Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-23 / 94. szám
KISZ-védnökséggel épül a békéscsabai kórház Tegnap aláírták az alapokmányt A KISZ békéscsabai városi bizottsága — a város ifjúsága nevében — védnökséget vállalt a békéscsabai kórház rekonstrukciójának első üteme felett. Április 22-én, tegnap délelőtt a békéscsabai ifjúsági és úttörő- házban tizenheten írták alá az erről szóló alapokmányt: a j KISZ városi bizottsága, a me- j gyei és a városi tanács, az SZMT, a kórház, továbbá a , tervező, a beruházó, a kivitelező és a szerelő vállalatok képviselői. A szocialista szerződés megkötésénél jelen volt dr. I Fekete Antal, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára, Beraczka István, a megyei pártbizottság munkatársa, Szabó Miklós, a KISZ KB tagja, a KISZ megyei bizottságának első. titkára. A védnökség célja mindenekelőtt — miként azt bevezetőül Varga Imre, a KISZ városi bi- zottságánák titkára elmondta — a beruházásnak a programban és tervekben meghatározott időre történő megvalósítása. Most első ízben fordul elő egyébként, hogy a KISZ nem gazdasági, hanem más, nevezetesen egész- I ségügyi létesítmény felett vál- j lal védnökséget a megyében. A | cél érdekében — amint az a j szerződésben is olvasható — a j KISZ békéscsabai városi bizottsága vállalja többek között, hogy szükség esetén, a KISZ megyei bizottságának segítségével fiatalokat mozgósít az építkezésre és társadalmi munkaakciókat szervez a város ifjúkommunistái felajánlásával. Vállalja továbbá, hogy a gazdasági vezetéssel és szakszervezettel közösen szocialista munkaversenyt és ifjúsági mozgalmakat szervez az építés, a szerelés /gyors megvalósítására; szükség esetén .- kapcsolatot teremt a beruházáson dolgozó vállalatok között. A védnökség irányítására a KISZ operatív bizottságot hoz létre! A tervező, a beruházó, a kivitelező és a szerelő vállalatok az aláírt szerződés szerint a beruházással kapcsolatos kérdésekben és az ifjúságot érintő 1 Az okmány aláírásának pillanatai ügyekben tanácskoznak a KISZ képviselőivel. Átadják az operatív bizottságnak a beruházás ütemtervét, megjelölve azokat a feladatokat, amelyben a KISZ segítségét kérik. Az SZMT vállalásai közé tartozik, hogy a beruházáson dolgozó vállalati, szakszervezeti képviselőkkel együtt segíti, szervezi a dolgozók szocialista munkaversenyét, kiemelten az ifjúsági versenymozgalmakat. A város egészségügyi intézményeinek dolgozói ugyanakkor a beruházáson résztvevők soron kívüli gyógyító, megelőző egészségügyi ellátását végzik. Az okmány a következő felhívással zárul: „A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Fotó: Demény Gyula békéscsabai városi bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a beruházó, a tervező, a kivitelező és a szerelő vállalatok nyilvánosságra hozzák ezen alapokmányt, és felhívással fordulnak a város és város környék, valamint az érintett vállalatok ifjúságához, továbbá az érintett területek szervezett dolgozóihoz, hogy tegyék magukévá ezen védnökség célkitűzéseit, és segítsék annak megvalósítását.” Az alapokmány aláírása után Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese méltatta a beruházás és a KISZ-védnökség jelentőségét, és sikeres, jó munkát kívánt valamennyi résztve- I vőnek. Legtöbbet a ' " :::: költenek fi vállalati szociálpolitikai tervekről tárgyalt az SZMT elnöksége Az Országos Tervhivatal 2 1974. számú utasítása a gazdálkodó szervek középtávú tervezőmunkájáról rendelkezve előírja a dolgozók egészség- ügyi, szociális és kulturális ellátásának fejlesztését, tervezését is. Ennek a rendelkezésnek a gyakorlati végrehajtásában szerzett tapasztalatokat vitatta meg tegnap, április 22-én délelőtt a j Szakszervezetek Békés megyei j Tanácsának elnöksége. Az SZMT közgazdasági osztá- | lyának jelentése alapján az elnökség megállapította, hogy a ; szociális fejlesztési tervek jóváhagyása előtt a vállalatok vezetői konzultáltak a szakszervezeti vezetőkkel. A lakásépítés, a tanulmányi ösztöndíj, a segély, az üzemi étkeztetés, a gyermek- intézmények,. a vállalati üdültetés, a kulturális és sporttevé- kgnység támogatásának módját a szakszervezeti szervek mindenütt a gazdasági vezetéssel együttesen, a kollektív szerződésekben határozták meg. Az általános kedvező képet — amelyhez hozzá tartozik az is, hogy a legtöbb vállalatnál a KlSZ-szervezetet is