Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-21 / 92. szám
J « Szolgáltatások, műemlékvédelem, Ostyakészítő asszonyok A gyermekei követik jogpropaganda a helyi népfrontbizott. ságok tanácskozási programjában A helyi népfrontbizottságok, a különféle munkatestületek egyik központi témája ezekben a napokban a hagyományos tavaszi békemozgalmi akció, a májusi béke és barátsági hónap előkészítése, helyi programjának kidolgozása. Több szinten — megyei, városi, körzeti népfrontbizottságoknál — tárgyalják a közelmúltban megrendezett országos nőkonferencia tapasztalatait, az asszonyok, lányok fórumán megfogalmazott állás- foglalásból eredő feladatokat. Számos közérdekű téma is kerül a helyi népfronttestületek napirendjére. Szombathelyen a Hazafias Népfront — a Magyar Jogászszövetséggel és a TIT-tel együttműködve — jogi ismeretterjesztő fórumot rendez a földtörvényről, illetve1 a legutóbbi jogszabályváltozások kapcsán a földhasználatról. A szocialista demokrácia fejlesztésének népfrontmozgalmi segítését, a mozgalom alkotmányos, közjogi feladatait tűzik napirendre Székesfehérvárott; Kaposvárott pedig értékelik az 1976—77. évi — a népfront által szervezett — politikai ismeretterjesztő rendezvények tapasztalatait, megszabják a jogpropagandában esedékes népfrontfeladatokat. (MTI) A Békés megyei Tanács 4-es számú Orosházi Sütőipari Vállalatának battonyai üzemében kétfajta ostya is készül. A sajtos, ropogós szeletből évente 600, a fagylalttölcsérből 450 mázsát állítanak elő. A tölcsér pehelykönnyű, 18 millió kell belőle, hogy 450 mázsa legyen. Soknak tűnik, de ha meggondoljuk, az itt gyártott mennyiségből még kettő sem jut minden magyar állampolgárnak. Battonyán nem régi mesterség az ostyakészítés. Csak 1973 júniusában kezdték el a termelését. Eleinte kissé nehezen ment, amiről Dimák István üzemvezető így beszélt: — Az asszonyok különböző munkahelyekről, vagy a háztartásból jöttek ide. Az üzemi rendet, pontosságot elég nehezen szokták meg. Most már nincs panasz rájuk. Mindenki jól ismeri a feladatát és igyekszik eredményesen dolgozni. A kezdeti nehézségek régen megszűntek. Dévavári Szilárdnénak sem kell recept, betéve tudja, hogy a masszát milyen anyagokból és milyen sorrendben kell összeállítani. A sajtos ropogós ostya kilenc, a tölcsér négy alkotórészből áll. Semmi nem maradhat ki, az adagolás aránya sem változhat. Csak ez biztosítja az egyöntetű minőséget, ami — s ezt ő is tudja — a feltétele annak, hogy a termékek kelendők legyenek. * A fagylalttölcsért gázzal fűtött kilenc gépen öten, a sajtos ropogóst 24 gépen hatan sütik. Ketten hordják és csomagolják I az árut. Ez az első, a délelőtti műszak, j Reggel, munkakezdés előtt az j asszonyok — mint mindig — | megnézték azt a táblázatot, j amelyből kitűnik, hogy előző [ nap délután mennyit termelt és százalékos arányban, milyen mi- j nőséget ért el a másik műszak. — Lemaradni szégyen lenne j — vélekedik Rácz Antalné, akit valamennyien a legügyesebbnek tartanak. — Hasznát is látják az igyekezetüknek? — kérdezem. — Tavaly 18, az idén pedig 19 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kaptunk. Volt is nagy öröm. Gulácsi Mihálynénak a takarékossággal kapcsolatban van mondanivalója: — Ha gondosan dolgozunk, jobb az anyagkihozatal, más szóval ugyanannyi masszából több áru készül. Ezért pedig havonta prémium jár, ami még soha nem volt kevesebb, mint a keresetünk 5—10 százaléka. Ismét Rácz Antalné veszi át a szót: — A termelés mennyiségének határt szabnak a gépek, berendezések, a takarékosság azonban t még fokozható, a minőség pe- ! dig javítható. Az a célunk, hogy | jó hírnevet szerezzünk ennek a j battonyai üzemnek. Gyümölcsöző gyümölcsösök Az utóbbi években egyre fogyott, a végén pedig eltűnt a megye piacairól a közkedvelt szőlőfajta, a Csabagyöngye. A vásárlók nem értették: hová lett? Azután megtudták, hogy a nagyüzemekben kivágták a szőlőket. Akkor mindenki azt várta, helyette újat telepítenek, korszerűbbet, gazdaságosabbat. És mentek a piacra, keresni zamatos, kedvelt szőlőjüket. Hiába. Kedvezőbb a széljárás Évekkel ezelőtt látott napvilágot, hogy a megyében csökkenteni kell az