Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-01 / 77. szám
Testvérmegyénk életéből rA»»TA PCMCIA»« t »t> ItH fCAA «MtfK/l/' *CH «NI. nHWHItW %nEH3EHcim apum Miről Ir a Penzenszkaja Pravda? A penzai újság gyakran tudósít Magyarországról eyy-egy jelentősebb politikai, társadalmi vagy kulturális eseményről. „Viszonzásul”, hazánk fel- szabadulásának közelgő évfordulója alkalmából testvérlapunk híranyagából mi is készítettünk összeállítást. PENZA MEGYE FORRADALMI MÚLTJÁRÓL „Októberi lapók” címmel a penzai újság cikiksorzatot indított asszál a céllal, hogy az olvasókat megismei'tessfe a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat megelőző kor eseményeivel. Az első részben a pártarchí- vum munkatársai részletesen írnak arról, hogyan fogadták a cári hatalom'megdöntéséről szóló hírt a penzai kormányzóság- I ban. Dokumentumok }s igazol-1 ják, hogy a penzai bolsevikok V. V. Kurajev vezetésével kemény agitációt folytattak a munkások és a parasztok között. 1917 márciusában tüntetések, felvonulások követték egymást. Azokban a napokban Kurajev, a penzai forradalmár a nyomdászok egyik gyűlésén a forradalom feladatairól és taktikájáról beszélt. Jelentős lépésnek számított, hogy október 9-én megalakult a bolsevikok és az internacionalisták penzai csoportjának bizottsága ... A cikksorozat külön érdekessége, hogy idézeteket közöl a 60 évvel ezelőtt megjelent helyi sajtóból és ismerteti a leg’kivá- I lóbb penzai forradalmárok rö- i vid életrajzát. A 8«. ÉVFORDULÓ MEGÜNNEPLÉS ÉRÉ KÉSZÜLNEK Penza megyeben a kuznvecki cipőgyárban 13 művészeti szakkör működik. Ezeknek több mint 300 tagja van. Nagy sikerrel szerepelnek a különféle zenekarok és színjátszó csoportok. A gyár dolgozóiból alakult úgynevezett orosz népi kórus j , például az elmúlt évben Ulja- j novszkban a művészegyüttesek j összoroszországi és össz-szövet- ségi fesztiválján első díjat ka- j pott. I TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL Április 16-án kommunista szombatot tartanak a Szovjetunió sok városában, így Penzá- ban is. Például a Penzmasmü- vek több mint négyezer dolgozója az előzetes számítások szerint mintegy 50 ezer rubel termelési értéket állít elő ezen a napon. Társadalmi munkában az üzem munkásai vállalták a lakónegyedek területrendezéset is. A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁK ELŐTT A penzaiak mindig az első oldalon ismertetik, hogyan állnak a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítésével a megye járásaiban. A szakemberek felmérik, mennyi első osztályú vetőmaggal rendelkeznek a gazdaságok. hány traktor és egyéb munkagép vár javításra stb. A vizsgálat a járások munkaerőgazdálkodására is kiterjed. Számszerűen megállapítják például, hány gépkezelőre és más mezőgazdasági- szakemberre van szükség az egyes körzetekben, valamint, melyek azok a kolhozok és szovhozok, melyekben nem kielégítő az alkatrész- utánpótlás. A széles körű ellenőrzés fontos szerepet játszik a tervezésben. A felmérés azért is hasznos, mert a gazdasági vezetők még időben gondoskodhatnak a hibák kijavításáról. VB-HATÁROZ AT EGY TISZTASÁGI AKCIÓRÓL Március 20-án tisztasági akció kezdődött Penzában. Az április 20-ig tartó tavaszi nagy- takarításban a városlakók ezrei. az üzemek és intézmények kollektívái, valamint az iskolások vesznek részt. Különös gondot fordítanak a Szura-folyó partjának, a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok környékének tiszán tartására. A