Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

Hogy főbb legyen Kondorosra jár az egyetem Szenzáció számba menő hírt közölt tavaly Rajki János. s kondo-, rosi Egyesült Tsz kertészeti ágazatvezetője: 716 mázsát termett hektáronként a paradicsom! Ez nemcsak a megyében, hanem az J országban is a legjobb eredmény volt. Értékét növeli, hogy aszá lyos esztendőben sikerült ezt a rendkívüli eredményt produkálni. Már akkor is többen kérdezték, hogyan lehetséges ez, és egyál­talán mitől nyereséges a kertész e( Kondoroson, amikor az ország­ban szinte valamennyi gazdaság arról panaszkodik, hogy nem kifizetődő. Erre kerestünk választ, erről beszélgettünk Eadnyik Mihállyal, a 8500 hektáron gazd alkodé termelőszövetkezet elnö­kével és Rajki János kertészeti ágazatvezetővel. Azt mondták, hogy két dolog kell hozzá: jó technológia és az ezzel bánni tudó ember. Ami az elsőt illeti, feltételeik adottak voltak, bár nehézség így is volt bőven. Elég arra utalni, hogy az aszály miatt — épp a legkriti­kusabb időszakban — több kút kiapadt és alig tudtak öntözni. A jól kiválasztott fajta — a szakszerű gondozás eredménye­ként — átvészelte a fáradságot. Am utána jött másik nehézség, a 60 hektárnyi paradicsom szin­te egyszerre érett be. Aki csak volt a tsz-ben —- elnök, föagro- nóniius és mindenki — paradi­csomot szedett. Építőtábort is szervezték, s több száz fiatal se­gített a csúcsidőben. Ennek is tulajdonítható, hogy minimális veszteséggel sikerült betakaríta­ni a rekordtermést. De ez még csak a paradicsom. Ezenkívül 60 hektár paprika, 120 hektár zöldbab, 300 hektár zöldborsó, továbbá tekintélyes területen termesztett sparga. káposzta, szamóca tartozik a kertészethez, amelyek összterü­lete szabadföldön 600 hektár. Ezen a területen tavaly 32 mil­lió forint értékű árut termeltek, a nyereség pedig 5 millió forint volt. Ennyit a múltról, s most a Jö­vőről. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium a kö­zelmúltban bázisgazdasággá je­lölte ki a termelőszövetkezetet. Ez azt jelenti, hogy az V. öt­éves tervben jelentős fejlesztés várható. Egyrészt az üvegházi, másrészt a szabadföldi területet ftővítik. A kertészeti egyetem tanulmánya alapján tíz hektár területen üvegházat, 10 hektáron pedig fóliasátrat létesítenek. Az V. ötéves tervben az országban 40 hektárral bővül az üvegházi terület, s ebből 10 hektár Kon­doroson lesz. A beruházást há­rom szakaszban valósítják meg. Az összköltség 400 millió forint Segítik a dohánytermelőket Battonyán A Nyíregyházi Dohányfermen­táló Vállalat battonyai beváltó­üzemében tekintélyes mennyisé­gű dohányt tárolnak és gondoz­nak. Az öt. egyenként 30 vago- nos raktárban indiai, koreai, I olasz, török, bolgár dohányok [ száradnak félmázsás bálákban. A tárolás mellett azonban a7- üzem patronálja, szaktanáccsal segíti azt a 300 egyéni terme- j löt, aki mintegy 80 hektár te­rületen termeszt dohányt. Az utóbbi időben a községben és környékén csaknem százzal nőtt a dohánytermelők száma, ami érthető is, hiszen mázsánként 4,5—5 ezer forint a termelők jövedelme, s hektáronként álta­lában 22-23 mázsa terem. Ritka azonban az egyhektáros terület, már csak azért is, mert rendkí­vül munkaigényes a dohányter­mesztés, amit egyetlen példa is bizonyít: egy hektárra 18 ezer tövet kell elültetni. Az üzem harmadik tevékeny­sége a palántanevelés, amely szintén munkaigényes. A palántanevelőben rendszeresen ellenőrzik a növények fejlődését Fotó: Veress Erzsi körüli, várhatóan 1982-re való­sul meg. Hogy mit termesztenek a mainál mintegy tízszer na­gyobb területen, azt ma még pontosan nem lehet megmonda­ni. Annyi azonban bizonyos, hogy a 30 hektáron melegigé­nyes növényeket — uborkát, paprikát, retket, paradicsomot — szándékoznak termeszteni. A nagy terület és a rotáció lehe­tővé teszi, hogy szinte egész év­ben jelen legyenek a piacon, ahol tudvalevőleg jó ára van a primőrnek. Ez azt is jelenti, hogy nem fizetnek rá, gazdasá­gos lesz a termelés. Hasonlónak ígérkezik a