Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-16 / 88. szám
Egyenletesen javul a megye gázellátottsága Nemzett ünnepünk, április 4. alkalmával megyénk legfiatalabb városát, Békést is bekapcsolták a földgázszolgáltatásba. Ebből, az alkalomból megkértük Galambos! Istvánt, a DÉGÁZ műszaki igazgatóhelyettesét, tájékoztassa olvasóinkat a gáz- szogáItatásban eddig elért eredményekről és az V. ötéves tervben várható fejlesztésekről. — Kezdjük a legutóbbi eseménnyel, Békés gázellátásával. Ez annál is inkáb indokolt, mert rekordidő alatt, a tervezettnél egy évvel hamarabb, került sor | a gázszolgáltatásra. A DÉGÁZ j békéscsabai, gyulai hálózatszere- ! lói éjt nappallá téve fáradoztak azon, hogy előrehozzák a határidőt Eddig S kilométer vezeték épült meg és 6 millió forintot [ordítottunk a munkára a tervezett 23 millióból. Ebből következik az is, hogy a munka tovább folytatódik Békésen és ebben az évben 100 lakásba , jut el a földgáz. Természetesen a már meglevő hálózatot is állandóan bővíti és [ fejleszti a gázszolgáltató válla-1 lat. Mint megtudtuk, erre az öt- J éves tervre 113 millió forintot' irányoztak elő hálózatfejlesztésre megyénkben. Ebből az ősz- szegből Békéscsabára 46. Gyulára 16, Orosházára 14, Mezőhegyesre 3, és mint említettük, Békésre 23 millió forint jut. A fennmaradó összeget a gerinchálózat kiépítésére fordítják. Tavaly 10 kilométer űj vezeték épült Békés megyében, az idén újabb 8 kilométerrel növekszik a hálózat hossza. Nagy jelentőségű, hogy ebből már mintegy hat kilométernyi polietilénből készül. Ez olcsóbb és tartósabb az acélcsőnél. A nagyarányú hálózatbővítés és a propán-bután gázpalackok számának emelkedése együttesen azt eredményezte, hogy 61 százalékról 1076-ban 67,5 százalékra növekedett a telítettség. Ez a vezetékes, illetve a palackkal ellátott lakások számát jelenti az összes lakásállományhoz viszonyítva. Ebben a növekedésben jelentős szerepet játszott, hogy emelkedett a pb-gázforga- lom. Akik új palackra adják be igényüket, azok 30 napon belül hozzájutnak a gázhoz. Megszűnt tehát a hosszú várakozási idő, van elegendő palack, nyomás- szabályozó. Rendelkezésre áll a szükséges töltőkapacitás is, a DÉGÁZ az elmúlt évi 43 ezer 700 tonnával szemben az idén 47 ezer tonna pb-gáz értékesítésére számít, ebből megyénkre 13 ezer tonna jut. A fogyasztó kényelmét szolgálja. hogy emelkedik a cseretelepek száma és tárolókapacitása. Megyénkben ebben azév- ben 10 új cseretelep nyílik meg és ezzel 100-ra emelkedik a számuk. Nagymértékben nő a tárolókapacitás is, az elmúlt évi 222 tonnáról 318 tonnára. Rit- kábban kell tehát az üres cseretelepek előtt a szállítójárművek érkezésére várakozni. Jelentős növekedést mutat a földgáz-értékesítésről készített statisztika is. Tavaly a háztartások, nagyüzemek és egyéb kommunális fogyasztók több mint 121 millió köbméter földgázt használtak fel, ez kereken 10 millió köbméterrel haladja meg az egy évvel előtte mért mennyiséget. Természetesen jelentősen nőtt a fogyasztók száma is. Orosházán 319-cel, Békéscsabán 716-tal, Gyulán 234-gyel többen jutottak földgázhoz, mint egy évvel x ezelőtt, és ezzel megyénkben már 11 ezer lakásba jut el a földgáz. Ebben az évben újabb 1335 lakást kapcsolnak be. A legtöbbet — 702-t Békéscsabán —, de jelentős az orosházi — 283 —, gyulai — 250 — és békési — 100 — növekedés is. Ebben a tervidőszakban eljut a gáz Bat- tonyára és jövőre Sarkad lakásaiba is bevezetik a földgázt. Még ebben a tervidőszakban megkezdi a DÉGÁZ Mezőbe- rény csőhálózatának kiépítését. A lakossági és ipari felhasználás mellett egyre növekszik a mezőgazdaság által igényelt gáz mennyisége is. Gazdaságossági számítások szerint mintegy 20- 30 százalékkal olcsóbb a gáz, mint az olaj, és nem mellékes az sem, hogy a felhasználók megszabadulnak a szállítás gondjaitól is. Még ebben az évben