Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-20 / 91. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! IPUJSAC 1977. ÁPRILIS 20., SZERDA Ára: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM M A: hAROM MŰSZAKBAN HARMINC SZÖVŐGÉP (3. oldal). SÁMSONI HÉTKÖZNAPOK (4. oldal) NEMCSAK A MEGŐRZÉS (5. oldal) Ismerje meg vállalatát! A való élet s nem a képzelet bocsátotta s bocsátja szárnyra azokat az anekdotikus történeteket, melyek a külhonban járó magyar turista némely furcsa kalandját örökítik meg. így annak a „csodálatos” cipőnek a megvásárlását Itália egyik szépséges városában, amelyről később kiderült, hogy Pannóniában, azaz Magyarországon készült. A cipő persze helyettesíthető sok mással, kötöttáruval, kempingcikkel például, a csattanó ugyanaz: lám, mit tudunk mi gyártani!'Tényleg, mit tudunk, már mint arról, szőkébb környezetünk hogyan vesz részt a társadalmi munka- megosztásban, miféle termékeket bocsát az áruk nemzetközi és belföldi forgatagába? Sokan vannak ugyanis, akik nemcsak külföldön, hanem itthon szintén rácsodálkoznak a holmin fityegő cédulácskára, mondván, jé, ez nálunk készült? Közelítsünk témánkhoz a másik oldalról. A több gyáregységre tagolódó textilipari cég szocialista brigádjai — ösztönös felismeréseiket tudatosítva s érvényesítve — elhatározták, hogyha másként nem megy, akkor szabadságuk terhére, de kölcsönösen felkeresik egymás munkahelyét. A fonó gyáregységek kis közösségei a rostter- melő telepeket, a fonókat a szövők s fordítva, a szövőket a kikészítők s így tovább. Természetes érdeklődésük szülte az ötletet, fölnevelni azonban már az érdekek nevelték: megtudni. hogyan dolgoznak, milyen gondoljaik vannak, hogyan függ össze munkájuk, mi az, amiben segíthetnek egymásnak, ez fogalmazódott meg a szocialista brigádok kezdeményezésében. Ne tagadjuk, ne szépítsük: kivétel még az ilyen eset. Az általános, a jellemző az, hogy a szunyókáló kíváncsiság csupán ismeretdarabkákat szedeget fel, leginkább várható vagy megtörtént személyi változásokról, a nyereségrészesedés mértékéről. a másik gyáregységben végrehajtott órabéremelésről. A nagy családként emlegetett vállalati közösség egészének munkájáról, e munka megfogható tárgyi és pénzbeli eredményeiről viszont az ismeretcsomagok valahogy a földön maradnak, senki nem hajol le azokért. Talán azért, mert maga a vállalati szervezet és légkör sem kedvez ennek, de esetleg azért is, mert nem keltették fel az egyéni érdeklődést. Üzemszociológiai vizsgálatokból leszűrt fontos tapasztalat, hogy emberek — s azok kisebb közösségei, az ún. kiscsoportok — csak azzal tudnak azonosulni, azt tekintik saját ügyüknek, amit jól ismernek. Szintén szociológiai elemzések tárták fel azt a meghökkentő tényt, hogy — a vizsgálj üzemekben — a nagy tapaszlalatú szakmunkásoknak is csupán 36 százaléka rendelkezett elfogadható ismeretekkel munkája és mások tevékenysége összefüggéseiről, a kezébe kerülő anyag, alkatrész, szerszám értékéről, a termelpberendezések vélt és tényleges, korszerűségéről! Elgondolkoztató adat. Hiszen annyi minden történik a látóhatár tágítása, a világ megismerése érdekében, s ez nagyon jó. Nem ezek rovására, hanem ezek, s a másfajta ismeretszerzési források, így az országjáró kirándulások, múzeum- és színházlátogatások mellett lehetne, kellene hathatós erőfeszítéseket tenni a — vállalat, s munkája fölfedeztetésére. Ünnepi