Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-30 / 100. szám

ÉLJEN A BÉKE! kfofvei béfce-aktívaülés Készülődés a békeépítők világközgyűlésére Ax Országé* BAetanác* ti­zenkilencedik alkalommal ren­dezi meg a békehónapot A Ha­zafias Népfront Békés megyei bizottság titkársága ezúttal ugyanúgy, mint az elózó évek­ben, mintegy előkészítéseként a jelentős eseménynek, megyei bé- ke-aktívaülést rendezett tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. Az ülést Vichnál Pál, a nem­zetközi béke és barátság munka- bizottságának megyei titkára nyitotta meg, üdvözölve a részt­vevőket. Az előadó dr. Sütő Gyu­la, az Országos Béketanács tit­kára volt, aki részletes, sokoldalú áttekintést adott a nemzetközi helyzetről és a békemozgalomról. Bevezetőjében emlékeztetett ar­ra, hogy az idén a haladó embe­riség immár 32. alkalommal ün­nepli a fasizmus felett aratott győzelmet, amelynek emlékére hirdették meg a béke- és barát­sági hónapot. Szólt a több mint három évtized alatt a világban végbement politikai, gazdasági I és katonai változásokról, amelyek | egyértelműen a szocialista tár­sadalom javára történtek. A tar­tós béke egyik alapvető feltéte­le, hogy világszerte erősödés jel­lemzi a békeszeretők táborát, amely cselekvőén síkraszáll az enyhülés politikájáért. Beszélt a széthulló gyarmati rendszerről és arról, hogy ennek eredménye­ként 1945 óta 90 új független ál­lam alakult, amelynek többsége antiimperialista politikát folytat. A háború győzelmes befejezé­se után megváltozott a világpoli­tika, mégpedig a szocializmus javára, és ez kedvező helyzetet teremtett a békeharchoz. Szó volt a munkás- és kommunista pártok küzdelmeiről, amelyek eredményeként több tőkés or­szágban közelebb kerültek a ha­talom megszerzéséhez. Hangsúlyozta az előadó a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét, amely forrása volt a szocializmus világméretűvé történt elterjedésének. Mindezek elősegítették a békemozgalom egyre növekvő szerepét. Ez ab­ban is kifejezésre jut, hogy a fegyverkezési hajsza ellen eddig már 500 millió ember írta alá a II. stockholmi felhívást. Termé­szetesen nem maradt ki a tájé­koztatóból a közelgő belgrádi ta­lálkozó — Helsinki folytatása — és a bécsi SALT-tárgyalás vár­ható alakulása sem. A békemozgalom szempontjá­ból fontos esemény volt az év elején Moszkvában megtartott békeerők világkongresszusa és hasonló jelentőséggel bír a má­jus 6-án, Varsóban kezdődő bé­keépítők világközgyűlése; ame­lyen magyar delegáció is részt vesz. épftése. Ismerete«, hogy • n«fBr- . szabású, sok tekintetben egye­dülálló vállalkozásban a Szov­jetunión kívül öt európai KGST- orszóg nem csupán gazdasági eszközökkel, hanem helyszíni építőmunkával is részt vesz. A kijelölt építési szakaszon több mint 15 ezer fős nemzetközi szakembergárda, többek között közel két és fél ezer magyar munkás is dolgozik. Az egész vállalkozás, amely a gázvezeték kiépítésén kívül szovjet részről a gáz kitermelését és előkészítését is magában foglalja, jó ütemben halad, így a fővezeték 1978 vé­gére kitűzött üzembe helyezése reálisnak látszik. A magyar ipar egyik fontos feladata, hogy az 1980. évben 3,8 milliárd köbmé­ter szovjet földgáz fogadására és ésszerű hasznosítására felkészül­jön. Ugyancsak eredményekről ad­hatunk számot a másik, hazán­kat még közvetlenebbül érintő közös vállalkozás, a