Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-16 / 88. szám

Parkosítás Békéscsabán

Gyermek- és ifjúságvédelem társadalmi összefogással

Az István király téren is rendezik az elhanyagolt területet, s üj zöldterület létesítésével teszik szebbé a kertészeti vállalat dolgozói a megyeszékhely központját

Fotó: Demény

Noha 100 évvel ezelőtt jelent

meg hazánkban az első gyámügyi törvény, a gyermek- és ifjúságvédelem csupán vagyonjogi feladatokra korlátozódott évtizedeken keresztül. Szó szoros értelemben csak egy szűk, viszonylag módos réteg árván maradt gyermekeinek nyújtott anyagi garanciát. A felszabadulást követő években alapjaiban változott meg a gyámügyi te- ] vékenység. össztársadalmi feladattá emelkedett, amely a j gyermekekről való sokoldalú I gondoskodásban teljesedett ki. j Napjainkban a gyermekvéde- j lem nemcsak az anyagi lehető- ; ségek megteremtését, hanem az | egészséges testi, szellemi és erkölcsi fejlődés biztosítását is magába foglalja.

Hogy mindez milyen nagyarányú tevékenységet jelent, igazolja az is, hogy megyénk- j ben a gyámhatóságok 89 feladatkört látnak el. önkéntele- j nül adódik a kérdés, vajon a ! hatóságok eleget tudnak-e ten- J ni ennek a széles körű elvárás- J nak. Annál is inkább indokolt j a kérdés, mert a gyámügyi fel-1 adatok aligha láthatók el eredményesen az ügyintézés rutin szintjén. Am nemcsak a feladatkörök száma sok. A gyámhatóságoknak egy-egv feladatkörön belül ügyek sokaságával kell megbirkózniuk. Mégpedig

Gazdag módszervásárfia

Bemutatjuk az eleki ifjúmunkás klubot

Az V. járási ifjúsági klubtalálkozót április 16-án, ma Eleken rendezik meg a gyulai'járásban tevékenykedő klubok részvételével. A vendéglátó házigazda szerepét az eleki Ifjúmunkásklub tölti be. A következőkben ezt a több éve eredményesen tevékenykedő klubot mutatjuk be.

Bemutatkozásunk csak akkor válik teljessé, ha adottságaink elemzésével kezdem, hiszen sajátos életünket csak igv tudom jellemezni. Elek hatezer lakosú nagyközség, s a 14—3(1 év közöttiek száma megközelítően 1500. Községünk fiatalságának zöme alap- és szakműveltséggel rendelkezik, továbbtanulási lehetőséget a gimnáziumunk és a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetünk nyújt. Művelődésre, szórakozásra nálunk a művelődési házban, a könyvtárban, a moziban van lehetőség, s ezek közül a vezető szerep a művelődési házé. Itt működik a területi jellegű Ifjúmunkásklub, és emellett még egy klub van a nagyközségben, a gimnazisták diákklubja.

Az Ifjúmunkásklub mindenkori bázisa a község fiatal . szakmunkásgárdája. illetve a szakmunkástanuló ifjúság. Klubunkat 1973-ban különböző iskolai végzettségű, foglalkozású, érdek, lődési körű fiatalok alakították Később zömmel szakmunkások, ipari tanulók látogatták klubunkat. így a „törzsgárda” összetételének megváltozása indokolttá 1ette a névváltoztatást; az Ifjúmunkásklub név felvételét. Az első időben a közösségi élet kialakítása. a klubtagság közösségé formálása volt az elsőrendű feladatunk. Ezt sajátos helyzetünkből adódóan sajátos módszerekkel tettük: a legcélravezetőbbnek a klub érdekében közösen vállalt és végzett munkát tartottuk. Ennek legfőbb oka az

am mii

nípujsác ■ 1977. ÁPRILIS 16.

volt. hogy a klubon belüli önálló kis baráti társaságokat valamiképpen fel kellett oldani, s mivel közösen vitatkozni, beszélget- j ni még nem tudtunk egymással, a közösségi szellem kialakításé-1 hoz a közös munkát választottuk.

1975—76-ban körülbelül háromezer óra társadalmi munkát végeztünk. A legegyszerűbb fizikai munkákkal, a faültetéssel, parkosítással, kapálással, kukoricatöréssel kezdtük. Azután a művelődési ház felújításához 300 óra társadalmi munkával járultunk hozzá. Nemcsak fizikai munkát végeztünk: Elek község 14 évén felüli lakosságáról — a művelődési ház megbízásából — felmérést készítettünk. Több mint négyezer adatlapot ■‘öltöttünk ki, s munkánk jutalmaképpen háromnapos siófoki jutalomkiránduláson vettünk részt. Hasonló feladatot teljesítve az eleki cigányságról is készítettünk felmérést.

