Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

Tanácskozik a nők il. konferenciája (Folytatás az 1. oldalról) 1 kotás gyakorlattá vált a nők, a családok érdekeinek érvényest-! táse, és azoknak a hatásoknak a felbecsülése, amelyeket a jogal­kalmazás okozhat. Ezekben a társadalmi vitákban, a Magvar Nők Országos Tanácsa is részt vett, véleményét minden esetben kikérték. A szocialista fejlődést tükröző és ösztönző családjogi törvény módosításához például 41 konkrét javaslatot tettek, s ezek maradéktalanul bekerültek a törvénybe és a végrehajtási rendeletbe. A társadalombiztosítást tör­vénybe a többi között a nőíanács 1 javaslatára került be: ezentúl az | 55 évesnél idősebb nő nem ve- ! szíti el özvegyi nyugdíját, ha is­mét férjhez megy. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa részt vesz a nemzetközi együttműködés, a békás egymás mellett élés, az általános enyhü­lés 1 politikájának érvényesítésé­ben és sajátos eszközeivel hozzá­járul országunk nemzetközi te­kintélyének gyarapításához — mondotta ezután Erdei Lászlóné. Befejezésül hangoztatta: A Magyar Nők Országos Tanácsa betölti új funkcióját. A beszá­molási időszakban teljesítette a párt határozataiból rá háruló feladatokat és a nőkonferencia megbízatásait. — Az újonnan megválasztan­dó nőtanács előtt nagy feladatok állnak. Szocialista fejlődésünk törvényszerűsége, hogy mindun­talan többre vállalkozunk, ma­gasabbra törünk. E fejlődés tör­vényszerűsége az is, hogy felne­veli a mindig többre képes enü bért. aki felnő a feladatokhoz és megbirkózik velük. Ezért tudunk mi is nekirugaszkodni a mun­kaerkölcs és a teljesítmény mér­céjét magasabbra állító népgaz­dasági tervnek, és elkötelezet­ten cselekedni a NT. kongresszus határozatainak valóra váltásáért. Borbély Sándor felszólalása Elöljáróban tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvöz­letét és személy szerint Kádár János szívélyes jókívánságait. — A Magvar Nők Országos Tanácsának konferenciája bel­politikai életünk fontos esemé­nye. Az Országos Tanács nél­külözhetetlen társadalmi hiva­tást teljesít, amikor felelősség- teljes szerepet vállal a párt po­litikájának terjesztésében, vég­rehajtásában. az élet új jelen­ségeinek feltárásában, s napi­renden tartja a nők alapvető társadalmi kérdéseit, javaslato­kat dolgoz ki a párt es az ál­lam vezető szervei számára, ál­lást foglal fontos kül- és belpo- j litikai kérdésekben, nemzetközi fórumokon méltóan képviseli a magyar nőtársadalmat. Borbély Sándor elismeréssel szólt arról, hogv a Magyar Nők Országos Tanácsa eredményesen végzi munkáját, cselekvőén já­rul hozzá a párt XI. kongresz- szusán megalkotott program megvalósításához. Együttműkö­dése a szakszervezetekkel, a ■ szövetkezeti szervekkel, a Kom- ■ munista Ifjúsági Szövetséggel, I a Hazafias Népfront-mozgalom- j mai konstruktív és gyümölcsöző. A Magyar Nők Országos Taná- csa tovább erősítette és erősíti kapcsolatait a világ haladó nő­mozgalmaival, fontos szerepet vállal a Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség munkájában, harcaiban. * — A gazdasági és a kulturá­lis építésről szólva hangsúlyoz­ta a nők szerepét. A nők rész­vétele a társadamilag szervezett mnkában az egyenjogúság alap­kérdése. Az utóbbi években fi­atal leányok és aszonyok tíz- és százezrei modern, új feltéte­lek között léptek munkába. Ha­zánkban mindenki dolgozhat, aki akar és képes rá. Valójában több a munkahev, mint a reá­lisan számba vehető új munka­erő. Az állandó munkaviszonyt nem vállaló nők között többség­ben olyanok vannak, akiknél a felkínált munka nem találkozik egyéni elképzeléseikkel, máskor pedig a gyermekek ellátása, a család idős tagjainak gondozása | teszi indokolttá a nő otthonma­radását. Továbbra is feladatunk­nak tekintjük a dolgozni kívánó nők szervezettebb munkába ál­lítását. a lehető legjobb körül­mények között. — Az elért haladást nagyra értékelve és a jó tapasztalatokat felhasználva szólnunk kell ar­ról is, hogy még sok