alkalmak kedvelt szónoki fordulata, hogy a mi vállalatunk nagy családja együtt sír és együtt nevet. Nem a szavak elkoptatottságával van bajunk, hanem éppen valódiságukkal, tények igazolta fedezetükkel. Hiszen miként sírnak vagy nevetnek ott együtt, ahol a túlnyomó többség azt sem tudja, a sírásnak vagy éppen a kacagásnak jött el az ideje? Az. hogy egy-egv vállalati közösség fölfoghaió nagy családként. megengedhető hasonlat. A hasonlat logikáját követve: a családot éppen az érzelmi és értelmi összetartozás teszi egységgé, a kölcsönös tisztelet, a jogok és a kötelességek összefüggése, mindenkire kiterjedő hatása. Ha tehát a gyári, vállalati kollektíva nagy családként, értelmi és érzelmi motívumokból vezettetett közösségként akar élni. cselekedni, akkor első lépésként azzal kell e család minden tagjának tisztában lennie: kikből áll a szükebb és tágabb rokonság, mit csinálnak ők, s mit várnak tőle. Azaz, elhagyva a hasonlatot, meg kell ismernie a vállalatot, a működés hogyanjait s miértjeit ahhoz, hogy a családomnak tarthassam a többieket, s a magamnak azok dolgát. Az ilyesfajta kötelékek megfonása nehéz és lassú munka, türelem kell hozzá, de megéri, mert a fáradtság kamatostól megtérül. Veress Tamás Százezer látogató a budapesti vásárközpont kiállításain A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont négy kiállítása kedden fogadta a százezredik látogatót. A fővárosból és vidékről is sok szakembercsoportot küldtek el a bemutatókra az érdekelt vállalatok, mezőgazdasági nagyüzemek. A MEZŐGÉP Tröszt 15 vállalatának és Mezőgépfejlesztő Intézetnek bemutatójáról és további terveiről kedden sajtótájékoztatón számolt be Csányi Sándor kereskedelmi igazgató. Elmondotta, hogy összesen 266 gépet, berendezést mutatnak be, s ebből az AGROMASEXPO-díj arany fokozatával tüntettek ki 23, az ezüst fokozattal 39 és a bíonz fokozattal 21 terméket. A műszaki színvonal fejlesztésében tett eddigi erőfeszítések tehát sikeresek voltak. A tröszt ugyanis 55 magas műszaki színvonalú külföldi gyártási licenc alapján bővítette gyártmány- választékát. Jelentősen bővítette termelési együttműködését a szocialista országok mezőgazda- sági és élelmiszeripari gépgyártóival is. A szovjet partnerekkel folytatott megállapodások szerint eddig több mint ötven me- zőgazdjjsági gép gyártására sza- kosodtftc, s most újabb harminc termékre vonatkozó szakosítási egyezményt készítenek elő. Az NDK-beli partnerekkel kialakított kapcsolatok alapján korszerű betakaritógépeket kapunk. II Könnyűipari Minisztérium és Békés megye vezetőinek tervegyeztetö megbeszélése Békéscsabán Üjabb munkaalkalom Szeghalmon Kedden délelőtt Sárost San- I dómé könnyűipari miniszterhe- j lyettes Békéscsabán, a megyei I tanács épületében megbeszélést j folytatott Csatári Bélával, az MSZMP Békés megyei bizottsága titkárával és dr. Szabó Sándorral, a megyei tanács 'általános elnökhelyettesével az V. ötéves terv, valamint az 1977. év kijelölt feladatainak teljesítéséről. A megbeszélésen a minisztérium részéről részt vett dr. Maróti János főosztályvezető, Kerényi Gábor osztályvezető, Kara Tibor és dr. Dankó János főosztályvezető-helyettesek. Békés megyét a tárgyaláson Bankó Mihály, az MSZMP Békés megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője, Tóth János a megyei tanács ipari osztályának vezetője, dr. Becsei József, a művelődési osztály vezetője, dr. Molnár