Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-31 / 76. szám
Változások, korszerűsítések III, Új rendelkezések az ipari szövetkezetekről Több a vidékről bejáró dolgozó Munkásszállítási gondok Szeghalmon Az ipari szövetkezetek jogi | szabályozása is szorosan kapcso- { lódik az egységes szövetkezeti törvényhez és ágazati sajátosságokat fejez ki. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel —! a legutóbbi években bekövetke- ■ zett változásokat figyelembe vé. [ ve — kiegészítette és módosította ennek az ágazatnak a mű- ; (ködésére vonatkozó, 1971-ben í született jogszabályt is. Mint a I más rendeltetésű szövetkezetek j esetében, itt is az a cél, hogy j bevált szövetkezetpolitikánk, elvei ezután is jól érvényesüljenek ; a gyakorlatban. A módosítás szerint minden ipari szövetkezet szervezeti és működési, továbbá munkaügyi [ és munkavédelmi szabályzatot j alkot. Ezeket a szabályzatokat, — az érdekelt bizottságok bevonásával — a vezetőség készíti és a küldöttgyűlés fogadja el. ( Az alkalmazottakra is vonatkozó ! rendelkezésekhez a' szakszerve- J zet illetékes helyi szervének az j egyetértése is szükséges. Ugyan- ! ebben a szellemben fogant az | az előírás, hogy a szövetkezeti bizottság ülésein szavazati jogr gal részt vesz a szakszervezet képviselője is, Munkahelyi tanácskozások A szövetkezeti bizottság hatásköre egyébként lényegesen bővül. Eddigi feladatai mellett j ellátja a tagok érdekvédelmét I és érdekképviseletét is. Ennek a | bizottságnak az elnökét a kül-1 döttgyűlés, tagjait pedig a mun- j kahelyi tanácskozás választja i meg. Igen fontos szerepet kaplak a j munkahelyi tanácskozások, amelyeket a dolgozók közössége hoz létre és tart meg. évente legalább háromszor. Ez a tanácskozás különösen azokban a szövetkezetekben nagy jelentőségű. amelyeknek a dolgozói helyileg különálló vagy elkülönült szervezeti egységekben végzik munkájukat. Ilyenek például- az építőipari vaav a szolgáltatás körében működő szövetkezetek. A tagok a munkahelyi tanácskozásokon gyakorolhatják a legközvetlenebbül demokratikus jogaikat. Megválasztják a küldöttgyűlés és a szövetkezeti bizottság tagjait. Véleményt nyilvánítanak a tagfelvételi kérelemről, kezdeményezik és szervezik a munkaversenyt, javaslatot tesznek kitüntetésekre, határoznak a jutalmak és az üdülési beutalók elosztásáról. Hatáskörükbe tartozik a munka végzésével, értékelésével, díjazásával kapcsolatos véleményezés. Foglalkoztatáshoz: munkamegállapodás A szövetkezet köteles munkamegállapodás szerint foglalkoztatni tagjait. Üj intézkedés, hogy szüneteltetni lehet a foglalkoztatást. ha a szövetkezet — a szervezetét vagy tevékenységét érintő, lényeges változás miatt — nem tud a tagnak megfelelő munkát adni. Erre azonban csak azokban az esetekben van mód, amikor a munkajogi szabályok nem tiltják és nem korlátozzák a felmondást. A foglalkoztatás szüneteltetését kimondó határozat ellen az érintett tag a döntőbizottsághoz fordulhat. Mint minden termelő típusú szövetkezetben, az ipariban is a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az éves terv, a mérleg és az eredménykimutatás jóváhagyása. Ugyanez vonatkozik a vezetőség tagjainak, a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak a megválasztására, felmentésére, visszahívására és elmozdítására. Az alapszabály úgy rendelkezhet, hogy a közgyűlés feladatait — egészben vagy részben — részközgyűlés láthatja el. Annak érdekében, hogy minden kérdésben az a szerv döntsön, amelyik a legalkalmasabb rá, az ipari szövetkezetekbe^" is megnőtt a küldöttgyűlés szerepe. Hatáskörébe tartozik a szövetkezet belső szabályzatainak az elkészítése, az elosztási viszonyokat érintő egyéb belső szabályok megalkotása és módosítása. Fontos feladatai közé tartozik — egyebek mellett — az éves terv, a mérleg, és eredménykimutatás részletes meghatározása és a főbb adatoknak a közgyűlés elé terjesztése. Küldöttgyűlést akkor