Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-12 / 60. szám
Jogi SOS vagy több annál? Az intézményes névadás természetesen nem határozza meg törvényszerűen a munka lényégét. Nincs is értelme vitatni, vajon találhattak-e volna az illetékesek szerencsésebb és rövidebb elnevezést, mint ezt: Szakszervezeti Jogsegélyszolgálat. Első hallásra ugyanis valóban a sárga angyaloknak becézett autóse- gély-szolgálat fürge szerelői, a gyorssegély hirtelen nyújtott lehetőségei jutnak az ember eszébe. De már tapasztalatból tudjuk, hogy a Szak- szervezeti Jogsegélyszolgálat nem azonos valami jogi SOS- sel — rendkívüli esetekben, rendkívüli helyzetben azonnal készen álló jogi mentéssel. Ezúttal olyan intézmény született és vált rövid idő alatt általánosan népszerűvé, amely következetes hétköznapi aprómunkával, méghozzá társadalmi keretek között végzett tevékenységgel vált nélkülözhetetlenné. Nem tesz többet, mint az üzemben, a vállalatnál, a hivatalban tanácsokat ad azoknak a ■dolgozóknak a munkaidő szüneteiben, akik munkaügyi döntéseket vitatnak, eltévedtek a társadalombiztosítási rendelkezések sűrűjében, avagy otthon támadt jogi rendezésre várá családi bajuk vagy. örömük, mint mondjuk, egy váratlan örökség. Sőt, a szolgálat keretében már megjelentek a munkahelyeken a tanácsok kihelyezett ügyintéző tisztviselői, mint az államigazgatás helyben működő képviselői. Nem tesz ennél többet a Szakszervezeti Jogsegélyszolgálat? De hiszen ez nagyon is sok. Jó ez a dolgozónak, mert nem kell szabadságot kivennie ahhoz, ha valamiféle egyszerűbb ügyét elintézze, sőt ügyvédet sem kell fogadnia — a munkahelyén tálcán kapja a felvilágosítást, gyakran az intézkedést is. Jó ez a vállalatnak, mert hatékonyabban gazdálkodhat a munka-i erővel. A haszon természetesen nem mérhető csupán ilyen közvetlen módon. A Szakszervezeti Jogsegélyszolgálat rendszere mindennél hatásosabb és gazdagabb politikai és erkölcsi kamatokat fizet: felkészültebbé teszi az embereket a közügyek szolgálatára, intézésére, gazdagabbá teszi a jogtudatot, végeredményben a szocialista demokratizmust erősíti. Indokolt volt tehát, amikor a kormány az 1975-ös kísérleti tapasztalatok megvizsgálása nyomán, a szakszervezetekkel egyetértésben elrendelte a jogsegélyszolgálat széles körű kiterjesztését. A kormány most újra megvizsgálta a tapasztalatokat. Nem azért, me.rt kételkedik a szolgálat hasznosságában. Ellenkezőleg: azért, hogy újabb intézkedések szülessenek. Utasította az illetékes állami szerveket, hogy a Szakszervezeti Jogsegélyszolgálat teljes körű kiépítése érdekében körültekintően gondoskodjanak a személyi és tárgyi feltételekről. A kormány állásfoglalásából egyértelműen következik, hogy a szolgálat megtartja hasznos szakszervezeti, társadalmi jellegét, de az illetékes állami szervek is felelősek a működés zavartalanságáért. Nehogy a szolgálat kiáltson bárhol is SOS-t! (S. I.) Hétvégi jegyzet CUMIAPUKA Húzd meg, ereszd el apukát! Ezt a — belátom nem túlságosan rövid — nevet lehetne gd- ni annak a babának, amelyet a nürnbergi játékvásáron állítottak ki. Tekintettel arra, hogy a korszerű felfogás szerint., ne csak a polcra helyezzük a játékokat, mutassuk működés közben, sőt engedjük, hogy a gyerekek kipróbálják, ezt a babát is működés, ' jobban mondva használat közben bírálhatták meg a vásár felnőtt és gyermeklátogatói. A dolog jellegének, céljának, hivatásának megfelelően egy szőke anyuka, valamint