Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-31 / 76. szám
Fel kell készülni a károk elhárítására H MÉM közleménye a növényvédelemről Az őszi kalászosok és gyümölcsfélék fejlődési állapota kedvező terméseredmények kialakulásával biztat- de az előnyös időjárási tényezők a növényi károsítok fellépésének hasonlóképpen kedveztek. Emiatt szükség -van a növényvédelmi! munkák fokozott ellátására, és[ fel kell készülni az időjárás | okozta esetleges ingadozásokból származó károk elhárítására. Az előző hetekben a növényvédő-1 lem előrejelző szolgálata által kiadott prognózisok, rádiófelhívások útján a várható veszélyekről már tájékoztatást kaptak a termelőüzemek és a kistermelők, de néhány főbb teendőre ismételten érdemes felhívni a figyelmet. Az őszi kalászosokban már az ősz folyamán kezdődött liszt- harmatfertőzés az elmúlt időszakban fokozódott, és jelenleg erősebb mértékű, mint az előző években volt. A fertőzés erősödése alapján a betegség gyors elterjedésére és jár vány veszély kialakulására lehet számítani, különösen a süni állományú vetésekben. Az előrehaladott fejlettségi állapot miatt a vegyszeres gyomírtási munkákat gyorsítani kell. A gyomok és a lisztharmat elleni védekezést össze kell kapcsolni, és a gyomirtó szereket lisztharmat és szártő- betegségek ellen hatásos készítményekkel együtt kell kijuttatni. Az előző két év üzemi tapasztalatai azt bizonyították, hogy a gyomirtás, majd később, a virágzás időszakában alkalmazott levéltrágyázás jelentős termés- fokozó, ezért min-d a gyomok, mind a lisztharmat elleni védekezést ajánlatos levéltrágyázással kiegészíteni. Az alkalmazott levéltrágya-íéleségeket a fejlettségtől függően kell kiválasztani, különös tekintettel a nitrogénre. Ennek a munkának a végrehajŐskor—dobozban ..Dobozmúzeumot” állítottak össze a székesfehérvári István király Múzeum munkatársai a töténelemoktatás szemléltetésére. Egy-egy konténer-nagyságú, kereken gürdülő, nyitható ajtókkal felszerelt„doboz”-ba adott történelmi korszakra legjellemzőbb emlékeket, műtárgymásolat tokat, leletmásolatokat, diaképeket, s az azokat kiegészítő írásos anyagot helyeztek el. A „doboz- múzeum” önmagában is használható, de „tartalmából” vándorkiállítás is felépíthető. Egyelőre az őskort és a népvándorlás korát ..dobozolták be”, de amennyiben az ötlet sikert arat., a többi korszakról is készítenek „dobozmúzeumot”. | tásánál a rendelkezésre álló | szántóföldi és repülőgép-kapaci- I tásokat maximálisan ki kell I használni. A gyümölcsösökben a kora tavaszi permetezési munkákat a gazdaságok nem tudták a szükséges mértékben elvégezni. Késik a virágzás időszakában és közvetlenül a sziromhullás után esedékes védekezések maradéktalan végrehajtása. A védekezési munkákhoz szükséges növényvédő szerek mennyisége, a földi és repülőgépes kapacitás kielégítő. (MTI) 1971. óta működik Mezőko- j vácsházán a Békéscsabai Kötöttárugyár telephelye. Az eredetileg 250 fő foglalkoztatására tervezett üzemben jelenleg mintegy 150—7-160 asszony és lány dolgozik; a fizikai állományúak átlagbére 2 400 forint, de a legjobb munkások a havi négyezer i forintot is megkeresik. Szabás, varrás — ezt végzik j Versenytárgyalást nyert a TRflNSELEKTRO Elektromotorok szállítására kiírt versenytárgyalást nyert meg a TRANSELEKTRO Külkereskedelmi Vállalat Algériában. Korábban már exportáltak oda transzformátorokat és egyéb energetikai berendezéseket, de elektromotorok szállítására mqgj írtak alá első ízben