Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-06 / 55. szám
Hangversenytermekből Lantodon ó jó Apolló... Ezzel az ógörög dallammal 1 kezdte műsorát Békéscsabán február 28-án, az úttörő és if- | júsági házban az Ars Renata együttes. A már ismert a Bakfark Consort, és Ex Antiquis együttesek után várakozással néztünk az Ars Renata produkciója elé, és nemcsak hogy nem csalódtunk, de kifejezetten gazdagodtunk a másfél órás magas I színvonalú', színes és változatos előadással. Az európai zeneirodalomnak azt a részét művelték, amely nálunk földrajzi és | történelmi helyzetünknél fogva ) nem honosodhatott meg. Mohács ; után a körülöttünk élő, töröktől háborítatlan területeken virult a rezidenciáiig kultúra. Ebből adtak ízelítőt, amikor a Vieto- risz kódex néven ismert gyűjteményből énekeltek, illetőleg i muzsikáltak. Az együttes gazda- j gon van ellátva fafúvós hang-1 szerekkel, melyeket mesterien kezelnek s a kor gyakorlata szerint a harmonizált énekszólamot játszották s felváltva énekeltek. Az együttes szinte valameny- nyi tagja kiművelt énekhanggal rendelkezik. A különböző csoportosítások — duettől a kvartettig —- légiesen könnyed hangvétele a hallgatóságból elragadtatást váltott ki. Tinódi Lantos Sebestyén és a klasszikus vokálpolifónia egyaránt stílusosan szólalt meg. Az együttes vezetője. Virágh László bevezető, illetőleg összekötő magyarázata könnyed és közérthető volt, jól szolgálta a zenei anyag jobb megértését. Megvénk jól szervezett iskolán kívüli zenei ismeretterjesztése sokat nyerne, ha ez az együttes is helyet kapna az ifjú zenebarátok bérletsorozatában. ' Sárhelyi Jenő Budapesti MÄY szimfonikusok Gyulán Az Országos Filharmónia gyű- j lai bérleti hangversenyeinek | egyik legrégibb visszatérő nagy- I zenekari együttese a Budapesti MÁV Szimfonikusok Zenekara, melyre az jellemző a gyulai közönség véleménye szerint, hogy kiváló, s erős fegyelmet tartó karmesterek sok szép produkcióra tették képessé; néha viszon halványabban szerepelnek. A gyulai negyedik bérleti | hangversenyen Oberfrank Géza j, személyében olyan kitűnő kar- J mester állt most a zenekar élén, a'ki ragyogó képességeivel és [ energiájával ismét maximális szintre tudta felhozni á MÁV szimfonikusokat. Ezért volt a gyulai hangverseny, hőse Oberfrank Géza, mert zenekarával a Beethoven; D-dúr hegedűversenyt; de különösen Bartók Béla csodálatos es megrázó drámai hatású, 1943-ban komponált Concertóját kiválóan tolmácsolták. Az öttételes Concerto Bartók utolsó nagyzenekari műve, amit a bostoni filharmonikusok megrendelésére írt. Ebben a műben Bartók új zenei nyelvezettel lepte meg a világot és sajátos szerkesztési móddal is, amely a zenekar hangszereinek sajátos megszólaltatásában ismerhető fel. A IV. tételben' Bartók a haza utáni vágyódásnak azzal adott hangot, hogy finoman be- leszőtfe a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország'1 című" operettsláger dallamát is. Oberfrank Géza hitelesen emelte ki a Concerto alappilléreinek számító I., III. és V. tétel. súlyos mondanivalóját, és szembeállította azokkal a II. és IV. tétel Játékos, derűsebb szépségét. . Bálint Mária hegedűművész- nó virtuóz technikájával és ilyen jellegű művek előadásával szerzett hírnevet. Ezen a hangversenyen Beethoven: D-dúr hangversenye szólójának előadásával mutatkozott be. sikerrel. A békési