egy hasonlóan szőke, bájos kisfiú mutatta meg a cég nevében, miként használandó a játék. A baba gumiból vagy hasonló tulajdonságú műanyagból készül, s izmos, jóképű, fürdőnad- rágos fiatal férfit formáz. Válla széles, alakja deltas, csak túlságosan tömzsi a karcsú anyukához képest. De mint oly sok minden a világon, ez se véletlen: tömzsiségének van — tudományos kifejezéssel élve — funkciója. A játék a következőképpen zajlik. Anyuka leül a szőnyegre, vele szemben a gyerek. Anyuka megragadja a babá két karját, a fiúcska viszont a két lábát, és húzni kezdik kétfelé. Apuka erre nyúlni kezd, mind karcsúbbá válik, annak megfelelően, hogy anyuka és a gyermek milyen erővel húzza. Talán emlékeznek olvasmányaikból, a középkorban is volt valami hasonló játék, igaz, csak királyok, földesurak és más hatalmasok űzték: bizonyos bűnösöket arra ítéltek, hogy négy ló húzza, szakítsa őket négyfelé. No, de hol van már a középkor! Legfeljebb azt lehet mondani, hogy apuka középkorú, ,s a szép fiatal anyuka ezért haragszik, húzza a száját — vagy az apukát. Igaz. a gumiapuka alapvetően különbözik a középkori áldozatoktól: minden húzás után visszaugrik eredeti tömzsiségére. Üjra lehet húzni, nyúzni. Az új játék megfelel annak az elvnek is, hogy a gyermek kezébe kerülő eszköz legyen gyakorlatias, neveljen az élet- r e. Hát ez a baba kitűnően megfelel ennek a követelménynek is. Hadd tanuljon a gyerek' Tatár Imre Részfalugyííiés Dévavánván A cím megtévesztőnek tűnhet, az elnevezés azonban hivatalos. Ez a részfalugyűlés ugyanis Dé- vaványa nagyközség központjától három kilométernyire, a Csepel Autógyár telepének kultúr- helyiségében zajlott le a két műszák vasasainak részvételével. Lényegében olyan üzemi megbeszélésféle volt, amelyen azonban a község gondjai szerepeltek. Száz—százhúsz munkás, a ványai dolgozók e maroknyi vezető gárdája a szocialista demokrácia gyakorlásáról festett önkéntelenül is képet a szemlé-, lő elé. Széprtgefések nélkül... A nyílt. és őszinte légkörben szóba kerültek olyan kisebb-na- gyobb ügyek, amelyek a nagyközség minden lakóját foglalkoztatják, sőt. amelyek más településeken is ugyanilyen formában felmerülnek. Amilyen.kertelés, szépítgetés nélküliek voltak a kérdések, olyan leplezetlenek voltak a válaszok is. A parázs hangulatú gyűlést jól indította Molnár István, a tanács vb-elnöke. — Nem előadást akarok tartani — mondotta többek között. — Mondandóm csupán tájékoztató arról, hogy nagyközségünk mire haladt az elmúlt évben és mit akar tenni, mire van pénze ez évben. Utána inkább az észrevételeiket szeretném hallani közös dolgainkról ... Aztán sorra elmondta, amit már magáénak vallhat a nagyközség: az új másfél kilométeres községi bekötő út építésének történetét, az új utcák nyitását, a házak építésében elért tényeket, a vízvezeték-bővítés ügyeit, a parkosításban, községszépítésben és másban elért dicséretes eredményekét, melyekhez soha nem tapasztalt társadalmi munka járult. — Egy lakos 400 forinft értékű önkéntes munkát adott községünk tavalyi előrehaladásához. Ebben példát mutattak — a tsz-ek mellett — a csepeliek is. Az összességében 4,2 milliós társadalmi munkával valószínűleg a dobogón leszünk kategóriánkban, márpedig az első helyezett lakosonként 500 forint értékű díjazást kap vissza. Ha nem elsők leszünk, akkor is bőven ..megtérül” az összefogás, mindenekelőtt abban, amit ilyen módon építettünk .. (a gyűlés után