Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-12 / 60. szám
HAKI — világmodell Intézet a haltenyésztés fejlesztésére Kutatási eredmények Szarvason A Tisza és a ©vörösök vidé-1 kén még löü évvel ezelőtt a tő < erttberi és gyakran áilaii táplálkozási forrás is a természetes vizek halállománya volt. • Ma j egészen más a helyzet. Magyar- országon igen alatísony a hallo- J gyasztás, csupán 2,8 kilogramm' halat eszünk meg évente Mit tesz e mennyiség növelé- j stnek érdekében az ország ! egyetlen halhústermelést koordináló intézménye, a Szarvasi Hallenyésztési Kutatóintézet'’ Erről kérdeztem Cserás Imrét, | a HAKI fejlesztési programjának igazgatóját. — Szomorú igazság az. hogy j nincs is elég hal. A termelőüzemek átlag egy tonnával kevesebb halhúst tudnak hektáron- j ként előállítani. A másik gond, | hogy ma már nemcsak élő hal kell a fogyasztóknak. hanem J egyre inkább a feldolgozott,) konyhakész áru, amellyel a hal-| fogyasztás szezonjellegét is fel j lehetne oldani. — Tehát a termelés fokozá- j sával együtt kell fejleszteni a [ feldolgozását is. A kutatóintézet azonban az előbbihez tudna inkább segítséget adni. — Az V. ötéves teifv végéig [ 50 százalékkal kell a haltermelést emelni, elsősorban a hozamok növelésével. Ez nem lehetetlen, hiszen a HAKI nagyüzemi kísérleteiben már 2—2,5 tonna halhúst tudunk hektáronként termelni. Szalai Mihály, az intézet alapítója mondta, hogy ..A kutatás és a gyakorlat szerves egységét kelt kialakítani". Ezt szem előtt tartva mindenképpen eredményt érünk el. — Nemcsak kutatórészlegünk, hanem mintegy 800 hektáros gazdálkodási egységünk is van, ami lényegében kísérleti üzemként kapcsolja a kutatást a gyakorlathoz. Házon belül, de nagyüzemi méretekben tudjuk kipróbálni a kísérleteink eredményeit. Ha így adjuk át a termelőüzemeknek a technológiai módszereket, azok már nem vállalnak vele kockázatot. Ezenkívül ez a 800 hektár bemutatótér is, ahol a szakemberek bármikor megnézhetik munkánk eredményét. — Az átlagembernek a hal gyakorlatilag a pontyot jelenti. Ezenkívül nem túl nagy a választék a halfajtákból. Mi ennek az oka? — Egyértelműen az. hogy ezt a fajtát a legkönnyebb tenyészteni. A választékbővítés érdekében az értékesebb halfajták termesztésbe vonása és új fajták kitenyésztése is feladatunk. De egyelőre inkább „tömeget" kell termelni és ezt a pontyfélék és .a növényevő halak, a busa és az amúr adják. Itt említeném meg, hogy a HAKI-nak szerepe van a fejlődő országok haltenyésztésének beindításában és Megjelent a Társadalmi Szemle márciusi száma „Szocializmus,és ifjúság" címmel Ancsel Éva írta a folyóirat vezető cikkét, amelyben azt fejtegeti; mit jelent a mai fiatalok számára eljutni a szocializmushoz. Keserű Jánosné a könnyűipari rekonstrukció tapasztalatait elemzi írásában, megjelölve a további feladatokat is. Dr. Szalai Béla cikke azt vizsgálja, milyen összefüggés áll fenn a mezőgazdasági export és a külkereskedelmi mérleg egyensúlya között. Földesi Tamás a tavaly októberi KB-ha- tározat sokágú problematikájából arra a kérdésre fordítja a figyelmet: mi a meggyőzés szerepe a propagandamunkában. fejlesztésében. A hatvanas évektől bekapcsolódtunk a FAO- programba, így a kutatómunkát jobban el tudjuk mélyíteni, meg tudtuk szerezni a legmodernebb berendezéseket, műszereket, A KGST-n belül két halas téma koordinálásának ösz- szefogása a feladatunk. Ezek: a halgenetikai, vagyis a halak örökléstana és a haltáplálkozás- íiziológia, va'gvis táplálkozásélettana. — Kutatási eredményeinket tehát szinte a világ minden táján ismerik ß szakemberek. — Nemcsak a kutatási eredményeket. hanem a módsze'ein- ket is. Született egy olvan FAO- határozat, hogy mindeh kontinensen létre kell hozni egy-egy HAKi-hoz hasonló intézményt, melyekbe konzulenseket küldünk majd innen, illetve szakembereket tanítunk meg a különböző kutatási fogásokra, itt Szarvason. Világmodell lettünk tehát. — A magyarországi halgazdaságok irányítása