Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

Ugyanarról szóltak — egy nyelven beszélnek A KISZ-es nagyaktíva felszólalói Néhány évvel ezelőtt még a KISZ lermelést segítő tevékény- ségeről beszéltünk, ha a gazda­sági építőmunkában az "ifjúsági szervezetre háruló feladatokról esett szó. Napjainkban pedig — mint a múlt héten megtartott megyei KISZ-es termelési nagy­aktíván Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára hangsúlyozta — így fogalmazunk: A KISZ részese, aktív résztvevője a ter­melésnek! S hogy mindez nem pusztán formai kérdés, a sza­vakkal, kifejezésekkel való já­ték, azt számos adat, tény bizo­nyítja. önmagáért beszél pél­dául a következő arányszám: megyénkben az aktív keresők­nek hozzávetőlegesen egyharma- da 30 év alatti. Az ő kezük mun. ■ kaja is benne van tehát mind­abban, amit 1976-ban megter­melt, előállított, felépített, a nép­gazdaság asztalára tett Békés megye. S az idei évre szóló gaz­daságpolitikai feladatok sikeres teljesítése sem képzelhető el an­nak a bizonyos egyharmadnak a munkája, lelkesedése nélkül. Te­gyük nyomban hozzá: részükről ez nem valamiféle jótétemény hiszen minden fiatal elemi kö­telessége képességei szerint a legjobban dolgozni! ■ Mindennek tudatában vannak a megye ifjúkommunistái — bi­zonyság erre a már említett KISZ-es nagyaktíva, ahol fele­lősségtudattal, jól tájékozottam beszéltek a felszólaló ifjúsági ve­zetők az eredményeikről és a tennivalókról. A dolgozók 48 százaléka 30 év alatti Orosházán, az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárban. Ezzel kezdte a fel­szólalását FALUDI JÁNOS, a gyár KISZ-bizottságának tit­kára. Zömmel olajipari beren­dezéseket, a szénhidrogén-terme­léshez szükséges gyártmányokat készítenek. A KISZ-esek munka­köri kötelességeik teljesítésén túl is részt vállalnak a társadalmi­gazdasági feladatokból. A gyár- bifti működő 32 szocialista bri­gád közül például nyolc ifjúsági brigád. Már hagyománya és szakmai rangja van az önkép­zésre, szakmai továbbfejlődésre igen alkalmas egyéni verseny­mozgalomnak. Jól működik a KISZ-radar, melynek lényegét kifejezi a jelmondat: „Vedd ész. re, tedd szóvá, oldd meg!” Volt olyan észrevétele a gyári fiata­loknak, aminek a végeredménye: csaknem 500 ezer forintos meg­takarítás. A húsipar felett vállalt KISZ- védnökségről beszélt a nagyak­tíván KOZAK FERENC, az épülő Gyulai Húskombinát KISZ-védnökség operatív bizott­ságának titkára. 1975. március 6-án vállalt a KISZ védnöksé­get a kiemelt nagyberuházás fe­lett, és az okmányt 24 nagyvál­lalat részéről írták alá — emlé­keztette a felszólaló a kezdetre a hallgatóságot. Ifjúmunkás építő­táborban négy-négy hónapot dolgoznak itt a fiatalok. A véd­nökség keretében, a kommunis­ta műszakokon pedig 18,5 ezer óra társadalmi munkát végzett eddig megyénk ifjúsága az épít­kezésen. A védnökség a kombi­nát elkészültével nem ér véget; azt követően a termelés, felvá­sárlás, feldolgozás közötti jó összhang megteremtésére irányul majd. E munkában pedig nem kis feladat hárul az érintett szerveknél, munkahelyeken dol­gozó KISZ-tagokra. Az egész évi munka, a jó együttműködés szempontjából meghatározó fontosságú a gaz­dasági tervek megértése, meg­értetése, ami — figyelembe véve a tervek „közgazdasagi nyelve­zetét” — nem is olyan egyszerű. Többek között ezt fejtette ki a következő felszólaló: OROSZ VIKTÓRIA, a Volán 8-as számú Vállalat KISZ-bizottságának titkára, A Volánnál a gazdasági vezetés megismertette a KISZ-esekkel a terveket, azok időarányos telje­sítéséről pedig az irodai dol­gozó KISZ-fiatalok negyedéven­ként tájékoztatják társaikat. Említést tett Orosz Viktória a vállalat békéscsabai központi te­lepén kialakított üj üzem- és munkaszervezési rendről, az ipa­ri televízió alkalmazásáról is, amely nagymértékben hozzájárul a hatékonyság javulásához. Ered­ményes a vállalat ifjúsági szo­cialista brigádjainak tevékeny­sége, és az Alkotó Ifjúság pá­lyázat. A fiatal kollektívák szá­mos kitüntető címmel büszkél­kedhetnek, a Jedlik Ányos bri­gád például a „Vállalat Kiváló Brigádja”. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok gondjairól ejtett szót a nagyaktíván BARNA IMRE, a kardoskúti Rákóczi Tsz KISZ- titkára. Még mindig kevés fia­tal választ mezőgazdasági szak­mát. De vajon megfelelő-e a mezőgazdaságban kínálkozó munkalehetőségek, szakmák pro­pagálása? Megtesznek-e mindent az ügyben illetékesek, érintettek az érdeklődés felkeltésére? E kérdéseket vetette fel, majd hangsúlyozta: Az általános isko­lások körében tervszerűen, foko zatosan tudatosítani kell, milyen lehetőségeket kínál a ‘pályavá­lasztás előtt álló fiataloknak a szocialista mezőgazdaság. Nagy szerepe van ebben a mezőgazda­sági KISZ-szervezetek és az út­törőcsapatok kapcsolatának. Megint más munkaterület gondjait említette felszólalásá­ban HUNYADI GYÖRGY. a MÁV vésztői vontatási főnök­ség KISZ-alapszervezeti titkára. A tavalyi gazdasági eredmé­nyekre jellemző főbb adatok fel. sorakoztatása után a KISZ-tit- kár azt is elmondta, hogy a fia* talok a napi munka mellett részt vállalnak az űjítómozgalomból, sokat tesznek a takarékosabb gazdálkodásért, és a gyermekin­tézmények patronálása is része társadalmi tevékenységüknek. Huszonkét fiatal tett különbö­ző szakvizsgát, és az idén is megrendezték a Szakma Ifjú Mestere versenyt, amelyen he­ten nyerték el a szakmai ran­got jelentő címet. Öt fiatal kapott szót a nagy­aktíván és csak az idő szabott, határt a további felszólalások­nak. öten álltak a mikrofon elé, hogy beszéljenek közösségük dol- gairól-gondjairól. Különböző munkaterületeken dolgoznak, ki gyárból érkezett, ki a tsz-ből. Mégis, valamennyien ugyanarról szóltak és egy nyelven beszél­nek. T. I. A fiafa! varrónő KüEdött a nőkonferencián Fotó: Demény Gyula A naponta gépet irányító, fo­nalat sodró, betegágyat igazító vagy éppen ruhát mosó. kertet gyomláló női kezek most két na. pig tollat forgatnak. Hatszáz lány, asszony tanácskozik már­cius 5—6-án a fővárosban; a Magyar Nők Országos Tanácsa II. konferenciáját tartja. A 21 Békés megyei küldött között ott ül a sorban a békéscsabai Férfi, fehérnemű-gyár fiatal varrónő­je, Bordás Magdolna is, akivel az élutazás előtti napokban a gyárban, a varrógép mellett be­szélgettünk. * * * /7* — Szereti a szép ruhákat? — Nagyon, azért is akartam a gyárba jönni. Persze nemcsak ez volt az oka. Iskolás korom óta üzembe kívánkoztam. Itt, Csaban, Jaminában jártam isko­lába, munkásemberek között nőttem fel, édesapám is gyárban dolgozik. A gyár nálunk min­dennapos téma — talán ez voll a legdöntőbb abban, hogy így választottam. Itt,' a ruhagyárban tanulta meg a szakmát, három éve vég­zett. —•; Amott, a szélső sorban, eg> sima gépen szoktam dolgozni, j gallért, fazont varrók — int aí ablaksor leié. — Ezen az ötszá­las szegőoldalazó gépen csak be. segítek, mert sok most a beteg A gép pillanatok alatt végig­szalad az egymáshoz illesztett anyagszéleken. Magdi gyakorlotl kézzel igazítja a tű alá a szép frottírt, s közben, a csarnok za­jával birkózva, mesél. — Amit itt lát, az mind ex­portra készül. — Aztán őszin­tén bevallja: néha bizony egy­hangúnak érzi, hogy ugyanazt a műveletet ismétli száz- meg százszor. De, ha a csarnok bejá­ratánál a vállfákon sorakozó kész ruhákra néz, megvidámo- dik. „Becsület dolga, hogy a sa­ját feladatát ki-ki rendesen el­lássa, hogy szép legyen az a munkadarab, és ne csak úgy- ahogy összedobva! Mert más­ként mi örömet jelentene a munkám?” — így vélekedik, ne­hezen fűzve mondatokká a sza­vakat * * * A szakmunkásbizonyitvány mellé most a ruhaipari szakkö­zépiskolai végzettséget is meg­szerzi a fiatal varrónő. A félévi vizsgák jól sikerültek, s lassan az érettségire készülődik, majd utána főiskolára szeretne kferül_ ni. — Elsősorban a gyártásfej­lesztés érdekel — így Magdi — nevezetesen az, hogyan lehet mi­nél több terrríékeit, minél jobb minőségben előállítani. A munka, a tanulás mellett jut ideje és energiája a közös­ségi életre is. Beválasztották a gyár