Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

Ady-illusztrációk Berényben

A mezöberényi gimnázium tárlatsoroz-alának keretében Várkonyi János mutatta be Ady Endre néhány versének iliusztfációját, képi megjelenítését. A tucatnyi pasztellképet több olajfestménnyel is kiegészítette, melyek szintén a költő életének eseményeit idézik. Képünkön: a festőművész és a herényi diákok

(Gál Edit felvétele)

Kétezren jöhetnek

A békéscsabai iskola várja a jelentkezőket

A békéscsabai dolgozók köz-1 gazdasági, kereskedelmi szakközépiskolája és gimnáziuma küldött egy levelet a Békés megyei vállalatoknak, intézményeknek, hogy az 1977 78-as tanévben az adminisztrációban szakképzetlen dolgozók milyen iskolatípusokba jelentkezhetnek a szakképesítés megszerzésére.

A tanulmányi idő négy év azoknak, akik adminisztratív j munkakörben, képesítés nélkül, dolgoznak. Ezt a tanulási for-J mát a közgazdaáági esti szak- , középiskolába jelentkezők szó- } mára szervezték. A kereskedelmi adminisztratív munkakörben dolgozóknak hasonlóképpen négy j év tanulmányi idő a kereskedel- 1 mi esti szakközépiskolában.

A szakmunkások számára is I

ólomkristály készítésének művésze. Tompán, ezüstösen csillogó mestermunkáik Angliába, Amerikába és még ki tudja hová utaznak, természetesen magyar exportként.

Szóval ez lenne az a bizonyos hármas egység, amelyben munkája után megtalálja boldogságát az egyén, hasznát a csoport és nemzeti érdekét a szocialista Magyarország.

Vannak „aranyüzemeink” is. Kádár János derűsen mondta az őt hallgató fiataloknak, hogy a győri Rábát, és a Bábolnai Állami Gazdaságot, illetve ezek termelési szintjét már szívesen elfogadnánk országos átlagnak. T íóbé-kevesbé erről van sző az aranykezű munkások esetében is. Ne feledjük, nem feledhetjük a jószerével szakmailag alig képzett segédmunkások (anyag- mozgatók!) milliós táborát sem. S ez a munkásréteg ráadásul nem csupán idős emberekből áll, sőt állandóan szakképzetlen fiatalokból töltődik fel. Szükség van a munkájukra, de már ma is el lehet képzelni helyettük a gépeket, s őket mint kulturált szakmunkásokat. Nem tudjuk megmondani, meddig lesz még érvényes Petőfi versének feltételes módja: „...Ha majd a bőAnyu. be akarok menni!"

indul oktatás, melynek tartama három év. A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők érettségi vizsgát tehetnek.

Közgazdasági kiegészítő oktatás indul — két év időtartammal —- az adminisztratív munkakörben, érettségivel rendelkezők számára. Egy kiegészítő tanfolyamot is indítanak' pénzügyi kiegészítőként, ez kétéves. Ide a költségvetési intézményeknél adminisztratív munkakörben, gimnáziumi érettségivel rendelkezők jelentkezhetnek.

A vállalatok és intézmények minden évben évenként 2 ezer dolgozót küldhetnek a megfelelő képesítés megszerzésére a békéscsabai iskolába, illetve &z orosházi kihelyezett tagozatra.

Sz. J.

ség kosarából'’, ha majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán...” Egy tény: „A felszabadulás a magyar nép művelődéstörténetében is új korszakot nyitott azzal, hogy megszüntette az egykori uralkodó osztályok kulturális monopóliumát. Népünk művelődési helyzete az ország társadalmi, gazdasági átalakulásával összhangban gyökeresen megváltozott. műveltsége jelentősen gyarapodott, gazdagodott” — állapította meg az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március

19—20-i ülésén, hozott határozata. És ugyanakkor ugyanott ezt is megállapították; „A dolgozó osztályok, rétegek között legnagyobb mértékben a munkásság műveltsége emelkedett”. De a párt kongresszusán és legutóbb. a parlamenti vitában az idézett határozattal teljesen azonosulva, de a további feladatokat is meghatározva, egyöntetű volt a vélemény: ne üljünk meg, nincs itt még Kánaán. Sőt, bizonyos értelemben az ember anyagi jóléte, a bőség kosara már rajzolódik. a kultúráé, benne a szakmai kultúráé halványabban. Pedig a felgyorsult tempó világjelenség. Napjainkra komoly feszültség

Fél évvel a pusztaföldvári tornacsarnok átadása után

Ülünk a pusztaföldvári általános iskola nevelői szobájában Dér Istvánnal, az iskola egyik legidősebb pedagógusával. Csend van. Még nem csengettek ki az óráról. Beszédbe elegyedünk. Amikor jövetelünk céljára terelődik a szó. kérdezzük, vajon mi történik délutánonként, esténként a község novemberben felavatott, példamutató társadalmi összefogással felépült tornacsarnokában? Felnéz az. osztálynaplóból, gondolkodás nélkül mondja:

— A tornacsarnok? Az kérem a mi falunk nagy produktuma

volt!