nem szorul háttérbe? — Nem. Négv nagv halgazdasággal van hosszú távú szerződésünk. A Bikali Állami Gazdaság rendszergazda. Nevezhetném akár kihelyezett kutató- területnek i.s, a Hortobágyi • Állami Gazdaság remélhetőleg ugyancsak rendszergazda lesz, a Biharugrai Halgazdaság , és a Balatoni Halgazdaság munkájának szervezéséből szintén részt vállalunk. Gál Eszter Asszonyok acélkékben Gebei Sándorné A sudár jegenyék jutnak eszembe róluk. Mert messzire ] látnak, vigyázzák a tájat, a j munkáshatalmat. Asszonyok és munkásőrök. Ahányan vannak,' annyifélék. Egy dologban azonban nagyon is egyformák. Ahogy a költő mondja: „Acélkék ezredeknel: harci védfalában vagyok a tégla: egy a sok körött. . J Hogyan lettek munkásörök, I miért választották ezt a férfi embert is próbára tevő társadalElkészillt a Békés megyei Múzeumbarátok Körének 77 programja évi Mikor meglátogatjuk a múzeumok egy-egy kiállítását, végignézünk a szakszerűen csoportosított, magyarázatokkal ellátott kiállítási tárgyakon, nem nagyon gondolunk arra. hogyan, és kik által kerültek oda. Megnézzük, mert érdekelnek bennünket a régi szokások, a történelmi hagyományok, mindenki szeret rácsodálkozni az elmúlt századok homályából előbukkanó tárgyakra. A feltáró és ismeretterjesztő munkából nagy részt vállalnak a Békés megyei Múzeumbarátok Körének különböző szekciói. A baráti kör 1977-es évre elkészített programtervezetében nemcsak a tagok munkájára építenek, hanem számítanak a megye lakosságának támogatására is. A régészeti szekció ismeretterjesztő tevékenysége keretén belül a tájékozódás megkönnyítéséhez ajánló bibliográfia összeállítását tervezi. Igyekeznek nagyobb gondot fordítani a múzeumi szervezeten kívül dolgozó régészek eredményeinek ismertetésére. A tudományos, feltáró munka részeként a korábban megindult Csorvás környéki terepbejárást kiterjesztik a gei'endási részekre. A lappangó régészeti gyűjtemények felderítése érdekében szé- : lesítik lelet-bejelentő hálózatú- ' kát is. A történeti szekció éves programjában kiemelt helyen szerepel a megye múltjának és jelenének megismertetése. A megyéből elszármazott jelentős személyiségek életrajzi adatainak, működési területének felderítésébe mindenki bekapcsolódhat. aki ismereteivel segíteni tudja a múzeum munkáját. A néprajzi szekció feladatul jelölte meg a megyében folyó néprajzi munka megismertetését és megszerettetését, ennek érdekében vetítéssel egybekötött előadásokat, kirándulásokat szerveznek, hogy megerősítsék a munkájukat támogatók néprajzi érdeklődését. A nyári ifjúsági néprajzi gyűjtőtábort Biharugrára és Elekre tervezik, ismeretterjesztő előadások keretében pedig a magyar népköltészeti hagyományokról, a szlovák jelesnapi népszokásokról és á Békés megyei kődmönökről hallhatunk. A baráti kör természettudományi szekciója — többek között — segítséget nyújt az iskoláknak a természetvédelemmel kapcsolatos biológiai órák múzeumon belüli megtartásához. A szocialista brigádok és klubok igényeinek megfelelően állították össze az ismeretterjesztő előadások témáit. főként a környezetvédelemről, a természetvédelmi területekről és hazánk madárvilágáról. Kiállítást is terveznek 1978 tavaszára „Természet- védelem és vadgazdálkodás’’ címmel. A képzőművészeti szekció ez év szeptemberében „A modern külföldi térplasztika és kertművészet’’ címmel tart előadást. A tavalyi múzeumi hónap időszakában alakult újjá a gyulai múzeum baráti köre, mely különösen a szocialista brigádokkal teremtett jó kapcsolatot. A gyulai szekció négy előadást tervez, ezeket neves történészek és muzeológusok tartják meg. Ha legközelebb múzeunli sétát teszünk, talán egy kicsit a muzeológus szemével is nézzük a vitrineket. mi hivatást? Erről beszélgettünk Szeghalmon Gebei Sándor néval és Békésen Ujj Ferendiével Az elmondottakat filmszerűen ..