végrehajtó bizottság határozata egyben azt a célt szolgálja, hogy Penza nagy kulturáltságú, tiszta és íendezett várossá váljon. —y—n Előny a tavaszi munkákban A megye gazdaságai éltek a lehetőséggel Békés megye mezőgazdasági j üzemei is kihasználták az elmúlt időszak kedvező időjárását A napsütés hatására eltűntek az összefüggő vízfelületek. Az őszi kalászosok fejtrágyázása a korábbi évekhez képest az idén nem adott annyi munkát, mert túl erős a búza. Sajnos a belvíz miatt 3240 hektáron kipusztult a kenyérgabona, helyébe majd kukoricát vetnek. Az őszi vetések jól teleltek, szépen [ fejlődtek: a meglevő búza 72 I százaléka jó, a többi közepes ! és gyenge fejlettségű, összességében lényegesen jobb a korábbi évekhez képest. Békésben az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tavaszi vetésterülete 229 ezer 810 ■ hektár, s ennek 11 százalékán j már földbe juttatták a magva- j kát. A 4191 hektár borsó 73 százalékát elvetették, a 18 ezer 197 hektár cukorrépa vetésterületének 46 százalékán befejezték a munkákat. A tavaszi kalászosok 35 százalékát is elvetettek a j gazdaságok, s a 2653 hektár burgonya vetőgumóit a terület 29 százalékán ültették el. A jó időt valamennyi gazdaságban kihasználták, s jól haladtak a napraforgó, a kukorica. a silókukorica, a rizs. a dohány és a zöldségfélék talaj- élők eszí tésé ben. A mélyebben fekvő területeken — a Körösök vidékén, valamint az orosházi és a mezőkovácsházi járásban, a Maros hajdani vonulatában — 20 méternyi széles és néhány száz méternyi hosszú csíkok még nem művelhetők, melyek ösz- szességében mintegy 2400 hektárt tesznek ki. A szakemberek szerint a jelenlegi kedvezőtlen idő nem veti vissza mezőgazdaságunkat, mert a szántóföldi munkákban némi előnyre tettek szert a gazdaságok, megyénk gyümölcsösei viszonylag kicsik, s az esetleges fagy ellen hathatósan védhetők. Tanácskozott a megyei sportparlament (Folytatás az 1. oldalról) > jak, hogy a mozgássze- j gény életmód csökkenti a ■ szervek — ezzel együtt a ! sorköteles íiúk — teherbíró-képességét. Helytelen az a még tapasztalható gyakorlat, mely szerint fegyelmezés eszközéül a sportolástól való eltiltást választ, ják egyes szülők, pedagógusok a tanulókkal szemben. Az iskolai testnevelés és az ifjúsági tömegsport jelenleg nem tudja a fiatalok döntő többségében tudatosítani az egészséges életmód fontosságát és képtelen kialakítani egész életre szólóan a testedzés iránti igényt. Pedig, s itt j Gyulavári Pál idézte a Politikai! Bizottság megállapításának azt j a részét, amely kimondja: .........az [ i fjúság egészsége, fizikai képessége, edzettségi állapota és annak folyamatos fejlesztése alapvető társadalmi érdek!” — El kell érni, hogy az ifjúság testi neveléséért, testneveléséért és sportjáért felelősnek érezze magát az iskolában az | igazgató, a tantestület, üzemek- 1 ■hél, vállalatoknál, szövetkezeteknél, hivataloknál a politikai, gazdasági és tőmegszervezeli reze- j tök gárdája, a családoknál a két szülő. A sportolási feltételek I biztosításáért pedig a tervezők, j a beruházók, városépítők érez- j zék felelősnek magukat. Ahhoz. ! hogy a fentiek valóra váljanak, alapvető szemléletváltozásra, il- J letve a szemlélet'folyamatos for- ; málására van szükség — hangsúlyozta Gyulavári Pál. — Itt említem meg, hogy | egyes sportköreinkben elért sikerek az önzéshez vezetnek — | folytatta. — Pedig ennek éppen az ellenkezőjét szeretnénk tapasztalni, nevezetesen azt. hogy