kapott' kitüntetést Schédi István, aki példamutatóan szervezte az üzemben a társadalmi munkát). A vb-elnök vázolta a nagyközség idei költségvetését, fejlesztési tervét és őszintén elmondotta, 1977-ben , szűkiben vannak a pénznek. Éppen azért szükséges a társadalmi munka szervezése, hogy a kicsiből nagyobb eredmények szülessenek. Mi várható 1977-ben? Épül az 1000 négyzetméteres ÁFÉSZ ABC-áruház, fölötte két lakással. Erre félmilliót fordít a tanács. Kétszázezer forint jut jár- dásításra, amit a társadalmi munka háromszorosára is növelhet. Vízműbővítésre csupán 120 ezer forint van. Elkezdik az új napközis konyha építését, amire az idén 300 ezer forint maradt. Tatarozásra, iskola-felújításokra 300 ezer forint költhető, és mindezekhez ugyancsak számítanak a társadalmi munkára, mint ahogyan a játszótér, a KRESZ-park kialakítását is így képzelnék elsősorban . ,J. A téves nézetek eloszlatásáért Tizenhárom hozzászólója volt a gyűlésnek, kik közül néhá- nyan megkérdőjeleztek egy-két dolgot a fent elhangzottakon kívül is. — Az a hír járta Dévavá- nyán, hogy az Endrődi Cipész Szövetkezet telephelyet akart itt létesíteni, de a tanács nem járult hozzá... — Nem ver eléggé az asztalra a tanács a mi telephelyeink fejlesztése érdekében ... — Endrőd csak ötezer lakó- j s.ú, minálunk több mint tízez- j ren laknak, mégse itt fejlesztik j az üzemeket.. . Szeghalom esetében is ez a helyzet... Az ilyen jellegű kérdésekre) érthető választ adott Molnár [ elvtárs. — Az „asztalraverós” kora leiárt — mondta. — Az ország- ban tervszerűen fejlődik min-[ den és ez nálunk törvény. Van- j nak alsófokú és vannak középfokú kiemelt' központok. Szeg- J halom ez utóbbi és ezért halad ott nagy ütemben a várossá fejlesztés. Szeghalom a Sárrét központja, vasúti gócpont, minden adottsága megvan ahhoz, hogy város legyen. Természetes, hogy a Csepel központja is oda invesztál be százmilliókat és nem aprózza szét beruházási összegeit. Ez az ipari koncepció országos terv és ebbe nincs is beleszólása tanácsunknak és mi messzemenően egyetértünk vele. . . Ami' pedig az endrődieket illeti... Nos, elvtársak, nálunk is lehetett volna Éndrőd. Vá- nyán több cipész kisiparos voltáénak idején, mint Endrődön. Ök csak heten kezdték, mi vagy harmincán. De valljuk meg őszintén, nálunk mindig azt lesték, mikor lehet kiugrani a sző- vefkezetből, és amikor lehetett, ki is ugrottak. Az endrődiek meg közben több mint ezren lettek és márkás, az egész vilá gon elismert lábbeliket gyártanak. Most különösen nagy a fejlődés náluk és beruházásaikat ugyanúgy nem szabad szétaprózniuk, mint ahogy más nagy üzem sem teszi. Haszontalan, ráfizetéses dolog lenne kócerá- jokat létrehozni a falvakban, ez szétforgácsolná az üzemek anyagi erejét és termelési kapacitását is ... A magunk erejével Igen sokan foglalkoztak a helyi problémákkal, mintegy felszólítva a tanácsot a gondok megszüntetésére. Bogya Bálint például a fásítást hiányolta, hogy erről nem esett szó. Beszélt a csatornázás, a belvíz- elvezetés nehézségeiről, és a maga társadalmi munkáját is ígérte mindezekhez. Földesi Gábor- né. Szarka Sándor, a bánom- kerti állapotokat vázolta, ahol a kutak fedetlenek, a közvilágítás rossz, s mindez balesetveszélyt jelent. Kádár Mátyás, Vad Lajos az utcákra hordott szemetek, a törmelékek sokaságát kifogásolta, kérvén a tanácsot, hogy teremtsen rendet, akár bírságolások útján is ebben, mert mi más ez, ha nem környezetszennyezés. Szóvá