bevonták a tervezésbe — néhány hiányosság is tarkítja. Az értékelés szerint néhány vállalatnál a tervek nem határozzák meg pontosan a feladatokat, a fejlesztések végrehajtásához szükséges pénzügyi forrásokat, ehelyett csak [ irányelvszerűen rögzítették a tennivalókat. tervezik közös gyermekintézmény létrehozását. Kiemelkedő ugyanakkor a vállalati segítség- adás a lakásvásárlásokban és építésekben. Az elmúlt esztendőben 1037-en, együtt, több mint 43 millió forintot kaptak munkahelyüktől ilyen célra. Részleteiben egyébként az állapítható meg, hogy a szociálpolitikai terveknek a munka- védelem, a munkakörülmények fejlesztéséről szóló fejezete a legkidolgozottabb, erre fordítják a vállalatok a legnagyobb összegeket is. Annál kevesebbet szánnak ezzel szemben az üzem- egészségügy fejlesztésére. Legtöbb helyen ez egy-két órás üze-. mi orvosi rendelést jelent, aminek nincs túl nagy hatása a termelés egészségügyi körülményeinek javítására. A szociálpolitikai tervek további fejezetei közül ki kell emelni a vállalati gyermekintézmények. a vállalati üdültetés, utaztatás es étkeztetés fejlesztésével foglalkozó pontokat, mint olyanokat, amelyek számottevő előrelépést ígérnek. Eh- j hez kiegészítésül még annyi ki- j vánkozik, hogy a vállalatok J egyelőre ■— Sajnálatosan — nem ‘ Az SZMT elnöksége a vállalati szociálpolitikai tervekről szóló tegnapi vitát végül azzal összegezte, hogy a gazdasági vezetők a szakszervezeti szervekkel .közösen vizsgálják felül fejlesztési elképzeléseiket és azt az irányelveknek megfelelően — szükség szerint — egészítsék ki. Az első napirendi pontot követően az elnökség befejezésül meghallgatta az orvos-egészségügyi dolgozók, illetve az építők szakszervezete Békés megyei bizottságának tájékoztató jelentését a dolgozók nyugdíjba menetelét előkészítő időszakról, illetve a nyugdíjazást követő életkörülményekről. ** ** 1977. Április 33. fi szövetkezeti demokrácia és a szocialista törvényesség érvényesülése a szövetkezetekben A SZÖVETKEZETEK állami törvényességi felügyelete a szövetkezetekkel kapcsolatos komplex állami tevékenység egyik részterülete, amelynek feladata a szövetkezetek és érdekképviseleti szerveik törvényes működésének biztosítása. E feladat fontosságát indokolja, hogy a szövetkezetek állami törvényességi felügyelete — különösen az egységes szövetkezeti törvény megjelenése óta — mindenkor a tanácsi munka homlokterében állt. Legutóbb — 1976. decemberében — a megyei tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta, meg az állami törvényességi felügyelet helyzetéről szóló jelentést. Ma már általános az a felfogás, hogy a megnövekedett igényeknek a kialakult jogi szabályozás talaján kell eleget tenni, és a felügyelet színvonalának emelése nem elsősorban jogalkotói, hanem sokkal inkább jogalkalmazói feladat. Az állami törvényességi felügyelet tevékenységével a törvényesség érvényesülését segíti, amely a szövetkezeti demokrácia fejlődését és erősödését is szolgálja. A jól érvényesülő szövetkezeti demokrácia növeli a tagság munkakedvét, ennek kedvező hatása van a termelésre és a gazdasági eredményekre. Ily módon tehát a szövetkezeti demokrácia és a szövetkezet gazdasági tevékenysége között szoros kölcsönhatás áll fenn. A szövetkezeti demokrácia a szocialista demokrácia egyik formájaként tartalmilag kettős viszonyt fejez ki: egyfelől belső viszonyt, amely a szövetkezet irányításában a tagoknak széles körű jogokat biztosít, másfelől külső viszonyt, amely szerint a szövetkezet önálló I vállalati gazdálkodást és társa- ] dalmi tevékenységet folytató szerv, és ezt más szervek kötelesek figyelembe venni. A BELSŐ viszonyokban érvényesülő szövetkezeti demokráciával kapcsolatban két — bizonyos mértékig egymással ellentétes irányba ható — jelenséget figyelhetünk meg. Egyrészt a demokratikus formák betartására irányuló törekvést a szövetkezetek vezetői részéről, amellyel szemben a tagok oldalán bizonyos passzivitás nyilvánul meg, másrészt olyan nézetek elterjedését mindkét oldalon. hogy a mai bonyolult tervezési. termelési, technikai kérdésekben az „egyszerű” szövetkezeti tag képtelen érdemben dönteni. E problémakör a legszorosabban összefügg a szocialista törvényesség kérdésével, hiszen a szövetkezeti demokrá- cia érvényesülését jogszabályok biztosítják és e jogszabályok be nem tartása egyszerre jelenti a szocialista