Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-12 / 60. szám
Papircsák és korpa. Fellendülőben a háztáji állattartás. Mi bizonyítja ezt? Először is a január-februárban megtartott falugyűlések sikere. Azután a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat termelési adatai, amelyek szerint most az első negyedévben 90!! vagonnal több tápot és keverék takarmányt igényeltek a kiste nyésztők, mint egy évvel korábban, amikor az éy első három hónapjában összesen 1870 vagon takarmányt értékesített a vállalat a kisüzemeknek. Végül pedig a legfőbb bizonyíték: jelenleg a háztájiban hatezerrel több kocát tartanak, mint egy évvel korábban. A feladat tehát adott: a ház-j táji állattartók igényeinek kielé- j gítésével ébren tartani, sőt fo- ktízni a tenyésztői kedvet. Már csak azért is, mert a sertések számának növekedése megyénkben egyértelműen a kisüzemek | vállalkozó szellemén múlott 1976-ban. A falugyűlések pedig választ adtak arra is, hogy a | tenyésztői kedv megtartása mi-1 tői függ. Alapvetően attól, hogy a felvásárlási árak és az állattartás költségei miképp viszonyulnak egymáshoz, illetve attól, hógv a takarmányellátás' megfelelő-e? Az utóbbiról szólva legtöbbször a „korpa" szó hangzott el a már említett gyű- ! léseken, míg az előbbi témakörben a „papírzsák” került központi helyre. Nem véletlenül. A sertéstartás hagyományait tekintve a korpa a hizlalás egyik ] legalapvetőbb, mondhatni leg- ] ősibb „Kelléke Nagyon sok gazda el sem tudja képzelni a kö- catartást, süldönevelést korpa nélkül. Csakhogy a korpa mai- ' mi melléktermék, s mint ilyen, a liszt melleit elenyésző menv- nyiségben keletkezik az őrlés során. A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat azonban megértve a kiste- ■ nyésztők kérését, megkezdte a korpapóüó takarmányok gyár- tását, illetve a megye 263 táp- árusító helyének feltöltését az új termékkel. A korpánál ma- j gnsabb tápértékű korpapótlókból a vállalat egyaránt előállít j a sertéseknek, illetve a szarvas- ! marháknak megfelelő változatot.! Jobb mint a korpa az az új termék is. amelyet egységes bú- zatakarmány-őrlemény néven hozlak forgalomba, s nemcsak a búza héját, hanem tört — te- j hát teljes, értékű — búzaszemet I is tartalmaz, őrlemény formája- \ ban, Ez a takarmánvféíeség he- j Íves tárolással nagyon sokáig eltartható. Még papírzsákban is. j Apropó, papírzsák. Ismert — a falugyűléseken is szóba ke- j rtilt —, hogy a tápokat papír- ' zsákban hozzák forgalomba az j áúátegészségügyi előírások mi-j att. Ezzel együtt azonban a1 papírzsákok ára jelentősen megnöveli a sertéstartás költségeit, hiszen míg a malacból 100 kilogrammos hízó lesz legalább 10 zsák tápot kell neki vásárolni — ennyi zsák ára több mint 100 forint. A háztájiban tartott évi 450 ezer sertést figyelembe véve 45 millió forint a többletköltség. Éppen ezért a gazdák azt javasolták, hogy a tápokat és keveréktakarmányokat tárolósilókban raktározzák, ahonnan minden kistenyésztő a saját zsákjában viheti el a kellő mennyiséget. A javaslat nagyon ésszerű, viszont kivitelezése a GMV fejlesztési lehetőségeit messze meghaladó beruházásokat igényel. Ennek ellenére a vállalat már ebben az esztendőben is — kísérleti jelleggel — egymillió forint ráfordítással hat helyen: Vésztőn, Szeghalmon, Békésen, Mezőberényben, Csordáson és Medgyesegyházán a régi ínalomépületek adta lehetőségeket kihasználva takarmány- tároló tartályokat állít fel, Sarkadon pedig a tápok konténeres tárolásának módszerét kísérletezi ki. Ugyancsak a jobb takarmányellátást szolgálja az, hogy a GMV ipari alapanyagok és kon- centrátumok biztosításával segíti elő a megnőtt termelőszövetkezeti