Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-14 / 86. szám
Forinf és forgácsolás Milliók a milliomodokért — Néha már szégyellem magam! Időnként innen-onnar. érdeklődnek, van-e valami újdonság nálunk? És ilyenkor mindig csak azt tudom felelni: vannak elképzeléseink, de a kivitelezés még eltart egy ideig. — És mennyi ez az idő? — Úgy négv-öt év és kell még hozzá pár százmillió forint. — Ilyen sok? — Igen. De ha mindent figyelembe veszünk, nem is olyan sok. ] Sem időben, sem pénzben. Így kezdődött beszélgetésünk ] Bakó Ignáccal, a békéscsabai Forgácsolószerszám-gyár igazga- tójával. Pedig nem is az újdon-: ságok, hanem az ugrásszerűen megnövekedett tőkés export miatt kerestem fel. Mikor ezt tisz- I fáztuk, megbeszéltük ezt is, azt | is, mert a kettő szorosan össze- j függ. Mi a korszerű? A . békéscsabai Forgácsoló- J szerszám-gyár tavaly 7 millió1 forint értékben szállított tőkés í exportra esztergakéseket. N°> J nem a legújabb, NC-gépekhez való, úgynevezett szerelt késeket, hanem a régi, jól bevált forrasztott lapkásat. Olyat, amilyent legalább ötven éve gyártanak már a világon. És itt érdemes megállni egy pillanatra, mert önkéntelenül is adódik egy kérdés: ilyen régi tér- j mékekkel is sikert lehet aratni a| tőkés piacon? Illetve a kérdés nem is ez, mert a siker az tény, hanem inkább a „miért” az ér- dekes. Nos. erre a választ a kor-! szerűség fogalmában találhatjuk meg. Mert mi is a korszerű ? Az. I ami a jelen időszak műszaki j színvonalának megfelel. Márpe-! dig naojainkban a világ gyárai-! ban dolgozó szerszámgépek 80— 90 százaléka még hagyományos, \ úgynevezett univerzális gép. j ezek pedig a hagyományos szerszámokat igénylik. Természetesen az a fogalom, i hogy a hagyományos szerszám, nem jelenti azt, hogy ugyanolyan, mint mondjuk az 50 évvel ezelőtti. A fejlődéssel lépést tartott a szerszámgyártás is. A szénacélból készült késszárra ma már kemény fémből készült lapka kerül, tartósabbá, jobbá téve | ezzel az esztergakést. Ez sem új dolog persze, mégis ahhoz, hogy ] a tőkés export létrejöhessen, komoly fejlesztésre^ volt szükség. Az új terméknek meg kellett felelni a szigorú német szabványnak. Kicsi volt a mérettűrés és magasak voltak az esztétikai követelmények. Az a látszólag egyszerű dolog, hogy a késeknek csak három oldala legyen lefest-! ve, hárommillió forintba kerül. | Ennyiért lehet beszerezni azt a ! festősort, mellyel az eddigi már- i tó eljárás helyettesíthető. Egyszóval: a jó minőségnek ára van. ^ Numeric Control Ez az angol kifejezés, amit a ^ műszaki nyelv NC-re rövidített, j pontos fordításban számjegyve-' zérlést, de értelmében számító- gépes irányítást jelent. A szerszámgépipar az ilyen gépek előállítása felé halad, megkezdődött már a hazai gyártás is. Hallatlanul termelékenyek ezek a gepek, gyorsan, pontosan hajtják végre a beprogramozott utasításokat. Persze ezt a termelékenységet csak akkor lehet kihasználni, ha ] megfelelő szerszámok is vannak' a „csodamasinához". Sőt. ma már ott tartunk, hogy egy-egy NC- gép szerszámkészlete többet ér, mint a központi egység. Világos tehát, hogy ' a szerszámgyártásnak együtt kell fejlődni a gépgyártással. A csabai gyárban is tudják ezt, létre is hozták az úgynevezett NC-üze- met. Itt az újfajta gépekhez újfajta szerszámok készülnek, egyelőre még viszonylag kis mennyiségben. Ezek a szerelt kések. Lényegük, hogy a késtartó rendkívül pontosan — század- milliméterre — megmunkált és ebbe belecsavarozzák a cseresza-! batos keményfémlapkát. Ha elko- j pik, csak ezt kell cserélni ésl mert a lapka is nagyon pontos, | maga a gép nem igényel után-J állítást, ami az NC-gépeknél hosszadalmas, időt rabló művelet. Pontosai- — pontosabbal s Maga az elv roppant egyszerű, j ránézésre a kész munkadarab! sem tűnik túl