Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

Fegyverrel harcolt a fasizmus ellen Szabó Sándor, a nagyváradi vasúti javító­műhely alig 20 éves géplakato­sa 1943 decem­berében kato­nai behívót ka, pott. Vonuljon be — szólt a parancs — munkaszolgá­latra Debrecen­be! Ásóval, la­páttal, csákány­nyal szerelték fel. Fehér kar­szalagot is ka­pott megkülön­böztető jel­vényként. Hadd lássa a világ, hogy ő a tár­sadalom szám­kivetettje. 'Az apja vöröskato­na volt, „felforgató”, lehetett tőle is várni? Vagonba rakták társaival együtt. A vonatőrség kíséreté­ben a Brianszki erdőig szállí­totta őket. Ott aztán munkához láttak. A partizánok által fel­robbantott vasúti pályát javí­tották dermesztő hidegben, éj­jel, nappal. A szovjet partizánokkal ha­mar kapcsolatba kerültek. Sza­bó Sándor egy társával együtt elhatározta, hogy átszökik hoz­zájuk. Ennek a feltételei 1944 január végén teremtődtek meg Átjutottak. A parancsnokhoz vezették őket. Egy Tóth József nevű ma- ! gyár partizán volt a tolmács, ö fordította: — Mi a szándékotok? Hajlan­dók vagytok harcolni a fasisz­ták ellen? A fogadalomtétel után Szabó Sándor Szása lett. Nagyon 'meg­örült, amikor a partizánegység tagjai között magyarokkal is találkozott. Sohasem volt katona. Előbb tehát megtanították, hogy kell kezelni a géppisztolyt. Nem­sokára kisebb akciókba is be­vonták. A robbantócsoport mun- ■ káját biztosította. Később ő is a robbantókhoz került. — Jött a vonat — emlékszik vissza egy esetre. — A mozdony a sín felrobbantása után lesza­ladt a pályáról. A vagonok egy része kivágódott és egymásba torlódott. A német katonák kö­zül sokan leugráltak és hajtó­vadászatba kezdtek. Mi eltűn­tünk a szemük elől. aztán rej­tekhelyekről lőttük őket. Egyszer egy tartálykocsikból álló vonat robbantásában vett részt. A vagonokból kiömlött az olaj és hatalmas máglyaként égett az egész szerelvény, min­dent tönkretéve a környéken. Emiatt négy napig szünetelt a német hadianyag-szállítás. Kora hajnal­ban találkoz­tak valameny- nyien. Tizen­hármuk közül 12-en épségben földet értek, csak a csoport egyik tagija az ejtőernyőjén akadt fán. Elvágta a zsi­nórt, lezuhant. Nemsokára meg is halt. Először felde­rítették a kör­nyéket. Meg­tudták, hogy Munkács kör­nyékén, egy Hátmeg nevű közelé­ben — tehát a megjelölt he­lyen — vannak. Mindenfelé sok a csendőr. A lakossággal hamarosan si­került jó kapcsolatot teremteni­ük. Ehhez segítséget nyújtott egy fiatal ruszin fiú, aki éppen SAS-behívót kapott. Nem akart katona lenni és a csendőrök elől hozzájuk szökött. Az ő pél­dáját sokan követték. Velük együtt könnyebben lehetett szót érteni az emberekkel, akik aztán a kevés élelmüket is megosz­tották a partizánok egyre na­gyobb létszámú csoportjával. Közben szovjet repülők is le­dobtak ejtőernyővel élelmet fegyvert, lőszert Fegyverhez más módon is hozzájutottak. Egy ilyen esetre Szabó Sándor így gondol vissza: — Egy éjjel Úszta Gyula en­gedélyével „meglátogattuk” az egyik csendőrőrsöt. A csoport vezetője kopogtatott az ajtón. „Kik vagytok?” — hangzott be­lülről. „Magyar katonák”*— vá­laszolt. „Oltsd el a lámpát!" — kiáltott a házban valaki. Az aj­tó kivágódotf, a csendőrök közül többen kirohantak. Tüzet nyitot­tunk rójuk, ök is lőttek, de egy-két percig tartott csak az egész. Hat csendőr meghalt, a többi más irányba kiugrott az ablakon és elmenekült. Néhány puskát és az ott talált ruhát el­vittük, aztán mi is eltűntünk. Többször harcba keveredtek ka­tonai egységekkel, csendőrökkel. A végén az Uszta-csoport már vagy 100 emberből állt, akik közül többen elestek. Szabó Sán. dór kétszer megsebesült. Október 26-án találkoztak a szovjet hadsereg első egységei­vel. Leírhatatlan volt az öröm. A harcoknak azonban nem lett vége. Szabó Sándor társaival együtt részt vett az Ungvár fel­szabadításáért vívott harcokban is. Akkor sebesült meg harmad­szor. Olyan súlyosan, hogy ki­lenc hónapig feküdt a munká­csi katonai kórházban. Néha csak egy fél krumpli jutott egész napra, vagy egy ci­garettát négyen szívtak el. El- nyűvődött a ruhájuk, a