—I Bizony — toldja meg szavait Ágoston Istvánná, miközben kávét gyömöszöl a kotyogó- ba. ,

— Amikor a kisfiámmal elmegyünk az épület előtt, sose állja meg: „Anyu, be akarok menni!”

Ráillik

as előkelő jelző

A tornateremre mások is kíváncsiak, a község apraja-nagy- ja jól ismeri épülése történetét. Hogy az emberek kíváncsiak arra, amihez kétkezi munkájukat, forintjukat adták? Természetes. Túl a kíváncsiságon, ami még ennél is örvendetesebb, hogy sokan élnek is a lehetőséggel és

alkalmasint igénybe veszik egy I kis mozgásra a termet.

De jön is már az óráról Ja- novszky Sándor igazgatóhelyettes. kabátot ölt magára, s megyünk át a szomszédba, a terembe.

Ma éppen nincs testnevelési órája egyik osztálynak sem, igazán ritka, amikor ilyen üresen kong a csarnok. A zöld műanyag borítás még magán viseli a tegnap esti kispályás focicsata nyomait. Nem sokáig, mert éppen kezdődik a takarítás. Óvni kell a remek létesítményt.

— A terem elsősorban az iskolai testnevelés céljaira készült — mondja .Tanovszky Sándor —. november óta természetesen itt I tartunk minden testnevelési j órát, a heti játékdélutánokkal J együtt. Az első, nem iskolai jellegű rendezvényünk a helyi1 egyesült Lenin—Dózsa Terme-j lőszövetkezet szocialista brigádjainak sportvetélkedője volt. Er-j ről Zalai Antal kollégám tud} többet mondani, ö ugyanis nemcsak testnevelő, hanem esvben a helyi futballcsanat edzője és a kultúrház igazgatója is.

Csak természetes

i

Ritka szerencse. Nyílik az ajtó, s belép Zalai Antal.

— Hiába, kis falu a miénk, itt nemigen történik titokban semmi.,, Hallottam, hogy itt van

Újabb érdekes ősnyomtatványok a Széchenyi Könyvtárban

Űjabb ősnyomtatványok ke-1 rülték az Országos ' Széchenyi I Könyvtár régi nyomtatványok I tárába. Nem hiába kutatják itthon és külföldön a magyár é) az egyetemes irodalom régi nyomtatott emlékeit a könyvtár munkatársai: Széchenyi Ferenc, a nemzeti könyvtár alapítójának törekvéseihez híven, újabb és újabb dokumentumokkal gyarapítják Magyarország leggazdagabb ősnyomtatvány-gyűjteményét.

Megszerezték ,— méghozzá j idehaza — a neves olasz tudós, j Nicolaus Perottus Cornucopiae j sívé lingve latinae című művét, amelyet 1499-ben Velencében az

és ellentmondás alakult ki egyrészt a tudományos-technikai forradalom és az oktatás evolúciója, másrészt a társadalmi termelés szükségletei és az oktatási, képzési rendszerünk teljesítménye között. E feszültség feloldását is szolgálja — a mi sajátos szocialista viszonyaink között — a közoktatási rendszerünknek. a felnőttoktatásnak korszerűsítése.

Ismert tény: a hatalomra került munkásosztály drága árat1 fizet a műveltségért, a szakmai ' tudásért így is úgy is. A tárcák vezetői, a statisztikai hivatal illetékesei, a tsz-ek elnökei a megmondhatói, hogy a magyar dolgozó parasztság tanulni vágyó fiai mennyi traktort, gépet „használtak” el idő előtt mire a mezőgazdaságot gépesítették. Az emberek végül is megtanulták a technikát, szakmunkásokká váltak, s munkájuk ma az egykori kínból saját maguk és a közösség örömévé vált. Es: a halmajugTai szegényparasztból traktorossá vált Dávid Ferenc Svédországban a királlyal parolázott abból az alkalomból, hogy megnyerte a szántó-világbajnokságot.

Suha Andor

(Folyt, kov.)

akkori tudományos könyvkiadás műhelyében, Aldus Manutius nyomdájában adtak ki. Sz az ‘ aldina — ahogy nevezik — 700 lapnyi, fólió alakú kötet, a könyvnyomtatás korai időszakának egyik értékes terméke. Hiányzott a nemzeti könyvtárból, ahol pedig a könyvnyomtatások sok értékes emléke megtalálha- , tó. Itt őrzik a 7000-nél is több példányt számláló hazai ősnyomtatvány-állomány egynegyedét. A ritkaságok között van például Gutenberg 42 soros bibliájának töredéke. az olasz könyvkiadásban úttörő Subiacoi Sweynheym és Fannartz nyomdát reprezentáló De oratore című Ciceró-munka és a Magyar- országon az első könyvként nyomtatott Chronica Hungaro- rum. Ezt a nemzetközi hírű gyűjteményt gazdagítja újabb szerzemény is; 1470 körül jelent meg Kölnben H. Pius pápa Epistola ad johannem de aich című munkája. Az Aeneas Silvius néven ismert humanista pápának ez a műve nem sok kiadást ért meg. Hazánkban fennmaradt XV. századi kiadásáról ez ideig nem tudott a szakirodalom.

