Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-20 / 91. szám
Erősítsük szolidaritásunkat a tőkésországok kommunista és munkáspártjainak forradalmi harcával! Telex Moszkva A TASZSZ keddi zairei helyzetjelentése megállapítja.; Dél- Zairében folytatódnak a har- i cok a marokkói—zairei egye- | sült erők és Shaba tartomány felkelő lakosai között. Hírügynökségi jelentések szerint a felkelők soraiban harcol a zairei hadsereg több volt katonája is. A felkelők az ország déli vidékén nagy területek felett gyakorolnak ellenőrzést. Katonai szakértőknek az a véleménye, hogy ha a felkelők a ! partizán hadviselés taktikája- j hoz folyamodnak, akkor a konfliktus meghatározhatatlanul hosszú ideig elhúzódhat. New York A nemzetközi béke és biztonság fenntartása jelenti továbbra is az ENSZ fő feladatát — állapította meg Kurt J Waldheim, a világszervezet főtitkára hétfőn New Yorkban, az amerikai ENSZ-társaság előtt mondott beszédében. Hangsúlyozta a fegyverkezési verseny megszüntetésének és a leszerelés megvalósításának szükségességét. Rámutatott arra, hogy e problémák megoldása nélkül lehetetlen a tartós béke biztosítása. Kurt Waldheim a továbbiakban kiemelte a közel-keleti, a ciprusi és a dél-afrikai háborús tűzfészkek felszámolásának . szükségességét. Ezzel összeíüg- j gésben síkraszállt a genfi közel- j keleti békekonferencia mielőb- i bi összehívása mellett. Az ENSZ szerepéről szólva fontos feladatként említette a Biztonsági Tanács működése hatékonyságának fokozását. Washington „Nemzeti katasztrófa fenyegeti az amerikai népet, ha nem hagy fel a pazarló energiafogyasztással" — mondotta James Carter hétfő esti tv-be- szédében. Az elnök beszédét valamennyi nagy tv- és rádióhálózat közvetítette. Carter drámai hangvétellel támasztotta alá a kormány energiaprogramját, amelyet szerdán terjeszt a kongresszus elé. Kairó Az A1 Ahram kairói napilap kedden közölte az Iszmail Fahmi egyiptomi miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel készített interjút. Az egyiptomi diplomácia irányítója nyilatkozatában hangoztatta, hogy Szadat államfő washingtoni látogatása alkalmával „az Egyesült Államok nem tett ellenvetéseket az ellen, hogy Ciszjordániában és a gázai övezetben „palesztinai haza" létesüljön. Carter amerikai elnök kijelentésére hivatkozva, miszerint a palesztinaiaknak hazát kell kapniuk, azt bizonygatta, hogy Washington „kétségtelenül elismeri: a közel-keleti válság áthidalásának lényeges eleme a palesztinai probléma megoldása". Peking A kínai sajtó az elmúlt huszonnégy órában megjelölte az ország legfontosabb tennivalóit: a párt „rendbehozatalát” (megtisztítását) és az előfeltételek megteremtését a gazdasági élet „újabb nagy ugrásához”. E kettő közül föltétlenül az előbbi a fontosabb, minthogy ,.a politikáé az elsőbbség". A Zsenmin Zsipao egyik keddi cikke, a probléma nagyságát érzékeltetendő, felveti a kérdést: „vajon hogyan erősödhet a párt vezető szerepe, hogyan folytatódhat Mao elnök forradalmi vonala, hogyan változhatnak meg azok a vezető testületek, amelveket a gyengeség, a lustaság jellemez. n zairei események ürügyén A leszerelés és a „harmadik világ jj A leszerelésről és a fegyverzetkorlátozásról folyó Szovjet—amerikai párbeszédben az egész világ érdekelt. a fejlődő országok is. A dialógus tárgya a nukleáris katasztrófa megelőzése, melynek akaratunkon kívül más országok is áldozatai lehetnek. Állandó napirendi kérdés: a fejlődő országokba irányuló fegyverszállítások kérdése. A világon sok olyan hely van, ahol igazságos harc folyik a szuverén fejlődés jogáért. Az imperializmus védi. pénzeli, sőt igyekszik megteremteni az olyan rendszereket, amelyekre a monopolisták a jövőben is támaszkodhatnak neokolonialista politikájukban. A szocialista közösség viszont támogatja a nemzeti felszabadulásért, a társadalmi haladásért, a nemzetközi kapcsolatokban a politikai és gazdasági egyenjogúságért küzdő népeket. A közelmúlt történelme a szocialista gyakorlatot igazolja. Az Egyesült Államok közvetlenül is részt vett az indokínai hazafias erők elleni agresszióban a bukott, népellenes rezsi- mek oldalán, s a népi erők győzelme törvényszerű volt. A Szovjetunió és a többi szocialista állam erkölcsi, politikai, gazdasági és katonai segítséget nyújtott az igazi függetlenségért, a demokráciáért és az alapvető emberi jogokért harcoló indokínaiaknak. A múlt évben Colombóban. nyolcvanhat el nem kötelezett ország csúcskonferenciáján nagyra értékelték