Vinnyica (Szovjetunió) — Albertirsa (Ma­gyarország) között húzódó 750 kV-os távvezeték építésével kap­csolatban is. A távvezeték szov­jet területen fekvő egyik szaka­szát már átállították a 750 kV- os feszültségre, a vezeték szovjet és magyar területen szükséges továbbépítése pedig az előirány­zott ütemben halad. Ha minden terveink szerint alakul, 1979-ben már e nagyfeszültségű vezeté­ken energia áramlik hozzánk. A villamos energiáról szólva, érdemes megemlíteni azt is, hogy a KGST-országok villamosener- gia-rendszereinek összekapcso­lása 1976-ban is jól szolgálta az országok gazdaságát. A KGST- országok egyesített energiarend­szeréhez tartozó országos háló­zatok teljesítménye az elmúlt évben tovább nőtt és a kölcsönös villamosenergia-szállítások ta­valy megközelítették a 20 milli­árd kWó-t. A KGST-országok együttmű­ködésének igen lényeges terüle­te a gépgyártás. Gazdasagaink korszerűsítése Jelentős — többek között tőkés — gépbeszerzést igényel. Az alapvető gépszük­ségleteket az egymás közötti for­galom elégíti ki. Ezt bizonyítják az egymás közötti gépszállítások évről évre emelkedő volumenei. Jellemzésül néhány 1976. évi adat: országaink gépipari terme­lése tavaly együttesen mintegy 10 százalékkal nőtt, az egymás közötti export 11,5 százalékkal, ebből a gépipari kivitel közel 18 százalékkal emelkedett. 1976- ban az egymás közötti gép- és berendezésszállítások ér­téke meghaladta a 16 milliárd rubelt, s e széles termékskálával rendelkező árucsoport jelentette az egymás közötti export több mint 40 százalékát. Mindez ta­núsítja a nemzetközi munka- megosztás elmélyülését országa­ink között Fejlődésünk elválaszthatatlan a KGST-töl A magyar nép ismeri, minden­napos munkájában és életében szerzett közvetlen tapasztalatai­ból is tudja, hogy fejlődésünk elválaszthatatlan a KGST-orszá- gokkal, elsősorban a Szovjet­unióval folytatott széles körű együttműködéstől. Napjainkban, amikor az ipar és a mezőgaz­daság termékszerkezetének kor­szerűsítése az egyik legfontosabb gazdasági feladatunk, ennek megvalósítása is alapvetően a KGST-országokkal egyeztetett és részben közösen kidolgozott programok segítségével kap biz­tos nemzetközi hátteret. Együtt­működésünk teszi lehetővé, hogy a kialakítható nagy sorozatokra építve, a legfejlettebb technoló­giákat alkalmazzuk a magyar gépipar kulcsfontosságú szekto­raiban: a közútijármű-gyártás- ban, a számítástechnikai ipar­ban, a híradástechnikában, a golyóscsapágy-gyártásban stb. Jelenleg tárgyalások folynak a KGST keretében az atomerómű- vi berendezések sokoldalú gyár­tásmegosztáson és kooperáción alapuló kiépítésére is. Ez ipa­runk műszaki fejlesztése szem­pontjából újabb előrelépést tesz majd lehetővé. Az együttműködés eredmé­nyességét lemérhetjük továbbá a magyar vegyipar dinamikus fejlődésén, egyre korszerűbb szerkezetének kialakításán, a petrolkémiai ágazat kiépítésén, a gyógyszer- és növényvédöszer- ipar fejlesztésén. Itt is a hosz- szú távra megteremtett nagy felvevőpiacok, a biztonságos nyersanyagszállítások képezik a gazdaságos tömeggyártás előfel­tételét. A beruházások összehan­golásával kiépített vegyipari termékszakosítás is növekvő mértékben érezteti hatását Ez mind a KGST-ben folyó együtt­működés előnyeit, fontosságát példázza. Közismert az Is, hogy ener­gia-, fűtő- és nyersanyagszük­ségletünk jelentős része a KGST- országokból, elsősorban a Szov­jetunióból származik. 