elaprózott gyümölcsösöket. A kiirtott fákat azonban nem pótolták újabbakkal. Helyükön ma traktorok ekéi hasítják ősszel a talajt, tavasszal vetések zöldellnek. Itt a földet gabonával, takarmánynövénnyel kell hasznosítani — mondták — és így lett. A pusztítás méreteiről is tájékozódhatott az olvasó, annál is inkább, mert ma már szerencsére más szelek is fújdogálnak, mint akkor, amikor az előbb említett intézkedés napvilágot látott. A kedvező széljárás nyomán újra gyümölcsösök telepítéséről hallottunk. Tavalyi adatokat közlünk: Békés megye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban 1976-ban 1380 ! hektáron termesztettek gyümöl- j csőt. Tíz évvel ezelőtt még 2470 hektáron. A kisgazdaságokban i bekövetkezett visszaesés elsősor- | ban a tanyák megszűnése miatt I még ennél is nagyobb volt. Így j számítások szerint a megye gyű- j mölcsállományának mintegy 60 j százalékát vágták ki ebben az időszakban. Arról kár lenne vitázni, hogy az elaprózott, elhanyagolt területek, a művelési mód korszemi. ÁPRILIS 21. rűtlensége. gazdaságtalanná tetszik még a gyümölcstermesztői« is. A vevő azonban, aki tavasztól tél elejéig friss gyümölcsért indul a piacra, sorban áll az üzletekben. aligha fogad el nyakatokért magyarázatot arról, miért nem kapott nyári almát, barackot, szőlőt. Így azután azon is egyre kevesebben vitáznak, hogy még egy annyira gabona- és takarmánytermesztő megyében is, mint Békés, érdemes, kell, gyümölcsöst újratelepíteni. A kérdés, hogyan, milyen módszerrel? Gazdaságos-e egyáltalán? Nagyüzemi módszerrel A megye legnagyobb összefüggő gyümölcsöse a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben található. Almát csaknem 200 hektáron, meggyet, cseresznyét 60 hektáron termesztenek. Nagyüzemi módszerrel, gazdaságosan! Évente 10 millió forintos tiszta nyereséggel. Ez a legeredményesebb ágazata a szövetkezetnek. A terület bővítésére azonban nem vállalkoznak, csupán a kiöregedett, kipusztult fák pótlására. Arra pedig, hogy a gazdaságosság függvénye a gyümölcsös területének mérete, az alkalmazható modern technológia, jó pél- j da a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet. A 23 hektáros gyümölcsösben a szövetkezet vezetői szerint jelentéktelen a nyereség, a módszerek is hagyó- I mányosak. Az Október 6. Tsz- ben jelenleg más irányú fejlesztést valósítanak meg. A gyümölcstermesztés gazdaságosságáról a vita még napjainkban is tart. A telepítésre vállalkozó üzemek különböző módon ítélik meg az optimális területet, a munkaerő biztosításának lehetőségét. Dombegyházán most a 100 hektárra esküsznek. Fejlesztésüket a minisztérium jóváhagyta. A telepítés tervezett összege 20 millió forint. A 1 szövetkezet vezetői úgy érzik, 2;ezzel két legyet ütöttek egy csapásra: megoldódik végre a fog- j lalkoztatási gond a községben I és egyben segítik a megye gyű- j mölcsellátását. A közelmúltban alakult agráripari egyesülés gazdaságaiban — ma már közel a megvalósításhoz — nagy tervek ková- csolódnak. Nyolcszáz hektáros gyümölcsös telepítésének előkészületein fáradoznak. Itt almát és csonthéjasokat termesztenek az országiján egyedülálló módszerrel, technológiával. Az alma szedését kivéve szinte teljes gépesítéssel. A szakemberek lelkesen beszélnek arról, ez a jövő és j minden perc késlekedés vesz- j teség. Az említett telepítések sem változtatják meg természetesen a megye gabona- és takarmány- termesztő arculatát, hiszen a gyümölcstermő terület így sem haladná meg az összterület egy százalékát. Ehetünk-e Csabagyöngyét? Az elmondottakból úgy látszik. az elkövetkezendő években is hiába megyünk majd a piacra, üzletekbe Csabagyöngyét keresni. Ott nagyobb mennyiségben aligha találunk. Lesz helyette azonban más, a tervek legalábbis ezt sejtetik. A telepítések mind gyorsabb megvalósítása mellett szól, hogy ez javítja a hűtóház és konzervgyár ellátását is. A modern technológia, a kitűnő minőség, I pedig lehetővé teszi, hogy a ' felesleg minden piacon eladha- j tó legyen. Ma már tehát egyre inkább az a kérdés, hogyan lehet gyümölcsöző a gyümölcstermesztés? A modern táplálkozástudomány is — mely szerint a gyümölcs korszerű táplálék — biztos