takarmánykeverő-kapacitások jobb kihasználását. Az utóbbiak egyébként ma már meghaladják a gabonaforgalmi vállalat, kapacitását is. Az elmúlt esztendőben a termelőszövetkezeti és állami gazdasági takarmánykeverők összesen 2500 vagon ipari alapanyagot és kétezer vagon koncentrátumot vásároltak a vállalattól, aminek felhasználásával mintesv 20 ezer vagon takarmányt állíthattak elő. Amit tehát a korpáról és a papírzsákról itt elmondtunk az nem bizonyít mást. mint azt. hogy a nehezen megoldható végül is nem megoldhatatlan. A pénz mellett akarat kérdése is. Kőváry E Péter Irodalmi színpadok vetélkedője Orosházán A negyedikesek lettek az elsők Az elmúlt napokban Or.os-; házán, a Darvas József Kol- j légium rendezésében került I sor az évfolyamok irodalmi | színpadainak vetélkedőjére.i Hagyomány' már ez a nemes versengés, amely nem csupán azért érdemel figyelmet, !; mivel méltóan szolgálja a beszédkultúra fejlődését, hanem , sokoldalú önművelésre is ser- kent. A verseny kiírásának meg- | felelően nem csupán arra ke,l- j’ lett törekedni a fiú- és leány- j kollégium diákjainak, hogy! jól megtanulják a verseket és | az összekötő szövegeket, ha- j nem magát a műsort ás nekik j kellett összeállítani. Ez a fajta munka pedig nrrf» körültekintést igényel, de az ösz- szeállított műsor színpadi rendezése nem kevésbé.. Így a témaválasztás sem jelentett kis feladatot, hiszen egyetlen; megkötés volt, hogy olyan i téma áljon a középpontban, j amely egy közösséget igazán érdekel. így aztán a mai életűnk visszásságairól láthattak I a résztvevők egy összeállítást, Aréna címmel. Az első évfolyam diákjai szép beszédkultúrával mutatták be összeállításukat, amelynek a Négerkiáltás címet adták. Szi- nesztézia volt a címe a negyedik évfolyam diákjai által színre vitt műsornak, amely témája pedig egy tragikus szerelem volt. A negyedikes diákok éltek a legjobban a technikai lehetőségekkel, és megmutatták azt is, hogy miként lehet ötletesen rendezni egy műsort. A zene a diapo- ráma és az élő beszéd, valamint a pantomin keveredéséből állt össze ez a műsor. A másodikosok látványos előadásának témája a cigányok élete, beilleszkedése' és a társadalomra háruló, még meglevő feladatai volt. A vetélkedő a negyedikesek győzelmével végződött, őket követték a harmadikosok, majd az elsősök és a harmadikosok zárták a sort.-íbNépművészeti termékek exportra A Tótkomlósi Háziipari Sző-! vetkezet napokban megtartott ' közgyűlésén Gyivicsán Palné el. j nökasszony elmondta egyebek i közt, hogy a szövetkezet 25 éves j fennállása óta 1976-ban érte el j a legjobb eredményt. A termelési érték 24 millió 250 ezer forint volt, ami az 1965. évihez képest 17 százalékos emelkedést jelent. Az export — ami főként nép- j művészeti termék volt — 24 százalékkal haladta' meg az előző évit és csaknem 10 millió j íorintot hozott. Felét svájci. ! nyugatnémet, olasz, holland, belga. svéd cégek vásároltak meg. A siker titka, hogy a szövetkezet a régi hagyományokat ápolva évről évre újabb és újabb termékeket készít. Nagy a kereslet a népművészeti szőttesblúzok, a szőttes csíkokkal díszített blúzok, gyermekruhák iránt. Hasonlóan kedveltek az úgynevezett szmokkolt és hímzett blúzok is. Az eredményes munkát elősegíti, hogy a szövetkezet dolgo- > zóinak a többsége törzsgarda- tag. Az asszonyok, akik javarészt már az otthoni környezetükben megismerkedtek a népművészetnek ezzel az ágával, maguk is részt vesznek egy-egy új termék megtervezésében. Evek óta sikeresen fejlődik a szocialista brigádmozgalom is. amelynek keretében a brigádok számos kezdeményezéssel igyekeznek a szövetkezet célkitűzéseinek a megvalósítását