Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-27 / 97. szám

Éljen a szocializmus a szabadság, a demokrácia, a humanizmus társadalma! Megvalósul a komplex program flz Integráció holnapja J. Sz. Sirjajev profes­szor, a közgazdaságtudo­mányok doktora, a szocia­lista világrendszer gazda­sági problémáival foglalko­zó nemzetközi KGST-inté- zct igazgatója a szocialis­ta gazdasági integráció Komplex programjának tel­jesítésével kapcsolatos eredményekről és kilátá­sokról nyilatkozott az APN szovjet sajtóügynökség munkatársának. — A komplex program elő­írásainak nagy részét már az elfogadása utáni első ötéves idő­szak alatt sikeresen teljesítet­ték. Ez egyaránt vonatkozik a termelési intézkedésekre és az együttműködés gazdasági, kü­lönösen pedig a tervezési tevé­kenység' mechanizmusának tö­kéletesítésével kapcsolatos el­határozásokra. (Megjegyzem, hogy a KGST történetében el­ső ízben készült összehangolt terv sokoldalú integrációs szer­vezetekre.) Mi több, az utóbbi években (teljesen vagy részlege­sen) megvalósultak olyan vállal­kozások is, amelyek nem szere­pelnek a komplex programban. Ez annak eredménye, hogy az integráció gyorsított ütemben segíti az együttműködés fejlő­dését. Ma már nyilvánvalóak azok a valós irányzatok, amelyek nemcsak a mai szakaszban, ha­nem a reálisan belátható jövő­ben is meghatározzák az integ­rációs folyamatot. A négy fő tendencia: 1.: a szocialista ál­lamok minden vonatkozásban közelebb kerülnek egymáshoz, ami a jelen körülmények között fejlődésünk törvényszerűsége. A második: növekszik a köl­csönös munkamegosztás jelen­tősége minden szocialista or­szág gazdaságának fejlesztésé­ben a külgazdasági kapcsolatok' lendületes növekedési üteme alapján. Ez a gyarapodás rend­szerint meghaladja a szorosan vett társadalmi termék, .nemze­ti jövedelem és ipari termelés növekedési ütemét. A harmadik: megváltozik az együttműködés jellege. Egyre összetettebb és fejlettebb lesz, szervesen összefonódnak a ter­melési, a tudományos-műszaki és valutáris elhatározások. A szakosítással és kooperációval, a nagy létesítmények építésével kapcsolatos egyezmények már ma túllépik a múlt ötéves pe­riódusok megszokott kereteit. A negyedik: növekszik a sok- oldalú együttműködés szerepe, ami a szocialista integrációs fo­lyamat fejlődésének egyik is­mertetőjele. A komplex program megha­tározta az integrált társulás gazdasági és szervezeti felépí­tésének fő elveit. A program olyan alapon nyugszik, amelyet a gazdasági együttműködés ed­digi fejlődése készített elő. Kez­dettől fogva nemcsak integrá­ciós feladatokat oldanak meg, hanem olyanokat is, amelyek valamilyen ok miatt nem va­lósultak meg a program elfo­gadásáig. A következő szakaszt a „strukturális” integráció szaka­szának nevezném, amelyet a sokoldalú együttműködés kere­tében kölcsönösen összefüggő termelési struktúrájának kiala­kulása határozza meg. A „strukturális” szakasz minden valószínűség szerint több ötéves időszakot ölel fel, s alkalmasint túllépi a komplex program idő­határát. Ebben az időszakban valószínűleg megvalósul a nép- gazdasági, ágazati szintű gazda­sági szervezetek, vállalatok és egyesülések bővülő nemzetközi együttműködése, széleskörűen elterjednek a nemzetközi ter­melő-technikai komplexumok, amelyek egységes program sze­rint működnek és lehetővé te­szik a lehető legjobb termelé­si koncentrációt. Az együttmű­ködés áruforgalmi-pénzügyi tö­kéletesedését valószínűleg az fogja meghatározni, hogy kiala­kul a KGST integrált piaca a nemzeti termelési struktúrák tervszerű és kölcsönös alkal­mazkodása