Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-21 / 92. szám
Éljen és erősödjék a szocializmust építő népek egysége! SzáEiodaépíicink Pozsonyban Szeptemberben készült el az a negyedik szálloda Pozsonyban, amelyet a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei építettek. Azóta újabb építésre kaptak megbízást: a legutóbb átadott 1300 személyes diákszálló háromszintes lepényépületének kivitelezésére, amelyben az étterem és tanácskozóterem kap majd helyet (MTI-fotó, Matusz Károly felvétele — KS) E vállalatok és a tanács Közösen a holnapért — Az elmúlt évben gyermek- ! intézmények felújítására, bővítésére kaptunk nagyobb összeget a termelőszövetkezettől. Ezenkívül az építőipari részlegük a művelődési házban villanyt, központi fűtést szerelt, új klubhe- ljűséget alakított ki. Szinte nem tudunk olyat kérni, amit ne teljesítenének. — Mi komolyan vesszük a községfejlesztési feladatokat. Azt tartjuk, hogy ez a munka elválaszthatatlan a gazdasági tevékenységtől. Nem lehet minderit a tanácsra hagyni és várni: majdcsak boldogul valahogy. Ha gyorsítani akarjuk a fejlődést, feltétlenül segítenünk kell. Miért? Az első megállapítást, illetve tényt egy alig több mint ezer lakost számláló község tanácselnöke mondta el, a másodikat pedig a helyi termelőszövetkezet vezetője. Volt idő, amikor a vállalatok, ipari szövetkezetek, mezőgazdasági üzemek és a tanácsok, járták a maguk külön útjait. s nem sokat törődtek egymással. Az utóbbi évek gyakorlata. tapasztalata már azt bizonyítja, hogy a lakóhelyek kommunális, kulturális, egészség- ügyi, kereskedelmi ellátásának javításában nagy szerepe, jelentősége van az együttműködésnek. Ma már az átgondolt, körültekintő község- vagy városfejlesztés minden mozzanata szorosan Könnyűszerkezetek - nehéz kérdések A lakásépítés Békés megyében is a kiemelkedően fontos társadalmi feladatok közé tartozik. A megye hosszú távú — 1976-tól 1990-ig szóló — lakás- építési irányelveit alapul véve, az V. ötéves tervben 17 ezer 30, a VI. ötéves terv időszakában 17 ezer 200. míg a VII. tervciklusban 17 ezer 460 lakás épül. Nagy feladatot jelent ez a komplex lakótelepi beruházásokhoz kapcsolódó egyéb létesítmények megvalósításával együtt. A jövőben új követelmény lesz a lakások alapterületének és felszereltségének növelése is. Mit igényel mindez? A közműfejlesztés távlati tervei a megye minden községére, városára kiterjednek. Tovább javul a vezetékes vízellátás, korszerűsítik a meglevő vízműveket, gyorsabb ütemben bővül a szennyvízcsatorna-hálózat, valamint megvalósul a belterületi vízrendezés. Mindezekkel együtt még több települést kapcsolnak be az országos földgázhálózatba. A hosszú távú iparfejlesztési terv alapján az elképzelések szerint a kivitelezésben a könnyű- szerkezetek és a vasbeton vázas építési módok lesznek a meghatározók. A mezőgazdaságban az építési igények továbbra is gyors ütemben növekednek. Üj szakosított állattenyésztési telepek, szennyvíztisztítók, szárítók építésével kell számolnia építőiparunknak. A többi ágazat — kereskedelem. művelődés, egészségügyi, közlekedés, vízügyi stb. — fejlesztése is hasonlóan alakul. A IV. ötéves terv tapasztalatait, valamint a nemzeti jövedelem növekedését figyelembe véve, a következő 15 évben — ösz- szehasonlító áron — Békés megyében 65 milliárd forint építési, szerelési igénnyel számolhatunk. Az összességében 65 milliárd forintra tervezett építési feladatok megvalósítására kapacitásunkat 1990-ig csaknem két és félszeresére kell fejleszteni. Ez csak a vállalatok műszaki fejlesztésével érhető el. Különösen két területen szükséges a korábbi időszakokhoz képest előrébb lépni. A szerkezetépítésben csak a korszerű építési technológiákkal boldogulhatunk. A szak- és szerelőiparban pedig maximális kisgépesítéssel, előregyártással és korszerű anyagok alkalmazásával teljesíthetjük az előirányzatokat. Átlag feletti