KISZ-vezetőségébe. ahol ő az agitációs- és propaganda-fe­lelős. Tagja a Gagarin Szocialis­ta Brigádnak, a kollektíva most éppen a közművelődési vetélke­dőre készül. Természetesen többször szóba kerül a nőkonferencia, amely nagy esemény az életében. — Örülök, hogy küldöttként részt vehetek a tanácskozáson — mondja, és hangjában érződik az aggodalom is, hogy el tud­ja-e látni a feladatát. — A nő­politikái párthatározat óta sok minden változott, könnyebb lett a nők élete, jobbak a munkákon rüíményeik, a szociális helyze­tük. Igaz, e téren nem sok a saját tapasztalatom, de naponta hallom a munkatársnőim véle­ményét, ismerem a gondjaikat. S a nőkonferencián éppen e gondokról esik szó. Tóth Ibolya Négymillió palánta, négyszáz vagon burgonya, kétszáz vagon paradicsom a békéscsabai Szabadság Tsz-ből A békéscsabai Szabadság Tsz- ben a kertészet a nagy múltú, hagyományos ágazatok közé tar­tozik. A szövetkezet kertészei a fólia alatti és szántóföldi zöld­ségtermesztésben és a gyümölcs­kertészetben kamatoztatják tu­dásukat. Az ágazat vezetői az elmúlt évek eredményeit figye­lembe véve és a zöldségprog­ramban foglaltak alapján állí­tották össze a kertészet idei ter­veit. A fólia alatti termesztéssel hasznosított 12 ezer négyzetmé­teren a szántóföldi zöldségter­mesztéshez 2 és fél millió para- dicsomfjalántát nevelnek elő. Ugyanitt nevelik 500 ezer fejes káposzta, 200 ezer kelkáposzta, 550 ezer karalábé, 130 ezer kar­fiol és 300 ezer paprika növény palántáját. Utóhasznosításként a kiültetés után 3 ezer négyzet- méteren paradicsom, 1500—1500 négyzetméteren uborka és pap­rika díszük majd a fóliasátrak­ban. Ismeretes, hogy a békéscsabai tsz csatlakozott az óbudai virág­termesztő társuláshoz, s ennek alapján mintegy 80 ezer tő szeg­fűt termeszt, ugyancsak a fóliák alatt. A méhkeréki román táncok sikere ként még mintegy 20 hektáron korai káposztát, 34 hektáron pe­dig zöldbabot termesztenek majd. A termés biztonságát nö­veli az öt komplex öntözőbe, rendezés, amely a palánták ki­ültetésétől betakarításig folya­matosan üzemel. Összességében a kertészet há­rom ágazata, a fóliatelep, » szántóföldi zöldségtermesztés, il­letve a gyümölcsös több mint 21 millió forintos árbevételhez jut­tatja a tsz-t az előzetes számí­tások szerint. Ha pedig a költ­ségek sem lépik túl az előiránv. zatokat, akkor a zöldség- és gyü­mölcstermesztés csaknem hat­millió forinttal gyarapítja a szövetkezet ez évi nyereségét. 6 békés um ^ 1977. MÁRCIUS 5.1 A román népi tánc és népi zene felkutatásában, ápolásában országosan élen jár Méhkerék. Az Ion Luca Caragiale Művelő­dési Házban gyakran hallani ro­mán népzenét. Itt játszik Ko­vács Tivadar, a népművészet mestere és népi zenekara, és itt tanít Nyisztor György, a népmű­vészet mestere feleségével per­gő ritmusú román népi táncokat. Nemcsak a méhkerékiek ér­deklődnek a román népi tánc iránt. Ide járnak tanulni Békés­csabáról, Szegedről és hazánk más tájairól is. A közelmúltban a békéscsabai Balassi táncegyüt­tes díjnyertes táncospárja a Méh­keréken tanult tánccal aratott nagy sikert. Ide jártak a szege­di ÉDOSZ-táncegyüttes tagjai is, akik ugyancsak sikerrel sze­repelte« a Ki Mit Tud? vetél­kedőn méhkeréki román táncok­kal. Az ősrégi népi kultúrát ápoló' méhkerékiek szívesen adják köz- I re folklórkincseiket. Nemsokára piacra kerül a saláta A szántóföldi zöldségtermesz­tés a tsz-ben több mint 200 hek­tárt köt le az idén. Ennek na­gyobbik részén, mintegy 160 hektáron burgonyát termeszte­nek és hektáronkénti átlagban legalább 260 mázsás termést sze­retnének elérni. A betakarítás munkáit 3 burgonyakombájn végzi majd. A palántanevelés megfelelő ütemezésével április végén kez­dik meg a közös gazdaság kerté- • szei a paradicsomtermesztésre kijelölt 50 hektár beültetését. Minden hektár paradicsomföld­től 400 mázsa termést várnak. A szabadföldi zöldségtermesz­tés eredményeinek növelésére az előbbieken kívül elővetemény-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents