Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-14 / 86. szám

Mindennapi kenyerünkért Mérlegen négy sütőipari vállalat munkája Az egyik legsajátosabb élel­mezési iparág a sütőipar. A munkások kétharmada éjjel is talpon van. Ez természetes, hi­szen reggelre az üzletben kell len.J a friss kenyérnek, péksü­teménynek. A hiányzó emberek munkáját túlórával pótolják. A gőzös, meleg munkahelyeken szívni a lisztporos levegőt nem egészséges. És legtöbb helyen a szociális ellátás sem valami ró­zsás. - A korszerűsítések általá­ban lassúak, sokáig elhúzód­nak. De mit számít mindez ne­künk? Mi, magyarok a kenye­ret is kenyérrel esszük. Több péksütemény Az utóbbi megállapítás, mint­ha ez idő szerint nem lenne helytálló. A megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya irányítása alatt, műkö­dő négy sütőipari vállalat — Békéscsaba, Gyula, Gyoma, Orosháza — ugyanis az elmúlt évben mindössze 275 tonna ke­nyérrel termelt többet, mint egy esztendővel korábban. Ér­dekes módon senki sem elége­detlenkedik emiatt. No, persze ennek az az oka, hogy maguk a vásárlók alakították így a helyzetet. Mert nézzük csak meg: mennyit állítottak elő pék­süteményből? Tavaly 11,3 szá­zalékkal többet, mint 1975-ben. Ha kissé viszamegyünk az idő­ben, megállapíthatjuk, hogy másiélszer annyi kiflit, zsemlét ettünk tavaly, mint hat évvel ezelőtt. Ezt magyarázhatjuk a korszerű táplálkozás térhódítá­sával, de az is igaz, hogy újab­ban a nagyobb súlyú péksüte­ményeket vásároljuk. Egyre inkább több, úgyneve­zett tartós sütőipari terméket, fo­gyasztunk. Ezekből a, gyulai vállalat tavaly 76.1 százalékkal növelte termelését. Édesipari készítmények, sütemények spe­cialistái a gyomaiak, ahol csak­nem 670ü mázsát állítanak elő évente. Ez a mennyiség a me­gyei összes termelésnek 39 szá­zalékát teszi ki- Említést érde­mel még a békéscsabaiak tölíe- lékes és egyéb cukrászsütemé­nye, melyekből egy év alatt 174 mázsát gyártanak. Hej, túlóra, túlóra Ma már nem lehet az embe­reket csak úgy az „utcáról'’ be­hívni. Százszorosán vonatkozik ez a sütőipari vállalatokra. Az extenzív fejlesztés ideje lejárt, előtérbe került a termelés in­tenzív módon való növelése. Még akkor is. ha a kenyérfo­gyasztás stagnál, h szén az ap­róbb pékáruk előállítása körül­ményesebb, nehezebb, örvende­tes, hogy az említett vállalatok az egy dolgozóra jutó termelési értéket 1976-ban kilenc száza­lékkal növelték. Ez azért is lé­nyeges, mert ez a szám egy év­vel korábban csupán 1,1 száza­lék volt. A pékségek ugyanak­kor igyekeznek korszerűsíteni I az üzem- és munkaszervezést ! Ennek tulajdonítható, hogy az egv órára jutó termelési érték több mint 10 százalékkal emel­kedett. A kenyér csak akkor kenyér, ha meleg; — tartja a legtöbb ember. Pedig ha raktárra tud­nának termelni a pékek, mind­járt mérséklődne a munkaerő­gond. csökkenne a túlóra, amely bizony meglehetősen magas. Tavaly például a túlórák rész­aránya az összes teljesített órák­hoz képest csaknem 4,2 száza­lék yolt. amely az országos át­lagot is meghaladja. Ez még ak­kor is sok, ha az elmúlt év­hez képest valamelyest alacso­nyabb. Hej, túlóra, túlóra mondják a fizikai munkások a pékségben, mert őket sújtja legjobban ez a kényszerű in­tézkedés. A kemence mellett, ahol nagy a hőség, szinte izzik a levegő, nyolc óra is elég. Beruházás — ólomlábakon Az átlagjövedelmek meglehe­tősen tarka képet mutatnak. Azt nem lehet mondani, hogy rosszul keresnek a sütőipari szakmunkások. Csak. sokáig az volt a gond, hogy a munkások átlagos bérnövekedési üteme el­maradt az alkalmazottakétól. A párthatározat egyértelműen elő­írja ennek a visszásságnak a megszüntetését. Az osztály első negyedéves vizsgálata még nem tapasztalt különösebb változást