1976-ban a KGST-országokból származott energia-behozatalunk 81, anyag- és félkésztermék-importunk több mint 40 százaléka. A mos­tani ötéves tervidőszakban ösz- szes beruházásainknak mintegy 4 százalékát arra fordítjuk, hogy részt vegyünk a KGST-országok­kal megvalósuló együttes integ­rációs intézkedésekben, az 1980 utáni nyersanyagigények ki­elégítése érdekében. E befekte­tés természetesen fokozatosan megtérül majd a megfelelő ka­pacitások üzembe helyezése után meginduló szállítások révén. Ne­künk is érdekünk tehát kötele­zettségeink határidőre és jó mi­nőségben való teljesítése. Ezért dolgozni azonban nem csupán jól felfogott gazdasági érdekünk, hanem a többi KGST-országgal szemben vállalt internacionalis­ta kötelezettségünk is. Tábor születik Békésen Ma, szombaton 10 órakor helyezi e! az alapkövet Nádor György, az Al lami Ifjúsági Bizottság titkára Békés határában, Dánfokon. Tizenötmillió forint ösz- szegből, hármas összefogással — ÁIB, megyei és vá­rosi tanács együttműködésével — ifjúsági tábor épül itt. Első üteme jövő nyárra el is készül: két­százötven fiatalnak nyújt majd pihenést, üdülést. Az ide kerülő országjáró fiatalok egyik bázisa lesz e hely megyénk megismerésében, és annak igazolásá­ul is, hogy pihenni, szórakozni, az embernek jól éreznie magát az Alföldön, a Viharsarok ezen csücs­kében is lehet. Békés lakossága nagy erőfe­szítéseket tesz — és sikerrel — újra megkapott városi rangja jogosságának igazolására. Aki nem járt itt évek óta, csaknem új városközponttal találkozik, ízléssel épült modern házak, áruval gazdagon ellátott üzlet­sorok és a további növekedés számtalan jegyei fogadják. A régi gimnázium előtt zöld alag- útban zajlik a forgalom. Fa, virág, növekvő gondozottság — ez a benyomása itt-az ember­nek. A város szélén, ahol a ka­nyargós műút véget ér — mi­után a régi fürdő előtt is el­haladt — mindjárt a Kettős- Körös töltésére kaptat fel a meredek földút. A gát tetejé­ről messzire látni. Jólesik a napfény, amely végre van, és az a sok zöld, amely a környe­ző határból szinte hívogatja a szemlélődő utast. Balra a bé­kési duzzasztó komor pillérei méltósággal tűrik az apadó fo­lyó simogatását. Az árterüle­ten alig van már víz. A mé­lyebb helyeken csillog még, de ez is igyekezne vissza a me­derbe. Az ifjúsági tábor leen­dő strandja — képzelem ma­gam elé a tábor tervrajzait — minden bizonnyal ezen az árté­ri tavacska helyén lesz majd. Távolabb, a duzzasztótól fel­jebb, redves törzsű fűzfák őr­zik hűséggel a gátat. Jobbra lent cementoszlopok­ra húzott drótok, mint meg­annyi pókhálószál erezi ke- resztül-kasul az üdülőterületet. Néhány hétvégi ház épülőfél­ben tarkítja a tájat. A térkép szerint e mellett lesz az ifjúsá­gi tábor 26 hektárnyi terüle­ten. Szemmel méricskélem: mennyi is lehet? A dánfoki ér a mesgyehatár — jut eszembe a városi tanácselnök szava. Ott, távolabb az a nádas sáv, az lesz. Biztos, mert azon túl már hajtanak azok a szépen, sorjába ültetett husángok, amelyekből egykor - nem oly sokára — erdő kerekedik végig a Körösök mentén. Innen fentről a leendő tabor helyén a kerítés, a fásítás, az elkészült kút árulkodik az in­duló, kezdődő munkáról. A tervrajzok, ismeretében könnyű felépíteni 'gondolatban a tá­bort: ott túlnan lesznek a sát­rak helyei, a dánfoki ér köze­lében; idébb