lehet összehívni, ha a szövetkezetnek legalább 150 tagja van. G P. Fiatal tisztek a néphadseregben Néphadseregünkben az elmúlt évek során fokozatosan megnövekedett a fiatalabb évjáratú tisztek számaránya, amely a néhány évvel ezelőttihez viszonyítva csaknem a duplájára emelkedett. Jelenleg a magyar néphadsereg tisztikarának harmincöt százaléka még nem töltötte be a harmincötödik életévét. A század- és ütegparancsnokok közül pedig csaknem minden második fiatalabb harmincöt évesnél. A tehetséges fiától tisztek jelentős része a korábbinál jóval gyorsabban kerül magasabb beosztásba, s túlnyomó többségük igen jól megfelel .az elvárásoknak. Megfigyelhető továbbá, hogy a fiatalabb és az idősebb tisztek kölcsönös munkakapcsolata, szolgálati és emberi viszonya harmonikus, közvetlen és elvtársias. Az idősebb, tapasztaltabb tisztek készséggel segítenek ifjabb tiszttársaiknak a laktanyai élet. a helyi szokások, a legjobb gyakorlati kiképzési és nevelési módszerek megismerésében, illetve alkalmazásában. A katonai főiskolákon jó elméleti felkészültséget szerzett ifjú parancsnokok pedig gyorsan és eredményesen hasznosítja!: az idősebb tiszttársak által kimunkált, a szocialista hadseregre jellemző vezetési, felkészítési és nevelési módszereket. ■ A városiasodó és egyre jobban iparosodó Szeghalomban a fejlődés velejárója, hogy több a munkás, az üzemi dolgozó. Jórészt szeghalmiak dolgoznak a Csepel Autógyárban, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat fehérnemű- és paplanüzemebefi. a sárréti tejüzemben, a SZÖVÉPÍTÖ Vállalatnál és a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárának szeghalmi telepén. Az 'állami gazdaság is sok munkást foglalkoztat, akiknek zöme helybeli. Sok azonban a vidékről bejáró dolgozó is. A környező községekből: Füzesgyarmatról, Vésztorol'' Dé- vavánváról és Körösújfaluról, sőt Okányból, Bucsáról. valamint a szomszédos Hajdú megye két községéből is járnak Szeghalomra dolgozni, .Az utóbbi években egyre sürgetőbb gond tehát a munkásszállítás. Éppen ezért tartottak nemrég vizsgálatot a tanács szakemberei, s megállapították, hogy hol szorít a cipő. hol szükséges javítani a helyzeten. A Csepel Autógyár 4-es számú gyárának szeghalmi üzemében 730-an dolgoznak, s a munkások csaknem fele vidéki. Összesen 305-en járnak be a környező községekből, Okányból és Vésztőről 120-an, Dévaványáról és Körösladányból 90-en, Űjiráz- ról és Csökmőről 50-en, Füzesgyarmatról pedig 45-en. Beszállításukat a Csepel Autógj ár saját autóbuszával, bérautóbusszal és a Volán 8-as számú Vállalattal kötött szerződés alapján rendelkezésre bocsátott járművekkel oldja meg. A fehérnemű- és paplanüzembe 70-en járnak vidékről, ezek közül legtöbben — 52-en — Füzesgyarmatról. Legtöbb dolgozója van az állami gazdaságnak, s a 900-as létszámból 200-an járnak a környező községekből. Viszont itt van legjobban megoldva a munkások szállítása, ugyanis az állami gazdaságnak több saját autóbusza áll a dolgozók rendelkezésére. Ezenkívül a Volán menetrend- szerinti járataival is be tudnak járni Szeghalomra. Sok helyen azonban rendkívüli gondot okoz a munkába járás, így például Vésztő, Körösújfalu és Csökmő lakosainak munkahelyre és visz- sza történő szállítása egyáltalán nincs megoldva. Sokan jelentkeznének Dévaványáról és Körösladányból is a szeghalmi munkahelyekre, azonban szállítási problémák miatt nem tudják őket fogadni. Pedig a továbbfejlődés szempontjából szükség van a munkáskézre, hiszen a Fővárosi Ruhaipari Vállalat mindkét telepe felvenne még több munkást. ugyanígy felfejlesztés előtt áll a Budapesti Harisnyagyár telepe is. Az utóbbiba például 80 munkást akarnak felvenni az idén. A helyzet megoldására a tanács tárgyalásokat kíván folytatni a Volánnal a járművek koordinálását illetően. Ezenkívül szükséges lenne az is, hogy több autóbuszt kapjanak az üzemek a munkásszállításra. E gondok megoldását keresi a tanács az