törvényesség és a szövetkezeti demokrácia megsértését. Ellentmondásnak tűnik, de a gyakorlat azt igazolja, hogy a szövetkezetek fejlődésével párhuzamosan a közvetlen demokrácia érvényesülése egyre szű- kebb területre szorul, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy az egyesülések folytán kialakuló, nem egyszer több ezer tagot magukba foglaló termelő- szövetkezetek, vágy ÁFÉSZ-ek nem rendelkeznek az összes tag befogadására alkalmas helyiséggel, a részközgyűlések intézménye pedig meglehetősen nehézkes. Ehhez járul még az- is, hogy mivel a közgyűlés kizárólagos hatásköre eléggé széles, az évente rendszerint két alkalommal megtartott közgyűlésre a vezetőség olyan sok napirendet kénytelen előterjeszteni. hogy végül csak a ha- • tározati javaslatok automatikus megszavazására jut idő. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a tárgyban tartott vizsgálata azt is megállapította, hogy a tagok aktivitása a közgyűléseken altaiaban nem megfelelő, tartózkodóak és ritkán nyilvánítanak véleményt. Lényegesen aktívabbak termelési tanácskozásokon, brigádértekezleteken, ahol szűkebb közösség előtt kell felszólalniuk. Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervek gondosan ügyelnek a közgyűlés törvényes működésére, ezért egyre ritkábban fordul elő törvénysértés a tagok meghívása, a határozatképesség, a közgyűlés levezetése vagy a szavazás terén. A DEMOKRATIKUS formák tartalommal való kitöltésében is találkozunk hasznos kezdeményezésekkel. Több termelő- szövetkezet bevezette azt a gyakorlatot, hogy a közgyűlés elé kerülő előterjesztések egy példányát a meghívóval együtt elküldik a tagoknak, akiknek így módjukban áll előzetesen megismerni és megvitatni a beszámolóban foglaltakat.. Egyre több helyen ismerik fel, hogy a tagok műveltségének, ismereteinek gyarapítása nélkül a szövetkezeti demokrácia megvalósulása nem képzelhető el. A szövetkezetek vezetőségei demokratikus úton megválasztott testületek, amelyekben rendszerint a. tagság valameny- nvi rétege képviselve van. A szövetkezeti demokrácia érvényesítése terén ez a szerv tehet és tesz is a legtöbbet. A tagsági jogok és kötelezettségek betartásának biztosítása, a fontosabb döntések előtt a párt- és KISZ-szervezet, valamint a tagok véleményének kikérése, a tagság tájékoztatása, a közgyűlések alapos előkészítése, a közgyűlési határozatok, valamint alapszabály és más belső szabályzatok betartásának ellenőrzésé mind olyan feladatok, amelyek felelősségteljes elvégzése végső soron a szövetkezeti demokrácia kiszélesedése irá7 nyába hat. A felügyeleti szervek megállapítása szerint egyre több olyan szakmailag és politikailag képzett szövetkezeti vezetőség működik megyénkben, amelyek tudatosan törekednek e cél elérésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagság demokratikus önigazgatása leginkább a különféle közgyűlési és vezetőségi bizottságokban jut kifejezésre, hiszen ezekbe rendszerint tapasztalt, közéleti érdeklődésű embereket választanak meg. Különösen jól működnék a szövetkezeti döntőbizottságok, a nőbizottságok, valamint a szociális és kulturális bizottságok. Továbbra sem töltik be hivatásukat — néhány kivételtől eltekintve — az ellenőrző, illetve felügyelő bizottságok, holott az önellenőrzés a belső demokrácia egyik leghatásosabb eszköze lehetne. Erre ma már nem mentség a szakképzettség hiánya, hiszen adott a lehetőség a külső szakértők igénybevételére, amivel azonban a bizottságok csak a legritkább esetben élnek. Ezen a téren, felelősség terheli a vezetőségeket is, mert nem ösztönzik kellőképpen a bizottságokat feladatuk ellátására, sőt sok esetben maguk is elmulasztják a bizottság félévenkénti kötelező tájékoztatását a szövetkezet gazdálkodásáról. AZ ELLENŐRZŐ bizottságok munkájának megjavítására a legtöbb kezdeményezés külső szervektől jön. A szövetkezetek szövetségei évente ismétlődő tanfolyamok szervezésével próbálják a bizottsági tagokat szakmailag felkészíteni, az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervek pedig vizsgálataikba rendszeresen bevonják az ellenőrző bizottságok tagjait. A bizottságok munkája ott kezdi megközelíteni a kívánt szintet, ahol függetlenített ellenőrző bizottsági elnököt állítottak be, és erre egyre több szövetkezetnél kerül sor. Dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára (Folytatjuk) /
