Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-03 / 79. szám
Fegyverrel harcolt a fasizmus ellen Szabó Sándor, a nagyváradi vasúti javítóműhely alig 20 éves géplakatosa 1943 decemberében katonai behívót ka, pott. Vonuljon be — szólt a parancs — munkaszolgálatra Debrecenbe! Ásóval, lapáttal, csákánynyal szerelték fel. Fehér karszalagot is kapott megkülönböztető jelvényként. Hadd lássa a világ, hogy ő a társadalom számkivetettje. 'Az apja vöröskatona volt, „felforgató”, lehetett tőle is várni? Vagonba rakták társaival együtt. A vonatőrség kíséretében a Brianszki erdőig szállította őket. Ott aztán munkához láttak. A partizánok által felrobbantott vasúti pályát javították dermesztő hidegben, éjjel, nappal. A szovjet partizánokkal hamar kapcsolatba kerültek. Szabó Sándor egy társával együtt elhatározta, hogy átszökik hozzájuk. Ennek a feltételei 1944 január végén teremtődtek meg Átjutottak. A parancsnokhoz vezették őket. Egy Tóth József nevű ma- ! gyár partizán volt a tolmács, ö fordította: — Mi a szándékotok? Hajlandók vagytok harcolni a fasiszták ellen? A fogadalomtétel után Szabó Sándor Szása lett. Nagyon 'megörült, amikor a partizánegység tagjai között magyarokkal is találkozott. Sohasem volt katona. Előbb tehát megtanították, hogy kell kezelni a géppisztolyt. Nemsokára kisebb akciókba is bevonták. A robbantócsoport mun- ■ káját biztosította. Később ő is a robbantókhoz került. — Jött a vonat — emlékszik vissza egy esetre. — A mozdony a sín felrobbantása után leszaladt a pályáról. A vagonok egy része kivágódott és egymásba torlódott. A német katonák közül sokan leugráltak és hajtóvadászatba kezdtek. Mi eltűntünk a szemük elől. aztán rejtekhelyekről lőttük őket. Egyszer egy tartálykocsikból álló vonat robbantásában vett részt. A vagonokból kiömlött az olaj és hatalmas máglyaként égett az egész szerelvény, mindent tönkretéve a környéken. Emiatt négy napig szünetelt a német hadianyag-szállítás. Kora hajnalban találkoztak valameny- nyien. Tizenhármuk közül 12-en épségben földet értek, csak a csoport egyik tagija az ejtőernyőjén akadt fán. Elvágta a zsinórt, lezuhant. Nemsokára meg is halt. Először felderítették a környéket. Megtudták, hogy Munkács környékén, egy Hátmeg nevű közelében — tehát a megjelölt helyen — vannak. Mindenfelé sok a csendőr. A lakossággal hamarosan sikerült jó kapcsolatot teremteniük. Ehhez segítséget nyújtott egy fiatal ruszin fiú, aki éppen SAS-behívót kapott. Nem akart katona lenni és a csendőrök elől hozzájuk szökött. Az ő példáját sokan követték. Velük együtt könnyebben lehetett szót érteni az emberekkel, akik aztán a kevés élelmüket is megosztották a partizánok egyre nagyobb létszámú csoportjával. Közben szovjet repülők is ledobtak ejtőernyővel élelmet fegyvert, lőszert Fegyverhez más módon is hozzájutottak. Egy ilyen esetre Szabó Sándor így gondol vissza: — Egy éjjel Úszta Gyula engedélyével „meglátogattuk” az egyik csendőrőrsöt. A csoport vezetője kopogtatott az ajtón. „Kik vagytok?” — hangzott belülről. „Magyar katonák”*— válaszolt. „Oltsd el a lámpát!" — kiáltott a házban valaki. Az ajtó kivágódotf, a csendőrök közül többen kirohantak. Tüzet nyitottunk rójuk, ök is lőttek, de egy-két percig tartott csak az egész. Hat csendőr meghalt, a többi más irányba kiugrott az ablakon és elmenekült. Néhány puskát és az ott talált ruhát elvittük, aztán mi is eltűntünk. Többször harcba keveredtek katonai egységekkel, csendőrökkel. A végén az Uszta-csoport már vagy 100 emberből állt, akik közül többen elestek. Szabó Sán. dór kétszer megsebesült. Október 26-án találkoztak a szovjet hadsereg első egységeivel. Leírhatatlan volt az öröm. A harcoknak azonban nem lett vége. Szabó Sándor társaival együtt részt vett az Ungvár felszabadításáért vívott harcokban is. Akkor sebesült meg harmadszor. Olyan súlyosan, hogy kilenc hónapig feküdt a munkácsi katonai kórházban. Néha csak egy fél krumpli jutott egész napra, vagy egy cigarettát négyen szívtak el. El- nyűvődött a