Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-01 / 77. szám
Hit és Hogycin? Terv az intézkedésekre A ICörösladányi Fa-, Vas és Vegyi Ksz a megye egyik legjobb intézkedési tervét készítette el az ipari szövetkezetek között az 1977. évi feladatok megoldására. A jól koncentrált célkitűzések az éves terv teljesítésére, túlteljesítésére irányulnak. Mik ezek a célok? Mindenekelőtt az. hogy az idén 8—10 százalékkal kell meg, haladni az 19713. tényleges termelését. Ugyanakkor a belkereskedelem igényeire 10—15 százalékkal magasabb értéket szükséges biztosítani a tavalyinál. A testvérszövetkezetekkel és válla- j latokkal való együttműködést ! szintén 15 százalékkal kívánják I bővíteni. Mindezek alánján 8—10 százalékos nyereségtöbbletre számítanak az elmúlt évihez Ti- j sfconyítva, úgy, hogy az egy dől- j gozóra jutó termelés hét, a ke- ! reset pedig hat százalékkal növekedjen. Ezek a célkitűzések magukban véve is mozgósító erejűek. Ám az egységes cselekvést hathatö- sabbá teszi a jó intézkedési terv, mely különös tekintettel épült a piaci igényekre, az anyagbeszerzési lehetőségekre, nem utolsósorban pedig a saját belső tartalékok mind szélesebb kihasználására. Az egyik fő tennivalói a profil tisztítására való továb-l bi törekvés a gazdaságosabb ter. I melésért. Ezért mondja ki az intézkedési terv, hogy a szövetkezet sajátos helyzetének megfelelőbben csökkentik a nyílászáró szerkezetek gyártását és a felszabaduló kapacitást olyan termékek gyártására fordítják, amelyekhez köny- nyen beszerezhető az anyag. Ilyen meggondolásból szüntetik meg az asztalostevékenységet is.! Már tavaly 43 százalékkal nőtt az öltözőszekrények gyártása. Ezt a termelés további jó szervezésével fokozni kívánják. Az intézkedési terv pontosan megjelöli ennek útját-módját és a felelőseit is. A megyén belüli kooperáció fejlesztésére, a megyei szállítások fokozására külön gondot fordít a szövetkezet. A terv kimondja, hogy erre a .célra állítják a korábban jelzett felszabaduló kapacitást, munkaerőt. A helyi árualap bővítésére ez évben üstházakat, valamint drótfonatot készítenek (az előbbiből 4000 db-ra, az utóbbiból 300 tonnára van megrendelésük). A háztáji gazdaságokban szükséges fémvályú-gyártás ugyancsak a kereskedelem kívánságára történt. A fémvályúknak azonban csak a prototípusa van meg egyelőre. Ha a kereskedelem megfelelőnek tartja ezeket. akkor elkezdik a nagy szériákban való gyártást. A szövetkezet szinte valamennyi belső ügyére, problémájára megoldást kereső intézkedési terv aprólékosan mutatja a tennivalókat. Az útmutatás szinte naptári pontossággal ott van mindenki asztalán, akiktől függ a megoldásuk, akár a gazdaságos anyagfelhasználásról, a hulladék hasznosításáról, az energiagazdálkodósról, akár a termelési költségek csökkentéséről van szó. De a szövetkezet fejlesztésének más. „testesebb” fel. adatai is szerepelnek benne. Például: a túlzsúfoltság megszüntetése. egy korszerű üzemcsarnok építésének ez évi megkezdése: a központi telep úthálózatának korszerűsítése, az anyagmozgatás gépesítése, a készáruraktár felépítése még az első fél évben; a gépi ellátottság további szélesítése, stb. Végül a kitűnő intézkedési terv a mozgalmi feladatokra tér ki, hiszen az önkormányzati szervek, a szocialista brigádok, az egész kollektíva hathatós segítsége nélkül csak papíron maradna minden jó elképzelés. Szolfézsórán A békési zeneiskola szolfézsóráján a harmadévesekkel foglalkozik Bíró Jánosné tanárnő. Az iskola egyre többet hallat magáról, tanárai a közművelődés tennivalóiból is aktívan kiveszik részüket (Fotó: Gál Edit) Klubot szerveztek Néprajzi est Orosházán a sarkadkeresztúriak Hétfőn este az orosházi Petőfi ] Művelődési Központ koncertterme szinte zsúfolásig megtelt a néprajzi estre, amelynek műsor. I vezetője Varga Zoltán könyvtár- [ igazgató, közreműködője pedig Nagy Gyula múzeumigazgató volt. A nagyszámú közönség valami igen sajátos, tanulságos és figyelemre méltó jelenségre utal, arra, hogy nagyon sokunkat érdekel az, amit tudományos műszóval néprajznak nevezünk. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a néprajz a népi életmódot és műveltséget tanulmányozó történeti és társadalmi tudó- j mány. Ezen az esten e megfogalmazás szinte mindegyik részére í kaptunk igazolást. A rendező 1 szervek: a művelődésügyi ősz- | tálv, a városi-járási könyvtár, a j Szántó-Kovács János Múzeum és a Petőfi Művelődési Központ igen találóan és ötletesen állí- j tották össze az est programját. Talán úgy is summázhatnánk az est lényegét, hogy „a magunk vallatása”. A vallomás pedig történt zenével, paraszti önéletírások bemutatásával, énekszóval és j filmmel. amely megörökíteti I életmódból, a környezetből egy7 darabkát, amelyet vallatóra fogunk. Az est fénypontja a paraszti önéletírások voltak. A monori tanyákon élő Erdős Tóth Sándor, a csorvási Csarejs Jánosné, és az orosházi Koczka Pál olvasott /el életvallomásából. Szó esett a harmincas évek monori tanya- világáról, Bakó József költő-taBiztató hír azoknak, akik szabadulni szeretnének egy káros szenvedélytől: a dohányzástól: egy taskenti kutató, Naszirov, olyan anyagot fedezett fel, amely minden eddiginél hatásosabban I segíti elő a leszokást. A szerves ] anyag — neve anabazin — egy J közép-ázsiai gyomnövényben, a szamárkenyérben található. Az anabazinról régóta tudják, hogy stimulálja a légzést és gyorsítja a gyapot növekedését. A taskenti kutató rájött, hogy van az hol egy család életéről, majd a Tanácsköztársaság előtti eseményekről egy volt katona szemével. A néprajzi est igen szerves kiegészítése volt az orosházi amatőrfilm klub tagjainak filmbemutatója, amely a paraszti életmódhoz kapcsolódott, öt filmet láthatott a közönség. Koppány János tótkomlósi néprajzgyűjteményét mutatja be Somogyi Márton és Pokorády Pál filmje, „A néprajz szerelmese”. Ugyancsak tótkomlósi vonatkozású a Kenyérsütés Tótkomlóson című film, amelyben az alkotók (Pokorády Pál—Koppány János) a Légi hagyományos kenyérsütési örökítették meg, míg Boros János fafaragót ismerhették meg a „Fafaragó” című filmből (Bo- tyánszki Pál—Pokorádi Pál). Egy film Orosháza régi paraszti épületeit mutatta be. a másik pedig a Kondoros környéki tanyavilág egy pillanatát villantotta fel (Fü- löp Béla: Orosházi öreg házak; Tanya). Magunk vallatása, környezetünk értékeinek felvillantása volt a nemes cél. amely.megvalósult. Megvalósult, mert gazdagabbak lettünk önmagunk ismerete által, környezetünk ismerete által; mert ezen az esten az orosházi nyelv sajátos értékel villantak fel a paraszti vallomásokban, á nagyszénási citerazene- kar és az orosházi Madrigál kórus pedig a lélek rejtettebb pont. jait is megmozgatták és közös dalolásra késztettek mindenkit. —fb— anabazinnak még egy értékes tulajdonsága. A klinikai kísérletek során néhány napos anaba- zinkúra után tíz krónikus dohányos közül nyolc abbahagyta a cigarettázást. Ez a szer ugyanis pontosan olyan érzést kelt a szájüregben, amilyent a ciga- rettázás közben érzünk, s azt a benyomást kelti, hogy a vér telítve van nikotinnal. A taskenti szakemberek már kidolgozták az úi szer ipari előállításának technológiáját is. (BUDAPRESS — APN) Egy gimnazista kislány levele alapján Sarkadkeresztúrra látogattunk. A levél arról számolt be, hogyan hoztak létre a község fiataljai egy ma már jól működő klubot. ■ A 2600 lakosú Sarkadkeresztú- ron a tsz-en kívül alig akad munkalehetőség, ezért sokan a közeli Sarkadra járnak dolgozni. A középiskolások is a sarkadi gimnáziumban tanulnak, de szórakozni otthon, a saját falujukban szeretnének Ezért láttak hozzá a fiatalok 1975-ben saját kis fészkük, klubuk kialakításához. Alkalmas klubhelyiségnek bizonyult az üresen álló, elhanyagolt állapotú, volt orvoslakás. A lelkes alapító tagok közül az akkori KISZ-titkárral, Fazekas Máriával beszélgettünk. Most a községi könyvtár vezetője. — Nehezen indult a klub ügjre — mondja. A ház nagyon rossz állapotban volt, pénzt pedig nem kaptunk a helyreállításhoz, így magunk kezdtünk hozzá. Kitakarítottunk, kimeszeltük a lakást, használt gumiabroncsból még csillárt is