Margit munkaügyi osztályvezető, Be- reczki András tervosztályvezető és Bordi István ipari 'osztályvezető-helyettes képviselte. A vezetői értekezleten egyebek között arról tárgyaltak, hogy milyen segítséget nyújthat a minisztérium a megyében működő könnyűipari vállalatoknak és szövetkezeteknek. Egyik fontos feladatnak tartották, hogy a tervidőszak hátralevő részében fokozott gondot kell fordítani a személyi feltételek biztosítására, Ezért a munkaerőhelyzet alakulását különös figyelemmel kísérik. Megvizsgálták annak a lehetőségét is, hogy az V. ötéves terv során a munkaerő ésszerű kihasználása érdekében milyen újabb üzemek telepíthetők megyénkben. Ügy értékelték, hogy a termelési, a technikai és technológiai átcsoportosítással biztosítani lehet a feltételeket. A Budapesti Harisnyagyár [ gyulai telepén újabb munkások j felvételére van szükség. Ennek, j kapcsán a Szeghalmon tervezett | új üzem vágható létszáma 1978 j végéig mintegy 450—500 fő lesz. ] A következő ütemben a városi- asodó nagyközségben további ) 350—400 dolgozó foglalkoztatását j irányozták elő. A megbeszélésen a bútoripari | vállalatok termelési színvonalát, a termékek értékesítési lehetőségeit, a termelékenység növelé- { sét, a korszerű gyártmányössze- j tételt jelölték meg fontos cél- j nak, melynek kapcsán szüksé- gesnek tartják, hogy a Könnyű- j ipari Minisztérium a megyei ta- • náccsal és az OKISZ-szal együtt áttekintse a megyében működő bútoripari üzemek kooperációs lehetőségeit. A szakmunkás-utánpótlás segítésére a kötöttárugyárban megszervezik — esetleg kollégium létesítésével — a képzést. A minisztérium ezt a tervidőszak második felében anyagilag támogatja. Végül a tanácskozás részvevői megállapították: az V. ötéves tervben megjelölt, s a megyét érintő ágazatfejlesztési célkitűzések — a munkaerő biztosítása, új telepek létesítése, gyáregységek bővítése — reálisak és azok illeszkednek nép- gazdasági terveinkhez. fl terület egyötödén földben Békés megyében a termelő-1 szövetkezetek, a háztáji és kis- j gazdaságok tavaszi vetésterve j mintegy 198 ezer hektár. E terű- j let mintegy ötödrészén, 34 ezer j 600 hektáron került már a mag i a földbe. A magborsó és a tavaszi ár- j pa vetését a gazdaságok lassan befejezik. Mindkét növény tér- ; vezett vetésterületéből alig 100 hektár hiányzik még. A tavaszi ( telepítésű lucerna tiszta- és fe- lülvetését a tervezett 8500 hek- I tár 64 százalékán elvégezték. j A cukorrépamag több mint 11 I hektáron — a tervezett 14 ezerből — a jól előkészített talajban van. A napraforgó, a sze- í a mag mes és a silókukorica vetése i* szépen halad. Az utóbbi csapadékos időjárás miatt, sajnos, nagyon sok növény kipusztult. Mintegy 8000 hektár kalászos, búza, rozs, őszi árpa ment tönkre. A burgonyagumót a termelő- szövetkezetek több mint 500 hektáron, az egyéb tanácsi mezőgazdasági üzemek, kisgazdaságok, háztájik 1400 hektáron ültették már el. A .zöldségfélék termesztésében is láthatóan jeleskednek a kisgazdaságok, amelyek 1500 hektáron, a termelőszövetkezetek pedig 3600 hektáron vetették el a zöldségnövényeket. VETIK A KUKORICÁT A békéssámsoni Előre Tsz-ben április 12-én megkezdték a kukorica vetését. A közös gazdaság az idén 1027 hektáron termeszti e fontos növényt, a háztáji kukorica területe 186 hektár. Az első naptól nyolc vetőgép nyújtott műszakban dolgozik a szövetkezet földjein Fotó: Szekeres