összevágtuk", Igv rajzolódott ki kettőjük sorsa, embersége. — Mikor határozta el, hogy munkásőr lesz? Gebei Sándorné: Ügy velem, ez nemcsak elhatározás kérdése. Hogy mit éltem át gyerekként a múlt rendszerben. arról nem beszélek. A háború .alatt ápolónő voltam, sebesülteket kötöztem. Az első hívó szóra 1948- ban beléptem a partba. Aztán az ellenforradalom viharos hó-1 napjaiban talán ösztönösen meg- éreztem, hogy hol a helyem. Húsz évvel ezelőtt az apámmal ! együtt öltöttem fel az acélkék | egyenruhát. Ujj Férencné: Az en nemzedékem közvetlenül a második világégés után még gyerek volt. Éltünk ugvan. de csak később könyvekből tanultuk meg apáink tetteit. Üjjáépítés. ú j társa-j dalom, a nép társadalma... Engem olyan szellemben neveltek I a szüleim, hogy rádöbbentem: a mai kor embere is lehet fórra- ! dalmár. Mezőkovácsházán a járási parancsnokságon kezdtem, j mint gépíró. Lassan már tíz éve i számítok munkásőrnek-. Édes- \ apám. aki 1957-ben fogott fegyvert a munkáshatalom mellett biztatott: akiben van tenniaka rás, annak közöttünk a helye. — Milyen érzés volt először fegyverrel bánni, ugyanazt végrehajtani, mint u| férfiak? Gebei Sándorné: Mi tagadás, az elején féltem a géppisztolytól. Most már egészen jól megvagyunk egymással. A megyei lóversenyen kispuskával és pisztollyal első helyezett is voltam. Nem mondom, hogy köny- nvű például egy őszi összevont gyakorlatot végigcsinálni, hiszen 5.5 éves vagyok. Szerencsére a társak mindig kisegitenek a bajból. Ilyenkor erősödik meg bennem a gondolat: nélkülük, a munkásőrség nélkül nem len- j ne teljes az életem. Persze az] elismerés sem maradt el. Azl egészségügyi alegység parancsnokaként megkaptam a Haza gyakorlat, ahol megmutathatom: mit is jelent a mun kasórfegyelem. Jólesik az is. hogy a férfiak nem a nőt látják bennem, hanem egyenrangú emberkent kezelnek. Amikor rádiómmal sikerül összeköttetést teremteni, olyan jóleső örömet érzek. Az 1970-es nagy árvíznél már ..éles" helyzetben, is bizonyítottam: ki a legény a gáton? — A munkahelyen és * családban hogyan fogadták elnalarozását, nem okozott ez esetleg konfliktust? Gebei Sándorné: Immár 20 éve. hogy a helyi községi tanácsnál dolgozom. Mas társadalmi megbízatásom is van: a munkahelyi Vöröskereszt alapszervezetének elnöke vagyok., Közben tanultam, 1968-ban érettségiztem a közgazdasági technikumban. Kollegáim nagyon rendesek. készségesen segítenek a munkámban. A férjem megértő. Hányszor figyelmeztet: zúg a motor, biztosan érted jöttek. Menj csak nyugodtan, maid én folytatom a takarítást. Ujj Ferencné: A 8-as szánul Volán békési telepén dolgozom és tagja vagyok a szocialista brigádnak. Ne vegye szerénytelenségnek. de úgy érzem, büszkék rám a munkatársaim. A férjem is mondogatja: csináld csak nyugodtan, úgysem tudsz te tétlenül ülni. Pedi^ neki sem könnyű. Békéscsabán a Generál szövetkezetben dolgozik. Két gyerekünk van. s nekem ráadásul más elfoglaltság is jutott: a dolgozók gimnáziumánál második osztályába járok. — Mi az elképzelése « jövőt illetően? Gebei Sándorné: Néhány év, és nyugdíjba megyek. De nem a munkásőrségtől. Jelenleg szervezési csoportvezető vagyok, ezt szeretném továbbra is csinálni. Jó a fiatalok között, segítek ahol tudok. Nem lesz nehéz a dolgom, olyan lelkesek ezek. hogy öröm velük együtt dolgozni. Ujj Ferencné: Érettségi után « megpróbálom a jogi vagy a marxista egyetemet elvégezni. Elindítom a gyerekeket az életUjj Ferencné rádiózás közben Szolgálatáért Érdemérem bronz; fokozatát és a Kiváló Parancsnok kitüntetést. Ujj Ferencné: Nagyon sokat jelentett, hogy szinte a munkásőrök között nőttem fel. Minden- j napi, családias kapcsolat ala-; kult ki közöttünk. Külön öröm j számomra minden foglalkozás. 4 BÉKÉS MEDYEL ‘fűnjskc, 1977. MÁRCIUS 12. Fotó: Demény Gyula be... És továbbra is szeretnék helytállni, mint munkásőr. Akként tenni, cselekedni, amire az esküm kötelez. Két különböző ember. Mégis van bennük valami közös. Az, hogy akaratuk, tudásuk, tapasztalatuk egyívű pályán érett be. S ez megmaradt, el bennük, mint a sudár fákban az évgyűrűk. Seres Sándor