a tenni­valónk. Jelentősen javítanunk kell a pályaorientációt ahhoz, hogy a nők teljesebben élhesse­nek a társadalmunkban meglevő új foglalkozási lehetőségekkel, hogv mind többen valóban adottságaik és képességeik sze­rinti pályát választhassanak. További feladataink vannak a nők élet- és munkakörülmé­nyeinek javításában is. Követ­kezetesen folytatjuk azt a csa­ládtámogató politikát, amelyben kiemelten szerepel a ' gyerme­kekről való sokrétű gondosko­dás. a szolgáltatások fejleszté­sé és az idős korúak ellátása. — Céljaink tiszták, világosak, vonzóak. Az 1970-ben megfogal­mazott, a X. és a XI. pártkong­resszuson megerősített feladatok valóra váltásában jelentősen előrehaladtunk. Azt is jobban látjuk viszont, hogy gondjaink megoldása nagyobb anyagi rá­fordítást igényel, amelynek fel­tételeit csak feszített munkával tudjuk megteremteni. Tudjuk, ez nem megy rövid időn belül. A hangsúlyt most a felelősségre és a tudatos aprómunkára he­lyezzük. — Eredményeink záloga volt — és lesz a jövőben is —, hogy az irányításért a pártszerveze­tek, a kommunisták a felelősek, és felelősségük tudatában jó tervek alapján továbbra is élen járnak nőpolitikánk megvalósí­tásában, Meggyőződésünk, hogy programunk nem ábránd. A fejlett szocialista társadalom, s ezen belül a nők teljes egyenjo­gúsága egész társadalmunk szép műve lesz. Olyan társadalomé, amelyben a nők és a férfiak magas eszmeiséggel, igaz ember­séggel vállalják a rájuk háruló nemes feladatokat, az alkotó­munkát és az ú.i nemzedék ne­velését — fejezte be beszédét Borbély Sándor. t Tresnyák Éta nagyhánhegyeai küldőit hozzászólása Számíthatnak a munkánkra Tisztelt Konferencia! Kedves Elvtársnök! Elvtár­sak! A naeybánhegvesi Zalka Má­té Tsz kertészeti ágazat dolgo­zója vagyok. Termelőszövetke­zetünk 1949. szeptember lU-én alakult meg 16 taggal, s mind­össze 82 hold földön gazdálko­dott. Akkori vagyonát csupán két ló és egy szekér tette ki. Azóta rengeteget gyarapodott, fejlődött. Ma már 1400 ember dolgozik különféle ágazatokban, s közülük egyre nagyobb szám­ban találjuk meg az asszonyain­kat. kiknek dolgos keze hozzá­járult, hogy az idei zárszámadás­ban vagyonunk már meghalad­ta a 200 millió forintot. Terme­lőszövetkezetünkben főleg a nö­vénytermesztés területén bizto­sított a nők foglalkoztatottsága, kiknek munkájára mindig szá­míthatunk. A növénytermesztés- j ben 150-en dolgoznak és legtöb­ben a nők. A másik fő ágazatunk az ál­lattenyésztés. A tehenészetben 436 tehenünket 24 nő gondoz­za. Fáradtságos, lelkiismeretes munkájukat mi sem bizonyítja jobban, egyéves átlagtejhozam 3597 liter tehenenként. A napi 20 ezer liter kapacitású tejüze­münkben 50 nő dolgozik, akik a környékbeli tsz-ek tejmennyi­ségét dolgozzák fel a lakosság számára. Baromfitelepünkön szintén megtalálhatók a nők, 40-en dolgoznak itt, évente 6147 mázsa pecsenyecsirkét nevelnek fel. Termelőszövetkezetünkben 27 szocialista brigád versenyzik egymással már közel négy éve. A versenyben a legjobb helye­zést elérteket kirándulásokkal jutalmazzák. Asszonyaink az elmúlt évben is Csehszlovákiá­ba látogattak A napi munkájuk mellett megtaláljuk őket a köz­életben is. Az elért eredmények mellett a gondok is megtalálha­tók nálunk. Óvodánk már évek óta nem tudja megvalósítani a téli napközit. Ez nagyon érzé­kenyen érint bennünket, mivel kisgyermekes asszonyaink so­kát kiesnek a munkából. Termelőszövetkezetünkben nagy létszámú a KlSZ-szerve- zet. A munkákból bőven kive­szik részüket, ami nagy segítsé­get jelent. Szakmunkásverse­nyeken vesznek részt, ahol jó eredményeket érnek el. A na­pi munka mellett KISZ-tagjaink többsége esti iskolákban, tanfo­lyamokon fejleszti tudását. E gondolatok jegyében kíván­tam számot adni termelőszövet­kezetünkről, érzékeltetni azt, hogy mi egy kisközségben ho­gyan járulunk hozzá az orszá­gos eredményekhez. A jó mun­kakedv és feltétel birtokában az elkövetkezendő időkben is szá­míthatnak munkánkra. Köszönöm figyelmüket. * A Magyar Nők