Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-20 / 91. szám

Eltelt egy negyedév fl vezérlőasztalnál Tervszerűen az első naplói A Vörös S^sillag Termelőszö­vetkezet í ” ígyarmaton, csak­nem minden előírt feladatát teljesítette az első negyedév­ben. Az év első három hónap­jában született 616 kLborjú i-z majdnem a fele az egész évre előirányzott szaporulatnak, és az alig kevesebb, mint nyolc­ezer kismalac is meghaladja a negyedévre tervezett gyarapo­dást. Marha- és sertéshúster­melésben is időarányosan jól áll a közös gazdaság. A tejter­melésben. a bárányszaporulat­ban és a juhhústermelésben vi- | szont a nagyja és neheze még 1 ezután következik. Jól állnak a vetéssel, a ta­vaszi fej trágyázással és a nö­vényvédelmi munkákkal is. A tervezettnél nagyobb területen vetettek tavaszi árpát, mákot és lucernát, a burgonya vetésével és a 600 hektárra tervezett cu­korrépavetéssel azonban még nem végeztek. végzik azokat a takarító- és hi­giéniai munkákat, amelyek az üzembe helyezés előfeltételei. A Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalatnál télen dolgoz­tak, az őrlés és a keveréktakar- mány-készítés, az értékesítés és a felvásárlás is teljes erővel folyt, s mindezek mellett a gé­pek javításával, a raktárak sza­baddá tételével és fertőtleníté­sével már most készülnek arra, hogy nyárra minden készen áll­jon az új termés fogadásához. Az említett fő feladatokat tervszerűen és időarányosan vé­gezték el az első negyedévben, sőt a keveréktakarmány-készí- tésben vagy például az import rizs hántolásában és csomagolá­sában némi többlet is ■•mutat­kozott, Sok-sok üzemük közül a békéscsabai István Malomban, az orosházi malomban és a sar- kadi keverőüzemben dolgoztak legjobban a malomipariak. — rj. — Nőtt a belvízzel borított terület TOVÁBB ÁRADNÁK A KÖRÖSÖK A Gyulai Húskombinátban minden bizonnyal figyelemmel kísérik a füzesgyarmati közös gazdaság említett adatait, hi­szen ők azt dolgozzák fel, amit Füzesgyarmaton és másutt meg­termelnek. Sertéshús dolgában mindez jól alakult, ugyanis a negyedévre tervezett vágások száma 7,5 százalékkal magasabb volt az előírtnál, így aztán a vállalat fő termékeiből, a gyulai és csabai kolbászból a tervezett­nél 205 tonnával többet is ké­szítettek Gyulán. Ez lehetővé tette, hogy belföldi értékesítésü­ket 61, a külföldit pedig 2 száza­lékkal túlteljesítsék. Kevésbé si­A közelmúltban lehullott csa- I padékmennyiség hatására a Kö­rösökön tartós árhullám alakult ki. Ezért még mindig első fokú árvízvédelmi készültség van ér- vényben a Sebes- és a Fekete- | Körösön, másodfokú az árvízvé­delmi készültség a Fehér-, a Kettős-, a Hármas-Körösön, va- j lamint a Hortobágy—Berettyó csatornán. A folyók felső, roma- I niai szakaszán megkezdődött a lassú apadás, de a határmenti és a magyarországi szakaszok to­vább áradnak. A gátakon 220 vízügyi dolgozó teljesít szolgá­latot. Az elmúlt napokban jelentő­Három műszakban harminc szövőgép son, Bélmegyeren és Sarkadon első fokú belvízvédelem van ér­vényben. A belvízvédelemben a vízügyi igazgatóság 400 dolgozó­ja vesz részt. A KÖVIZIG területén 49 szi­vattyútelep és 29 szivattyúállás másodpercenként 127 köbméter vizet emel a befogadóba. A köz­ségek belterületén 65 kisebb teljesítményű szivattyú üzemel. Juhász János, aki régebben a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat száraztégla-kocsirakója volt, gázégetői vizsga után mint szakmunkás, a békéscsabai 2-es számú téglagyárban az automatikus téglaégetést vezérlőpultnál irányítja. A nehéz fizikai munkál látha­tóan jóval könnyebbre eserélte fel Fotó: J-ónyai László került viszont a szarvasmarha­vágások előírt teljesítése; ebben csaknem 8 százalékos a lemara­dás. A sikeres kezdésben nagy ré­sze van a vállalat 38 szocialista brigádja 725 tagjának is. A ter­vezettnél 20 vagonnal több száraz áru megtermelését aján­lották fel a kollektívák. A most induló üzemben nagy jelentősé­gű az is, hogy. vállalták a saját munkájukkal összefüggő, ahhoz kapcsolódó technológiai folya­matok megismerését — munka­időn túl —, és azt is, hogy — szintén munkaidőn kívül — ei­sen növekedett a belvízzel borí­tott területek nagysága. Kedden Békés megyében 26 ezer hektárt borított víz. Ebből 10 ezer 500 hektár a vetés. 