ezen a területen, annál inkább az első félév után. Mivel a sü­tőipari vállalatok bérszínvona­lát központilag szabályozzák, az elmúlt esztendőben 4.5 százalék­kal emelték a béreket. [ A négy vállalat 1976-ban több mint 40 millió forint nyeresé­get ért el, amely lényegesen több az egy évvel korábbinál. Az új közgazdasági szabályozó rendszer lehetővé teszi a fej­lesztési alapok nagyobb arányú növelését. Szükség is van erre. hiszen ezeknek az üzemeknek több évtizedes lemaradást kell pótolniuk. Az elkövetkezendő időben az egészségesebb táplál­kozási szokásokhoz igazodó ter­mékszerkezetet szükséges kiala­kítani, Ezzel párhuzamosan eny­híteni kell a nehéz fizikai mun­kát, elsősorban gépesítéssel, a berendezések korszerűsítésével, ami a dolgozók munkafeltéte­leit is javítja. A folyamat már tavaly megkezdődött, amikor felújították a vésztői üzemet, az eleki és a sarkadi részleg pe­dig új kemencéket kapott, A tervidőszak legnagyobb beruhá­zása Békéscsabán, az Orosházi úton épülő, naponként 24 tonna kenyér előállítására alkalmas sütőüzem, amelyet ebben az év­ben kellene átadni. Hogy ez így lesz-e, még nem tudni, mivel az építkezés ólomlábakon halad. Jó lenne meggyorsítani, már csak azért is, mert mindennapi kenyerünk nagy nehézségek kö­zepette. a sütőipari dolgozók áldozatos munkájával készül. A jövő pedig a modern, au­tomatizált kenyérgyár lehet. .. Seres Sándor Lengyel újdonság A lengyel piac újdonsága egy új automata mosógép. A kismé­retű, 4 kg mosására alkalmas berendezésnek igen erős centrifu­gája van, s kimosott ruhaneműt száraz állapotban szedhetik ki a gépből. 14 programmal működik, s többek között gyapjúnemü mo­sására is alkalmas (Fotó: INTEEPEESS — KS) Nercédes a fafuszélen Először is elnézést kérek a dé-, vaványaiaktól, amiért falunak tituláltam nagyközségüket. Az a legszélső ház azonban, az Ecseg-‘ falvára vezető úton annyira el­hanyagolt pillanatnyilag, hogy inkább falusinak, vagy tanyasi­nak tűnik. Egyszóval nem illik bele a fejlődő és évente 100—120 új házzal gyarapodó Dévaványa j arculatába. Azaz. hogy valami révén.még-l is beleülik. Ez a valami pedig az a 2030-as fekete Mercedes, amely hosszú idő óta ott áll . a i kerítés nélküli porta szélén és ugyancsak felkelti az arra járók ; érdeklődését. A szomszédok mondják; az-1 Tíz szocialista brigád A Hármas-Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat tag­gyűlésen vitatta meg az elmúlt év munkáját. Megállapították, hogy a tár­sulatnál tovább bővült a törzs- gárdatagság. Az 5 és 10 év kö­zötti dolgozók száma elérte a 27-et. A 10 és 20 év közötti dol­gozók száma 67, míg a 26 év felettieké pedig nyolcj-A társu­latnál a szocialista brigád cím­re pályázó brigádok száma 11 volt. Ebből 10 brigád nyerte el a címet. A szocialista brigádban dol­gozók száma 156. melyből hat brigád aranykoszorús. egy ezüstkoszorús és három brigád bronzkoszorús érmet kapott. Az elmúlt évben Kiváló Dolgozó kitüntetésben hat, míg egyéb kitüntetésben két dolgo/.o re- ßzesült. Tájékoztató a Szovjetunió 1977. 4. számából A Szovjetunió áprilisban megjelenő száma köszönti a harminckét évvel ezelőtt föl­szabadult Magyarországot. Az Itt Moszkva, Moszkva beszél című riport a Moszk­vai Rádió magyar osztályá­nak munkájáról tájékoztat abból az .alkalomból, hogy idén érkezett negyvenötödik évfolyamához a Szovjetunió­ból sugárzott magyar nyelvű adás. A Világnézetünk alapjai rovat korunk nagy erejéről, a proletár internacionalizmusról közli L. Kovalenko profesz- szornak, a filozófiai tudomá­nyok doktorának' írását. A szovjet demokratikus intézmények fejlődéséről és tökéletesítéséről, az emberi jo­gok' érvényesüléséről készített interjút a lap munkatársa V. Kudrjavcevvel, az SZTA Ál­lam- és Jogtudományi