tették a gyalogátkelők jelzésnélküliségét, a KRESZ-táblák hiányát a nagyközség legforgalmasabb pontjain, amelyeken pedig az iskolás gyerekek tömege közlekedik és már nem egyszer fordult elő baleset. Mü- lek József arra tett javaslatot, hogy a csatornázást fokozatosan, a legkritikusabb helveket előbbre téve oldják meg. Pocsai Istvánná a belvízproblémákról szólt, Bérezi Mihály pedig az autógyár telepéhez vezető bekötő úf építésének ügyében tett fel kérdést. A válaszadás mindenki számára megnyugtató volt. Az elhangzott észrevételek, kifogások elintézésének zömére nyomban ígéretet tett a tanácselnök, de akadtak olyan dolgok is, például a csatornázás, belvízelvezetés megvalósításának (ötvenmillióba kerülne) ügye, amelyben türelemre intette a felszólalókat. — Ügy állunk ebben a dologban Pocsainé, mint maga, akinek nincs elég pénze, hogy feltöltesse a portája előtti gödröket. Nekünk sincs miből. Amit tudunk, addig is megtesszük. Anyagunk, betonlapunk van a járdák, az átjárók járhatóvá tételére, s ha kérik, kaphatnak eleget, de ezeket maguknak kell lerakni, mert arra már nipcs keretünk... ) * Így, gondokkal jól megfűszerezve, mégis bizakodóan, a vezetők és lakosok közös, nyílt megbeszélései alapján él Déva- ványa népe, fejleszti községét a lehetőségekhez mérten, amint ezt a részfalugyűlés is szépen példázza. Varga Dezső Örökös készenlétben A közelmúltban tartották évi * közgyűlésüket a kevermesi önkéntes tűzoltók. T. Bálint József parancsnok adott számot a 84 tagból álló egyesület elmúlt évi tevékenységéről. Nem fukarkodott a" dicsérő jelzőkkel, amikor méltatta az áldzatkész emberek tevékenységét. Rászolgáltak, hiszen az önként vállalt munkán túl öten tagjai a községi tanács végrehajtó bizottságának, tizenhatan a községi tanácsnak, ketten pedig a HNF községi bizottságának, vagyis a közéleti tevékenységük is példamutató. So- ? kan közülük már hosszú ideje állnak örökös készenlétben, hogy azonnal cselekedjenek, ha elhangzik a riasztás. Legtöbbjük 5—40 évi szolgálati idővel rendelkezik, Reich Zoltán pedig fél évszázada viseli az egyenruhát. A kevermesi önkéntes tűzoltók mindig jól szerepeltek a járási. megyei, sőt országos versenyeken is, és ennek híre túljutott a megyehatárokon. Talán ennek köszönhető, hogy tavaly Baranya megyéből 40 önkéntes tűzoltó látogatta meg az egyesü. let&t tapasztalatszerzés céljából. A közel háromnegyed évszázados fennállásuk legjelentősebb eseménye tavaly történt, amiről így emlékezik meg az egységkönyv : „Amióta Magyarországon törvényes kormány irányítja az ország életét, csak 1976-ban történt meg első esetben az a magas szintű látogatás, amelyet Púja Frigyes külügyminiszterünk tett nálunk két esetben is. Mint országgyűlési képviselő, az itt tartott fogadónap alkalmából nem mulasztotta el az alkalmat, hogy betekintsen egyesületünk életébe. Először a járási versenyre való felkészülést nézte meg a sporttelepen, majd később a laktanyánkat és a felszereléseinket. Rólunk szerzett tapasztalatait egységkönyvünkbe beírta. A beszámoló után 12 új tagot vettek fel, majd Fábián Gábor tűzoltó őrnagy a megyei tűzoltó, parancsnok helyettese gratulált az ünnepeiteknek és átadta a megyei tanács vb. által adományozott elismerő okleveleket és soron kívüli előléptetéseket. Ekkor kapta meg alhadnagyi kinevezését Domsik Jánosné, a községi tanács elnöke, aki ezzel a megye első női tűzoltó tisztje lett. , 6 mj«sms 1977. MÁRCIUS 12.