révén. Nem túlzók, ha kijelentem, a KGST-tagországok integrációja ma születik, a hosszú távú cél­programok előkészítése, a kö­vetkező ötéves tervek egyezte­tése, az anyagi termelés, tudo­mány és technika területén va­ló együttműködést fejlesztő hosszú távú egyezmények kidol­gozásával és megvalósításával. (APN—KS) Előkészületek a belgrádi értekezletre A TflSZSZ kommentárja Moszkva A belgrádi találkozó előkészü­leteivel foglalkozik Alekszej Pet­rov. a TASZSZ politikai szemle­írója. aki kommentárjában töb­bek között megállapítja: Már két hóna'p sincs hátra az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet résztvevőinek belgrádi találkozójáig. A tanács­kozás előkészítő szakasza június 15-én kezdődik. E szakaszban kell dönteni a találkozó pontos dátumáról, napirendjéről, s a megrendezésével kapcsolatos egyéb körülményekről. A belgrádi találkozón 35 or­szágnak a külügyminiszterek ál­tal kinevezett képviselői vesz­nek részt. Feladatuk lesz, hogy összegezzék, mi történt eddig a Helsinkiben hozott határozatok végrehajtása érdekében. Meg kell állapodniuk néhány, az érintett államok további együtt- 1 működésére vonatkozó kőnk- | rét ajánlásról, javaslatról is. A 1 belgrádi találkozó résztvevőinek j tehát elsősorban a jövőt kell | szem előtt tartaniuk. A megbe- | szélések sikerének ez a legfőbb i feltétele. A szemleíró a továbbiakban utal rá: néhány nyugati főváros­ban gyakran hallani arról, hogy Belgrádban, az emberi jogok kérdésében ..kihívást” kell intéz­ni a szocialista országokhoz. Belgrádban vagy más nemzetkö­zi találkozón nagyon könnyű bármilyen kérdésben propagan­dacélokat szolgáló összecsapáso­kat provokálni. Ehhez nem kell különösebb államférfiúi böl­csesség. Persze, akik ilyen ter­veket fontolgatnak. azoknak tisztában kell lenniük vele, hogy bármilyen fórumon, bármilyen szinten vívjanak is „harcot” az emberi jogok kérdésében, azt nem ők, hanem a szocialista or­szágok fogjak megnyerni. Egye­dül a szocializmus az a társadal­mi rendszer, amelyben nemcsak beszélnek az emberek politikai, állampolgári, gazdasági és szo­ciális jogairól, hanem ténylege­sen is biztosítják számukra e jo­gokat. Másrészt a belgrádi ta­nácskozáson bekövetkező ilyen jellegű konfrontációk az enyhü­lés érdekeivel ellentétes szel­lemben is hathatnak az értekez­let kimenetelére. Aki tehát Belgrádban bármilyen összecsa­pást, súrlódást provokál a részt­vevők között, annak felelnie kell ezért a népek előtt. A belgrádi értekezletnek mun­ka szintűnek, jellegében konzul­tatívnak, a feladatait illetően a jövőbe tekintőnek kell lennie. Komoly, gyakorlati feladatot kell megoldani, s ehhez valamennyi résztvevő komoly, felelősségtel­jes magatartására van szükség. (TASZSZ) Telex Elutazott hazánkból az NDK népi kamarájának küldöttsége Hivatalos, baráti látogatását befejezve kedden reggel eluta­zott hazánkbÖÍ~az NDK népi ka­marájának Horst Sindermann, á Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a népi kamara elnöke vezette kül­döttsége. A küldöttség búcsúz­tatásán a. Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Inokai János, az országgyűlés alelnöke, Roska István külügy­miniszter-helyettes és az or­szággyűlés több tisztségviselője. Jelen volt Gerhard Reinert. az NDK budapesti nagykövete. (MTI) (TASZSZ — MTI — KS-íotó) Diszebéd Párizsban A történelmét idézte az az ebéd. amelyet kedden adott Giscafd d'Estaing francia köz- társasági elnök Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársaságnak hétfőn hivata­los látogatásra Párizsba érke­zett miniszterelnöke tiszteletére. Az Elysée-palota ünnepi termé­ben a kormány számos tagján kívül helyet foglalt a száz meg­hívott között az elmúlt három évtized vietnami történelmének számos francia szereplője. A meghívottak között volt Jean de Sainteny, aki 1945-ben a Francia Köztársaság első biz­tosa, majd a genfi egyezmények után első főmegbízottja volt Hanoiban. A Dien Bien Phu-i győztesek asztalánál helyet fog­lalt az egyik vesztes: Bigeard tábornok, aki egyike volt 1954- ben a Dien Bien Phu-i katlan­ba ejtőernyővel ledobott és ké­sőbb fogságba került francia tiszteknek. Ugyancsak az Ely­sée-palota vendége és Pham Van Dong asztaltársa volt Mess­mer korábbi francia miniszter- elnök, aki 1945-ben a Vietminh fogságába került (persze még miniszterelnöksége előtt). Az egyik illusztris vendég volt Eti­enne Manach, Franciaország volt pekingi nagykövete, aki nagy szerepet játszott a párizsi vietnami—amerikai tárgyalások létrehozásában. Az Elysée-palotabeli ebéd azonban nemcsak a múlt felé mutatott, hanem már a jövő együttműködését is jelezte: az Aquitaine állami kőolaj vállalat vezérigazgatója is jeien volt. Delhi Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, aki hivatalos lá­togatáson Indiában tartózkodik, kedden találkozott Morardzsi Deszái indiai miniszterelnökkel. Gromiko átadta a kormányfő­nek Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának., üdvöz­letét. A barátság és kölcsönös meg­értés légkörében lezajlott, sok részletre kiterjedő megbeszélé­sen a felek megvitatták a szov­jet—indiai együttműködés alap­vető kérdéseit és a kapcsolatok továbbfejlesztését, valamint számos nemzetközi problémát. □ London Észak-írországban a protes­táns szélsőségesek ismét kiásták a csatabárdot a londoni kor­mány ellen. Féloldalas fizetett újsághirdetésükben ultimátumot adtak Roy Masonnak, a tarto­mány ügyeivel megbízott mi­niszternek, hogy ha egy héten belül nem tesz erélyes lépése­ket az ideiglenes IRÁ megféke­zésére és London nem állítja helyre Belfastban a feloszlatott helyi parlamentet, akcióba'lép­nek. Az ultimátum alig burkol­tan újabb erőszakos sztrájkkal fenyegetőzött. A katolikusok legnagyobb partja, a szociális demokrata és munkáspárt felszólította a kor­mányt. határozottan álljon ellen a lojalisták zsarolásának. □ Addisz Abeba Elhagyta Etiópiát a kiutasított amerikai állampolgárok máso­dik csoportja. Az Egyesült Álla­mok Addisz Abeba-i szóvivője közölte, hogy szerdáig minden amerikai elutazik Etiópiából, ki­véve a kiutasítási végzés által nem érintett nagykövetségi be­osztottakat és az úgynevezett amerikai nemzetközi fejlesztési hivatal mintegy 100 alkalma­zottját. □ Berlin Jumzsagin Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titká­rának, a Mongol Népköztársa­ság Nagy Népi Hurálja Elnök­sége elnökének vezetésével jö­vő héten mongol párt- és kor­mányküldöttség látogat a Né­met Demokratikus Köztársaság­ba. □ Bonn Nagy politikai, vihart váltott ki Helmut Schmidt nyugatné­met kancellárnak az a terve, hogy kedd este kormánypárti és ellenzéki képviselőket, valamint szakértőket „kandalló melletti beszélgetésre” hív meg az NSZK belső biztonságának problémáiról. □ Párizs A francia kormány kedden délelőtt mégtartott kibővített ülésén — amelyen az államtit­károk is részt vettek — felha­talmazta Raymond Barre mi­niszterelnököt a bizalmi kérdés felvetésére a nemzetgyűlés elé terjesztendő kormánynyilatko­zat feletti szavazáskor a kedd délután beterjesztendő válasz­tásokig végrehajtandó „tizenkét hónapos terv” előírásait tartal­mazza. A KGST moszkvai palotája

Next

/
Thumbnails
Contents