j a megye sportkörei tiszteljél', becsüljék, szeressék egymást. E I megfogalmazott igényt nem te- I kinlem megvalósíthatatlan vágy- ! álomnak, ezt az élet, jövőnk te- j szí indokolttá. Eredményeket az | ifjúság testnevelésében és tö- I megsportjában csak abszolút Ősz. 1 szelogással érhetünk el. A tanulóifjúság testneveléséről el kell mondani; a testedzési igény kialakításában döntő szerepe van áz iskolának, hiszen 1 megyénk tanintézeteit mintegy 58 ezer fiú és leány látogatja. Új testnevelési tanterv kerül bevezetésre az 1978—79-es tanévben. Az a véleményünk és javaslatunk, hogy a központi utasítások és rendeletek megjelenése előtt, a tanintézetekben az erre illetékesek már most javítsák a testnevelési órák és az órákon kívüli sportolás feltételeit. A testneyelötanár-hiánv megszüntetéséig, átmeneti megoldásként, foglalkoztassanak tanintézeteinkben középfokú képesítésű gyakorlatvezetőket, neves edzőket, a fiatalok nevelésére alkalmas sportolókat, társadalmi munkásokat, szülőket. Örömmel mondhatom, hogy ■megyénkben 18 művelődési, ifjúsági és úttöröházat tettek alkalmassá sportfőglalkozások levezetésére. Támogatjuk és feltétlenül példaadónak tekinthetők az olyan helyi kezdeményezések. j mint a pusztaföldvári, a nagyka- j marási tornaterem építése, a j battonyai, végegyházi, csabacsü- \ di kultúrház tornateremmé alakítása. Jelenleg megyénkben 141 J sportkörben 33 ezer sportegyesületi tagot tartanak nyilván, 309 szakosztályban 9 ezer az igazolt I versenyzők száma. Amíg országos szinten minden kilencedik, addig megyénkben minden 13. lakos tagja valamelyik sport- egyesületnek. Jelenleg 400 nyitott és 110 fedett sportlétesítménnyel rendelkezik megyénk. Ismerve megyénk középtávú J beruházási lehetőségeit, a léte- sí tménv-ellátottságban lényeges változást csak a széles körű társadalmi összefogással lehetséges elérni. Ebben az ötéves tervciklusban, várhatóan 18 tornaterem épül megyénkben. Ha ez még nem is elegendő, de hozzájárul a gondok enyhítéséhez. MeggyőzőÖlen a sportaktíva résztvevői közül. Balról Tarján József, ax Orosházi üveggyár üzemi pártbi zottságának titkára, Móricz József. a Magyar Honvédelmi Sző vétség orosházi járási-városi titkára. Soós Ferenc, az orosházi Városi Tanács V. B. testnevelési és sportfelügyelőségének osztály vezetője, Krajcsovicz János, a Békés megyei Tanács V. B test nevelési és sporhivatalának elnöke és Bertalan Sándor, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa sportbizottságának vezetője (Fotó: Gál Edit) désünk, hogy az 1977-es évben induló „Építsünk kispályát” elnevezésű akció a KISZ-, a szak- szervezetek, a HNF és más tömegszervezetek irányitásá val, újabb szép eredményeket fog hozni. Békésben lehelőség nyílik tömegsportversenyeken való részvételre, ugyanis évente 25—30- féle munkahelyi, falusi sparta- kiád, alapfokú úttörő- és diák- bajnokság kerül megrendezésre. A természetjáró túráknak 8 ezer résztvevője volt. A különböző tömegrendezvényekre összesen 80 ezren neveztek. Néhány sportágban — tollaslabda, vízisportok — kismérvű az előbbrelépés. s még mindig nincsenek megfelelően kihasználva megyénk természeti adottságai. Élsportolóink eljutottak távoli földrészekre, nagy világversenyekre. Sokan húzták magukra Népköz- < társasagunk címeres mezét. Er-! re büszkék vagyunk Félkészt- j fésűkért minden elismerést megérdemelnek nevelőik edzőik, j sportegyesületeik társadalmi j munkásai. — A sportszervezetekben vál-l lalt