Pótolják a kiesést Az utóbbi napokban nőtt a ' belvízzel borított terület és ez tovább súlyosbította a megye j mezőgazdaságának helyzetét. A felmérések még folynak ugyan, de jellemző példaként említhet- j jük a békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetet, ahol a víz j pusztítása miatt 300 hektáron I kell elvégezni az őszi búza ki- J szántását. A belvíz különösen súlyos károkat okoz a megye | északi részében és akadályozza J a tavaszi munkák végzését. A j gyulai Köröstáj Termelőszövetkezetben a répatermesztésre | szánt területet február óta víz j borítja. Az áprilisi eső következtében \ számos mezőgazdasági .nagy- j üzemben a vetésben már lema3 mLMSäSz. 1977. ÁPRILIS 16. 1 radás tapasztalható. A vegyszeres gyomirtás sem halad kellő ütemben, amit ugyancsak a kedvezőtlen időjárás • akadályoz. Gond, hogy kevés a mezőgazda- sági repülőgép, ugyanis a fejlett őszi vetésű gabonát nem lehet hagyományos gépekkel vegysze- rezni. Kedvező jelenség a zöldségtermő terület további növekedése. Előzetes felmérések szerint az -áprilisi tél egyelőre nem okozott nagyobb kárt a megyében. A gyümölcsösök és zöldségesek is jelentősebb veszteség nélkül vészelték át a lehűlést. A fólia alatti palánták azonban nem fejlődnek kellőképpen. Csak később válik ismertté, hogyan hatott a hideg az elvetett cukorrépamag csírázóképességére. A gazdaságok többségében számít va az újabb fagyokra, jól felkészültek a füstölésre és permetezésre. földgázt kap megyénkben a Hidasháti Állami Gazdaság, 1980-ig vezetik be a gázt a Felsönyomási Állami Gazdaságba, a Békéscsabai Állami Gazdaságba, valamint k megyeszékhelyen a Lenin éa a Szabadság Tsz-ekbe. Természetesen a gázbevezetés nem olcsó, kilométerenként mintegy egymillió forintba kerül a vezeték. Ennek megépítéséhez azonban hitelt kaphatnak a szövetkezetek és a számítások szerint a nagyfogyasztóknál gyorsan megtérül a befektetés. Az utóbbi időben néhány súlyos gázrobbanás is történt az országban, ég ez a figyelmet a biztonságra irányította. Mivel járul hozzá a DÉGÁZ a biztonság fokozásához? — Vállalatunk területén at elmúlt évben nem történt súlyosabb baleset, és ez a rendszeres megelőző, felvilágosító munkának is tulajdonítható. A budapesti és a szolnoki gázrobbanások okainak vizsgálatánál kiderült, hogy nem a gázszolgáltató vállalat szakemberei okozták a bajt. Szeretnénk ezúton is felhívni a figyelmet arra, hogy a gáz veszélyes anyag, s ha valamilyen munka' során csak a gyanúja is felmerül vezetéksérülésnek, azonnal jelentsék. Ezzel súlyos baleseteket előzhetünk meg — fejezte be tájékoztatóját Galambosi István. L. L. Gombécgömbölyítik WWi A Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ medgyesegyházi zöldségfeldolgozó üzemében „uborkaszezonban" sem pihennek az itt dolgozó lányok, asszonyok. A zöldségidény kezdetéig naponta 60 ezer szilvásgombócot gömbölyítenek a szorgos kezek a békéscsabai hűtőház megrendelésére. (Fotó: Veress Erzsi) Hagyma nagyban Makói hagyma. Tájegységén, Makó körzetében S tanyákon is, még a kisparaszti világban is holdszámra termesztették. A Makóról kitelepülő termelők hozták a dughagymát, az évtizedes görnyedés árán szerzett szaktudást — és virágzott a hagynia. Termett a fekete mag. Volt szaporítóanyag, munkáskéz, haszon — tehát étkezési hagyma is. Mindezt csak segítette az, hogy Makó körzetének földjei, éghajlata mintha egyenesen a hagyma termesztésére teremtek volna. Ebbe a körzetbe tartozik Kaszaper is, ahol a közős gazdaság vezetői még akkor is fantáziái láttak I a hagymában, amikor annak ügye a mélypontra került. Pedig már a termesztés munkáinak gépesítése is éppen legjobb úton haladt a megoldás felé. Arról az évről — 1975-ről — van szó. amely nem kedvezett a hagymának. Kaszapere*! — ahol ekkor a háztájiban 80, a közösben 120 hektáron termesztették már — ez úgy vált nagyon is