az indokínai népeknek az imperializmus és reakció erői felett aratott győzelmét és ezzel elismerték a szocialista világ politikájának helyességét. A szovjet fegyverek segítettek a törvényes angolai kormánynak a harcban kivívott függetlenség megvédésében a fajgyűlölők és más imperialistabarát erők — beleértve a zsoldosokat is — támadásaival szemben. Végzetes szerepet játszanak az amerikai fegyverek a népellenes bábkormányok hatalomra juttatásában és hatalmon tartásában. A New York Times adatai szerint az Egyesült Államok idén tízmilliárd dollár értékben szállít fegyvert külföldre. Igaz, hogy az új elnök nyilatkozott a fegyverszállítások korlátozásának szándékáról, eddig az ilyen kísérletek nem hoztak érdemleges eredményt. Washingtonról tudják, hogy a fejlődő országokba irányuló fegyverszállítások az amúgy is csekély gazdasági tartalékok elherdálásához vezetnek, a monopóliumok továbbra is szorgalmazzák a fegyverszállításokat. Ez a helyi fegyverkezési verseny kialakulásához, a feszültség növekedéséhez vezet. Annak ellenére, hogy a szovjet fegyverek az elnyomott népek függetlenségének kivívását, az igazság helyreállítását, az emberi jogok védelmét szolgálják, a Szovjetunió a nemzetközi küzdőtéren következetesen fellép a fegyverzetkorlátozásért, az általános es teljes leszerelésért. A múlt években a Szovjetunió több mint hetven olyan javaslatot terjesztett a világ közvéleménye elé, melyek célja a fegyverkezési verseny megfékezése, a béke és biztonság megőrzése. az enyhülési folyamat elmélyítése, a nemzetközi kapcsolatok egyenjogúságának helyre- állítása volt. A szovjet Kormány többször javasolta a katonai költségvetések csökkentését. 1973-ban a Szovjetunió az ENSZ-ben javaslatot terjesztett elő a Biztonsági Tanács tagjai katonai költségvetésének tízszázalékos csökkentéséről, hogy az így felszabaduló anyagi eszközök egy részét a fejlődő országok megsegítésére használhassák fel. Becslések alapján ez akkor 1.5 milliárd dollárt jelentett volna. A nyugati katonai-ipari komplexum által szított háborús pszichózis a fejlődő országokra is átterjed. Egy ENSZ- bizottság adatai szerint a fejlődő országok a múlt évben 54 milliárd dollárt fordítottak katonai célokraf!) Szükségtelen bizonygatni. a fejlődő országok katonai kiadásainak csökkenése nemcsak a gazdasági életükre nehezedő súlyos terhen könnyítene, de csökkentené a világ számos térségében meglevő katonai és politikai feszültséget is. Az ENSZ-bi- zottság nem minden alap nélkül véli, hogy a „harmadik világ” katonai kiadásainak csökkenése megkönnyítené a nagyhatalmak között a leszerelésről folyó párbeszédet is. Alckszandr Lavrentyev Szovjet—szíriaí tárgyalások Kedden a moszkvai Kremlben folytatódnak a szovjet—Szíriái tárgyalások. A hétfő délutáni első tárgyalási fordulón szovjet részről Leonyid Brezsnyev, Nyi- kolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és Andrej Gromiko, Szíriái részről pedig Hafez Asszad vezetésével vettek részt a küldöttségek. A felek a kétoldalú kapcsolatok bővítésén túlmenően rátértek a mostani szovjet— Szíriái legfelsőbb szintű tárgyalások fő témájára: a közel-keleti helyzetre. Leonyid Brezsnyev a vacsorán elhangzott pohárköszöntőjében a szovjet szakszervezetek kongresszusán egy hónappal ezelőtt mondott beszéde óta először fejtette ki részletesen a közel-keleti helyzettel kapcsolatos jól ismert, elvi álláspontot. „A győztes szocializmus országai és a nemzeti felszabadító mozgalom erői természetes szövetségesek” — mondotta az SZKP KB főtitkára, aki ismételten síkra szállt azért, hogy Szíria és az agresszió többi áldozata feltétel nélkül visszatérhessen az Izrael által megszállt ősi földjére. Hasonlóképpen hangsúlyozta, hogy minden Közel- Keleten élő népnek — így a palesztinai és az izraeli népnek is — joga van az önálló államiságra. a függetlenségre és a biztonságos létezésre. A keddi szovjet sajtó részletesen tájékoztat a szovjet—Szíriái tárgyalásokról. Valamennyi reggeli moszkvai újság első oldalas, fényképes beszámolókat, tudósításokat közölt a szíriai párt- és kormányküldöttség megérkezéséről, a tárgyalások megkezdéséről és ismertette a vacsorán elhangzott pohárköszöntőket. Béke és együttműködés Kedden Belgrádban nyilvá- | nosságra hozták az el nem kötelezett országok koordinációs bi- I zottságának múlt heti ülésén a j Földközi-tenger térségével, a ciprusi helyzet rendezésével kapcsolatban jóváhagyott állás- foglalást. Az el nem kötelezett országoknak — emeli ki az Új-Delhiben elfogadott állásfoglalás — minden erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az említett térség a béke és az együttműködé% övezete legyen. A közlemény hangsúlyozza: az el nem kötelezett államok külügyminiszterei ülésükön leszögezték, hogy szolidaritást vállalnak Ciprus kormányával és népével. Felszólítottak minden államot, hogy tartsák tiszteletben a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, területi sérthetetlenségét, szuverenitását és el nem kötelezett irányvonalát. fl belgrádi találkozó előtt Bonn A belgrádi találkozó előtt a nyugatnémet jobboldali ellenzék fokozza támadásait a bonni kormány külpolitikája ellen. Werner Marx, a CDU-CSU külpolitikai szóvivője azzal vádolta a kormányon levő szpciáldemokratá- kat, hogy „meghátrálnak” a szocialista országok előtt és „túlságosan engedékeny politikát” folytatnak az „en^bei jogok" kérdésében. A kere nténypárti politikus igyekezett szembeállítani Willy Brandtot, az SPD elnökét, és Helmut Schmidt kancellárt, követelve, hogy a kormány a belgárdi találkozót változtassa az „emberi jogok fórumává”. Klaus Bölling, a kormány szóvivője határozottan visszautasította Marx követeléseit. fi Szovjetunió GO éve Lenin Áprilisi Tézisei A békéscsabai Lenin Mg. Tsz FELVESZ gyakorlattal rendelkező vízvezetékszerelő szakmunkást, hegesztő képesítéssel rendelkező lakatos szakmunkásokat és hálózati villanyszerelő szakmunkást. A cárizmus évszázados uralmát megdöntő polgári demokratikus forradalom után a hatalom sajátos, előre nem látott formája — a kettős hatalom jött létre: a burzsoáziát és pártjait tömörítő Ideiglenes Kormány és a dolgozó osztályokat képviselő szovjetek, a munkásosztály és a parasztság osztályszervezetei, s egyben demokratikus diktatúrájának hatalmi szervei. A szovjetek megalakulásuktól kezdve öntevékeny, a döntési és a végrehajtói hatalmat egyesítő forradalmi szervezetek voltak, amelyek a forradalom vívmányainak megőrzését és elmélyítését szolgálták. Azonban a szovjetekben ekkor még a kispolgári tömegek óhajának politikai kifejezői — a mensevikek, az esz- szerek — voltak többségben, akik szerint a politikai vezetést a burzsoá kormányra kell bízni, amelyek tevékenységét szovjet „ellenőrzés” szorítaná a helyes irányba. A petrográdi szovjet példája azonban bebizonyította, hogy ennek a politikának engedményekkel, majd a burzsoá kormánnyal való megegyezéssel kell végződnie. A kormány és a szovjet közötti együttműködés ellenére is a februári forradalom egyik alapvető ellentmondása e két hatalmi szerv között bontakozott ki, mivel a petrográdi szovjet tartotta kézben a felfegyverzett tömegekre épülő reális hatalmat, míg a burzsoá Ideiglenes Kormán}' a régi államgépezettel rendelkezve csupán formális hatalommal rendelkezett. A polgári demokratikus forradalom győzelme utáni hetekben az ország politikai életében megnövekedett a heterogén ösz- szetételű és a szükséges politikai jártasságai nem rendelkező kispolgári demokrata pártok szerepe. Ugyanakkor a legálissá vált bolsevik párt gyors ütemben kezdett tömegpárttá válni. Felismerte és leleplezte az Ideiglenes Kormány ellenforradalmisá- gát, szembefordult az imperialista háború folytatásával. E pozitívumok mellett azonban több értékelési hibát is elkövettek vezetői. A kialakult hatalom sajátos jellegét nem ismerték fel, nem vették észre, hogy a szovjetek minden politikai heterogenitásuk ellenére is megtestesítették a munkás-paraszt demokratikus diktatúrát. A bolsevik vezetők közül többen úgy vélekedtek, hogy a polgári demokratikus forradalom még nem fejeződött be, s a kialakult helyzetet az 1905-ös forradalom tapasztalatai és a lenini „két taktika” általánosításai alapján vizsgálták. Mások a kormány azonnali megdöntését, a fegyveres felkelés gyakorlati megszervezését sürgették. A kispolgári pártok megalkuvó politikájából azt a következtetést vonták le, hogy a bolsevikoknak távozniuk kell a szovjetekből. A bizonytalanság Lenin áprilisi hazatértekor szűnt meg, amikor a párt konferenciája a szocialista forradalomért harcoló bolsevik párt konkrét programjául fogadta el a helyzetet elemző téziseit. Lenin a kialakult politikai helyzetet úgy értékelte, hogy a forradalom egyik szakaszából a másikba fejlődik át. Leszögezte, hogy a kettős hatalom sokáig — különösen az adott viszonyok között — nem maradhat fönn és sorsát az osztályok harca dönti ej. Megállapította, hogy a burzsoá forradalom befejeződött, s
