Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-27 / 73. szám

t Kommentátorunk, Pálfy Józsefé a szfc II hét 3 kérdése Két választási eredmény keltett meglepetést és érdeklődést a kiváltó okok iránt: Indiában a kongresszus párt és annak veze­tője. Indira Gandhi asszony, a kormányfő váratlan vereséget szen­vedett, Franciaországban pedig a községtanácsi választások máso­dik fordulójában a baloldal még nagyobb arányban növelte sza­vazóinak táborát, s így még több várost hódított el a jobboldaltól, mint ahogyan az első menet után várni lehetett volna. Indiában már miniszterelnököt is állított a győztes választási koalíció. a Dzsanata, Morardzsi Deszai lett a kormányfő, személye és várható politikája az első kérdőjel. A francia választási eredmények lát­tán pedig sokan azt kérdezik: a baloldal esélyes lenne-e törvény­hozási választásokon is? A hét végén Rómában csúcstalálkozóra ültek össze a Közös Piac országainak állam, és kormányfői, hogy maguk is választ ke­ressenek a kérdésre: hol tart húsz év elteltével a nyugat-európai Szovjet—amerikai külügyi tárgyalások integráció? O KI IS HÁT MORARDZSI DESZAI, MILYEN POLITIKÁT VÁRHAT TŐLE INDIA? Az új indiai kormányfő 81 esztendős, személye aligha je­lent tehát fiatalodást az óriási (kevés híján 600 milliós) dél- ázsiai ország politikai vezetésé­ben. Kétszer próbálta megsze­rezni a miniszterelnöki bár­sonyszéket > 1964-ben Nehru ha­lála után es 1966-ban Sasztri halálát követően, e két esetben próbálkozásai kudarcot vallot­tak. Harmadszorra sikerült... Deszai 1930 óta szerepel az in­diai politikai életben, ahol ha­mar tagja lett Gandhi kongresz- szus pártja végrehajtó bizottsá­gának. Öt évet. töltött az ango­lok börtönében, mert a gyarma­tosítók távozását követelte. In­dia függetlenségének kikiáltása után a szakszervezeti mozgalom egyik vezetője lett. majd Bom­bay kormányában kapott irá-' nyitó szerepet. A szövetségi kormányban a kereskedelem- és iparügyi miniszter. majd 1958 és 1963 között pénzügymi­niszter, s innen lépett elő mi­niszterelnök-helyettessé. Ezt a posztját csak akkor adta fel, amikor Indira Gandhi 1969-ben államosította a bankokat. A kongresszus pártot igyekezett ekkor a kormányfő és párt ve­zető ellen fordítani, de a kong­resszus párt általa vezetett szárnya kisebbségben maradt. Deszai visszavonult Ahmeda- badba, Gudzserat állambeli „fellegvárába” és innen támadta a miniszterelnökasszony politiká­ját, amikor Indira Gandhi rendkívüli állapotot hirdetett ki, Deszait letartóztatták. Tizen­kilenc hónapot töltött rácsok mögött. Az idén januárban sza­badult ki. nyomban meghirdet­te az országban fellelhető ellen­zéki erők összefogását. így szü­letett meg a Dzsanata ... Deszai kijelentette, nem adja fel Indira Gandhi el nem kö­telezettségi politikáját, a Szov­jetunióval kötött baralsagi szer­ződést, de a megfigyelők szerint az új indiai kormány keresi majd a közeledés útját-módját az Egyesült Államokhoz. A hatalmas ország gazdasági és társadalmi gondjai óriásiak. A Dzsanata a választási kam­pányban nem tudott pozitív vá­laszokat adni a kérdésekre, programja eddig tulajdonkép­pen csak Indira Gandhi poli­tikájának tagadása volt. O A FRANCIA BALOLDALNAK MILYEN ESÉLYEI LENNÉNEK A TÖRVÉNYHOZÁSI VÁLASZTÁSOKON? A franciaországi községtanácsi választásokon a kommunisták, szocialisták es baloldali radi­kálisok együtt és közösen fé­nyes eredményt értek el. A si­ker nem annyira a szavazatok