Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-31 / 76. szám

Fel kell készülni a károk elhárítására H MÉM közleménye a növényvédelemről Az őszi kalászosok és gyü­mölcsfélék fejlődési állapota kedvező terméseredmények ki­alakulásával biztat- de az elő­nyös időjárási tényezők a növé­nyi károsítok fellépésének ha­sonlóképpen kedveztek. Emiatt szükség -van a növényvédelmi! munkák fokozott ellátására, és[ fel kell készülni az időjárás | okozta esetleges ingadozásokból származó károk elhárítására. Az előző hetekben a növényvédő-1 lem előrejelző szolgálata által kiadott prognózisok, rádiófelhí­vások útján a várható veszé­lyekről már tájékoztatást kap­tak a termelőüzemek és a kis­termelők, de néhány főbb teen­dőre ismételten érdemes felhív­ni a figyelmet. Az őszi kalászosokban már az ősz folyamán kezdődött liszt- harmatfertőzés az elmúlt idő­szakban fokozódott, és jelenleg erősebb mértékű, mint az előző években volt. A fertőzés erősö­dése alapján a betegség gyors elterjedésére és jár vány veszély kialakulására lehet számítani, különösen a süni állományú ve­tésekben. Az előrehaladott fej­lettségi állapot miatt a vegysze­res gyomírtási munkákat gyorsí­tani kell. A gyomok és a liszt­harmat elleni védekezést össze kell kapcsolni, és a gyomirtó szereket lisztharmat és szártő- betegségek ellen hatásos készít­ményekkel együtt kell kijuttatni. Az előző két év üzemi tapasz­talatai azt bizonyították, hogy a gyomirtás, majd később, a vi­rágzás időszakában alkalmazott levéltrágyázás jelentős termés- fokozó, ezért min-d a gyomok, mind a lisztharmat elleni véde­kezést ajánlatos levéltrágyázás­sal kiegészíteni. Az alkalmazott levéltrágya-íéleségeket a fejlett­ségtől függően kell kiválasztani, különös tekintettel a nitrogénre. Ennek a munkának a végrehaj­Őskor—dobozban ..Dobozmúzeumot” állítottak össze a székesfehérvári István király Múzeum munkatársai a töténelemoktatás szemléltetésé­re. Egy-egy konténer-nagyságú, kereken gürdülő, nyitható ajtók­kal felszerelt„doboz”-ba adott történelmi korszakra legjellem­zőbb emlékeket, műtárgymásolat tokat, leletmásolatokat, diaképe­ket, s az azokat kiegészítő írásos anyagot helyeztek el. A „doboz- múzeum” önmagában is használ­ható, de „tartalmából” vándorki­állítás is felépíthető. Egyelőre az őskort és a népvándorlás korát ..dobozolták be”, de amennyiben az ötlet sikert arat., a többi kor­szakról is készítenek „dobozmú­zeumot”. | tásánál a rendelkezésre álló | szántóföldi és repülőgép-kapaci- I tásokat maximálisan ki kell I használni. A gyümölcsösökben a kora ta­vaszi permetezési munkákat a gazdaságok nem tudták a szük­séges mértékben elvégezni. Ké­sik a virágzás időszakában és közvetlenül a sziromhullás után esedékes védekezések maradék­talan végrehajtása. A védeke­zési munkákhoz szükséges nö­vényvédő szerek mennyisége, a földi és repülőgépes kapacitás kielégítő. (MTI) 1971. óta működik Mezőko- j vácsházán a Békéscsabai Kötött­árugyár telephelye. Az eredeti­leg 250 fő foglalkoztatására ter­vezett üzemben jelenleg mint­egy 150—7-160 asszony és lány dolgozik; a fizikai állományúak átlagbére 2 400 forint, de a leg­jobb munkások a havi négyezer i forintot is megkeresik. Szabás, varrás — ezt végzik j Versenytárgyalást nyert a TRflNSELEKTRO Elektromotorok szállítására ki­írt versenytárgyalást nyert meg a TRANSELEKTRO Külkereske­delmi Vállalat Algériában. Ko­rábban már exportáltak oda transzformátorokat és egyéb energetikai berendezéseket, de elektromotorok szállítására mqgj írtak alá első ízben