csiz­májuk, akkor is mentek és vég­rehajtották a feladatokat. Tud­ták, hogy egyszer elérkezik a győzelem napja. Már tavasz volt. amikor a fa­sisztákat üldöző szovjet hadse­reggel találkoztak. Május 1-én a kijevi partizániskolába került Szabó Sándor, ahol sok magyar készült az újabb harcokra. Ott volt Nógrádi Sándor és Úszta Gyula is. Úszta Gyula csoportja, amely­hez 6 is tartozott augusztus 7- én este indult repülőn ejtőer­nyős bevetésre. A partizánok Kárpát-Ukrajnában, egy erdő felett ugrottak ki­Csak 1945' júniusában került haza, Gyulára, ahol ma is él, de egy évig még munkaképtelen volt. Mindjárt az MKP tagja lett. Felépülése után különböző beosztásokba került. A gyulai téglagyárban 20 évig nehéz fi­zikai munkakörben dolgozott. Közben a pártalapszervezet tit­kárának is megválasztották és 1964 óta munkásőr. Néhány éve a városi pártbizottság technikai munkatársa. Kevesen tudják róla, hogy a történelemnek abban az idősza­kában, amikor „az ember úgy elaljasult. hogy önként, kéjjel ölt, nem parancsra”, ő a szovjet hadsereg oldalán fegyverrel har­colt a fasizmus ellen. Hazájáért, a világ népeinek szabadságáért. Pájztor Béla ötmillióból 300 millió Napköziben Alapítása utáni első évében, 1952-ben 5 millió forintot ter­melt a békéscsabai forgácsoló, ez évi termelési terve pedig — csaknem 9 százalékkal haladva meg a tavalyi értékét — megkö­zelíti a 300> millió forintot. A gyár kollektívája az 1977-es terv teljesítéséhez lendületesen fogott hozzá s így már az első negyedévben egymillió forinttal, azaz másfél százalékkal termeli többet az előirányzottnál A tel­jesítés értékét csak növeli az a tény, hogy a tavalyi 30 millió forinttal szemben az idén mint­egy 50 millió forint értékben kerülnek külföldre termékeik, s a termelési terv teljesítésével, illetve túlteljesítésével egy idő­ben az exportcélokat is sikerült az év első három hónapjában elérniük. A szocialista brigádok egyéb­ként a csepeliek felhívásához csatlakozva a munkaversenyben vállaltak garanciát a tervek tel­jesítéséért, segítve, hogy az- egy dolgozóra jutó termelés ebben az esztendőben. 1975-höz képest 8 százalékkal, a korábbinál ke­resettebb új termékek részará­nya a termékszerkezetben 1 szá­zalékról 5 százalékra növeked­jen. Mindehhez természetesen alapot szolgáltat az idei 30 mil­lió- forintos technikai fejlesztés is, amelynek során a gyárban tovább emelkedik a termelés automatizáltságának foka. A csorvási általános iskolában hat napközis csoportot szerveztek. A napközis nevelők munkaközösségének a vezetője. Borsos 7,nltán 27 tanulóval foglalkozik minden délután. Képünkön Kecskés Pé­ter munkáját ellenőrzi (Fotó: Gál Edit) Iskolába kéne menni... de lehet-e? Iskolaérettségi vizsgálatok az orosházi nevelési tanácsadóban Tavaszi szünetre, húsvéti lo- csolkodásra készülnek most kis- és nagy diákok az egész ország­ban. Azután a tanév utolsó nagy nekirugaszkodása következik. Áprilistól—júniusig lehet még szépíteni a bizonyítványokon. Ismeretlen tudományokkal kell megbirkóznia minden kisgyerek­nek, hogy elsőből másodikba, ne­gyedik osztályból az ötödikbe, a felső tagozatba kerülhessen. Legnehezebb dolguk minden év­ben az első osztályosoknak van. Az óvodai játékos, kötetlen lég­körből kerülnek az iskolába. Újszerű feladatok várnak rájuk, | amelyek megoldásához fejlett! gondolkodás, érzelmi világ, tes­ti erő kell, egyszóval iskolaérett, ség. Márciusban írták össze a :ő­vendő elsősöket. A hat-hét esz­tendősök között azonban van­nak olyanok, akiknek még erőn felüli próbálkozást jelentene az iskola. Az ő esetükben az óvó­nő, az iskolaorvos véleményéhez a pszichológusé társul. Nevelési tanácsadók felelősségteljes, sok­oldalú vizsgálata alapján jut el a beiskolázási javaslat a műve­lődésügyi osztályok, iskolaigaz­gatók asztalára. Békés megyében 5 helységben működik nevelési tanácsadó: Orosházán, Szarvason, Békésen, Vésztőn és Békéscsabán. Oros­házán hat éve dr. Pálmai János pszichológus a tanácsadó vezető­je. Munkatársai: dr. Pataj Klá­ra gyermekorvos, dr Hajdú Er­zsébet logopédus. Csepregi Mi­hály