Az alap. és általános műveltség bővítésénél betartottuk a fokozatosság elvét: a klubtagság érdeklődésével összehangolt előadássorozatot rendeztünk először, majd a hallottak témáiból vitaesteket tartottunk, később pedig sor került önálló bemutatkozásokra, öntevékeny klubfoglalkozásokra. Programunkból természetesen nem hiányoztak a kötet, len, szórakoztató foglalkozások, játékestek, vidám vetélkedők, kirándulások sem.

Bemutatkozásunk akkor válik teljessé. ha terveinkről is írok. Klubunkat — vendégként— =ok fiatal látogatja. Szeretnénk, ha ők is a tagjaink sorába lépnének. Ennek érdekében szoros kapcsolatot alakítunk ki a KISZ-a!ap- szervezetekkel, az ifjúsági szociá- lista brigádokkal. Tervünk a tartalmi munka színvonalának fokozatos emelése, újabb módszerek alkalmazása. Eddigi, hároméves tevékenységünk összegzéseként egy-két kiemelkedő eseményt em. lítek: 1974-ben tóbb fordulós felszabadulási vetélkedőt rendeztünk. 1975’-ben beneveztünk a

megyei módszervásárra, ahonnan továbbjutottunk az országosra, és Székesfehérváron az ország legjobb klubjai között említettek bennünket, 1975. évi tevékenységünkért elnyertük a Kiváló Ifjúsági Klub megtisztelő címet, melyet a közelmúltban vettünk át. Jelenleg az V. járási ifjúsági klubtalálkozóra készülünk, s a házigazda feladatait örömmel vállaltuk.

Csürke Katalin

olyanokkal, amelyek a legköz vetlenebbül érintik a családo kát. s a fejlődésben levő gyermekeket. Mindez nagy körültekintést, alapos ügyismeretet igenyel. Aligha értek volna el eredményeket a gyámhatóságok, ha önmagukra lennének: hagyatkozva. Tevékenységüket a tanácsok más szakigazgatási j szervei is segítik. De hatékony- i nak bizonyul az együttműködés! a KISZ-szervezetekkel, s más társadalmi és állami szervekkel; is. Eredményesen dolgoznak a tanácsok gyermek- és ifjúság- védelmi albizottságai. Jelenleg \ 71 albizottság tevékenykedik I megyénkben. Aktivitásukra jel- j lemző, hogy a múlt évben 150 javaslatot tettek a tanácsoknak j a gyermekeket veszélyeztető környezet megszüntetésére. Különös jelentősége van a környezettanulmányoknak. amelyekből a gyámhatóságok megismerhetik a gyermekek életkörülményeit. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátásába egyes üzemek szocialista brigádjai is bekapcsolódnak.

Napjainkban megyénkben 2304 veszélyeztetett környezetben élő kiskorú gyermeket tártának nyilván. Ezeknek a körülményeknek a megváltoztatása a legnehezebb feladatok közé tartozik. Ebbe a munkába az iskolák, a Vöröskereszt családvédelmi aktívái és a rendőrség is bekapcsolódott. Sajnos, a tapasztalatok ezen a téren nem egyértelmű javulásról adnak számot. A veszélyhelyzetek megszüntetésével szinte azonos mértékben újak jelentkeznek. Elsősorban az alkoholizmus idéz elő súlyos gondokat. De a helytelen nevelés, a feldúlt családi élet is megteszi a magáét. A közös erőfeszítésnek, ha nem is látványos, de biztató jelei mutatkoznak a bűnözés terén. Tíz év alatt 374-ről 169-re csökkent a fiatalkorú bűnelkövetők - száma.

Ahol a veszélyeztetett kiskorúak érdekében foganatosított gyámhatósági intézkedések ered- j ménytelenek maradtak, ott a gyermekeket állami gondozásba í

vették. A műit évben 159 esetben került erre sor. Az állami gondozottak közül 161 csecsemő- otthonban, 357 nevelőotthonban, 319 gyermek pedig nevelőszülőknél van elhelyezve. Fejlődésüket a gyermek- és ifjúságvédő intézet állandóan szemmel kíséri. A gyermekek zöme nem állami gondozottakkal jár iskolába, illetve óvodába. Megyénkben ugyanis megszűnt a nevelőotthonok zártsága. Sok gyermeket szocialista brigádok patronálnak. Nagy jelentősége van a különböző anyagi támogatásnak is. A múlt évben 2496 kiskorú kapott rendkívüli segélyt. Ezenkívül a gyámhatóság 21 család 61 gyermekének adott rendszeres nevelési segélyt. Jelenleg havonta 382 kiskorú kap nevelési segélyt. A múlt évben erre a célra megyénkben másfél millió forintot fordítottak, ebben az évben ez az összeg meghaladja a két és fél millió forintot.