világossá, hogy a két forint negyven filléres önköltséggel előállított hagyma kilogrammjáért mindössze két forint harmincnégy fülért kaptak átlagban. Való ami való, az 1975-ös hagymák nem gyönyörködtették a szemet úgy, mint a korábbi évek termése. Igaz az is, hogy ebben nagy része volt a kedvezőtlen időjárásnak. Továbbá tagadhatatlan, hogy a szaporítóanyag sem volt már az a régi: veszített egyöntetűségéből, ezzel valamennyi jó tulajdonságából. Azt sem lehet elhallgatni azonban. hogy azok a termelők, akik a hagymát abban az évben kivitték a megyéből, megfelelő j árat kaptak ezért a gyengébb | hagymáért is — míg itthon a ! két hagymafeldolgozó: a kon- j zervgyár és a hútö vitatkozott a | tervezettnél jóval kevesebb hagyma eloszlásakor. Ezek után az sem okozhatott volna különösebb meglepetést, ha Kaszaperről — ahogy jött — ki is „vonul” ez, az étkezésünkben semmivel nem pótolható és jól exportálható növény. Hogy nem így történt, az többek között a tsz vezetőinek köszönhető. Az ő határozottságuk és céltudatosságuk eredményeként a közös két év alatt átvette teljes egészében a háztájitól a hagyma termesztését s ebben az esztendőben a hagyma már a közös szántó kétszáz hektárját díszíti Kaszaperen. Hagymát nagyban termeszteni természetesen csak kellő megalapozottsággal lehet. Ezt a kaszaperiek is tudják. Megteremtették először is annak a feltételeit, hogy szaporítóanyagból önellátók legyenek. Az orosházi zoldségvetőmag-ter- mesztő társuláshoz csatlakozva a most kapott elit fekete maggal ezt már 1979-re a minőségi szempontokat figyelembe véve is megoldják. Időközben a dug- hagyma 16 hektáros területét 46 hektárra növelték, az indítás tehát biztonságosnak látszik. Hasonló a helyzet a folytatással is: a hagyma termesztés gépesítésével a tsz felkészült és felkészül arra, hogy a kézi munkaerő folyamatos csökkenése se okozzon akadályt. Beléptek a helikopteres növényvédő társulásba és így a hagymatermesztés egyik legfontosabb munkáját, a vegyszerezést az idén már helikopter végzi. Ez teremt — az időben és gyorsan kiszórt növényvédő szerrel — alapot a gépi betakarításra, amelynek ma legfőbb feltétele a táblák gyomnélkülisége. A következő lépés a szállítás. Ezt három-három és fél mázsa hagymát befogadó konténerek segítik a kaszaperi közösben. A konténer egyben arra is jó. hogy benne — megfelelően védett helyen — akár tavaszig tartsák károsodás nélkül a hagymát. Ez egyébként már nem a tsz gondja: tőle a termést csaknem egészében veszi át a ZÖLDÉRT. Méghozzá azon a 3 forint 20 filléres védőáron, amely a tervezett Jiozamok esetén már nyereségessé teszi a termelést. A Lenin Tsz-nek a nyilvánvaló okokon túl ez még külön azért döntő, mert a növénytermesztés 42 millió forintos árbevételéhez a hagyma több mint 45 százaléknyit — 19 milliót tesz hozzá. Nem véletlen hát, hogy a kaszaperi szövetkezetét a hagymatermesztés modellüzemévé jelölték ki és jelentős a szerepük abban a megyénkben alakított egyszerű* társulásban is, amely néhány év múlva már rendszerben szeretné termeszteni az étkezési hagymát. Mindemellett mo6t már olyan „apróságokra” is jut energiájuk, hogy hat hektáron zöldhagymát termesszenek, 180 ezer csomót szállítanak így közvetlen fogyasztásra. Szállítanak a későbbiekben a hútóháznak is 5-10 vagon olyan kimaradó dughagymát, amit a hűtőház tisztítva angolhagymaként értékesít majd. A felsoroltaknál is fontosabb azonban a ZÖLDÉRT-tel közös beruházás, amelynek eredményeként a hagyma válogatását és osztályozását is a tsz-ben végzik el. Igv tér vissza a hagymatermesztés ágazatába az a 90 asszony, akiket onnan a gépesítés végül is kiszorított. Azt mondták Kaszaperen, hogy a kör teljességéhez csupán egy diplomás kertészmérnök hiányzik ezek után. Természetesen ezt ők sem gondolták komolyan. A fejlesztés ugyani* csak akkor kezdődik majd. Kővárjr E. Pét«*