sza­badföldi kertészet is, ahol szintén jelentős fejlesztés várható. Mint ismeretes, az V. ötéves terv vé­gére Kondorosig ér a Tisza vi­ze, a 14-es öntözőfürtön. Ez le­hetővé, sót szükségessé is teszi az öntözés fokozását. A már em­lített mostani 600 hektárról 1000 hektárra nő a terület. Itt is ha­sonló a helyzet, mint a meleg­háziaknál, pontosan ma még nem lehet megmondani, miből mennyit kívánnak majd ter­meszteni. annyi azonban bizo­nyos. hogy a Békéscsabai Kon­zervgyár egyik bázisgazdasága lesz a kondorosi. Már ma is mintegy 300 hektáron termesz­tenek zöldborsót, amelynek te­rülete nyilván jelentősen nö­vekszik. Épp a területi növeke­dés teszi majd lehetővé a fo­lyamatos termelést, és a szaka­szos átadást, például paradi­csomból, amelynek betakarítását hosszútávon nem lehet esetleges munkaerőre építeni. S Itt elérkeztünk a feltételek­hez. A program sikerének két alapvető feltétele van, az egyik a gépesítés, a másik pedig a szükséges munkaerő biztosítása. Ami az előbbit illeti, ebben már ma is van előrehaladás, hiszen a szabadföldi hagyma, burgo­nya, zöldbab, sárgarépa ter­mesztését gépesítették. Ezt to­vább fokozzák, s az V. ötéves tervben mintegy 12-14 millió fo­rintot kívánnak fordítani gépe­sítésre. Emellett persze válto­zatlanul szükség van a munka­erőre, hiszen az üvegházban és a fóliasátrakban termesztett, nö­vények jórészt kézi munkaerő­igényesek. Jelenleg 250-en dol­goznak a kertészetben, ami —. a csúcsidőt leszámítva — nagyjá­ból elegendő. Később azonban nem lesz az, tehát már most igyekeznek gondoskodni a szük­séges létszámról. A mennyiség mellett azonban a minőség is döntő lesz, hiszen a kertészet, amit többen a mezőgazdaság mű­szeriparának neveznek, kvalifi­kált munkaerőt is igényel. Fel­vették a kapcsolatot a kertésze­ti egyetemmel, ahonnan máris sok fiatal ígérkezett. Jól mondta hát az elnök és a főkertész, két dolog kell a gazdaságos zöldségtermesztéshez, a jó technológia és az ezzel bán­ni tudó ember. Am Kondoroson még egy dolog párosul ehhez, a szemlélet, mert itt főágazat­nak tekintik a máshol nyűgnek tartott kertészetet. Sei észt Ferenc Villanyszerelőt, villanymotor-tekercselőt, mezőgazdasági gépszerelőt, géplakatost, lánghegesztővizsgával , rendelkező lakatost vesz fel az orosházi Üj Élet Mgtsz gépműhelye. Szezon előtt a hűtőházban Fontosabhdn már nem is a szezon előtt vagyunk, mert a napokban az első 5 mázsa spár­ga beérkezésével megkezdődött a feldolgozás az ország legna­gyobb hűtőházában, a békéscsa­baiban. Azért persze ez még csak afféle előszezon, az igazán nagy munka csak később kez­dődik. Addig is szorgosan dolgoznak a hűtőház hatalmas csarnokai­ban, melyeket ezúttal fűtenek, A derelyegyártó gépből tonna­szám kerül ki az ízletes étel és viszik a gyorsfagyasztó alag- utakba. Az ország minden ré- j szét innen látják el mélyhűtött j szilvalekváros derelyével. Folyamatos a még tavaly el­tett termékek csomagolása, ki- J szállítása is. A gyermekélelme­zési vállalatnak hámozott almát i visznek — íze. mint a frissé. I Válogatják a zöldbabot is, leves | lesz majd belőle. Fóliazaeskőba hegesztik a közkedvelt szilvás- gombócot, Újkígyósról jött lá­nyok, asszonyok csomagolják a zöldséglevest. A gyár próba­konyháján folyamatosan vizsgál­ják a minőséget, kiszállítás előtt minden tételből megfőznek egy adagot, hogy megnézzék, milye­nek az érzékszervi tulajdonsá­gok. Szorgosan dolgoznak a mű­helyben is, a főszezonra készí­tik elő a gépeket. A sokszoros feltaláló — Kollár László — a derelyegyártó gép megtervezése után most a gombócgyártó auto­mata előkészítésén fáradozik.'A kisméretű mintadarab már be­váltotta a hozzá fűzött reménye­ket, most a szériagyártásra al­kalmas példányt csinálja. Per­cenként 80 szilvásgombócot ál­lít majd elő, sok kézi munkát pótolva nagy teljesítményével. Tonnaszám készül a lekváros dereiye a Békéscsabai IM tő házban Szorgos kezek csomagolják a gyorsfagyasztott szíIvásgombárót (Fotó; Veress Erzsi)

Next

/
Thumbnails
Contents