Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

Ako set volas? Pillanatkép a telekgerendási óvodából Árvácska és Öcsike — Árvácska? — Árvácska nincs... Tíz éve országgyűlési képviselő Bizalommal mennek hozzá... Könnyebben fogy a hús, mint a kenyér as uzsonnázó telekgeren­dási kiscsoportban — Zeneóvodások, sorakozó! A | többiek bemutatják az óvodát a vendégeknek. >— irányítja az apróságokat Varga Andrásné, a telekgerendási óvoda vezetője. Büszkén, múlatja a kétszeresére bővített, modem építésű, korsze­rű óvodát Amerre járunk, a fo­lyosók, termek falai, a gyermek­bútorok díszítése, a jóízlésű, ügyes kezű óvónők szorgalmáról tanúskodik. — Kilencvenhat gyerekünk van, három korcsoportban — me­séli a vezető óvónő. Az óvoda legtöbb dolgozója fiatalasszony, úgy, Itögy hálunk is'igen nagy gond a helyettesítés. Persze a gyerekek nem érezhetik ezt. túl­óráznak hát a jelenlevők. Hosszú ideje szóba került már az óvodabővítés. 1976 őszére az­után társadalmi összefogással, a községi tanács, a Békéscsabai Ál­lami Gazdaság és a Vörös Csillag Tsz anyagi segítségével sikerült megvalósítani. Három tágas cso­portszoba, tisztálkodó helyiségek, nevelői szoba megfelelő munka- körülményeket teremtenek az óvodai oktatáshoz, neveléshez. A negyedik teremben még bordás­falunk is van, itt tornáznak a gyerekek. Remekül használható ez a helyiség, vetítésre, • ünne­pélyre, foglalkozásokra is. Az óvodában két éve szlovák nyelvű foglalkozásokat is tarta­nak. Telekgerendás szlovák-lak­ta község, a nagyszülők még elég jól beszélnek szlovákul, a szülők értik, de nem beszélik a nyelvet, a gyerekek pedig alig ismernek néhány szót. — A szülők kérésére vezettük be a szlovák nyelvű, foglalkozá­sokat — mondja a vezető óvónő. — Annyira szeretik már az óvo­dások, hogyha véletlenül elma­rad egy-egy óra a szakfelügyelői munkám miatt, felelősségre von­nak: „merre járt az óvó néni?'’ — Ako sa volas, hogy híy- nak? — ezt kérdeztem tőlük az első órán. Év végéig 120 szó bir­tokában lesznek, kicsit már tár- saloghatnak Is szlovák nyelven— mondja a vezető óvónő. A község tanácselnöke, Gyeb- nár János számokkal, nevekkel bizonyította, hogy mennyire fon­tos volt mindenkinek a faluban az óvodabővítés. Főként az asz- szönyoknak, így aztán nem cso­da, hogy asszonybrigádok vezet­tek a társadalmi munkában is. Az állami gazdaság Tessedik és Zója, a tsz Tyekeskova és Zrínyi nevű szocialista brigádjának, a társadalmi munkára buzdító ve­zető óvónőnek felszabadulásunk ünnepén nyújtották át a község elismerő kitüntetéseit. Az igazi köszönetét 96 óvodás élménygaz­dag boldog élete jelenti a kibőví­tett. újjávarázsolt telekgerendási óvodában. B. 258. — Amikor nevelő szülei örök­be fogadták, teljesen megváltoz­tatták a nevét, a becenevét pe­dig soha nem említették. Így hát feledésbe merült. o A fenti beszélgetés egy gyer­meknevelő intézet igazgató-főor­vosi szobájában hangzott el. Gondolataimban gyorsan pereg­ték az események. Soha nem fe­ledem azt a napot, amikor a fia­tal házaspár eljött hozzám. El­mondották: szeretik egymást, jól élnek, de szépen berendezett ott­honukból nagyon hiányzik a gyermekkacagás. Mindketten nagy családból származnak, s mivel 11 év óta hiába várnak sa­ját gyermekre, elhatározták: örökbe fogadnak egyet Segítsé­gemet kérték. Hangsúlyozták: csak néhány hónapos csecsemőt akarnak, akit maguknak nevelhetnek. Felke­restük a megyei ifjúságvédelmi tanácsot, ahol közölték: nem is olyan egyszerű a kérés teljesíté­se. Sokkal több a gyermekért je­lentkező szülő, mint amennyiről lemond az anya, tehát örökbe ad­ható. De menjenek X községbe, ott egy négyéves kisfiúról most mondott le az édesanyja. Árvács­kát keressék, mindenki így is­meri.» A házaspár nem sok remény­nyel indult a gyermekotthonba, hiszen ők csecsemőt akarnak. Amikor megérkeztünk, az udva­ron körülfogtak bennünket a szeretetre vágyó gyermekek. Csak egy kisfiú maradt a homok­ban, mintha mi sem történt volna, játszott tovább. A fiatalasszony odasúgta férjének: — Látod, azt a kisfiút elvin­ném. Olyan szép az a szomorú szemű gyermek. Hamarosan kiderült, hogy 6 az Árvácska. Amikor az asszony ölébe vette, mellére hajtotta szöszke kis fejét s alig hallha­tóan suttogta: — Miért jöttél flyen soká, édesanyám... A hivatalos ügyek lebonyolí­tása után hét »megye határán túli községbe került Árvácska, ahol a Péter utónevet kapta. Sok szép ruha, játék, patyolattiszta gyermekszoba és két jóságos te­kintetű idős ember várta, a nagy­mama és nagypapa. A kisfiú egy­szerre otthon érezte magát. Bol­dog volt, hogy annyian szeretik, hogy tetszés szerint szaladgálhat az udvarban, elkísérheti anyát a boltba, apával birkózhat estén­ként. így éldegéltek együtt vi­dáman, önfeledt gyermekkaca­gástól visszhan/zott a ház. Más­fél év múlva pedig megérkezett a házaspár vérszerinti gyermeke: Pál. Azóta Péter és Pál egyfor­mán élvezi a szülői szeretetet, gondoskodást, s ők ketten való­sággal imádják egymást... o — Nem ritka az olyan eset, amikor örökbefogadás után jön a gyermek — magyarázza a főor­vos. — Talán éppen azért, mert kiegyensúlyozottabban él az anya, megszűnt a gyermek iránti hiábavaló várakozás izgalma. Az ilyen szülő még nagyobb szere­tettel bánik az örökbe fogadot­tal. Ügy érzi, talán neki is kö­szönhető a kis testvér. — Amondó vagyok: ha meg­felelő környezetbe kerül egy in­tézeti gyermek, szeretettel, de nem kényeztetéssel nevelik, ak­kor jó tanuló diák és becsülete­sen dolgozó felnőtt válik belőle. — Ary — V.VC,.­Jobban nyújtsd, ki a karod, egyenesen tartsd a lábad! Varga vdrasne vezető óvónő a tornázó nagycsoportosokkal ÍFnCn' fül EVlitt Jó kívánsággá! halmozták el munkatársai. Nyugdíjas lett. Nem pont, csak vessző kerül éle­tének mostani szakaszához. Nincs vége mun­kásságának, csak egy apró, vesz- szőnyi szünet következik. Ho­gyan is tudná befejezni, hiszen világéletében a közösségnek, a közösségért dol­gozott. Azon munkálkodott, hogy mindenki­nek jobb legyen az élete, hogy kenyér jusson egyre nagyobb karéjjal, a szeg­halmi nőknek, akiknek egy év­tizeddel ezelőtt a sorsuk még csak a tűzhelyhez kötődött. Éppen tíz évvel ezelőtt ke­rült az országgyűlésbe képvi­selőként Bálint Istvánná. AI mozgalmi munkát a szeghalmi járási DISZ-titkárként kezdte, két évtizedig volt az MSZMP járási végrehajtó bizottságának tagja, ebből adódik, hogy sok helyen megfordult, sokan is­merik. S amióta „honatya” lett, még tovább bővült ismeretségi köre. Választói szeretettel ke­resik fel. nemcsak a hivatalos fogadóórákon, hanem volt mun­kahelyén, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi gyáregysé­gében — amelynek vezetője volt —, de legszívesebben a la­kásán mondják el panaszaikat, kéréseiket. Ebből következik, hogy házának ajtaja mindig nyitva áll a választópolgárok, ügyes-bajos dolgaikat intézők előtt Nemcsak meghallgatja, választóit, ha­nem intézkedik is ügyeikben. Az aktív képviselők közé tartozik, többször kapott már szót az or­szággyűlésen is. Legszívesebben az 1968 decem­beri országgyű­lésre emlékezik, amelyen éppen az iparfejlesz­tés és munkaerő­gazdálkodásról beszélt a képvi­selők előtt. Ered­ménye is lett a felszólalásának, mert egy év­vel később már Szeghalomra köl­tözött egy rész­leggel a Fővá­rosi Ruhaipari Vállalat. Néhá- nyan jutottak mindössze mun­kához akkor, most már félezer nő talált itt megélhetést. Segített az óvodák építésében, sokat szaladgált épí­tőanyag után, most meg a ga­bonasilókhoz vezető iparvágány ügyében fáradozik. 1962-ben M unka Érdeméremmel ismer, ték el tevékenységét. 1970-ben megkapta a Felszabadulási Em­lékérmet; 1945-ös párttag, Most, a nyugdíjba vonulása alkalmá­ból megkapta a „Vállalat Ki­váló Dolgozója” kitüntetést, va­lamint a megyei tanács és me­gyei népfront „A településfej­lesztést segítő kiemelkedő tár­sadalmi munkáért Békés me­gye” emlékérmet A legnagyobb meglepetés azonban az idei nő- . napon érte. A Munka Érdem­rend ezüst fokozatának tulajdo­nosa let. Gratulálunk! A gyermekszínházban: Skafulyácska királykisasszony Az 1976—77-es színházi évad utolsó gyermekszínházi bemuta­tót máius 14-én rendezi a Békés megyei Jókai Színház gyermek­színháza. Az Állami Déryné Szinház művészeinek előadásá­ban a Skatulyácska királykis­asszony című mesejáték kerül színre. Az előadás május 14-ig lesz műsorqn. Magyar, szovjet szakácsok, pincérek barátsága Grúz töltöttkáposzta, Bajkál-kehely A békéscsabai Csempe étte­rem Penza Szocialista Brigádja levelezés útján kötött barátságot a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Házában működő Bajkál étterem Barátság Szocia­lista Brigádjával. A szovjet sza­kácsok, pincérek meghívására a közelmúltban két napra Buda­pestre utazott a Penza Szocialis­ta Brigád hat tagja és Kovács Andrásné brigádvezető. A testvérbrigád meleg szeretet­tel, speciális orosz ételkülönle- | gességekkel fogadta a Penza bri­gádot. Megmutatták az éttermet, a korszerűen gépesített konyhát, ismertették a speciális orosz hi­degtálak. saláták, meleg ételek készítését és receptekkel szolgál­tak. A csabai vendéglátoipan dol­gozók részesei lehettek egy száz személyes álló fogadásnak, ame­lyet V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete adott csepeli szakemberek, szocialista brigádvezetök tiszteletere. A Penza Szocialista Brigád vi- szontlátogatásra hívta a Barátság Szocialista Brigádot. Békéscsa­bán jellegzetes alföldi ételekkel, csabai kolbásszal és tájjellegű ételkülönlegességek receptjeivel várják a testvérbrigádot. Bemu. tátják Békéscsaba, Gyula, Szarvas nevezetességeit, vala­mint a festői szépségű Szanazu- got. A kelet- -szibériai kansz-acsinszki energiatermelő komplexum szénmedencéiben 12 szintes háznak megfelelő magas. 6ágú lépegető kotrógép kezdte meg működését. A gép kotróka­nalának befogadóképessége 100 köbméter. A továbbító berende­zésekkel együtt óránként 1250 tonna szenet képes kitermelni.

Next

/
Thumbnails
Contents