a faházak sora- csoportja, a városhoz közelebb pedig a mosdó, ebédlő es mas helyiségek. Az egész környékén pedig — nem nehéz ideképzel­ni már — ezernyi játszó, zsi­vajgó fiatal, akik önfeledt, hangos kacagással verik fel a városszéli csendet, a lágyan fo­lyó Körös hűsítő habjait. A vállalkozás tehát megkez­dődött. Azon a helyen, ahol egykor talán eleink verték le sátraik első cövekét, most újra tábor születik itt a Kettős-Kö-1 rös rendezett partján, a város-- szélen, a város kinyújtott, gon­doskodó karjaként. Ha jól emlékszem, talán már három éve is, hogy az első tárgyalásra sor került az ifjú­sági tábor ügyében. A városi pártbizottság első titkára — ré­gi ifivezető — volt a gondolat szülője. A segítőtárs viszont sok, azóta is szaporodó szám­ban. Az adottságok is jól ösz- szejöttek. A duzzasztó viszony­lag állandó vízszintet képes itt biztosítani: kiváló a csónaká- zási lehetőség. Az ártér is kí­nálja önmagát: ide strandot építsetek. A város egészen idá­ig nyúlik: magába fogadja a táborverőket. A másik két vá­ros is csak a szomszédban van: ismerkedni innen azok­kal gyerekjáték. Mindehhez megvolt az a nagy igény, hogy az ifjúság részére hasznos nyá­ri pihenő időtöltést biztosít­sunk: üdüljön, pihenjen, is­merje meg jobban hazáját, al­kotó népét, amelynek sorába fokonként bekerül. A lehető­ség és igény mellé a tenni aka­ró szándék is társult: az Álla­mi Ifjúsági Bizottság országot átfogó táborhálózat kiépítésére törekszik. Ennek jó láncszeme lehet a Békési Ifjúsági Tábor, a megyei tanács erejéhez ké­pest karolta fel az ügyet, a vá­rosi tanács — a pénze mindig kevés — osztott, szorzott s a lakosság, az ifjúság, az üzemek és vállalatok közreműködésére építve vállalta: ö is hozzáadja, ami kell. Ezekről beszélgettünk tegnap a tanácselnökkel, a városi KISZ-titkárral, a pártbizottság képviselőjével. Mutatták az asztalról lelógó hatalmas terv­rajzot, sorolták a vállalásokat (én nem tehetem: erre itt nincs hely és a listám sem pontos; a kimaradót pedig ne sértsük). A lényeg: nem ifjú­sági ügy ez már Békésén, ha­nem társadalmi; az idősebb korosztály — jóllehet ő már nem fog sátrat verni a Körös partján — a fiatalokkal együtt tesz és fog is tenni, ahogy a sorja elérkezik, a táborért. Mert nemcsak tábor, hanem városfejlesztés is ez. Enyedi G. Sándor Tanácskoztak az SZMT és a megyei tanács vezetői A Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezetői és a megyei tanács tisztségviselői április 28-án megbeszélést tartottak Békéscsabán. A tanácskozáson a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa és a megyei tanács által kötött együttműködési megállapodás J alapján összehangolták a közös I feladatokat. Értékelték a taná­csi vállalatok szociálpolitikai terveinek alakulását és a vég­rehajtás tapasztalatait, vala­mint a szakszervezeti bizalmi­ak jogkörének érvényesülését. Az együttesen kialakított állás- foglalás alapján megfelelő in­tézkedéseket tesznek a munka további javítására. Értesítjük a vállalatokat és a lakosságot, hogy MEGNYITOTTUK A CSABASZABADI HOMOKBÁNYÁNKAT. I. osztályú homok 40,— Ft/köbméter II. osztályú homok 30,— Ft/köbméter III. osztályú homok 15,— Ft/köbméter járműre rakodás Szállítást vállalunk! 10,— Ft/köbméter Helyben 20,— Ft,köbméter Békéscsabára 75,— Ft köbméter Homokrendelés, ügyintézés a homokbányánál.

Next

/
Thumbnails
Contents