bonyolultnak. Ez azonban csak a látszat, a gyár- j fásban jártas szakemberek rög-! tön felvilágosítanak arról, hogy ! a doiog nem egészen így áll. A i nehézségeket a megkh ánt nagy- I fokú pontosság okozza. Ráadásul nem elég a precíz megmunkálás, számolni kell a forgácsolás során fellépő különböző erőkkel, melyek mind-mind deformálják a szerszámot. Ezek többsége kiszámíthatatlan, csak a gyakorlatban derül ki torzító hatásuk. A követelmények tehát nagyok. Számtalan kísérlet előzi meg az első igazán jó szerszám elkészülését és ekkor hol vagyunk még a sorozatgyártástól? Az első néhány darabot meg lehet csinálni nagy odafigyeléssel a régi gépeken is, a szériához azonban már nagyon precíz szerszámgépek kellenek. Érvényesül a régi igazság: pontosat csak még pontosabbal lehet csinálni. És ha a szerszám századmilliméteres törésű, akkor, az azt gyártó gépnek ezredmil- liméterre kell pontosnak lennie. Egy métert egymillió részre kell osztani ehhez! Igen ám, de a gépek ára a megkívánt pontosság növekedésével négyzetes arányban emelkedik. Például egy már megrendelt és rövidesen megérkező köszörűgép értéke eléri a 10 millió forintot. És ez csak egy gép, a nagy sorozatú gyártáshoz sok ilyen és ehhez hasonló berendezés kell! És most érdemes Visszakanyarodni a bevezetőben felvetett kérdéshez: sok vagy kevés a néhány év és a néhány százmillió forint egy-egy új termék előállítására a gépiparban? Ha mindent végig gondolunk, kiderül, igaza van az igazgatónak, ez nem is olyan sok. De a hatalmas költségek és a ráfordított idő megtérül, ha a gyár időben, esetleg másokat megelőzve dob piacra valamilyen új terméket. Ezért a tervezők rajzasztalán már készülnek az NC-gépek befogóegységei és rövidesen megkezdődnek /az üzemi próbák. Ebből megvásárolható újdonság valóban csak egy idő múlva lesz. de ezért senkinek sem kell szégyel- nie magát! Lónyai László Munkában a csomagológép A Hajdú megyei Tejipari Vállalat gyulai tejporgyárában a HM —3-as típusú tejcsomagoló gépen Szóka, Mária egy műszakban húszezer liter tejet csomagol polietilén fóliába Veress Erzsi felvétele Háztáji gazdaságok Mezőhegyesen A nagyüzemi termelés mellett az V. ötéves tervben jelentős feladatot határoztak meg a háztáji, a kisegítő és az egyéb kisgazdaságok számára. Mezőhegyesen, a helyi ÁFÉSZ és az állami gazHalaf" a víz ekb e! A halászat is állattenyésztési ágazat Magyarországon 17 halásza-] ti termelőszövetkezet dolgozik. Érdekképviseletüket az! országos jellegű gazdasági j szövetség látja el, a Halászati j Termelőszövetkezetek Szövetsége. Munkájához tartozik még 15 olyan mezőgazdasági [ üzem képviselete, ahol az j egyéb mezőgazdasági terme- í lés mellett kis területen halá- [ szattal is foglalkoznak. Alapszabályukat valameny- ] nyi szövetség mintának tekinti, hiszen a területi szórtság miatt áz egységes termeÚj hajók Az elavult balatoni hajópark felújítására hamarosan megkezdődik egy új hajómodell gyártása a MAHART újpesti hajójavító műhelyében. Az új vízi jármű formája eltér a jelenlegi balatoni hajókétól, két úszótesten nyugszik majd a széles, kétemeletes hajótér. s ez nagyobb kényelmet, tágasabb teret nyújt az utasoknak. A balatoni hajók ugyancsak elöregedtek, jó néhány közülük a század elején szállt először vízre, számuk is kevés a megnövekedett forgalom lebonyolítására. Az új modell ezeken a gondokon igyekszik segíteni. A 400 személyes hajó tervezésénél speciális szempontokat is figyelembe veitek. Igv például hangszigetelt motorral szerelik fel, s beépített szennyvíztartály óvja majd a tó vizének, tisztaságát, j Üj megoldás, bogy a kétszázas! Ikarus családnál alkalmazott állítható ülésekkel szerelik fel az utasteret, a belső tér légkondicio- | nált lesz. s a hajóknál jelenleg még szokatlan panoráma, abla- j kolcat alakítanak ki. Az első új ha.