fejlesztést igényel a lakásépítés. Ez elsősorban a Békés megyei ÁÉV, az ÉPSZER és néhány kiemelt építőipari szövetkezet — így a békési, a békéscsabai, a szeghalmi, a gyomai, valamint a szarvasi — fő feladatai A termelésbővítés építőiparunk egyik fontos célkitűzése. A létszámbővítés lehetősége rendkívül korlátozott, a munkaerőtartalékok országosan is elapadtak. Ezért az intenzív fejlesztés a legfőbb cél, az előregyártással, a munkaigényes folyamatok gépesítésével, a korszerű építőanyagok alkalmazásával. A jövőben a termelésbővítést csak a termelékenység növelésével lehet megoldani. A létszámbővítés ágazati tartalékának tekinthető, hogy a házilagos szervezetek szerepe csökken és így, az itt felszabaduló munkaerő bevonható a nagyobb hatékonysággal dolgozó szervezett építőiparba. A műszaki fejlesztés a lakásépítésben utat nyitott az iparosított építési módok alkalmazásának. Ä szak- és szerelőiparban a lakásépítés tipizálásával növelni, lehet az iparilag nagy sorozatban előállított szerkezetek felhasználását — előszerelt fűtés, gáz, víz, csatorna stb. —, a szakipar területén pe- dik a korszerű anyagok — tapéta, szőnyegpadló, panelparketta, öntött hidegpadló stb. — nagyobb arányú alkalmazását. Az építés gépesítésének növelésén túl, cél az egységes gépállomány és komplex gépláncok kialakítása is. Az építőipari szervezetek tervszerű együttműködésének, közös fejlesztésének, a szakosodásban rejlő előnyök tudatos hasznosításának a szerepe a közép és hosszú távú feladatok megvalósításában jelentősen növekszik. Igaz. ez állandó jellegű koordinációt, két- és többoldalú fejlesztési, termelési, együttműködési megállapodásokat, közös programokat igényel. A műszaki fejlesztés területén az együttes gépesítés, a termelés közös korszerűsítése. az együttesen megvalósított gyártóbázisok, az építési technológiák segíthetnek. A lakás- és közintézmény-épí- téiben a termelési kooperációban a különböző szakosodott szervezetek „osztott bévállalás- sal” előnyösen oldhatják meg a feladatokat. A koordinált és a szükségletnek megfelelő szakmunkásképzés, a közös továbbképző tanfolyamok szervezése nagymértékben enyhítenek a munkaerőgondokon. Az anyagellátásban nagy lehetőség a segédüzemi termékek koordinációs kihasználása — kevert beton, műkő, egyedi vasbeton szerkezetek, faipari termékek stb. —, az anyagok közös rendelése. A kivitelezők, beruházók, termelők együttműködésében számos, ma még kihasználatlan előnyök rejlenek. A fokozottabb együttműködéssel jelentős termeléskiesés, adminisztrációs munka takarítható meg. Szekeres András kapcsolódik egymáshoz. Csak I egyetlen példa: Az iparfejlesz- I tésre kijelölt Szeghalom külső j arculata is megváltozott az utóbbi években. A tanácsi költségve- \ tés összeállításánál figyelembe , kell venni a lakásépítés fokozott i ütemét, a megnövekedett közlekedési, szállítási feladatokat. 1 Különösen fontos, hogy a mun- . kaerő szerkezetének megváltozásával, a nők munkába állítá- j savai gondoskodjanak elegendő bölcsőde, óvoda, iskola létrehozásáról és így tovább. Kétségtelen: a tanácsok az ál- ! lami költségvetésből kapott forintjaikat százszor is meg kell. | hogy nézzék, hova teszik, mire költik. Az igények és a lehetősé- ' gek összhangja még korántsem j teljes. Ezért is fontos a közös összefogás, a szűkebb haza gyarapítása, a településpolitika új tartalmának szélesítése. Miből? No. de miből fizessenek a üzemek? Nem is olyan egyszerű kérdés ez. A legkönnyebbnek talán a társadalmi munka meg- : szervezése látszik. A munkahelyek kollektívái, szocialista bri- j gádjai nagyon sokat tesznek i környezetük szépítéséért, a tele- 1 pülés gazdagodásáért. Aztán sok ; mindenre futja a szociális, kul- j turális alapból. Hozzájárulnak a művelődési intézmények, óvodák fenntartásához. Ami a fej- J lesztési alap egv részének ilyen irányú felhasználását illeti, már j vannak viták. Miből