Körber Tivadar mű-' sorismertetése jól sikerült. Márai György gam után, megyek a szocialista város munkásművelödési központjába. Itt Knodel Mária nép. művelési előadót kérdezem meg, szerepel-e a tervükben a lakás- kultúra mint „tananyag"? Igen. Az 1976—1977-es tervben a Nők Akadémiája sorozatban idén egy előadást beiktattak ezzel a címeimmel és tartalommal: „Esztétikus környezet, lakáskultúra”. És a másik kultúrközpontban, a Bartók Béla Művelődési Házban ? Itt Medvegy Zsuzsanna nem is nagyon érti a kérdést. Azt mondja: náluk ilyen előadás nincs, de van egy textilfestő szakkörük, ennek munkájában bárki részt vehet, aki bejön az utcáról. Munkájuk tehát kedvtelés: textilfestés, batikolás stb. Művészeti irányítójuk Révész Erzsébet grafikus. De van keramikus szakkörük is. Ebben 15 ember dolgozik. Miskolcon, a Centrum szőnyegosztálya egyedülálló az országban. Osztrák automata berendezésével, síneken és pá- ternoszteren mozgatva az árut, maga a perzsa vásár. Az ember szeme előtt kiterítve (és mozogva) tűnik elő, és örökké változik a színes kaleidoszkóp. Orbán Lajos igazgatóhelyettes, áruforgalmi vezető kérdésünkre így válaszol: „Nálunk, Magyarországon elsősorban a Divat Intézet, a divatszakemberek irányítanak, orientálják a vevő ízlését. De itt, az áruházban is működik divat- tanácsadás. A tanácsban sok a fiatal. Mi tendenciákat mérünk, az osztályok forgalmi változásait vizsgáljuk, ezekből vonunk le a holnapra is alkalmazható konzekvenciákat.” * + * E cikk nem divattanácsként látott napvilágot, nem is<a sznobizmus íratta velünk. A lakás- kultúra az emberi kultúra szerves része, olyan régi, mint maga az ember, hiszen — sok tízezer évvel ezelőtt — rajzoltunk mi már a barlangok falára is... Kenyerünk, ruhánk már van, s — mint állítottuk — az utóbbi húsz évben több mint egymillió lakást építettek hazánkban. A dolgozó nép kultúrája is összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a múltban volt. De kultúránk és ízlésünk itt, a lakás küszöbénél mintha megtorpant volna. Merjük beismerni: ezt az iskolát még nem végeztük el. Igen, az -életszínvonal, a becsületes munkával megszerzett több pénz sem feledtetheti, hogy tegnap még szegények voltunk és egy vékony felső rétegen kívül a népnek nem volt lakáskultúrája. Most szokjuk, tanuljuk ezt is. "•’ha Andor Bázisügyben Hétig vesegv házán Ha jól megszámoljuk, fél év-1 tizede, tehát öt éve kezdődött a nagy kísérlet, hogy a megye legjobb művelődési házait, központjait megbízták a közműve- i lődés egy-egy részfeladatával: munkálják ki a korszerű módszereket, formákat és azokat terjesszék, publikálják. Ekkor kapta bázisfeladatként a medgves- egyházi a mezőgazdasági fiatalokkal való foglalkozás lehetőségeinek kutatását, és ebben az időben kezdődött a kultúrhqz nagy korszaka, mely napjainkban még szembetűnőbb. Kucsera Lajos, az igazgató egészen fiatal ember volt akkor, és olyan örökös, fáradhatatlan ak- i tivistája lett a medgvesi kultúr- | életnek, hogy nélküle — mond- j juk csak ki néhány esetben! —I el sem képzelhető a közművelő- j dés ebben a községben. Ha jellemezni akarnánk, ennyit kell | mondani . róla: szerencsésen! egyesíti a gyakorlati érzéket az j elméleti tudással, a dialektikus | látásmóddal, a következetes, logikus és soha sem türelmetlen i magatartással. Főiskolákon. egyetemeken, ahol a népművelő