ruhájuk, a csizmájuk, akkor is mentek és végrehajtották a feladatokat. Tudták, hogy egyszer elérkezik a győzelem napja. Már tavasz volt. amikor a fasisztákat üldöző szovjet hadsereggel találkoztak. Május 1-én a kijevi partizániskolába került Szabó Sándor, ahol sok magyar készült az újabb harcokra. Ott volt Nógrádi Sándor és Úszta Gyula is. Úszta Gyula csoportja, amelyhez 6 is tartozott augusztus 7- én este indult repülőn ejtőernyős bevetésre. A partizánok Kárpát-Ukrajnában, egy erdő felett ugrottak kiCsak 1945' júniusában került haza, Gyulára, ahol ma is él, de egy évig még munkaképtelen volt. Mindjárt az MKP tagja lett. Felépülése után különböző beosztásokba került. A gyulai téglagyárban 20 évig nehéz fizikai munkakörben dolgozott. Közben a pártalapszervezet titkárának is megválasztották és 1964 óta munkásőr. Néhány éve a városi pártbizottság technikai munkatársa. Kevesen tudják róla, hogy a történelemnek abban az időszakában, amikor „az ember úgy elaljasult. hogy önként, kéjjel ölt, nem parancsra”, ő a szovjet hadsereg oldalán fegyverrel harcolt a fasizmus ellen. Hazájáért, a világ népeinek szabadságáért. Pájztor Béla ötmillióból 300 millió Napköziben Alapítása utáni első évében, 1952-ben 5 millió forintot termelt a békéscsabai forgácsoló, ez évi termelési terve pedig — csaknem 9 százalékkal haladva meg a tavalyi értékét — megközelíti a 300> millió forintot. A gyár kollektívája az 1977-es terv teljesítéséhez lendületesen fogott hozzá s így már az első negyedévben egymillió forinttal, azaz másfél százalékkal termeli többet az előirányzottnál A teljesítés értékét csak növeli az a tény, hogy a tavalyi 30 millió forinttal szemben az idén mintegy 50 millió forint értékben kerülnek külföldre termékeik, s a termelési terv teljesítésével, illetve túlteljesítésével egy időben az exportcélokat is sikerült az év első három hónapjában elérniük. A szocialista brigádok egyébként a csepeliek felhívásához csatlakozva a munkaversenyben vállaltak garanciát a tervek teljesítéséért, segítve, hogy az- egy dolgozóra jutó termelés ebben az esztendőben. 1975-höz képest 8 százalékkal, a korábbinál keresettebb új termékek részaránya a termékszerkezetben 1 százalékról 5 százalékra növekedjen. Mindehhez természetesen alapot szolgáltat az idei 30 millió- forintos technikai fejlesztés is, amelynek során a gyárban tovább emelkedik a termelés automatizáltságának foka. A csorvási általános iskolában hat napközis csoportot szerveztek. A napközis nevelők munkaközösségének a vezetője. Borsos 7,nltán 27 tanulóval foglalkozik minden délután. Képünkön Kecskés Péter munkáját ellenőrzi (Fotó: Gál Edit) Iskolába kéne menni... de lehet-e? Iskolaérettségi vizsgálatok az orosházi nevelési tanácsadóban Tavaszi szünetre, húsvéti lo- csolkodásra készülnek most kis- és nagy diákok az egész országban. Azután a tanév utolsó nagy nekirugaszkodása következik. Áprilistól—júniusig lehet még szépíteni a bizonyítványokon. Ismeretlen tudományokkal kell megbirkóznia minden kisgyereknek, hogy elsőből másodikba, negyedik osztályból az ötödikbe, a felső tagozatba kerülhessen. Legnehezebb dolguk minden évben az első osztályosoknak van. Az óvodai játékos, kötetlen légkörből kerülnek az iskolába. Újszerű feladatok várnak rájuk, | amelyek megoldásához fejlett! gondolkodás, érzelmi világ, testi erő kell, egyszóval iskolaérett, ség. Márciusban írták össze a :ővendő elsősöket. A hat-hét esztendősök között azonban vannak olyanok, akiknek még erőn felüli próbálkozást jelentene az iskola. Az ő esetükben az óvónő, az iskolaorvos véleményéhez a pszichológusé társul. Nevelési tanácsadók felelősségteljes, sokoldalú vizsgálata alapján jut el a beiskolázási javaslat a művelődésügyi osztályok, iskolaigazgatók asztalára. Békés megyében 5 helységben működik nevelési tanácsadó: Orosházán, Szarvason, Békésen, Vésztőn és Békéscsabán. Orosházán hat éve dr. Pálmai János pszichológus a tanácsadó vezetője. Munkatársai: dr. Pataj Klára gyermekorvos, dr Hajdú Erzsébet