Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

A parlamenti felszólalás nyomán

Balogh László országgyűlési képviselő kérdezett, a miniszterek válaszoltak

Épül a kollégium Orosházán

Változik Orosháza arca. Ez a • vas József Kollégium új épülete változás az ott lakók gyarapo- szomszédságában formálódik az

Az' országgyűlés múlt év decemberi ülésszakán/ Balogh László, megyénk 14-es számú országgyűlési választókerületének képviselője is felszólalt. Megyénk különböző gondjai közül! három kérdésre kért választ. Az ! írásban küldött válaszokat az1 alábbiakban kivonatosan közöljük.

O KÉRDÉS: Békés megye j vízgazdálkodási és me-1 lioraeiós feladataihoz szükséges. de hiányzó állami támo- 1 gatás biztosításának milyen j lehetősége van?

Dr. Gergely István, az Orszá- ! gos Vízügyi Hivatal elnöke:

Az országgyűlés múlt év decemberi ülésszakán Békés megye tervezett vízrendezési és meliorációs munkáinak . állami támogatásával kapcsolatosan tett átgondolt javaslatára az alábbiakban tájékoztatom.

A megye vízrendezésének j megoldását az Országos Vízügyi ( Hivatal az V. ötéves tervben kiemelten kezeli. Ezért a korábbi ügyrendezési koncepciót felülvizsgálva — az adott pénzügyi lehetőségeket, továbbá egyéb hasonló problémákat is mérlegelve — Békés megyében az üzemi vízrendezésekhez szükséges főművek kapacitását a szükséges mértékben és ütemben kiépítjük.

Ennek érdekében már az V. ötéves tervidőszak második felében megkezdjük a dögös-káka- foki és a szárazéri belvízrendszerek beruházását. E két beruházás együttes költsége 192 millió forint, amelyből a tervidőszakban mintegy ÍOO millió forint értékű építés valósul meg. A beruházások befejezését 1882-re tervezzük. Ezen túlmenően Békés megyében az V. ötéves terv időszakában még további 80 millió forint értékű1 beruházási és' kb. 200 millió fo- | rint értékű fenntartási jellegű I vízrendezési munkát végzünk.

Ezek alapján a Békés me-; gyei vízrendezési munkákhoz a I szükséges főművi kapacitás —I a tervezett megvalósítási ütem szerint — biztosítható. Az üzemi] vízrendezésekhez szükséges ál-1 lami támogatás lehetőségeiről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ad tájékoztatást.

Dr. Romany Pál, mezőgazda ! sági és élelmezésügyi miniszter: A Békés megyei Tanács az V. ötéves tervidőszakra 50 ezer hektár üzemi vízrendezést. 21 ezer hektár kémiai talajjavítást. 43 ezer hektár mélylazítást, valamint az üzemi vízrendezések elvégzését biztosító üzemközi vízrendezést tervezett megvalósítani. E beruházások költsége 463 millió forint, az állami támogatás összege pedig 285 millió forint. Az üzemi vízrendezések elvégzését biztosító üzemközi vízrendezés. az állami befogadó főművekkel összhangban van. mert a VI. ötéves tervidőszakról előrehozott beruházásokkal együtt Békés megyében 1976—80. évek között mintegy 180 millió forint beruházási és 200 millió forint körül fenntartási főművi vízrendezési munka készül ék Jgy megítélésünk szerint a megye tervidőszakra tervezett vízrendezési munkáihoz szükséges főművi be- íogadókapacitás biztosított.

Figyelemmel arra, hogy fontos népgazdasági érdek a megye meliorációs problémáinak megoldása, a minisztérium a meliorációs állami támogatási keret megyei elosztásánál Békés megyét kiemelten kezeli.

KÉRDÉS: Van-e arra lc- hetőség, hogy a termelő- j szövetkezetek részére a külön j beruházási támogatást fejleszum Hieran

1977. MÁRCIUS 6.

tési hozzájárulás formájában j biztosítsák, amit azok mint sa- | ját forrást vehetnének igénybe? \

Dr. Bíró Ferenc, az Országos j Tervhivatal elnökhelyettese: I

Az időközben megjelent PM— MÉM együttes rendelete módo- í sí tóttá a mezőgazdasági üzemek- támogatására vonatkozó jogsza- i bályt. Így a következőket mond- i ja. A külön beruházási támogatást a területi igazgatóság, illetve a megyei hivatal értesítése alapján a Magyar Nemzeti Eank a mezőgazdasági nagyüzem kü- ] lön zárolt számlájára átvezeti. A | zárolt számlára átvezetett összeget csak az engedélyezett célra lehet felhasználni.