számának és arányának alakú-1 lásában mutatkozik meg. hanem j abban, hogy a 30 000 lakosúnál, nagyobb városok közül 55 a bal­oldal irányítása alá kerüli, mi­után 3 híján megőrizték ,az ad-! dig is „vörösöknek"’ számító vá­rosokat. ígéretes a tény, hogy újabb és újabb varosokban bi­zonyíthatják a baloldali polgár-: mesterek és városatyák, miként' is tervezik-szervezik építő mun-1 Icájukat a dolgozók j^vara. Ai baloldali politikusokat jobban megismerik, megtanulhatják tisztelni a választók, s ez is kedvezőbb kiindulási pont a tör- ' vényhozási választások előtt.! (Tudjuk, a Bourbon-palota ülés­termét legkésőbb 1978. tavaszán új képviselők tartoznak elfog­lalni. Az is lehet, hogy a kor­mány vagy a köztársasági elnök valamilyen megfontolásból elő­rehozza a választások időpont­ját. Például azért, hogy ne hagy­jon időt a baloldali városi ve­zetésnek a bemutatkozásra ...) Dg a francia helyzet ismerői figyelmeztetnek is: a falvakban, ahol a plébános és a földbirto­kos diktál, a jobboldal még je­lentős politikai tartalékokkal rendelkezik! S ha ma a külön­böző nemhivatalos számításokj szerint a baloldal a szavazatok j 52-53 százalékára számíthat is,! ez nem jelent feltétlenül ugyan- ! ilyen arányú mandátummegosz-1 lást. Nem beszélve arról, hogy j a nagytőke, a jobboldal „nem fog hozzálátni az ezüsttálca pu- colásához, hogy azon adja át a baloldalnak a hatalmat"’, még akkor sem, ha az minimális többséget is érne el. A köztár­sasági elnöknek például joga van nem a győztes többségből kijelölni miniszterelnökét, s ha i ezt a többség leszavazza, me­gint csak az államfő élhet az' épp hogy megválasztott parla­ment feloszlatásának jogával. Így tehát a franciaországi harc ma még csak elkezdődött, de nem dőlt el! O HOL TART HCSZ ÉV ELTELTÉVEL A NYUGAT-EURÓPAI INTEGRÁCIÓ? 1957. március 25-én írták aló a' híres római szerződéseket, amelyek — akkor még amerikai és vatikáni áldással — nyugat­európai gazdasági és politikai integráció kialakítását célozták. A Közös Piac neve egyhamar ismertté vált. Azt is megtanulta Európa, hogy kik is a ..hatok”: az NSZK, Francia- és Olaszor­szág, meg a Benelux államok. A vámunió viszonylag rövid idő alatt létrejött, a tőkések ugyan­csak meg tudtak egyezni a tőke szabad áramlásának dolgában is. Már gondokat okozott a gyar­matok függetlenné válása után, hogy miként csatolják ezeket az országokat a volt gyarmat- tartó helyett most már közösségi alapon Nyugat-F-urópához. A legkevésbé sikerült a pclitikai egység irányításában előrehalad­ni: De Gaule tábornok. Fran­ciaország elnöke hallani sem akart valamilyen „nemzetekfö- lötti” európai közösségről. A Közös Piac kibővítése sem ment huzavona nélkül: milyen nehe­zen tudott csak három évvel ezelőtt Nagv-Britannia. Írország és Dánia belépni... Norvégia, amely pedig már ott állt a Kö­zös Piac kapujában, egv nép­szavazás után visszalépett. Most újabb három tag kopogtat: Gö­rögország, Portugália és Spa­nyolország. Valószínű, hogy eset­leges csatlakozásuk csak a prob­lémákat szaporítaná, hiszen ha a ..hatok” sem tudtak ebben- abban megegyezni, s ha most a „kilencek” közölt még több az érdekellentét, akkor a leendő „ftizenkettek” közös piacán ál­landó lenne a vásári veszeke­dés. A mezőgazdasági termékek közös, egységes árai ma is meg­osztják a Közös Piac tagorszá­gait. Nincs köztük egység a va­lutapolitikát illetően. Cyrus Vance amerikai külügy­miniszter moszkvai látogatásá­nak programtervezete: 1. A hadászati támadó fegy­verek korlátozásáról szóló, alap­jaiban már 1974-ben egyezte­tett új megállapodás előkészí­tésének befejezése és aláírása' és ennek alapján további előre­lépés az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elveinek szigorú betartásával á fegyverzet köl­csönös csökkentése irányában. 