adódik ez? Elsősorban abból, hogy mire j költsék ezt az összeget a taná- j csők? Van, aki azt szeretné, ha | lakás épülne belőle, mások meg a járda, a vízvezeték vagy éppen az üzlethálózat bővítése mellett szavaznak. Bizony akadnak olyan emberek is, akik csak a saját zsebükkel törődnek és nem akarják megérteni, a vállalatok ugyanúgy érdekeltek abban, hogy a település lakóinak közérzete jó legyen, mint ahogy a tanácsoknak sem közömbös az üzemek fejlesztése. Azt is látni J kell: nem valamiféle adományról van szó. Szocialista társadal- i mi rendszerünkből fakad, hogy a munkahely és a lakóhely nem két külön világ, nagyon is együ- 1 vé tartozik. Végeredményben a fejlődés logikája, a társadalmi egymásrautaltság teremti meg I az együttműködés gyümölcseit. Nemrégiben egyik nagyközségünk tanácsának elnöke arról beszélt, hogy az V. ötéves terv elkészítése során felvetődött a kérdés: vajon az űj gazdasági szabályzók hatására nem csökken-e a vállalatok, szövetkezetek segítsége? Mint később kiderült, az aggodalom alaptalannak bizonyult, hiszen a vállalati és tanácsi érdekek összefonódása révén sokkal többet kaptak, mint amennyire számítottak. Hogyan? így van ez megyénk számos kisebb-nagyobb településén, ahol jelentős összegeket kaptak a tanácsok a termelőszövetkezetektől, vállalatoktól. Gyarapodtak az óvodai, iskolai helyek éppen az „Egy nap az iskoláért” mozgalom keretében. Szólni lehet a kommunális fejlesztések egész soráról. Üj víz- és csatornahálózat, út, járda, park épült a tanácsok pénzéből. Gyomán a községi pártbizottság és a tanács kezdeményezésére 11 vállalattal, üzemmel öt évre szóló megállapodást kötött a tanács, amely a gyermekintézmények fejlesztését, a település csinosítását szolgálja. A három termelőszövetkezet, a háziipari, építőipari és a halászati szövetkezet, a Körösi Állami Gazdaság, a sütőipari, a vegyesipari és a vízművállalat, valamint . a Kner Nyomda tavaly 885 ezer forint értékű társadalmi munkával és 627 ezer forinttal segítette a tanácsot. Ugyancsak szép példája az együttműködésnek a Gyoma—Endrőd szennyvízcsatorna megépítése. Az érdekelt üzemek ettől az évtől kezdődően nem kis összeggel járulnak hozzá e fontos beruházás megvalósításához. Eredményes a kapcsolat Békésszentandráson is. A tanács fejlesztési alapját 1976- ban összesen 184 ezer forinttal toldotta meg a Zalka és a Tes- sedik Termelőszövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, a fogyasztási szövetkezet, a szárítóüzem és a. szőnyegszövő háziipari szövetkezet. De a kisebb települések tanácsai sem maradnak egyedül gondjaikkal. Köröstarcsán — többek között — a Petőfi Termelőszövetkezet, » faipari szövetkezet, az ÁFÉSZ, a BEKÖT telepének dolgozói közreműködésével, forintjaival szépül, gazdagodik a község. Követésre méltó a mezőkovácsházi tanács kezdeményezése. amelynek politikai-társadalmi jellegű tartalma van. A szak- igazgatási szervek dolgozói minden héten egy meghatározott napon fogadóórát tartanak a MEZŐGÉP 4-es számú gyárában. Ügyeket intéznek, tájékoztatást adnak időszerű községpolitikai, fejlesztési kérdésekről, munkaidő-kiesést takarítva meg az üzemnek és a munkásoknak egyaránt. Együtt tervezni, közösen tenni a holnapért — ez lehet a jövő útja. Így biztosan kevésbé lesz nehéz az előrehaladás. Seres Sándor Nyitnak a balatoni üdülők A Balaton-parton májusban fokozatosan megnyitják a SZOT üdülőházait. A partvidék 21 üdülőtelepén — ahol szakszervezeti nyaralóházak vannak — rövidesen befejezik az előkészületeket a vendégfogadásra. Mindenütt újjáfestették a szobákat, a társalgókat, felújították a régi épületeket és sok helyen új berendezésekkel cserélték fel a régi garnitúrákat. A Balaton-part szakszervezeti üdülőházaiban összesen 130 500 vendéget várnak a főidény tíz turnusában. Az ellátás változatlanul jónak ígérkezik. Gazdag lesz a kulturális és a sportprogram is. 3 1977. ÁPRILIS 21.