A külön beruházási támogatást i az engedélyezett célra történd felhasználás után. az automati-1 kus rendszerben kapott beruhá zási támogatással' együtt kell! elszámolni. Úgy gondolom, hogv | ez a rendelkezés lényegében j megvalósítja az ön javaslatát is. | A külön beruházási támogatásnak éppen az a célja, hogy a i központilag fontosnak ítélt bem - házás megvalósítását segítse elő Ezért ezt nem célszerű bármi- íven fejlesztési célra szabadon j felhasználható fejlesztési hozzá-1 járulás formájában kiutalni.

O KÉRDÉS: Miként lehetne a kistelepüléseken működő mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei részére a területi központokban koncentrált szolgálati lakásokat építeni költségvetési támogatással?

Dr. Romány Pál miniszter:

Az állami támogatással építendő szolgálati lakásokkal kapcsolatosan tett javaslatára az alábbi tájékoztatást adom A szolgálati lakások meghatározását a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló kormányrendelet tartalmazza. A rendeletben meg határozottak közül eleve három típus szóba sem jöhet. A munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra vonatkozó rendelkezés viszont azért nem alkalmazható, mert eszerint az állami szerv területén belül levő állami lakás szolgálati lakás, a képviselő elvtárs pedig a területi központokra koncentrált szolgálati lakásokról szólt.

A vállalati bérlakást ugyan a szerv területén kívül létesíti j vagy- adás-vétel (csere) útján j szerzi. Azonban mind a szolgá-1

lati lakás, mind a vállalati bérlakás kizárólag saját erőforrásból létesíthető vagy vásárolható. Ebből tehát az következik, hogy létesítésükhöz vagy vásárlásukhoz állami támogatást nyújtani nem szabad.

Meg kell jegyeznem, hogy új vállalati bérlakások létesítését a szervek az azzal járó anyagi terhek miatt nem szívesen vállalják. sőt a meglevő lakások bérlakás jellegének megszüntetésére törekednek. Ez a tendencia erősödött, amióta a dolgozók lakásépítését a vonatkozó PM— ÉVM—MüM együttes rendelete alapján a munkáltatók eredményük terhére támogathatják. A dolgozók lakáshoz juttatásának ez a formája felel meg legjobban annak a központi törekvésnek. hogy a mezőgazdasági szakemberek letelepedjenek' Ez idő szerint a mezőgazdasági szakemberek elhelyezését szolgáló lakásépítéshez állami támogatást kizárólag a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek kaphatnak.

dására, a város kiterjedésére, az arculatát megváltoztatok örömé re történik. A régi, — a legnagyobb magyar falu — arca városiassá válik előbb-utóbb, pedig ez az átalakulás igen nagy erőfeszítéssel jár. De a kép egyre szebben kirajzolódik. A napokban megkezdték a Birkás Imre- •lakótelep utolsó részének építkezéseihez szükséges tereprendezési munkát, bővül az idén a Bjelinszkij-lakótelep is és hasonlóan halad a Pacsirta és Szabadság téri lakótelep építése is. E nagy városrendészeti szempontból is igen jelentős lakótelepek bővülése, csinosodása, szépülése mellett, ha összességében nem is olyan jelentős, de az arra váró diákok számára mindenképpen azzá válik az új kollégium.

A Táncsics' Mihály Gimnázium és testvérintézménye, a Dar.

új létesítmény. Jelentős beruházásról van szó, hiszen a diákság jobb, korszerűbb, kényelmesebb elhelyezéséről gondoskodnak ezen új épület elkészültével. A több mint százszemélyes kollégium építkezésének előkészületi munkáiban igen jelentősen vette ki részét a gimnázium és ipari szakközépiskola diáksága is, hiszen az ősszel sokat dolgoztak itt. A régi épületek egy részének bontásában, a felhasználható építőanyag kiválogatásában és a tereprendezésben segítettek. Így az építők a felvonulás után közvetlenül megkezdhették az alapozást, amellyel immár jelentős részben el is készültek, s első szinten épített vázszerkezet jelzi, hogy a betonozok már a földszint’ munkáit végezhetik, ezzel is biztosítva az idejében való átadást.

—fb—

Jövendő vasutasok?

A szarvasi úttöröházban jól működő vonatmodcilezö szakkörben tölthetik hasznosan az időt a gyerekek, akik a terepasztalnál ismerkednek a vasútmodellezéssel (Fotó: Demcny)

Kulturált élet III.

Á lakás

Egy fontos gazdasági vezető irodájában csupa vörös és fekete műbőr minden. Meggypiros a szőnyegpadló, az asztalon fekete, fehér és vörös telefonkészülék. Másutt a főmérnök hatalmas méretű irodájában az író- es tágyalóasztalon kívül mindössze néhány szék árvul. És ha jól emlékszem, a falon egy termelési grafikon. Viszont az ablakból csodálatos a kilátás. Benn. a város szívében már éppen, egy hete tart a lakberendezési kiállítás és tanácsadás. A látogatók gyér száma mutatja az emberek érdektelenségét.

Kollégám egy évig állt sorba a Wartburgért. Megkapta. Most kocsija tele van bólogató kiskutyákkal, majmokkal, labdákkal. A Balaton partján — és másutt — csak a jó isten a megmondhatója mennyi törpe áll vigyorogva a magánvillák kertjeiben. Dunaújvárosban a finn delegáció tagjai azt kérték a házigazdáktól, vigyék el őket egy-két dolgozó lakásába, hadd nézzék meg, hogyan élnek a felszabadult emberek. Velük mentem, Nem részletezem a látottakat, csupán csak jelzésekkel próbá- lok bizonyítani, hogy né sértsek senkit.

K. J. fiatal mérnök lakása ízléses volt, modern, minden a helyén — térben és színben is. De azért semmi sem hivalkodó, a bútorok. ’ szőnyegek nem túl drágák, de jók. M. J. 50 éves olvasztár lila színű foteljait, vörös szőnyegét és sárga függönyeit próbáltam mentegetni: ..Ebben a lakásban az időske háziasszony az úr.”

Tulajdonképpen Dunaújvárosban minden lakás, különösen az űj városnegyedekben: jól tervezett, tágas-levégős, csupa üvegablak minden. A padlókat szép színű szőnyeggel borították. Az építők, tervezők Ízlését (a lakóházak külső és belső kiképzését) a természetességgel lehet s kell is dicsérni. Ide, az új házakba tervezték, hozták az erdőszéli vétet, a csörgedező patakkal, aranyló naplénnyel, tiszta "kék levegővel. Ez persze szimbólum.

Senki se higgye, hogy a patak tényleg a lakásban csörgedezik. Bár, aki jár külföldön, tudja, egy-egy szállodában már ezt is megvalósitották (lásd Montreal). Itt azonban. Dunaújvárosban a természet, mint hatás jelent meg a lakásokban.

Amíg nem költöznek be az emberek. Természetesen nem az ódon. rozoga bútorokról, a rossz beidegződésből megmaradt, gics- cses képekről beszélünk. Ezekről szemérmesen hallgat az ember. Mi az újgazdagság csúf jeleiről szólunk, a padlószőnyegre borított csiri-csáré plusz szőnyegekről. a semmihez sem illő bútorok kárpitjainak vad színeiről. a...

Ki mondja hát meg, hogy mihez milyen szín illik? Hiszen az én házam, az én váram, az én lakásom, az én legszemélyesebb szentélyem, úgy rendezem be, ahogy nekem tetszik. Viszont lakásunk, ízlésünk egyszóval la- kástkultúránk rólunk beszél. Nem ünneprontás ez. dehogyis az. Tudjuk: kenyerünk, ruhánk, cipőnk, szép ingünk már van. És az utóbbi 20 évben több mint egymillió lakást építettek hazánkban. Ez akkor is tény, ha még sok tízezer (százezer) rossz lakáskörülmények között élő ember van az országban. Dunaújvárosban pedig (Pentelét kivéve), minden ház és lakás új. A városban — 55 ezer lakos! — több áruház is működik, amelyekben lakberendezési tárgyakat. bútort, szőnyeget, függönyt árusítanak. Nagy Ákosné, a városi tanács osztályvezetőjének javaslatára a DUNAKER-t kerestük fel. Itt Danyi Pálné igazgatóhelyettes azonnal számokkal válaszolt kérdésünkre. 1975- ben a vállalat bevétele 695,8 millió Ft volt. Ebből a vásárlók 73.7 millió forintot, az összforgalom 10.6 százalékát költötték bútorra. csillárra, szőnyegre, függöny, re, ágyneműre. Ebben az áruházban szaktanácsadás nincs. De jó szakemberek árulják a lakberendezési tárgyakat. Mindenkitől. különösen a fiatal pároktól megkérdezik: milyen bútorhoz, milyen színű kárpithoz kívánnak függönyt stb. vásárolni. A válasz után segítenek a színek kiválogatásában és búcsúzóul azt mondják: ..Tessék nyugodtan hazavinni. Ha nem illik, ha nem jó, kicseréljük!”

Méteráruosztályukon a választék maximális és ízléses. Valószínű, hogy innen származik a szám: az osztály évi 20 millió forintos forgalmának több mint 60 százalékát lakástextilből forgalmazza.

A finn delegációt otthagyva, az áruház ajtaját betéve ma-