Országos Taná­csának II. konferenciája ma. vá­sárnál) az elfogadott napirend szerint folytatja tanácskozását. A konferencia eseményeiről keddi számunkban adunk tájékozta­tást. 3 1971. MÁRCIUS 6. Kismamaszalag Endrődön Az Endródi Szabóipari Szövetkezet termékei külföldön is kere­settek. Az exportmegrendelések teljesítésében az egy műszakban dolgozó szalag is részt vesz. amelyet a gyermekgondozási segély lejárta előtt munkába álló kismamáknak alakítottak ki a szövet­kezetben. Kénünkön a kismamák szalagja női ruhákat készít oszt­rák exportra (Fotó: Veress Erzsi) Mindinkább mozgalommá szélesedik a közművelődési vetélkedősorozat Ankét Békéscsabán Az idén májusban harmad­szor ér befejezéséhez az a mun. kásbrigádok számára meghirde­tett vetélkedő, melyet a megyei tanács művelődésügyi osztálya a megyei KlSZ-bizottsággal. a szakszervezetekkel, a KISZÖV- vel és tsz-szövetségekkel közö­sen rendez, és a nyelvet a Megyei Művelődési Központ fog össze. Régen nem elvont és elméleti meghatározás: a társadalom fejlődésének objektív tényezője a munkásság műveltségi színvo­nalának emelése. Ezt a célt szol­gálja a vetélkedősorozat is, amelybe — bar adatokkal nehe­zen mérhető a művelődési szint [ — az első alkalommaL 6200-an kapcsolódtak be, a most elődön. | tőknél tartó vetélkedőben pedig közel tízezren vesznek részt. I Méltán nevezhető tehát lassan mozgalomnak megyénkben a munkásbrigádok közművelődé­sére tett kezdemenyezés. Békéscsabán a napokban, a Megyei Művelődési Központban I vállalati vezetők, brigádvezetők, szakszervezeti .tisztségviselők és művelődési szakemberek rész- 1 vételével' megyei munkásműve- j lődési aktívát rendeztek, hogy a i vetélkedő szervezői kicseréljék véleményükét a brigádvetélke­dőt közvetlen irányítókkal, illet­ve abban résztvevőkkel. Litausz. kv Tibor mondott tájékoztatót a vetélkedő-sorozat eddigi tapasz­talatairól. Hangsúlyozta: ne'm a versenyjelleget szeretnék erő­síteni. hanem a folyamatos, egész évi művelődést elősegíteni. Ezt a célt szolgálja az is, hogy az idén már május 29-én, a me­gyei döntő napján^ szeretnék meghirdetni a jövő évi vetélke­dőt, hasonlóan a következő évek­ben is. A beszélgetés során a részt­vevők elmondták, hogy a jövő­ben még nagyobb gondot, fordít­sanak a kultúra „házhoz szállí­tására”, hisz a Szarvasi Állami Gazdaság területén például akad hely, ahonnan 30 kilomé­tert is kell utazni egy mozielő­adásért. Felvetődött, hogy nem minden munkahelyi vezető tá­mogatja lehetőségéhez mérten a brigádok erőfeszítését, végül ja­vasoltak, hogy a politikai felké. szükség nagyobb elismerést kapjon a versengés értékelése­kor. F. I. Gazdaságaink hire az országban A Bábolnai Iparszerű Kuko­ricatermelő Közös Vállalkozás lapjának legutóbbi számában olvastuk, hogy az Orosházi Ál­lami Gazdaság Táncsics Szocia­lista Brigádja nyerte meg a lap 8 hónapon át tartó „Kié lesz a rádió?” című rejtvénysorozatát. Ugyanebből a lapszámból tud­tuk meg, hogy az 1976-os kuko­ricatermesztő versenyben kör­zetében a nagyszénás! Október 6. Tsz a második, a medgyes- bodzás-pusztaottlakai Egyetértés Tsz pedig a harmadik helyezést érte el. A Békéscsabai Állami Gazda­ságban folyó növénytermesztési kísérletekről, azok eredménye­iről Kujbus György, a gazdaság igazgatóhelyettese számol be az j előbb idézett lap hasábjain, ís-i mértéivé többek között, hogy tapasztalataik alapján a későn lekerülő növényeknél a forga­tás nélküli talajművelés az iga­zán célravezető. Békés megye mezőgazdasági Üzemeinek eredményeiről ír töb­bek között gazdaságpolitikai he­tilapunk, a Figyelő legfrissebb száma is. „Telepített élelmiszer- ipar” című cikkében a lap új­ságírója megjegyzi, hogy az egyes fontos élelmiszeripari nyersanyagok területi elhelyez­kedését vizsgálva meg kell álla­pítani : a zöldségtermesztésben a fővárosi körzet és Bács megye korábbi primátusa csökkent, a Dunántúl, illetve Csongrád és Békés megye részaránya viszont jelentősen növekedett.

Next

/
Thumbnails
Contents