elősegíteni. Az elmúlt évi kiemelkedő gazdasági eredmények alapján a munkabéreket hat százalékkal növelik. A nyereségrészesedés átlag 10 napi keresetnek megfelelő pénzösszeg. Szeptemberben ünnepük a szövetkezet fennállásának 25. év. fordulóját. A terv a tavalyinál is feszítettebb. A termelési értéket Egymillió 750 ezer. az ex- j portot egymillió forinttal nőve- | lik. A dolgozók csatlakoztak a csepeliek felhívásához: több. jobb terméket adnak. Á Jelenkor márciusi száma A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat űj számának élén Galgóczi Erzsébet Úszó jégtábla című elbeszélését olvashatjuk. Ezt követi Bertha Bulcsúnak az írónővel készített interjúja és Vekerdi László esszéje Galgóczi Erzsébet művészetéről. Ünnepi összeállítással köszönti a folyóirat a 75 éves Bárdori Németh Jánost, a pécsi írók doyenjét. A szám lírai rovatában Arató Károly, Csorba Győző. Pál József és Tandori Dezső költeményei kaptak helyet. A szépprózai rovatban Herényi Grácia és Tatay Sándor elbeszélését találjuk. Tüskés Tibor „Képzőművészek műhelyében” c. sorozatának befejező írásában három dél-dunántúli alkotóműhely — a siklósi kerámia, valamint a villányi és nagyatádi szobrásztelep — életébe és munkájába nyújt bepillantást. Csánvi László cikke a nemrég megjelent Csőn tváry-emlékkönyvet ismerteti. Egy járás tapasztalatai flz első taggyűlések után A Kommunista Ifjúsági Sző- j vétségben ezekben a hetekben zajlanak a beszámoló és vezetőségválasztó, valamint az ezt követő tervkészítő taggyűlések. A mezőkovácsházi járás 71 alapszervezetében — egyetlen kivétellel — az elmúlt héten befejeződtek az első, tehát a be- számoló-ve/.etőségválasztó taggyűlések. Ezek tapasztalatairól folytattunk beszélgetést a napokban Strasinski Istvánnal, a KISZ mezőkovácsházi járási titkára- j val, Budácsik Lajos politikai munkatárssal és Roczkó Milán- t nal.' a járást bizottság tagjával, járási úttörőelnökkel. Amint azt a három ifjúsági ! vezető elmondta, az 1974 aprili- j si KISZ KB határozatnak meg- j felelően a mozgalmi év zárása, j illetve az új indítása előtt két-: napos felkészítést tartottak a ' titkárok számára. A tapasztala- j iáik szerint ezek a felkészítések, ahol megjelölik a tennivalókat, j szervezési feladatokat nagy mér- i téliben hozzájárultak a taggyűlések sikeréhez. Jól bevált az a j gyakorlat is, hogy a taggyűlések időpontjára a járási bizottság javaslatot tesz az alapszerveze- | teknek — természetesen a fel- : sőbb szervek által meghatáro- j zott időszakon belül — így ősz- , szehangoltabo ez. az eseményso- j rozat, az apparátus tagjai részt tudnak venni azokon. Bizonyítja ezt, hogy az „első taggyűléseken” negyvenhárom alkalommal voltak jelen a függetlenített járási apparátus tagjai. Egyetlen olyan taggyűlés sem volt, amelyen a KISZ járási vagy községi bizottság valamely tagja ne lett volna jelen. Az alapszervezetek tagságának 80—85 százaléka vett részt — járási átlagban — a taggyűlésen. örvendetes, hogy a dolgozói alapszervezetekben mind több helyen igen jó a megjelenési arány. Mindössze egy helyen fordult elő, hogy a gyűlést ismételten össze kellett hívni, mert első alkalommal nem volt meg a 60 százalékos részvételi arány; ehhez egyetlen tag hiányzott. Az irányító pártszervek, pártalap- szervezetek titkárai, a pártösszekötők és az illető munkahelyek gazdasági vezetői szinte kivétel nélkül mindenütt jelen voltak az ifjúsági mozgalom szervezeti életének e fontos eseményén. Ez | a tény egyben azt is jelzi, hogy a munkahelyeken, a lakóhelyeken olyan esemény egy-egy 1 KTSZ-taggyűlés, amelyre a kör- ’ nyezet, a helyi vezetők is odafigyelnek. Ennyit az előkészítésről, s