elmúlt év őszén bizal- mitanácskozást tartottunk, ame- j lyen a gazdasági vezetők is részt. ; vettek. Ezenkívül vállalati hír- j adóban is részletesen tájékoz­tattuk a bizalmiakkal szemben támasztott új követelményeket. I Az eddigi tapasztalataink kedve­zőek. ■'Ügy érezzük, hogy a bizal­miak igyekeznek élni jogaikkal, I és mernek véleményt is nyilvá­nítani. Megvallom, számítunk is a bizalmiak nyílt kiállására, mert ez az alapja annak, hogy a megkezdett úton tovább ha­ladhassunk. Az év elején — hogy példát is mondjak arra. miként élnek a bizalmiak jogukkal — válla­latunk háromnegyed millió fo­rint jutalmat fizetett ki. A ki­fizetést megelőzően a vezérigaz­gató utasítást adott minden agazatvezetőnek, hogy az ott dolgozó bizalmival egyetértés­ben tegyen javaslatot a jutalom kifizetésére. A határozat megjelenése óta kitüntetést vagy lakásvásárlási kölcsönt, jutalmat a bizalmiak egyetértő véleménye nélkül nem ítéltek oda. Vagyis, szakszerve­zeti bizottságunk csak a bizal­mi javaslata után foglalt állást • ezekben a kérdésekben. Szak- szervezeti bizottságunknak az a j véleménye, hogy a kezdeti lépé- , seken túl vagyunk, es bátorít- j juk bizalmiainkat, hogy a meg­kezdett úton bátran haladjanak tovább, mindig megfelelően képviselve csoportjuk jogos ér­dekeit. A következő hónapokban leg­fontosabb feladatunk, hogy fel­készüljünk a remélhetően ősz­szel üzembe álló húskombinát zavartalan munkájához. Megnő a mi felelősségünk is, hiszen több műhelybizottságot kell lét­rehozni, bővíteni kell a bizalmi­hálózatunkat. Szeretnénk, ha tovább^ javulna és gyümölcsö­zővé válna minden területen a párt-, a KISZ-a la pszervezet és/ szakszervezeti műhely bizottság együttműködése. Az eddigi ta­pasztalatainkból az is kitűnik, hogv akad még bőven csiszol­ni-, finomítanivaló, Minden­esetre arra törekszünk, hogy a bizalmiaink helyesen éljenek új hatás- es jogkörükkel, amihez nemcsak a szakszervezeti, ha­nem a párt. gazdasági vezetés j is minden segítséget megad. A kismamán is cijtn.cK lanacsa uasra. egyébként dr. Horváth Ferenc nőgyógyász vállalta a rákszűrést, melyre a községből se kan jelentkeztek. Képünkön Majoros Jánosné kismama tanácsadó s°n Foió; Demeny Gvula

Next

/
Thumbnails
Contents