6700 hektár a szántó, a többi legelő. A sarka- di és a gyulai szakaszmérnök­ség területén másodfokú, a szeg­halmi és a szarvasi szakaszmér­nökség területén első fokú bel­vízvédelmi készültség van ér­vényben. Jelentős a helyi vízkárelhárí­tás is. Gyulán, Eleken és Két- egyházán harmadfokú, Békés­csabán, Okányban, Vésztőn és Dobozon másodfokú, Kondoro­HA ELJÖ az este. elcsendesed-' nek a házak a községekben, nyu­govóra térnek az emberek. Leg­feljebb egy-egv éjszaka is szán­tó traktor éles reflektorfénye vi­lágít be a határból. Kevés olyan község van megyénkben, ahol éj- jel is műszakot tart valamelyik üzem vagy szövetkezet részlege. E kevesek közé tartozik Békés- szentandrás, s ott is a háziipari szövetkezet mechanikai szövödé­je­A festői Körös-kanyar jobb partján emelkedő régi „bagoly­vár” — a szövetkezet központi épülete — valójában ma már nem a termelésnek ad helyet el­a burzsoá kormánytól nem vár­ható a forradalom alapvető kö­veteléseinek teljesítése. A kor­mány nem adhat békét, földet, kenyeret, szabadságot. Ezért a proletariátus és más dolgozó osztályok feladata a kormány iránti teljes bizalmatlanságot ta­núsítani, és minden támogatást megvonni. Ugyanakkor a „sem­miféle támogatást az Ideiglenes Kormánynak” álláspont nem egyenlő a kormány azonnali megdöntésével. Addig, amíg a tömegek jelentős része illúziót táplál, vagy hisz a kormányban — kalandorság a felkelésre vo­natkozó bármilyen jelszó. Lenin a burzsoá uralom elleni, s' a hatalomért, a szocialista for­radalomért folyó harcot egyet­len, „Minden hatalmat a szov­jeteknek” jelszóban foglalta ösz- sze. A jelszó akkor még nem irá­nyult az Ideiglenes Kormány azonnali megdöntésére, s az adott viszonyok között azt jelen­tette, hogy a hatalom békés úton, fegyveres harc nélkül kerülhet a szovjetek kezébe. A „Minden hatalmat a szovje­teknek” jelszó feltételezte, hogy a hatalom akkor kerül a szovje­tek kezébe, amikor e testületben a bolsevikok még nem szerezték meg a többséget. így lehetőség nyílhat eszer-mensevik többségű saovjet hatalom létesítésére is. A kispolgári pártok elkerülhetet­len ingadozása ellenére is ez a szovjet szakított volna a burzsoá kormánnyal és saját köréből ala­kított volna kormányt. A törté­nelem felkínálta a mensevik, eszer pártoknak a burzsoáziával kötött alku felszámolását, s lehe­tőséget biztosított számukra, hogy a forradalom fejlődésével együtt haladjanak. Gyakorlati, kormánypolitikai tevékenységük adhatott — és adott — választ arra, hogy mennyire képesek ki­elégíteni a nép követeléseit, megvalósítani a forradalom fel­adatait. A lenini áprilisi tézisekbe foglalt bolsevik program a forradalom békés megvívá­sának programja volt. A szovjet volt az az eszköz, amely lehetővé tette a forrada­lom békés továbbfejlesztését. E lehetőség maximális kiaknázásá­hoz kell ragaszkodni — hangsú­lyozta Lenin —, ami — ha úgy alakulnak az események —, nem jelenti a forradalom megvalósí­tásának fegyveres útjáról való lemondást. A kettős hatalom feltételei kö­zött nem szerepelt az imperialis­ta háborúnak polgárháborúvá változtatásáról szóló korábbi té­zis. E jelszó fenntartása ellentét­ben állt volna a békés fejlődés eszközeivel. Mindez nem jelen­tette azt, hogy a Bolsevik Párt megváltoztatta volna álláspont­ját a háborúról. A háború a feb- | ruári forradalom után is Orosz­ország részéről változatlanul im­perialista jellegű maradt. Lenin ezt a nagy horderejű kérdést összekapcsolta a szovjet hatalom kivívásával, lényeges különbsé­get téve a burzsoázia és a nyo- | mukba szegődő kispolgári pártok J imperialista célokat szolgáló! „honvédelme” és a félrevezetett j tömegek „jóhiszemű honvédel­me” között. Lenin téziseiben a forradalom elmélyítését szolgáló gazdasági intézkedések bevezetését is kö­vetelte, hangsúlyozva, hogy ezek (pl. az országos nemzeti bank felállítása) nem a szocializmus bevezetését, hanem a termelés és elosztás szovjet ellenőrzését célozzák. A földesúri földek el­kobzásának, a