abban, hogy az elkövetkező években to- ' vább nő a kereslet a gyümölcs j iránt. Kepenyes János I Kelemen Istvánná úgy véli, mar megértek a feltételek arra, hogy célul tűzzék a szocialista brigád cím elnyerését. Azt is elhatározták, hogy Rácz Antalhét választják meg brigádvezetőnek. Dimák Istvánná, a műszak vezetője éppenséggel nem tesz ellenvetést, de megjegyzi: — Azért néha előfordul egy kis „lazítás”. Azt is kifogásolom, hogy a termelési tanácskozáson alig egy-két vélemény, javaslat hangzik el. Szóval hallgatnak az asszonyok. Neducsin ffenádné, aki a műszak szakszervezeti bizalmi-; ja, nem ért egyet Dimák István- néval: — Ha valamit akarunk, nem várunk a termelési tanácskozásig, hanem mindjárt elmondjuk Dimák Istvánnak, akivel naponta többször is találkozunk. — És ö? — Mindjárt intézkedik. A munkabérrel elégedettek vagyunk. Amikor kértünk hűtő- szekrényt, megkaptuk. Kértük, hogy a munkaruhának legyen rövidebb a kihordási ideje, engedélyezték, kapunk védőitalt, a mosdóban pedig felszereltek még egy zuhanyozót. — Tehát? — Igazán jól érezzük magunkat. A vállalat gondoskodását úgy hálálhatjuk meg leginkább, ha még eredményesebben dolgozunk. A szocialista brigád címért indított munkaverseny bizonyára jól szolgálná ezt a célt. Persze a mi hasznunkra is válna. Csak egy kis biztatás kellene még és néhány jó tanács. Azt ugyan tudják az asszonyok, hogy több más követelménynek eleget kell még tennünk,, de a termelésben és sok tekintetben a gondolkodásban máris példamutatók. * Papp Károlyné kijelenti: — Nálunk, Battonyán minden rendben van. — Úgy gondolja, hogy más is egyetért a kijelentésével? — Biztosan. A vállalat gondoskodik rólunk. Csak a magam példáját mondom el. Három gyermekem van. Nedves lakásban lakunk. Nemrég kértem Dimák elvtársat, hogy segítsen. Ő járt a tanácsnál és beszélt Dancsó elvtárssal, a vállalat igazgatójával is. Talán anyagi támogatást is kapok. Gondolni sem mertem volna, hogy ilyen gyorsan intézik az ügyemet. Mit lehet még ehhez hozzáfűzni? Ahol ilyen jó a dolgozók hangulata és közérzete, ott bizonyára a szocialista munkaverseny is sikeressé válna. Pásztor Béla a pályán A naptár 1950-et mutatott, amikor Fehér Mária elhatározta, hogy szülésznő lesz. Az akaratot siker koronázta. Közel egy évtizedei munka a szülőfaluján kívül telt el, 1961 - ben Marika hazajött Bucsára, a körzeti orvos munkatársa lett. Betegápolói munkakörben dolgozott, s azóta is ezt a feladatot látja el. Ki tudná megmondani, hogy ez idő alatt hány injekció enyhítette a fájdalmat, gyógyította a betegsér get Marika ügyes keze által. És vajon hány kilométert tett meg gyalogosan azóta, szorgalmasan róva naponta az utcákat, hogy a fekvő betegekhez eljusson szélben, esőben, fagyban, sárban? Bizonyára ő sem számolta még meg. Ezt a munkát ismerték el felettesei, amikor kitüntetésre javasolták. A Parlamentben nemrég vette át a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Még a meghatódottság hatása alatt volt, amikor a rendelőben erről az élményről faggattam. * — Szavakkal talán ki sem fejezhető az a boldog érzés, mely sírásba torkollt kifelé jövet, az ünnepség végén — mondta Marika, azaz Podani Pálné, akit férje is elkísért Budapestre ezen a felejthetetlen napon. — Jó is. hogy ott volt velem, hogy volt kivel azonnal megosztani ezt a felemelő érzést, amit csak azok éreznek talán igazán mélyen, akik „messziről”, a hétköznapi munka évtizedeket meghaladó sűrűjéből érkeznek egy ilyen ünnepségre. Róla még sohasem írtak, s nem is szereti maga körül a hangos ünneplést. Szerénysége, munkaszeretete példa lányai előtt is. Marika, az idősebb, édesanyja példája nyomán, tavaly iratkozott be a karcagi egészségügyi szakközépiskolába. A most hetedik osztályos Erika is követi nővérét egy év múlva a pályán. Mindketten igazolják ezzel azt a gyakori érvet, mely szerint a szülők példája nagyon sok esetben meghatározó lehet gyermekük pályaválasztásában. Szilárd Ádám A Kéolajturasi Üzem orosházi üzemegysége keres felvételre 18—45 év közötti férfi segédmunkásokat fúrómunkásnak Valamint motorkezelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Orosháza, Cso;vási úti telepünkön. /