Külföldön vásárolták meg azt az 1566-ban megjelent nyomtatványt, amely Diogenes Laettius De vita el morbus philosopho- rum műve tartalmazza — ez Zsámbokv János, a neves polihisztor kiadásában jelent meg az antwerpeni Plantin nyomdában. Másik újonnan vásárolt kötet a Baselben kiadott Spiegel Jacob: Lexicon) juris civilis — a mai jogi lexikonok őse — a XVI. századi gyűjteményt gyarapítja. Ezek közt olyan jelentős művek vannak, mint Hippokra- tesz Opera-jának 1546-os baseli kiadága, s Albert Dürer illusztrált kötetei. Vétel útján szerezték meg azt a XVII. századi lőcsei nyomtatványt, amely ismeretlen volt a szakirodalomban, s nem említette Szabó Károly: Régi magyar könyvtár című bibliográfiája sem.

a Népújság, gondoltam, biztos idejöttek a terembe. — Azon a bizonyos brigádvetélkedőn nyolc csapat vett részt. Kispályás focit játszottunk, jól sikerült. A brigád-összejövetelek nem spontánok. Legutóbb szellemi vetélkedőt csináltunk a kultúrházban, hat témakörben. Mellesleg a szövetkezet fiataljai máskor is játszanak itt szabad idejükben. Ez csak természetes, hisz a szövetkezet sokat segített az építkezéskor.

— És a futballisták?

— Otthonra talált telire a labdarúgó-szakosztály is. A megyei II. osztályból tavaly kiestünk, s ha az idén nem is, de jövőre ismét szeretnénk visszakerülni. Jelenleg 5. helyen állunk a körzeti bajnokságban. Heti két tornatermi edzést tartunk. például ma este is.

Ismét Janovszky Sándor:

— Szerettünk volna Földvár Kupa néven terem-labdarúgótornát rendezni a környező csapatok részvételével, de a megyei szövetség előbbre hozta a bajnokság tavaszi nyitányát, így ez a tervünk jövőre valósul meg.

Nem dísz

Már az eddigiekből Is kiderül: a tornatermet nem dísznek használják. Nem soroltunk fel minden eseményt, a járási pedagógus-szakszervezet kispályás teremtornáját vagy a másik kitűnően sikerült tömegsportnapot, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ egész napos sportrendezvényét kézilabdában, kispályás labdarúgásban, melyen nyolc település nyolcvan ÁFÉSZ-dolgozója öltözött sportmezbe. Említhetnénk azt is. hogy felkeresték a termet az NB I-es Dunaújvárosi Kohász labdarúgói, mikor Gyopároson alapoztak. Novak Dezső edző nem győzte dicsérni a község vezetőinek ügybuzgalmát, hogy ilyen remek kis sportlétesítményt teremtettek a 2300 lakosú településen. Novák Dezső olimpiai bajnok, sokszoros válogatott, és tagja volt a világválogatottnak is. Jó néhány helyen járt. van alkalma a hasonlításra. Talán kissé merész és humorosnak tűnik, de Pusztaföldvárnak ez a 27x12 méteres játékterületű csarnok annyit jelent, mint a New York-iaknak a Madison Söuare Garden, a világ leghíresebb. 20 ezer néző befogadására alkalmas sportcsarnoka.

— Annak idején akadtak ellenzői is a mi tornaterem-építési akciónknak de most azok is szívesen büszkélkednek vele,

. akik korábban inkább ellenezték.

Ezt már Vecsey Kornéltól, a Hazafias Népfront elnökétől halljuk. Arról is szívesen beszél, hogy a tanteremhiány is hamarosan megszűnik. Nemsokára elkezdik a kétszintes, négytantermes iskola éoítését. A megyei tanács most értékeli a községek közötti társadalmimunka-ver- senyt. Pusztaföldvár ebben évek óta „dobogós” helyen szerepel, s elismerésül tavaly 150 ezer forintot kaptak. Amennyiben most is a legjobbak között szerepelnek — és erre minden reményük meg'van, hisz 452 forint jut egy lakosra, s ezzel járási elsők —, úgy az elismerésként kaoott pénzből már az iskola alapozásához is hozzá tudnának kezdeni. De bárhogy alakulna a társadalmi munka eredménye, az iskola hamarosan megépül.

A hétköznapokra voltunk kíváncsiak, a nusztaföldvári tornaterem hétköznaoiaira. Mert bármennyire is hatalmas erőfeszítésbe kerül — beleértve anyagi és erkölcsi befektetést — végül is minden beruházás aunvit ér, amennyire kihasználják. Alapigazság, mondhatná valaki és igaza van. A bai, hosv néha az alanigazságról elfojedke- zünk. Szerencsére akad eüenpél- da Is. Mint a pusztaföldvári.

Fábián István