íó 1978-ban jut el a Sió csatornán át a Balatonba. s Fonyód és Badacsony kö- zött, közlekedik majd. 1980-ig további öt hasonló hajót építenek.! lés kialakítása csak pontosan kidolgozott tervek szerint lehetséges. Az V. ötéves terv végére a halhús termelését 50 százalékkal kell emelni, a hozamok növelésével. Mi a szerepe a HTSZ-szövetségnek e terv elérésében? Elsősorban azt a szemléletet kell, megváltoztatni, hogy a halhúst ermélés csak 20-ad rangú vagy még ennél is kevésbé értékes állattenyésztési ágazat. Ha ezt az egyáltalán nem korszerű nézetet sikerül eloszlatni, a tervszámok szerint a mező- gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata lesz a halászat. Folyóiüknak azokat a holtágait, amelyeken eddig úgy-ahogy termeltek, intenzívvé kell tenni. Nem engedhető meg ma már, hogy a holtágakon a termelés csupán a lehalászásból álljon, j 1980-ig két-háromezer hektár holtág intenzívvé tétele a cél. Ilyen lesz például a gyomai Halászati Termelőszövetkezet úgynevezett peresi holtága. A gépesítettség színvonala a halászaiban az összes mezőgazdasági ágazat közül a legalacsonyabb. Az áruhal- termelés gépesítettsége nemhogy nálunk, de a fejlettebb technikával rendelkező országokban sem kellően megoldott. Az ivadéknevelő gazdaságok egyöntetűen, egyforma minőségű tenyészanyaggal látják el a htsz-eket. A növényevő halak ivadékszükségletének előállítása nagyjából megoldódott. Üj gondolat, hogy a növényevő halakat a ponttyal együtt neveljék, így a természetes táplálkozási lehetőségek kedvezőbben alakulnak a halastavakban is, a holtágakban is. Mivel a halászatnál a föld csere lehetetlen és az amortizáció kifutásának ideje nagyon hosszú — 50 év —, gondosabban kell ügyelni a holtágak víztelenítésére és ennek költségeire. Jó eredményt elérni és az V. 5 éves terv célkitűzéseit teljesíteni csak úgy lehet, ha a gazdaságok ésszerűen gazdálkodnak és a szövetség koordinálását elfogadják. Ma már nagyon kevesen vásárolnak élő halat, így tehát a halfeldolgozás előtérbe került. A korszerű étkeztetéshez a lehetőség a konyhakész halak kibocsátásával, a leveskockák, a halkonzervek és egyéb halból készült készételek gyártásával már megoldható. daság segítségével egy méhész szakcsoport, egy kertbarát és egy sertéstenyésztők klubja működik.' Az állami gazdaság a háztájik munkájának összefogására háztáji ag- ronómust alkalmazott. 1976- ban a gazdaság Mezőhegyesen 536 vemhes kocát helyezett ki. A kihelyezett kocákat és a szajx/rulatot a háztájiban gazdálkodók igényeinek megfelelően táppal és alommal is ellátja. A kocákon kívül süldőt, illetve hízót tartanak a háztájikban. A gazdaság mintegy kétezer állatot vásárol fel az idén a kistermelőktől. Az állami gazdaság, illetve a község területi szétszórtsága nagy. A háztáji tenyésztés érdekében ezért 12 helyre ösz- szesen 17 apaállatot helyeztek ki, amelyek biztosítják az akciós-kocák szaporulatainak jó minőségét. A kertbarátok körében a fólia alatti termelés 1976-ban szerződéses alapon indult meg. Ma már mintegy 3500 négyzetméteren 22 kertbarát foglalkozik fóliázással. Nemcsak szerszámmal, illetve növényvédő szerrel és műtrágyával látja el a helyi ÁFÉSZ a termelőket, hanem termesztéssel kapcsolatos előadásokat is szerveznek. A zöldség- és gyümölcsboltokban a kerti aprómagvak választéka megfelelő. A kertbarátok már megkezdték a saláta és a zöldhagyma eladásra szállítását. A méhész szakcsoport is sikeresen tevékenykedik, bár Mezőhegyes' területén az akácosok kivételével nem sok méhlegedő akad. Szervezetten vándorokatják a méhcsaládokat ezért a tagok az akác- és repcetáblára. Akácvirágzás idején az ország különböző részeiről 50—80 méhész érkezik a községbe, így a megyei méhészekkel együtt ebben az időben löbb mint 130 méhész dolgozik.