logopédus. Csepregi Mihály né iskolaigazgató-helyettes. Hétfőn délutánonként találkoznak a gyerekekkel. Minden nevelési, Jélekformálási, magatartásbeli gondban jó tanáccsal .segítik a szülőket, pedagógusokat, de ezekben a napokban legnagyobb feladatuk az iskolaérettségi vizsgálatok sorozata. — Bűnt követ el az a szülő, aki iskolaéretlen, gyermekét az általánosba kényszeríti — mondja dr. Pálmai János. Az óvodák pedagógusai alaposan ismerik a gyerekeket, lapot vezetnek mindenkiről. Három-négv éven át kísérik figyelemmel a gyerek személyiségének fejlődését. Az óvodáskorúak között a leg- j nagyobb különbséget a társas kapcsolatok kialakításában, a közösségi életben, • a beilleszkedésben tapasztalhatjuk. Amikor dönteni kell, az iskolaérettség mércéje a gyermekek érdekében magas. Csak néhány jellemző követelmény: a testi alkalmasság mellett a közlékenység, a szókincs, a beszédkészség, a fegyelmi és feladattudat, a szabályok betartása mind fontos tulajdonságok. Nagyon lényeges, hogy a fiúk, lányok szeressék az osztályközösséget, képesek legyenek a tanító útmutatásait teljesíteni, együtt gondolkozni a csoporttal. És amit nagyon fontos tudni: az iskolaéretlenség nem értelmi fogyatékosságot jelent! Sokszor kerülnek a nevelési tanácsadó szakemberei elé túlságosan szétszórt figyelmű, végletesen viselkedő, túlmozgékony. lelkisérült, vagy fejletlen, vékony csontú gyermekek. Sajnos, a számuk nem csökken. Az okok gyökerei mélyen rejlenek, a rohanó életformában, a túl sok mellékes hatásban, a válások növekvő számában. Akadnak olyan gyermekek is, akik. szinte semmit nem tudnak a világ dolgairól. nem jártak óvodába, tanyán éltek, persze, hogy nehéz lépést! tartaniuk az egykorúakkal. Március elejétől április végéig körülbelül 50—60 gyermekkel beszélgetünk, májusban néhányuk- kal újra találkozunk. Egy-két hónap is óriási fejlődést hozhat a gyermek viselkedésében, tájékozottságában. — Minden kisgyermek érzékeny műszer. Hogyan sikerül felderíteni, kiben mi rejlik, ki mire képes? — Összetett, csoportos és egyéni vizsgálatokat végzünk. A beszélgetések alkalmával megfigyeljük a gyermek mondatalkotó képességét, tájékozottságát, majd embert kell rajzolniuk, utcán. strandon, vagy éppen ahol tetszik. A ritmikusan változó szegély dísz-ábrázolás például igen sokat elárul a figyelem fejlettségéről. Az óvodában megtanulnak a tízes számkórben gondolkodni, állat-, géphangokat utánozni, felismerni, egy jelenetet ábrázoló képről mesélni. Játékosan, nem szigorú vizsgáztató módszerekkel nekünk is számot adnak arról, mit őriztek meg az óvodai ismeretekből. Egyszerű logikai műveletekkel próbálkoznak, például: egy képet négy darabból kell összeilleszteniük. Szakember számára nagyon sokat mond az emberke személyiségéről egy-egy csoportos vagy egyéni vizsgálat. Az apukáknak, anyukáknak mondjuk el legelőször, mit tanácsolunk: mehet-e a gyermek a* első osztályba, esetleg beszédkészség-javító foglalkozásra kell járnia, vagy korrekciós Osztályba javasoljuk, talán egyévi iskolai felmentésre. De ezt az utóbbit csak nagyon indokolt esetben mondjuk ki. — Korrekciós első osztály7 Mit jelent ez? — Kis létszámú közösségeit ezek, legfeljebb 15—20 tanulóval. A félénk, gátlásos, nehezen kibontakozó kisgyermekekkel egyénileg sokkal többet tud foglalkozni így a pedagógus, mint a nagy létszámú osztályokban. A legjellemzőbb az, hogy ez a forma megkönnyíti az óvodából iskolába szoktatást, feladatvégzésre, komoly csoportos munkára késztetni a tanulókat. Egy- egy anyagrésznél hosszabban elidőznek, többet gyakorolnak, mint más osztályokban. Ev végén dől el, hogy merre tovább? A legtöbb kisgyermek megfelelően fejlődik ahhoz, hogy tanulmányait az általános iskola második osztályában folytassa. Mindig és mindenben a gyermekek érdekében gondolkozunk és javaslunk. Szerencsére a szülők többsége már megérti a jó szándékot, egy-két kirívó esettől eltekintve kedvezően, segítőkészen fogadják a tanácsainkat. A gyakorlat bennünket igá. zol. Bede Zsoka