most vegyük sorra, milyen tapasztalatokat summázhatunk magukról a taggyűlésekről. A jó előkészítő 1 munka eredményeként a leg- | több helyen ezek tartalmasak, J színvonalasak voltak. A beszá- I mólók zöme az 1976—77. évi akcióprogramra épült, amelyben a vezetőség sorra vette mindazt, amit tervként a mozgalmi év indításakor elfogadott a közösség Kellp hangsúlyt kapott az. egyé., 'ni vállalások, megbízatások érté, kelése; a kisebb alapszervezetekben személyenként sorra vették. ki, miként dolgozott a mozgalmi évben. A nagyobb alapszervezetekben a KlSZ-csoport- vezetők számoltak be a tagok j munkájáról, vállalásainak telje- ; sítésétől. Sok alapszervezetben I év közben is értékelték a tagok munkáját, ahol szükséges volt, figyelmeztették egymást a lemaradásra. egyéb hibákra és ez ! a módszer hasznosnak bizonyult a mozgalmi munkában. A tagság aktivitása a tavalyihoz hgsonló, általában- minden taggyűlésen hatan-heten szólaltak fel. Elsősorban ott kértek kevesebbet szót a fiatalok, ahoj a KISZ-csoportok előzőleg megtárgyalták az egyéni vállalásokat, és a beszámoló a csoportv». zetők tájékoztatójára épült — tükrözve valamennyiük véleményét. A beszámolóból és a hozzászólásokból is kitűnt; külön | hangsúlyt kapott az, hogy a fia- j talok most a gazdasági építő j munkát kiemelt fontosságúnak I tartják. Szót érdemel az a I tény is. hogy sok alapszervezet meghívta a beszámolóra a testvér úttörőcsapat képviselőit, akik hozzá is szóltak az elhangzottakhoz. A közösségek ezen a gyűlésén döntöttek arról is, ki méltó a következő mozgalmi évben ismét tagsági igazolványra, és ki nem. A mezőkovácsházi járásban 48 fiatalnak szüntették meg most a tagsági viszonyát, kilépési szándékát pedig 44 tag jelentette be — többségük az életkorra való hivatkozással. Végül néhány mondat a második napirendről, a vezetőségek újraválasztásáról. A titkároknak 31 százaléka cserélődött ki. tehát 22 szervezet élére választottak új vezetőt. Ez zömmel indokoll. hiszen figyelembe kell venni, hogy 14 tanintézet van a járásban. Az utolsó éves diák KISZ-titkárok helyett fiatalabbat kellett választani. Zömmel azokigak a fiataloknak szavazott bizalmat az iskolai alap- szervezetek tagsága, akik az idén januárban részi vettek egy négy. hetes tanfolyamon a megyeközi KISZ-iskolán. Ezeket a tapasztalatokat summázta a beszélgetés három résztvevője néhány nappal az első taggyűlések után. s a tervkészítő taggyűlések előtt. A KISZ járási bizottsága az elmúlt mozgalmi évet májusban értékeli majd, s ekkor elemzi alaposan, részletekbe menően a testület a „két taggyűlés"-t. T. I. Ötéenhárommillió forint- Szarvas fejlesztésére A szarvasi Városi Tanács legutóbbi ülésén — egyebek között — megvitatta az 1977. évi fejlesztési és költségvetési tervet. Az elképzelések szerint ebben az évben 53 millió forintot fordítanak a település fejlesztésére. A vásártéri lakótelepen 28 állami lakás átadását tervezik. Az ezekhez kapcsolódó egyéb kommunális beruházásokra, terület-előkészítésre több mint ötmillió forint jut. Ugyanakkor megkezdik az óvoda és a szolgáltatóház énítését. A szennyvíztisztító telep második ütemének befejezésére 500 ezer, vízrendezésre csaknem kétmillió forintot irányoztak elő. Ezenkívül a hármas számú vízműtelepen új kutakat fúrnak, s elkészül a víztorony is. Szó volt a szakorvosi rendelőintézet műszerezettségének javításáról, amelyre 300 ezer forintot költenek. Megkezdik a gyógyszertár, a mentőállomás, a KISZ-, vízi és sporttelep, valamint a 250 személyes óvoda létrehozását. A 4,8 millió forintba kerülő gyermekintézmény beruházásához az Oktatási Minisztérium mintegy hárommillió forinttal járul lioz/á.