megállapodást. Az elektromotorokat gyártó vállalatoknál, így az Egyesült Villamos Gépgyárban és az Ik- ladi Ipari Műszergyárban az utóbbi években exportbővítésre felvett bankhitelből jelentős fejlesztéseket, beruházásokat valósítottak^ meg. így növelték motorgyártási kapacitásukat is, az üzemben a kovácsházi lányok, asszonyok, akik ma már két műszakban dolgoznak. A kötöttárugyár szeretné ezt az üzemet továbbfejleszteni. Jelenleg férfipólóingeket készítenek itt, franciaországi exportra. Az itt dolgozók többsége korábban háztartásbeli volt; ma már nagy többségük igen jól helytáll a nagyüzemi termelésben. Mezei József né kétszínű pántot varr egy duplapántvarró gépen Pólóingek Franciaországba Jól dolgoznak a mezökovácsházi nők F,er műszakban 1401» pólóingre varr pántot Gubucz György né — képünkön az előtérben, jobbra — normáját ezzel 150 százalékra teljesíti (Veress Erzsi felvételei) fi zárszámadások tapasztalatai Szabó István, a Termelőszö-l vetkezetek Országos Tanácsának j elnöke fogadta munkatársunkat, Földeáki Belát és a termelőszövetkezetek 1976. évi zárszámadásáról, valamint 1977. évi tervei- ! ről beszélgetett vele. — Először azt kérdezem: milyen képet mutat a tsz-ek zárszámadása? — Ügy gondolom, széles körben ismert, hogy az 1976-os évben az aszály következtében a mezőgazdasági termelés összességében mintegy 3 százalékkal | az 1975. évi szint alatt maradt. I A mezőgazdasági szövetkezetek termelési eredménye lényegében az 1975. évivel azonos volt, így a szövetkezeti közös gazdaságok csak az V. ötéves terv első évé- j re előirányzott 4 százalékos ter- j melésnövekedéssel maradtak adósak. Adósságunk van, de .mégsem kell szégyenkeznünk. Kiemelkedő búzatermést értünk el, az állattenyésztés dinamikusan fejlődött. A változatlan eredmények elérését a szövetkezeti vezetők, tagok és minden dolgozó korábbinál jobb, hatékonyabb munkájával sikerült elérni. Ez és az állam megkülönböztetett figyelme lehetővé tette a károk egy részének 'elhárítását, a kiesések másodvetésekkel való pótlását és az új gaz dálkodósi feltételrendszerhez történő megfelelő alkalmazkodást. A zárszámadások szerint a szövetkezeti nettó nyereség ösz- szességében 20 százalékkal csökkent. A tartós világpiaci áremelkedések termelőeszközárakban érvényesített növekedése azonban meghaladja a nyereség csökkenését. — Következő kérdésünk csak látszólag azonos az előzővel: mi jellemzi ma a magyar termelőszövetkezeti mozgalmat? — A szövetkezetek megértették a népgazdaság ismert gond- ( jaiból rájuk háruló feladatokat] és ezek megoldásában tévéké- j nyen részt vesznek. Tudomásul vették a gazdálkodási feltételek! szigorúbbá válását, nagyobb részük a megváltozott követeimé- ] nyéknek meg is felelt. Néhány j száz szövetkezet helyzete azon- j ban kritikussá vált. Alacsony eszközellátottság, minimális tartalékok és kevésbé jövedelmező j termelési ágak jellemzik e kört. j A követelményekhez való alkal- I Vnazkodás e szövetkezetekben ! csak a mozgalom és az állam I fokozott figyelme révén lehetsé- | ges. — Korábban szívesen hasz-> náltuk a ..háromharmad” fo-! galmat. (ehát a*t. hogy a szövetkezetek harmada gyenge,, harmada közepes, harmada jó. Javult-e tavaly a helyzet? — A ..háromharmados” fogai- mazás már korábban is túlságo- j san általánosító volt. Az 1976. évi gazdálkodás nyereségszínvo. ] nala alapján is megjelénik azon- : ban a hármas tagozódás. A szövetkezetek több mint felének — 780 szövetkezetnek — | gazdálkodási