A gyámhatóság feladata az

örökbefogadás engedélyezése is. A múlt évben 39 kiskorút fogadtak örökbe. Fokozott figyelemmel kísérik a gyámság alatt álló szülőtlen árvák vagyonkezelését is. A láthatási ügyek intézése nagy gondot ró a gyámhatóságokra. Ezeknek az ügyeknek a száma évről évre növekszik. Évente ugyanis több mint ezer házasság bomlik föl és ennélfogva szabályozni kell a gyermekek láthatását.

A gyermek- és ifjúságvédelem terén vitathatatlanok az eredmények, örvendetes az is, hogy a gyámhatóságok a feladatok ellátásában más szervekre is támaszkodhatnak. A társadalmi összefogást azonban tovább kell szélesíteni. Tapasztalatok igazolják, hogy mennyire eredményes az a támogatás, amit a szocialista brigádok nyújtanak az állami gondozásban levő gyerekeknek. Különösen ott mutatkozik meg ez a legjobban, ahol a kapcsolat tartós és végig kísérik a gyermek fejlődését az óvodás kortól a felnőtté válásig. Ám a veszélyeztetett környezet felszámolásához is sok segítséget nyújthatnak a gyámhatóságoknak.

(Serédt)

Emlékezés egy partizánra

Ki volt Szidva Ilona?

Forró augusztusi nap volt, a naptár 1944-et mutatott. Sarkad határában a Hókában monoton hangon pöfögött a vízszívó motor; a részvénytársaság 100 holdas rizstelepét tápláló csatornából szívta a vizet.

A telepvezető, Fodor József az

egyik lakóbódéban heti jelentést készített az RT urainak arról, hány munkást foglalkoztattak az elmúlt héten, mennyi vizet hasz. náltak fel, meddig üzemelt a szivattyú, meg arról is, nem lát- tak-e gyanús elemeket a határban. Cigarettát húzott elő, rágyújtott. Csend, nyugalom honolt a környéken. A víztükör meg sem rezdült, perzselt a nap, s mintha megdermedt volna a levegő. Esténként, amikor kiült a tanya, elé, feszülten figyelt. Egyre közelebb került a front. Ilyenkor sok minden megfordult a fejében. Nem volt már Patai- ember, lassan elérkezik az öt- venhez. öt gyerek ellátásáról kellett gondoskodni, ami bizony még békeidőben sem kis dolog, hát még ilyen világégésben. Kósza hírek is elterjedtek a faluban, különösen a csendőrök, meg a „vitéz urak” meséltek sok rém. séget az oroszokról. Fodor József ezeket mendemondáknak tartotta. Tizenkilencben vöröskatona volt. és meg is sebesült. A csendőrök különösképpen sokat emlegették „vörös” múltját és öt éven keresztül mindennap jelentkezni kellett az őrsön. Nem volt egy talpalatnyi földje sem, neki csak jobb sorsot hozhatnak a vörös csillagos szovjet katonák.

így töprengett, gondolkozott, az. tán bement a házba lefeküdni.

Fárasztó nap következett. Sokat bajlódott nap közben a rizstelepen és este nem akart álom jönni a szemére. Hosszasan forgolódott, majd óvatosan felkelt, megnézte az öreg ’vekkert. Jóval elmúlt éjfél. A kismutató a kettesen tanyázott, s a nagy iparkodott, hogy utolérje, ö kiment ia levegőre. Igazi békés, csillagos, csendes éjszaka volt. A békák egymásnak felelve és feleselve zajongtak a közeli rizstáblában. Aztán messziről repülőgépzúgás közeledett, előbb alig hallhatóan, mint amikor a szúnyograj döngicsél, majd egyre erőteljesebben. A zúgásból úgy okoskodott, hogy a gép vagy a gépek a közelben köröznek. Megszokta már az ilyen éjszakai re- ptilőgéozúgásokat, nagyon nem is vetett ügyet az egészre. A gépek azonban csak nem akartak eltávolodni. Kémlelte az eget. de nem látott semmit. Aztán halk suhogást hallott. Hatalmas ku- .pola ereszkedett alá és hangos csobbanással vágódott a vízbe. A csobbanást követően egy pillanatra mély csend lett* aztán újult erővel hangzott fel a békák hangja. A gáton közelebb ment a vízhez, hogy lásson vaia-