föld köztulajdon­ba vételének követelése a feu­dális nagybirtokos osztály és a burzsoázia ellen irányult, s egy­ben a szegényparasztságra bízta a földdel való rendelkezés jogát. Az Áprilisi Tézisek világos és egyértelmű választ adott a feb­ruári forradalom után keletke­zett megoldatlan elvi kérdések­re, a forradalom továbbfejlesz­tésére. Konkrét tervet tartalma­zott a szocialista forradalom véghezvitelére és jelentősen gazdagította a marxizmus íor- radalomelméletét. Varga Lajos sősorban. A termelőlevékenvség áttevődött az út másik oldalára, ahol az utóbbi évek alatt egy modern telephely épült. Nem utolsósorban annak az együtt­működésnek az eredményeként, mely a szövetkezet és a Csillag- hegyi Szövőgyár között fejlődött I ki mindkét fél hasznára. A sző-! vőgyár több milliós beruházás- j sál járult hozzá, hogy Békés- | szentandráson egy 409 négyzet- j méteres alapterületű új szövődé i létesüljön (hozzá természetesen | a szövetkezeiből addig hiányzó I szociális kiegészítő épüle- j lekkel együtt) s a szö­vődé gépi berendezését is ! biztosította. Kikötötte viszont, hogy az új gépek kapacitását tel­jes mértékben ki kell használni. Nagy Béláék, a szövetkezet elnö- j ke és az egész tagság ráálltak az j egyezségre: bevezették a három műszakot. Tavaly decemberben az utolsó 10 gép is megérkezett s j azóta harminc szövőgépen éjjel- í nappal folyik a termélés. — Különböző pamuttípusú sző- j vetet gyártunk s a csillaghegyi! gyár vezetői a mennyiséggel elé­gedettek. A minőségen még ja­vítanunk kell — mondja Czuczi Ernő műszaki vezető. A SZÖVÖDE tavaly 11 milliós termelési értékkel járult a szö­vetkezet mintegy 48 milliós össz- produktumához. 1975-ben még csak 200 ezer négyzetméter pa­mutszövetet gyártott ez a rész­leg, 1976-ban már 420 ezer négy­zetmétert és ez évben 620 ezer négyzetméter a terv. Üjabb és újabb mintázatú szövetek gyár­tását követelik a piaci igények s az automata gépek kezelői meg­birkóznak a feladatokkal. Jelen­leg exportra kerülő kempingsá­tor anyagot gyártanak, melyet Csillaghegyen készítenek ki s on­nan kerül a külföldi megrende­lőkhöz. A szövődé dolgozói vál­lalták. hogy ez évben úgy dol­goznak, hogy a minőségre se le­gyen kifogás. A szövetkezet 14 szocialista brigádja kitűnik a termelésben. A „leggyengébb” is közülük 104 százalékra teljesítette , tavalyi tervét s a legjobb, a Ms&us 1. brigád 137 százalékot ért c\ AI szocialista brigádoknak oroszlán- részük van abban, hogy a htsz 105 százalékos éves tervteljesí­tésével, mintegy 4 millió forint értékkel többet produkált, mint am*re számítottak a múlt év ele­jén. Csökkenő létszám mellett is 8—10 százalékkal sikerült nö­velniük a termelékenységet és nyereségtervüket 230 százalék­ra!!) teljesítették. 1975-ben 3 ezer forint volt az egy dolgozóra jutó nyereség. 1976-ban pedig 10 ezer forint. Tizenkét napi kere­setnek megfelelő részesedést osz­tottak a közelmúltban tartott közgyűlésük után. A HAGYOMÁNYOS, kiváló védjeggyel ellátott csomózott sző­nyegük híre is nőtt világszerte. Töltés exportjukat tavaly 10 szá­zalékkal növelték s az idei ter­vük több mint egymillióval na­gyobb a múlt évinél. Üjabb or­szágokból érdeklődnek a kiváló szentandrási csomózott szőnye­gek iránt.. Jelenleg éppen norvég és svéd igényre mintáznak be nagy sűrűségű csomózott szőnye­get. amelyből több száz négyzet­méteres mennyiségre van meg­rendelés. Április 26-án nyílik a már ha­gyományos kiállításuk a fővaros­ban, a RÖLTEX Kígyó utcai boltjában. Utána a Skála Áru­ház tartott igényt áruik bemuta­tására, de részt vesznek majd az idei pécsi ipari vásáron s egy székesfehérvári kiállításon is. Az idén tovább fejlesztik ter­melésüket, újabb beruházásokat valósítanak meg. Telepeiken be­vezetik a központi fűtést, kor­szerűsítik az úthálózatot, hogy gépesíteni lehessen az anyag- mozgatást. A közeljövőben ad­ják át a 320 négyzetméter alap- területű új raktárhelyiséget, amelyre nagy szükségük van. Gazdasági elképzelésükről „csak” annyi, hogy 1977-ben 14 száza- lékkal(!) kívánják növelni a ter­melést. V. I). 3 um MM... r. V 1977. ÁPRILIS 20.

Next

/
Thumbnails
Contents