In­tézetének igazgatójával. V. Jeljutyin, a felső és kö­zépfokú szakoktatási minisz­ter arról nyilatkozik a Szov­jetunió áprilisi számában, hogy milyen a szovjet okta­tás helyzete a tudományos­technikai forradalom körül­ményei között, és hogyan biz­tosítja az állam a végzettek elhelyezését — képzettségük­nek megfelelő munkakörben. Hajdú-iBihar megye és a Litván Köztársaság együtt­működéséről beszélgetett a lap munkatársa Magyar Jó­zseffel. az MSZMP Hajdú-Bi- har megyei bizottságának tit­kárával. A lap mellékletében töb­bek között a Ki tud többet a Szovjetunióból, a Szovjet­unióról vetélkedőről és a lab­darúgó-világbajnokság dön­tőjébe jutásért a IX. csoport­ban küzdő csapatokról olvas- ha thunk. előtt lovak álltak a helyén, vagy kissé odább a portán, A ház tu­lajdonosa ugvanis (hirtelen ha­láláig) fuvaros volt. A házat kü­lönben még annak idején gye­rekeinek vásárolta Nagy bácsi. Hat gyermeke közül aztán Jú­liáé. Andrási Zoltánnéé lett a porta, aki özvegyen maradt édes­anyját tartja el. Mégis, hogyan váltotta fel a lovakat a 20'iO-as Mercédes. ami azért arról árulkodik, hogy a szegényes külsejű porta ide, sze­gényes külsejű ház oda. azért Andrásiéknak van mit aprítani a tejbe és ennél fogva a falu- széli ház is, (előtte a Mercédes- sel) jelképezi a gazdagodó Dé- vaványát. — A kocsit nem mi vásárol­tuk, úgy kaptuk ajándékba fér­jem édesapjától, aki Tunyogma- tolcson téesztag. — Jól állhat akkor anyagilag... — Nem panaszkodhat, bár ö is hat családot nevelt fel. — Olyan jól fizet ott a téesz? — Igen. Meg aztán rengeteg disznói nevel apósom a háztáji­ban. — Tunyogmatolcs ide jó két­száz kilométer. Hogyan ismerke­dett meg a férjével? — Itthon nem volt munka tíz évvel ezelőtt. Elmentem hát a fővárosba buszkalauznak. Zol­tán meg azon a járaton volt so- ] fór. — Ss haza hogyan kerültek? — Édesanyám egyedül maradt, lakást meg nem kaptunk Testen, pedig a nagyobbik gyerek, a Zol- tánka már megvolt. Hazaköltöz­tünk. Most lenne itt is munka, sok új üzem alakult azóta, de hát jött a másik gyerek, a Csaba, akinek húsvétkor volt a névadó­ja. .. — Azért akad itthon is mun- j ka bőven — jegyzem meg szét­nézve a ház körül, ahol renge­teg aprójószág, kocák, tehén van. — Akad — mosolyog az asz-1 szony. — Tavaly 600 csibét ne­veltem, tojást, libákat, hízókat gdtunk el. Férjem a Csepel Autógyár buszsofőrje, munkáso­kat szállít kora reggeltől késő estig. Itthon nincs ideje segíte­ni, a dolog mind rám vár. A pénz meg kell, erre-arra. Az idén rendbe tesszük a házat, a kerí­tést már meg is vettük... Síj- a legkisebb. Zoltánka ba­busgatja, cumit dug a szájába. — Ez az ő reszortja — mond­ja az asszony —, Zoltán most másodikos, sokat segít nekem. — Aztán mi leszel, ha meg­nősz? — Buszsofőr, mint apu, de a Mercit is fogom vezetni. — Már mi is szeretnénk ben­ne ülni — mosolyog az asszony. — Apósom egy pesti orvostól 20 ezer forintért vette. Férjem fel­újította, új motor van benne. Ed­dig 32 ezer forintunkba került és nemsokára műszaki vizsgára kell vinni. Aztán megyünk vele ide- oda. Még soha, sem voltunk a Balatonon, de a hegyekben sem. Most majd egyszer-egyszer szét­nézünk az országban. — Édesanyját is viszik? — Persze. Ö is egész életében csak robotolt.. . Most jó nekünk, meg mindenkinek, aki nem lus­tálkodik és nem herdálja el ha­szontalan dolgokra a pénzét. Vagy nem azt lesi, hogy mi re­pül be magától az ablakon... A Mercédes méltóságteljesen áll a ház előtt. Akik erre jár­nak, csodálkozva figyelik a kontrasztot, a nagy autó és a sze­gényes külsejű porta között, őszre azonban, amikor kerítés mögött lesz majd a frissen tata­rozott ház, megszűnik ez a kü­lönbség is. Varga Dezső 4 sm rnoni,,.^ 4977. Április u.

Next

/
Thumbnails
Contents