né iskolaigazgató-helyettes. Hétfőn délutánonként találkoz­nak a gyerekekkel. Minden ne­velési, Jélekformálási, magatar­tásbeli gondban jó tanáccsal .se­gítik a szülőket, pedagógusokat, de ezekben a napokban legna­gyobb feladatuk az iskolaérett­ségi vizsgálatok sorozata. — Bűnt követ el az a szülő, aki iskolaéretlen, gyermekét az általánosba kényszeríti — mond­ja dr. Pálmai János. Az óvo­dák pedagógusai alaposan isme­rik a gyerekeket, lapot vezetnek mindenkiről. Három-négv éven át kísérik figyelemmel a gye­rek személyiségének fejlődését. Az óvodáskorúak között a leg- j nagyobb különbséget a társas kapcsolatok kialakításában, a közösségi életben, • a beilleszke­désben tapasztalhatjuk. Amikor dönteni kell, az iskolaérettség mércéje a gyermekek érdekében magas. Csak néhány jellemző követelmény: a testi alkalmas­ság mellett a közlékenység, a szókincs, a beszédkészség, a fe­gyelmi és feladattudat, a szabá­lyok betartása mind fontos tu­lajdonságok. Nagyon lényeges, hogy a fiúk, lányok szeressék az osztályközösséget, képesek le­gyenek a tanító útmutatásait tel­jesíteni, együtt gondolkozni a csoporttal. És amit nagyon fon­tos tudni: az iskolaéretlenség nem értelmi fogyatékosságot jelent! Sokszor kerülnek a nevelési tanácsadó szakemberei elé túlsá­gosan szétszórt figyelmű, végle­tesen viselkedő, túlmozgékony. lelkisérült, vagy fejletlen, vé­kony csontú gyermekek. Sajnos, a számuk nem csökken. Az okok gyökerei mélyen rejlenek, a ro­hanó életformában, a túl sok mellékes hatásban, a válások nö­vekvő számában. Akadnak olyan gyermekek is, akik. szinte sem­mit nem tudnak a világ dolgai­ról. nem jártak óvodába, tanyán éltek, persze, hogy nehéz lépést! tartaniuk az egykorúakkal. Már­cius elejétől április végéig kö­rülbelül 50—60 gyermekkel be­szélgetünk, májusban néhányuk- kal újra találkozunk. Egy-két hónap is óriási fejlődést hozhat a gyermek viselkedésében, tájé­kozottságában. — Minden kisgyermek érzé­keny műszer. Hogyan sikerül felderíteni, kiben mi rejlik, ki mire képes? — Összetett, csoportos és egyé­ni vizsgálatokat végzünk. A be­szélgetések alkalmával megfi­gyeljük a gyermek mondatal­kotó képességét, tájékozottságát, majd embert kell rajzolniuk, ut­cán. strandon, vagy éppen ahol tetszik. A ritmikusan változó szegély dísz-ábrázolás például igen sokat elárul a figyelem fej­lettségéről. Az óvodában megta­nulnak a tízes számkórben gon­dolkodni, állat-, géphangokat utánozni, felismerni, egy jele­netet ábrázoló képről mesélni. Játékosan, nem szigorú vizsgáz­tató módszerekkel nekünk is számot adnak arról, mit őriztek meg az óvodai ismeretekből. Egyszerű logikai műveletekkel próbálkoznak, például: egy ké­pet négy darabból kell összeil­leszteniük. Szakember számára nagyon sokat mond az emberke személyiségéről egy-egy csopor­tos vagy egyéni vizsgálat. Az apukáknak, anyukáknak mondjuk el legelőször, mit taná­csolunk: mehet-e a gyermek a* első osztályba, esetleg beszéd­készség-javító foglalkozásra kell járnia, vagy korrekciós Osztály­ba javasoljuk, talán egyévi is­kolai felmentésre. De ezt az utóbbit csak nagyon indokolt esetben mondjuk ki. — Korrekciós első osztály7 Mit jelent ez? — Kis létszámú közösségeit ezek, legfeljebb 15—20 tanuló­val. A félénk, gátlásos, nehezen kibontakozó kisgyermekekkel egyénileg sokkal többet tud fog­lalkozni így a pedagógus, mint a nagy létszámú osztályokban. A legjellemzőbb az, hogy ez a forma megkönnyíti az óvodából iskolába szoktatást, feladatvég­zésre, komoly csoportos munká­ra késztetni a tanulókat. Egy- egy anyagrésznél hosszabban el­időznek, többet gyakorolnak, mint más osztályokban. Ev vé­gén dől el, hogy merre tovább? A legtöbb kisgyermek megfe­lelően fejlődik ahhoz, hogy ta­nulmányait az általános iskola második osztályában folytassa. Mindig és mindenben a gyer­mekek érdekében gondolkozunk és javaslunk. Szerencsére a szülők többsége már megérti a jó szándékot, egy-két kirívó esettől eltekintve kedvezően, se­gítőkészen fogadják a tanácsain­kat. A gyakorlat bennünket igá. zol. Bede Zsoka

Next

/
Thumbnails
Contents