készítettünk. Mindezt nagyon lelkesen csináltuk. Az első sikeres lépések után már a tanács is támogatott bennünket, a kultúrház új igazgatója pedig a programok összeállításában és anyagilag is segített nekünk. Nem hívtunk senkit. Aki arra járt. benézett, és többnyire ott is ragadt. Eleinte nehezen formálódott a közösség, aztán a munkásfiúk is megtalálták a közös hangot, témát a gimnazista lányokkal, így néhány hónap múlva baráti légkör alakult ki. Szerda a klub „nyílt” napja. Az egyik héten politikai vitakört rendezünk, a másikon TIT-elő- adás van. Minden klubfoglalkozás este 7 órakor kezdődik, a [ szombat és a vasárnap szabad j programmal telik el. — Nincs túl későn az esti 7 órás kezdés? — Már említettem, hogy a faluból sokan eljárnak dolgozni vagy tanulni máshová. így későn érkeznek haza. A klub vezetője. Törő László is. a Sarkadi Építőipari Szövetkezeiben dolgozik. Az j esti időpontot éppen a gyakorlat alakította ki. Nem közömbös számunkra, hogy tudunk-e a haszontalan időtöltésnél különbet, értékesebbet nyújtani. — Kitől kapják a legtöbb segítséget? — Rajki Tóth Lászlótól, a művelődési ház Igazgatójától. Ö egyben az egy hónapja alakult TIT-szakcsoport vezetője is. az általános iskolában pedig csapat- vezető. Sok elfoglaltsága mellett a szegedi egyetem történelem szakának levelező hallgatója is — A kultúrház éves költségvetéséből 6 ezer forintot juttatunk a klubnak, hogy bővíthessék felszerelésüket. A klubtagok nagyon lelkesek. Jó a kapcsolat a Amint már 26-i, szombati számunkban megírtuk, a zrenja- nini Bartók Béla vegyes kar két estén adott koncertet Békéscsabán. A 42 tagú kórus változatos — szinte a teljes európai kórus- irodalmat érintő — műsort adott. Nem hiányzott belőle a nemzetközi munkáskórus-hagyo- mány sem. A közönség örömmel üdvözölte a nálunk is jól ismert dalokat, amelyeket szerb-horvát nyelven énekelt az együttes. A reneszánsz és barokk mesterek után a romantika ismert szerzői következtek, élen az orosz Kjui- val, akit Cheoin, Schumann és Smetana követett. A délszláv zeneszerzők sem hiányoztak: Slavenski, Vojislav Ilic, Radovan Gobec. Emil Adami és Mar- kő Taicevic. Ez utóbbinak sodró lendületű kólóját a közönség megismételtette. A műsor záró részében Bartók, Kodály, Bárdos, Halmos és Dobray nevét találtuk. Az est folyamán Konrád Emma zongorakísérőként nyújtott muzikális és biztos támaszt a kórusnak és a szólistáknak is. Kiss Ernő- né. Ambrózi Ildikó és Szöllősi Erika triója, Kiss Ernőné és Szöllősi Erika kettőse, valamint környező klubokkal is. pl. a sarkadi IMIKE-klubbal, és gyakran rendezünk vetélkedőket, amit különösen szeretnek a klubtagok. Az általános iskola is sok segítséget nyújt a klubélethez. A vezetőség éppen most ül ősz. sze a klub további programjának kialakítására. Igen, így is lehet. Ahol igénylik a szervezett, tartalmas szabad idő eltöltését, ott maguk a fiatalok találják meg a helyes utat, és nem riadnak vissza a nehézségektől sem. Érdemes a sarkadkeresztúri példára odafigyelni. mert bizonyítja, van ötlet, akarás, tettrekészség a fiatalokban. B. Sajti Emese Kiss Ernőné szólóéneke az igényes, változatos műsor üde színfoltja volt. A kórus egységes hangzása nagy érték, amelynek kialakítása Máli István karnagy ügyszeretetének, szakmai hozzáértésének és fáradhatatlan pedagógiai munkásságának köszönhető. Az est nagyobb részét ő vezénj'elte, míg egy alkalommal, amikor csak a női kar énekelt, felesége, Máli Mária dirigált. Az est nem nagyszámú, de igen lelkes közönséget vonzott. Az elhangzottak alapján meg kell állapítanunk, hogy a testvérvárosi kapcsolat énekkari mérlege igen pozitív, a zrenja- nini Bartók Béla kórus mind küldetésének, mind a kóruskultúra szolgálatának maradéktalanul eleget tett. Ennek adott hangot Kovaesics Vojin is. a zren- janini kulturális egyesülés titkára, ki elkísérte az együttest. A kórus másnap a vasutas klubkönyvtár előadótermében ismételte meg műsorát. Sárhelyi Jenő 1977. ÁPRILIS 1. nítóval való ismeretségről, masÚj szer a dohányzás ellen Jugoszláv kórus estje Békéscsabán