eredménye jó. A termelés átlagos jövedelmezősé-1 ge 10 százalék. A termelési hát- j tér és a termelésfejlesztésben való érdekeltség kellően meg-; alapozott. E szövetkezetek a ter- j mőterület 52 százalékát haszno- ‘ sítják. A szövetkezetek egy kisebb I köre — a termőterület 13 százalékán — 32 000 Ft-nál magasabb egy főre jutó éves n.yere-] séget ért el. E szövetkezeteket! az átlagosnál lényegesen jobb eszközellátottság és a kiegészítő tevékenységek magas aránya jellemzi. Fejlődési lehetőségeik -—• az általuk fizetett magas adótételek ellenére — az átlagosnál sokkal jobbak, tartalékaik a gazdálkodás stabilitását biztosítják. Az 1976. évi gazdálkodás alapján kialakuló harmadik csoportba 500 veszteséges, illetve alacsony jövedelmezőségű szövetkezet tartozik. E szövetkezetek a termőterület 35 százalékán gazdálkodnak. Gondjaikat jelzi, hogy az 1976. évi összevont gazdálkodási eredményük 120 millió forint veszteség. Álló- és forgóeszköz-ellátottságuk . színvonala alacsony, az eszközhiányt pótló h-itelek kamatköltsége magas. Emiatt önerőből gazdálkodásukban gyors változtatásra, sajnos, nem számíthatunk. A korlátozott lehetőségek mellett is meg kell tennünk mindent azért, hogy e szövetkezetek — erejükhöz mérten —r részt tudjanak -vállalni a szövetkezetek előtt álló termelésnövelési feladatok megvalósításában. — Mit mutatnak a termelőszövetkezetek 1977. évi tervei? — A szövetkezetek a mezőgazdasági tevékenység 12 százalékos növelését irányoz*Ak elő. Ez megfelel a népgazdaság igényeinek és sikeres teljesítése biztosíthatja a termelésnövelésbeli lemaradás behozását. Néhány helyen azonban érzékelhető feszültség. Ilyen pl., hogy a szövetkezetek a központi előirányzatnál több beruházást terveztek, vagyis gyorsabban szeretnének fejlődni, mint amit a népgazdaság teherbíró képessége lehetővé tesz. Helyenként a központi elképzelések részleteiben történő megvalósításában a szerződéses rendszeren kívüli megoldások kerültek előtérbe és a feltételek biztosítását az üzemek az előirányzatok egymás- közötti cseréje révén alakították ki. — Tegyük fel tehát akkor ezt a kérdést is a „másik oldaláról”: mit várhat az ország 1977-ben a termelőszövetkezetektől? — Kezdeném a közvélemény érdeklődésének homlokterében álló kritikus pontokon. A tejtermelés az ösztönző- rendszer módosításának hatására már 1977, első két hónaojá ban 16 százalékkal növekedett, és remélem, hogy továbbra is megfelel a várakozásnak. Cukorrépából és napraforgóból a terület- és termésnövekedés előirányzatai jelentősek. Zöldségfélékből a tervezett és leszerződött termelés az előirányzatot meshaladiai és remélhető, hogy a dinamikus termelésnövekedés fogadására a felvásárló szervek is megfelelően felkészülnek. Nőtt a búza vetésterülete és — feltehetően a- szarvasmarha-te- nyésztés előirányzataival ösz- szefügsésben — jelentősen növelni k'vániák a szövetkezetek az évelő pillangósok vetésterületét. R°inos. ezzel párhuzamosan csökkenteni tévézik a kukorica vetésterületét. A legfontosabbnak azonban azt tekintem. ho?v a szövetkezetek nagv töbt*séae érzi felelősségét. tudja, hosv az élelmi- sze’--tevmetés döntő hányadát kell előállítania és mindent megtesz azért! hoev a ttn-ceHa. lom, várakozásainak megfelel ien. j A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyára felvételre keres KŐMŰVES, LAKATOS, FESTŐ, ASZTALOS SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés a gyár munkaügyi irodáján. Orosháza, Október 6. u. 8. sz. l \