munka — állapította meg az í előadó —, bármely szinten tör- I ténlk is, lényegében közéleti te- j vékenység. A sportéletünk ma I sem lehet meg lársadalmi akti- | vak nélkül. Erősíteni kell tévé- kenységüket, növelni megbecsülésüket minden szinten. Éppen i ezért kérjük a sporttal foglalkozó szakigazgatási szerveket, hogy képezzenek ki minél több szakembert, vonjanak be minél I több áldozatkész, önzetlen társadalmi aktivál ebbe a munkába. Megyénk testnevelésének és ] sportjának állami irányítása az | elmúlt három évben fokozatosan 1 erősödött. A tanácsok mellett és! az üzemekben rnüködö sportbizottságok, albizottságok igyekeznek megfelelő segítséget adni a sportfeladatok végrehajtásához. Jó az összhang a társszervek kö- | zott. A jövőben azonban szűk- > séges — községi szinten — aj sportalbizottságok munkájára J több gondot fordítani, hogy ezek a kollektívák valóban-( a helyi sportpolitika alakítói, vezetői legyenek. Gyulavári Pál ezután részleteiben ismertette a megjelentek előtt a Kommunista Ifjúsági Szövetség, által kezdeményezett, az „Edzett ifjúságért” elnevezésű. 6—26 éves fiatalokat mozgó- . sító jelvényszerző tömegsportmozgalom célját, szabályzatát. Szólt arról, hogy megyénkben elkészültek a legfontosabb intézkedési, együttműködési tervek, úgyhogy a mozgalom — mely május 7-8-án rajtol — zöld utal kapott. Hangsúlyozta: gondoskodni kell a sportlétesítmények, uszodák, strandok, pályák kedvezményes igénybevételéről, majd arról is, hogy ezekben a létesítményekben megfelelően felkészült szakemberek, testnevelők. edzők, úszóoktatók álljanak rendelkezésre. A sportaktíva részvevői hallhattak arról is. hogy kidolgozás alatt áll egy olyan rendelkezés, mely szabályozni fogja a sportegyesületek és oktatási intézmények létesítményeinek ifjúsági célú használati rendjét és feltételeit. Az Edzett ifjúságért tömegsport mozgalommal kapcsolatos anyagi kihatásokat ez évben és 1978-ban központi költségvetési támogatás nélkül kell megoldani, országosan és területileg is. A KISZ KB 1977-ben 30 millió forintot biztosít a tömegsport versenyek finanszírozására, társadalmi pályaépítés támogatására. Az országos szervek elkészítik a .sportegyesületek olyan új értékelési és támogatási rendszerét, mely alapján az „Edzett ifjúságért” mozgalom szervezésében és kiszélesítésében, az eddig főleg csak a versenysporttal foglalkozó sportegyesületek is feladatokat kapnak. Kidolgozás alatt van a dolgozó fiatalokat, valamint a tanintézeti hallgatókat mozgósító túrázási és táborozási rendszer, amelynek keretében rendszeressé teszik a természetjáró és kempingtalálkozókat. A megyei pártbizottság titkára a nagy érdeklődést kiváltó előadását a következő mondatokkal fejezte be: — Pártszerveink és párttagjaink a megyében tekintsék do- litikai feladatnak a testnevelés és a sport érdekében végzendő tudatformáló tevékenységet. Rendszeresen, folyamatosan kísérjék figyelemmel a testnevelés és konkrétan az ..Edzett if jóságért” mozgalom sikeréért-tevékenykedő szervek munkáját. Az ifjúsági tömegsport és turisztika fellendítése mindannyiunk személyes érdeke, felelőssége. függetlenül attól, hogy ki milyen területen és beosztásban dolgozik. E nemes feladat megvalósítására hívunk fel éá kérünk mindenkit, aki tud, akar tenni ifjúságunk fizikai felkészítéséért, az egészséges nemzedék neveléséért< Gyulavári Pál előterjesztését élénk vita- követte. Az ott elhangzottakat a későbbiekben közöljük. (CH) 1977. ÁPRILIS 1.