megállapo­dást. Az elektromotorokat gyártó vállalatoknál, így az Egyesült Villamos Gépgyárban és az Ik- ladi Ipari Műszergyárban az utóbbi években exportbővítésre felvett bankhitelből jelentős fej­lesztéseket, beruházásokat való­sítottak^ meg. így növelték mo­torgyártási kapacitásukat is, az üzemben a kovácsházi lá­nyok, asszonyok, akik ma már két műszakban dolgoznak. A kö­töttárugyár szeretné ezt az üze­met továbbfejleszteni. Jelenleg férfipólóingeket készítenek itt, franciaországi exportra. Az itt dolgozók többsége korábban háztartásbeli volt; ma már nagy többségük igen jól helytáll a nagyüzemi termelésben. Mezei József né kétszínű pántot varr egy duplapántvarró gépen Pólóingek Franciaországba Jól dolgoznak a mezökovácsházi nők F,er műszakban 1401» pólóingre varr pántot Gubucz György né — képünkön az előtérben, jobbra — normáját ezzel 150 százalékra teljesíti (Veress Erzsi felvételei) fi zárszámadások tapasztalatai Szabó István, a Termelőszö-l vetkezetek Országos Tanácsának j elnöke fogadta munkatársunkat, Földeáki Belát és a termelőszö­vetkezetek 1976. évi zárszámadá­sáról, valamint 1977. évi tervei- ! ről beszélgetett vele. — Először azt kérdezem: mi­lyen képet mutat a tsz-ek zár­számadása? — Ügy gondolom, széles kör­ben ismert, hogy az 1976-os év­ben az aszály következtében a mezőgazdasági termelés összes­ségében mintegy 3 százalékkal | az 1975. évi szint alatt maradt. I A mezőgazdasági szövetkezetek termelési eredménye lényegében az 1975. évivel azonos volt, így a szövetkezeti közös gazdaságok csak az V. ötéves terv első évé- j re előirányzott 4 százalékos ter- j melésnövekedéssel maradtak adósak. Adósságunk van, de .mégsem kell szégyenkeznünk. Kiemelkedő búzatermést értünk el, az állattenyésztés dinamiku­san fejlődött. A változatlan eredmények elérését a szövetke­zeti vezetők, tagok és minden dolgozó korábbinál jobb, haté­konyabb munkájával sikerült el­érni. Ez és az állam megkülön­böztetett figyelme lehetővé tet­te a károk egy részének 'elhárí­tását, a kiesések másodvetések­kel való pótlását és az új gaz dálkodósi feltételrendszerhez történő megfelelő alkalmazko­dást. A zárszámadások szerint a szövetkezeti nettó nyereség ösz- szességében 20 százalékkal csök­kent. A tartós világpiaci ár­emelkedések termelőeszköz­árakban érvényesített növeke­dése azonban meghaladja a nyereség csökkenését. — Következő kérdésünk csak látszólag azonos az előzővel: mi jellemzi ma a magyar ter­melőszövetkezeti mozgalmat? — A szövetkezetek megértet­ték a népgazdaság ismert gond- ( jaiból rájuk háruló feladatokat] és ezek megoldásában tévéké- j nyen részt vesznek. Tudomásul vették a gazdálkodási feltételek! szigorúbbá válását, nagyobb ré­szük a megváltozott követeimé- ] nyéknek meg is felelt. Néhány j száz szövetkezet helyzete azon- j ban kritikussá vált. Alacsony eszközellátottság, minimális tar­talékok és kevésbé jövedelmező j termelési ágak jellemzik e kört. j A követelményekhez való alkal- I Vnazkodás e szövetkezetekben ! csak a mozgalom és az állam I fokozott figyelme révén lehetsé- | ges. — Korábban szívesen hasz-> náltuk a ..háromharmad” fo-! galmat. (ehát a*t. hogy a szö­vetkezetek harmada gyenge,, harmada közepes, harmada jó. Javult-e tavaly a helyzet? — A ..háromharmados” fogai- mazás már korábban is túlságo- j san általánosító volt. Az 1976. évi gazdálkodás nyereségszínvo. ] nala alapján is megjelénik azon- : ban a hármas tagozódás. A szövetkezetek több mint fe­lének — 780 szövetkezetnek — | gazdálkodási eredménye jó. A