személyiségének jellemzőit tanítják, mint elérendő célt: Kucsera bizonyára jó példa lehetne. Ha azonban mindezt hangosan mondanám, tiltakozna. Nincs benne álszerénység, mert i tudja, mit ért el egyedül és mit j a közösség által, ezen felül még j azt is tudja, hogy a legkisebb közösségekben is szükség van j egy valakire, aki mozgatja, su-, gallja, erjeszti a művelődés, a kulturálódás igényeit, aki arra | tereli a. figyelmet, amerre kell,! aki szinte észrevétlenül ragad! meg egy-egy megragadhatók az| emberekben és széthúzó, for-1 mátlan csoportból valódi közös- | séget formál. Hogyan is kezdődött a bázisügy? — Sok gátlással, sok akadály- lyal, hitetlenséggel is. es ezt en; hiár a-kezdet' kezdetén nem ér-1 tettem. Elég. ha csak azt mon- j dóm: valami újat kerestünk, hogy különböző rétegeket, mun- kahelyi csoportokat egymásra is odafigyelő közösséggé alakítsunk. Meg azt is, hogy szépen, I óvatosan, tisztelettudóan kipu- j hatoljuk: kiben miért pusztít még, mindig az ősi átok: minek az a kultúra?! Mondhatni, gazdag közösségben kezdte Kucsera Lajos a tisztelettudó puhatolódzást, Közben önmaga képzésére is rabolta önmaga ideiét, a nappal és az éjszaka órái sokszor egybemosódtak. Senki se gondolja azonban, hogy csak Kucsera. és más j senki hetedhét határban. Dehogynem! Csak most ő van a soron, mert megint kifundáltak valami meghökkentőt, érdekeset, olyat, amire azt mondja az ember: igaz, hogy meghökkentő, az is, hogy roppant érdekes, esaíc az az érthetetlen, hogy eddig miért nem jutott eszébe másnak? Ezt a meghökkentő ű.i dolgot ügy hívják, hogy ..családi klub''. Szabad legyen azonban kissé | messzebbről indulni, hogy a művelődés medgyesi folyamát tisztábban lássuk. Rossz és extrém a hasonlat, de már évek óta egyre nagyobb kiöntéssel fenyeget ez a medgyesi folyó, és senki nem fúj riadót. Minek is, fújna, amikor az a jó, ha a község határain is túlcsap néhány hulláma, megtermékenyíteni az emberek lelkét, szívét, mint hajdan a Nílus áradása a kiszikkadt egyiptomi földet. — Amikor jött a bázismunka, hónaDok alat: kiderült, hogy csak fiatalokkal, mezőgazdaságban dolgozó fiúkká'-lányokkal, fiatal házasokkal foglalkozni egyszerűen nem lehet. Miért9 Egy: brigádokban dolgoztak, és a brigádokban nem mindenki fiatal: kettő: a közösségi szóra- kozásból-művelődésből nem lehet kiemelni a fiatalokat. Ma-,1 Legutóbb Várszegi Tamás kiállítását nyitották meg: egesz nap jönnek az érdeklődők a ház kiállítctermébe (Gál Edit íelv.) radt tehát a lehetőség: jöjjön az egész brigád! Jöttek is. sorra, egymás után, a fez-brigádokkal a bőrösök, vasipariak, az ÁFÉSZ. Mit csinálhattunk, együtt? Beszélgettünk, szórakoztunk. vetélkedőket rendeztünk erről-arról. Az érdeklődés kezdett terebélyesedni, a vetélkedő is, átvették a Dombegyházi Állami Gazdaság, a Bánkúti Állami Gazdaság és a medgyesbod- zási fez brigádjai is. Ezekről a már „körzeti” brigádvetélkedők, ről írt a Népújság, a cikket olvasták Biharugrán, mi történt? Levelet kaptunk az ottani halgazdaságtól., hogy .jönnének ők is. Semmi akadálya, válaszoltuk. Nagyszerű vetélkedőket rendeztünk! Így adódott, hogy beírhatták az elmúlt évet értékelő jelentésbe: „Elsőként intézményünk dolgozta ki a ma már megyei szín- | len folyó közművelődési vetélke- I dőrendszert... A folyamatos, lendszeres tevékenység, a társa-\ dalmi segítség eredményeként