illetékes vállalatok vezetőivel együtt. K. J. 4 sím M[criL,^r, MÁRCIUS 31. Jogászunk válaszol Romeczky István, Gyula: A munkaviszonyban levő dolgozó másodállásban, mellékfoglalkozásban csak akkor foglalkoztatható, ha a fela’dat a vállalat dolgozóival nem végezhető el. Avagy annak ellátására főállású dolgozó alkalmazása nem indokolt. A másodállás, mellékfoglalkozás létesítését, engedélyhez kötik. E nélkül ugyanis a munkaszerződés érvénytelen.1 Tilos az olyan második, vagy to- | vábbi munkaviszony, amely a dolgozó munkakörével összefér- | hetetlen. (Hiszen nyilvánvaló, nem járna valami jó követkéz-1 ménnyel, ha a felügyeleti szerv-! nél főállásban levő dolgozót az I alárendelt szerv másodállásban! alkalmazza.) A jogszabály éppen a munka zavartalanságát és I a közérdek véd,elmét tartja j szem előtt. Fontos előírás az is, hogy a vállalat a saját dolgo- zójával sem létesíthet másodéi- j last, vagy mellékfoglalkozást. A főállású dolgozó más vállalatnál: történő alkalmazásához szükséges engedély a foglalkoztatását kívánó vállalat kérelme alapján adható ki. Mégpedig csak akkor. ha a munka elvégzése nem tartozik az engedélyt adó vállalat tevékenységi körébe. Vizsgálni kell azt is, hogy az enge-1 délyt adó munkáltató nem lesz kénytelen/ emiatt más vállalat dolgozóját hasonló munkakörbe foglalkoztatni. Azaz fontos feltétel, hogy a másodállással rendel- kező dolgozó maradéktalanul J ellássa főállású feladatát. Éppen ezért másodállásban, vagy mellékfoglalkozásban munkaideje j havonta nem haladhatja meg a! törvényes munkaidő egyharrna- j dát. Az alapbér pedig nem le- í hét több a főállásban kapott személyi alapbér egynegyedénél. Molnár Béla, Békéscsaba: Ál-! talános szabály, hogy a vevő az | eladóval szemben érvényesítheti a kellékszavatossági igényeket. Az önök esetében — mivel OTP által értékesített lakásról van szó — az OTP igazgatóságához' kell fordulni. Ebből a szem- nontból ugyanis közömbös az építtető, a kivitelező és a tervező közötti szerződés. Velük I szemben a szavatossági igényeket nem lehet érvényesíteni. A kellékszavatosság a lakás műszaki hibáival, hiányosságaival kapcsolatos felelősséget jelenti. Az eladónak helyt kell állni ezekért a hibákért, akár tehet róluk, akár nem. Követelhetik 'a hiba kijavítását, a hibás kellék kicserélését. Ha a hibát határidőre nem javítják ki, az eladó költségére maguk is kijavíthatják. A kéllékszavatosság érvényesítése azonban határidőhöz van kötve. A mulasztás jogvesztéssel jár. Különbséget kell tenni nyílt és rejtett hiba között. Az a hiba, amelyet a vevő gondos vizsgálattal általában felismerhet, nyílt hiba. Amelynek a felismerése viszont nem várható el tőle, mert csak később, a használat során vehető észre, az a rejtett hiba. Ha a vevő a birtokba adást követő lakás megvizsgálásakor ntat hibát fedez föl. a vizsgálat befejezésétől számított 8 napon belül az eladóhoz nyilatkozattal fordulhat szavatossági jogának érvényesítése végett. Ha pedig rejtett hibáról van szó, a hiba fölfedezésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb a lakás megvizsgálásától számított hat hónapon belül kell nyilatkozatot tennie. Ha ez a bejelentés eredűiénytelen marad, a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül a bírósághoz fordulhat. Mivel, hogy egy lakásban a hibák felismerése sok mindentől függ, a szigorú határidők alkalmazása bizony súlyos helyzetbe hozhatja a vevőt. Éppen ezért a Legfelsőbb Bíróság XXXI. sz. polgári elvi döntésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy rejtett hiba esetén a hathónapos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a hiba egyáltalán fölfed ezhetővé vált. Tehát, ha előszobájuk beázása olyan építési hibából származik, melynek felismerése csak most vált lehetővé, szavatossági jogukat a Legfelsőbb Bíróság polgári elvi döntése alapján érvényesíthetik. (dr. Serédi) ■ ■ „Ügyelet” a tábla szélén Ucmcny Gyula Iclvetcle iKT)