termelés átlagos jövedelmezősé-1 ge 10 százalék. A termelési hát- j tér és a termelésfejlesztésben való érdekeltség kellően meg-; alapozott. E szövetkezetek a ter- j mőterület 52 százalékát haszno- ‘ sítják. A szövetkezetek egy kisebb I köre — a termőterület 13 szá­zalékán — 32 000 Ft-nál maga­sabb egy főre jutó éves n.yere-] séget ért el. E szövetkezeteket! az átlagosnál lényegesen jobb eszközellátottság és a kiegészítő tevékenységek magas aránya jellemzi. Fejlődési lehetőségeik -—• az általuk fizetett magas adó­tételek ellenére — az átlagosnál sokkal jobbak, tartalékaik a gazdálkodás stabilitását biztosít­ják. Az 1976. évi gazdálkodás alap­ján kialakuló harmadik csoport­ba 500 veszteséges, illetve ala­csony jövedelmezőségű szövet­kezet tartozik. E szövetkezetek a termőterület 35 százalékán gazdálkodnak. Gondjaikat jel­zi, hogy az 1976. évi összevont gazdálkodási eredményük 120 millió forint veszteség. Álló- és forgóeszköz-ellátottságuk . szín­vonala alacsony, az eszközhiányt pótló h-itelek kamatköltsége ma­gas. Emiatt önerőből gazdálko­dásukban gyors változtatásra, sajnos, nem számíthatunk. A korlátozott lehetőségek mellett is meg kell tennünk mindent azért, hogy e szövetkezetek — erejükhöz mérten —r részt tud­janak -vállalni a szövetkezetek előtt álló termelésnövelési fel­adatok megvalósításában. — Mit mutatnak a termelőszö­vetkezetek 1977. évi tervei? — A szövetkezetek a mező­gazdasági tevékenység 12 száza­lékos növelését irányoz*Ak elő. Ez megfelel a népgazdaság igé­nyeinek és sikeres teljesítése biztosíthatja a termelésnövelés­beli lemaradás behozását. Néhány helyen azonban érzé­kelhető feszültség. Ilyen pl., hogy a szövetkezetek a központi előirányzatnál több beruházást terveztek, vagyis gyorsabban szeretnének fejlődni, mint amit a népgazdaság teherbíró képes­sége lehetővé tesz. Helyenként a központi elképzelések részletei­ben történő megvalósításában a szerződéses rendszeren kívüli megoldások kerültek előtérbe és a feltételek biztosítását az üze­mek az előirányzatok egymás- közötti cseréje révén alakítot­ták ki. — Tegyük fel tehát akkor ezt a kérdést is a „másik oldalá­ról”: mit várhat az ország 1977-ben a termelőszövetke­zetektől? — Kezdeném a közvélemény érdeklődésének homlokterében álló kritikus pontokon. A tejtermelés az ösztönző- rendszer módosításának hatásá­ra már 1977, első két hónaojá ban 16 százalékkal növekedett, és remélem, hogy továbbra is megfelel a várakozásnak. Cu­korrépából és napraforgóból a terület- és termésnövekedés elő­irányzatai jelentősek. Zöldség­félékből a tervezett és leszerző­dött termelés az előirányzatot meshaladiai és remélhető, hogy a dinamikus termelésnövekedés fogadására a felvásárló szervek is megfelelően felkészülnek. Nőtt a búza vetésterülete és — feltehetően a- szarvasmarha-te- nyésztés előirányzataival ösz- szefügsésben — jelentősen nö­velni k'vániák a szövetkezetek az évelő pillangósok vetésterü­letét. R°inos. ezzel párhuzamo­san csökkenteni tévézik a ku­korica vetésterületét. A legfontosabbnak azonban azt tekintem. ho?v a szövetke­zetek nagv töbt*séae érzi fele­lősségét. tudja, hosv az élelmi- sze’--tevmetés döntő hányadát kell előállítania és mindent megtesz azért! hoev a ttn-ceHa. lom, várakozásainak megfelel ien. j A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyára felvételre keres KŐMŰVES, LAKATOS, FESTŐ, ASZTALOS SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés a gyár munkaügyi irodáján. Orosháza, Október 6. u. 8. sz. l \

Next

/
Thumbnails
Contents