ebben az évben a községünk 50 I brigádjából 26 nevezett a vetél-\ kedöre.” — Különben megint kísérlete- zünk ... A mi szocialista bri- ■ gádjaink nem gyűjtenek pontokat, hanem a szocialista brigádvezetők klubjának tagsága, a munkahelyek kulturális bizottsága és a versenybizottság dönti el: a benevezett' brigád indulhat-e az elődöntőn? Hogy nipcs póntgyűjtés, jobban oda kell figyelni a brigádok életére, mert ismeretek hiányában nyilván felelőtlenség volna arról dönteni, hogy vetélkedhetnek-e a középdöntőbe jutásért vagy nem? Ezt azért is tartjuk jobb módszernek — persze, hogy jóbb-e, ezután dől el —, mert volt már | példa arra, hogy egy-egy brigád | rengeteg pontot összeszedett, és | a szóbeli-írásbeli vetélkedőn rop- j pant gyengén szerepeltek. Az az igazság, hogy pontot gyűjteni könnyebb, mint kérdésekre válaszolni, vagy a helyszínen leírni. ki. mit tud a feladott kérdésről ... Egyik ötlet követi a másikat. Ha a népművelő nem nyugszik, akkor mindennap hozhat valami újat. De ehhez sok minden szükséges. Ismerni az embereket, ismerni a munkahelyeket, azt is, hogy mi foglalkoztatja leginkább a község lakóit, mit szeretnének, miről beszélnek, mire kíváncsiak? így jutottak el a már említett családi klubig. Benne van ebben a Népművelési Intézet ösztönzése is, Medgyesegyházát erre is jó bázisnak tartják. Tavaly) kezdődőt*. •— Bánkúton, az állami gazdaság klubjában szerveztük meg az első családi klubot. Az elsőt, mert azóta itt, Medgyesen is alakulóban van egy, a tömbházakban. A bánkúti is kísérleti jellegű volt, a medgyesi is az lesz. Azért mondom, hogy volt, mert egyéves időtartamot terveztünk, együtt a Népművelési Intézettel, ahonnan Fodor Katalin pszichológus jött le háromhetenként az összejövetelekre! Itt aztán bővebben vázolja Kucsera Lajos, milyen családi klubot szerveztek. A legjellemzőbbje, hogy ..szabadinterakciós", magvarul a klubtagok döntik el, mikor miről akarnak beszélgetni. esetleg előadás hallgatni vagy filmet nézni. A bán- kúti klubba együtt jött a család: szülök és a gyerekek. Rengeteg lémát megbeszéltek, a gyermekneveléstől egészen addig, hogy miért nem segítenek a férjek a mosogatásban. Közben ismerkedtek, barátkoztak felnőttek, gyerekek, és észrevétlen kialakult egy kis közösség. — A lakótelepi klubnak is ez a legfontosabb feladata. A két ház mindegyikében van egy földszinti helyiség, eredetileg kerékpártároló. Ez lesz a klub. A harminckét család egyhangúlag így döntött. Illetve volt egyetlen ellenvetés, de aztán annak is csatlakozás lett a vége .."A két igencsak tágas helyiséget a lakók festik, csinosítják, mi pedig adjuk a berendezést. Már vállalások is születtek: a vasipariak polcokat készítenek, hogy még lakályosabb legyen a két klub. Hogy kettő, ez a legszerencsésebb. Közel egymáshoz egyikben felnőttek, a másikban a gyerekek jönnek össze, persze a gyerekek megfelelő felügyeletiéi. (Erre még tiszteletűit is akad.) Aztán beszélgethetnek, vitatkozhatnak. A családi életre neveléstől a családtervezésig, művelődésig — mindenről. Sokoldalúság; ez a medgyes- egyházi művelődési ház titka. Ezért nyerték el a Kiváló címet, és ezért pályázhatnak az idén is a másodszori elnyerésre. És még valami, ami nélkülözhetetlen: a nyitott ajtók háza ez Medgyesen, érthetjük ezt valóságosan és szimbolikusan is. Sass Ervin 1977. MÁRCIUS 6. békés mem. NtmjSMt