2. Közös kezdeményezések a legveszélyesebb, halált okozó ve­gyi fegyverek betiltása és meg­semmisítése terén, valamint más. a fegyverkezési hajsza megfékezését és a népek biz­Hosszú évekig nálunk csak külpolitikai fogalom volt a leg­több ember számára ama intéz­mény, mely 1957. március 25-én, az úgynevezett Római Szerződés aláírásával jött létre, s melynek hivatalos neve eleinte Európai Gazdasági Közösség volt, ma­napság pedig inkább Európai Közösségnek nevezi magát. A Közös Piac tagországaiban (ere­detileg az NSZK-ban, Francia- országban, Olaszországban, Bel­giumban. Hollandiában és Lu­xemburgban, 1973, január else­je óta Angliában, Írországban és Dániában is) viszont a kis­ember kezdettől érzi, mindenna­pi életében tapasztalja, hogy Nyugat-Európa — a Közös Piac működése nyomán — gazdasa- gilag sok vonatkozásban mesz- szire jutott a termelés és az ér­tékesítés nemzetköziesitésében. Néhány esztendő óta — ki­váltképp a mezőgazdasággal közvetlen vagy közvetve kap­csolatban álló — magyar állam­polgárok is kénytelenek alapo­san odafigyelni, ha azt olvas­sák vagy hallják, hogy a Közös Piac agrárrendtartása következ­tében mezőgazdasági exportunk lehetőségei így vagy úgy alakul­nak Nyugat-Európában. Mert sok termelő emlékezetében ma­radtak meg azok a nem kelle­mes idők, amikor átadásra kész szarvasmarhákat egyszer csak tovább kellett etetniük, mert az állami külkereskedelem — kö­zös piaci importkorlátozások mi. att -— nem tudott szállítani, te­hát árut átvenni sem. E konkrét példát azért em­lítjük, mert ez teszi talán leg­inkább közérthetővé, hogv a szó­ban forgó tőkés nemzetközi in­tegrációs szervezet olyan gazda­sági és Dolitikai realitás, mely­nek létét tudomásul kell vennie mindenkinek, aki nemzetközi gazdaságpolitikát akar csinálni. A Köz.ös Piacot Nyugat-Euró­pa burzsoá politikusai az ötve­nes évek végén azért hozták lét. re (mellesleg az Egyesült Ál­lamok teljes egyetértésével, sőt ösztönzésével), hogy a második világháború után végrehajtott tőkés gazdasági helyreállítást nemzetközi méretekben biztosít­sák. A maguk módján le akar­ták vonni a tanulságot a két vi­lágháború között bekövetkezett gazdasági és politikai válságból, s ezért azt mondták, hogy a kö­zös társadalmi rendet — azaz a kapitalizmust — közösen kell védeni. A nemzeti alapon foly­tatandó konkurrenciaharcnak a veszélyei túl nagynak tűntek —, például az NSZK és Franciaor­szág között — semhogy érdemes lett volna még egyszer kockáz­tatni. tonságának megszilárdítását cél­zó intézkedések. 3. A kölcsönösen előnyös ke- reskedelmi-gazdasagi kapcsola­tok széles fejlesztése. 4. Egyeztetett lépések az igaz­ságos és tartós, békés közel-ke­leti rendezés elérése céljából. A TASZSZ hírügynökség pén­teken kiadott kommentárja a Vance érkezése előtti moszkvai hangulatot elemezve fontosnak tartotta ismét emlékeztetni, hogy Leonyid Brezsnyev határozottan visszautasította a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozást, de „nem csapta be az ajtót” a szov­jet—amerikai kapcsolatok meg- iavítása előtt. (MTI1 A hat alapító tag egy évtized alatt eljutott odáig, hogy ipari termékeik vonatkozásában meg­szüntették egymás között a vám­határokat, átválthatóvá tették nemzeti valutáikat. Előbbre ju­tottak a közös mezőgazdasági politika kialakításában is, noha ez mindmáig a legkeményebb dió, mert egymástól nagyon el­térő szerkezeti arányok köze­pette nem könnyű egységes agrárpolitikát folytatni. A három újonnan csatlakozó­nak 1973. óta nem csekély ál­dozatokat kell hozni azért, hogy hozzáigazodjék a „hatok” már kialakult normáihoz. De a tő­kés termelés érdekei megelőzik a fogyasztók jogos igényeit, ezért marad Anglia — minden tiltakozás ellenére — közös pia­ci tag. A világkereskedelemnek a Kö. zös Piac igen nagy részét — 40 százalékát — bonyolítja le vám- j határain belül, illetve harmadik országokkal. E világkereskedel­mi szerep miatt gyakorol a kö­zösség oly nagy vonzerőt olyan dél-európai tőkésállamok ural­kodó köreire, mint Portugália, Spanyolország és Görögország, melyek teljes jogú tagságra tö­rekszenek. Emiatt ig3^ekezett kü­lönleges szerződéseket kötni sok fejlődő ország is az EGK-val. A kilenceknek egyébként ki­nyilvánított céljuk az is, hogy a Közös Piac gazdasági közösség­ből egy napon politikai közös­ség is legyen. Ez utóbbi törek­vésekre a hetvenes évek dere­kán jelentkezett általános tőkés gazdasági válság csapást mért Kiderült ugyanis, hogy a Kö­zös Piac jól működik konjunk­túra idején, de válságjelensé­gek kivédésére a szervezet nem készült fel. Az egyes tagállamok nemzeti politikai eszközökhöz nyúltak, ami viszont — törvény­szerűen — gyengítette az in­tegrációs vonásokat. A tőkés pénzügyi válság ugyancsak olyan tényező, ami a Közös Piac egy­ségének erősödése ellen hat. A nyugat-európai munkás- mozgalom legjelentősebb erői ma abból indulnak ki, hogy a Közös Piac — mindent mérle­gelve — kiállta az idők próbá­ját és fennmarad. A reális cél tehát nem az integráció szétve­rése. hanem a monopoltőke be­folyásának megtörése, a közös munkásérdekek védelme és elő­térbe helyezése. A KGST-ben tömörült szocia­lista országok — az összeuró­pai biztonság és együttműködés gondolatától vezérelve — szer­ződéses kapcsolatrendezést aján­lanak a Közös Piacnak. H. J. Telex Hazaérkezett Moszkvából a magyar szakszervezeti küldött­ség. A delegációt Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT fő­titkára vezette. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Herczeg Káróly, a SZOT főtitkárhelyettese fogad­ta. jelen volt V. J, Pavlov, n Szovjetunió budapesti nagykö­vete is, □ New York New Yorkban pénteken este összeült az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa. hogy Egyiptom kérésére megvitassa a közel-keleti hely­zetet. A vitát Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyitotta me 4. Hangsúlyozta, az igazságos és tartás közel-keleti megállapo­dás érdekében további erőfe­szítéseket kell tenni, fokozni kell a genfi közel-keleti békekonfe­rencia mielőbbi összehívására alkalmas utak-módok keresését. A BT hétfőn folytatja a vitát. □ London Szombaton Thaiföldön katonai hatalomátvétel történt. A helyi I rádió bejelentette, hogy a ha- 1 talmat a három haderő nem tisztjeiből álló, úgynevezett „forradalmi tanács” vette át. Vezetőjük a szárazföldi csapa­tok főparancsnok-helyettese, Praszert Thammasziri. Feloszlatták és megfosztották hatalmától az országos közigaz­gatási reformtanácsot, amely azoknak a tábornokoknak volt a csoportja, akik tavaly októ­berben jobboldali hatalomátvé­telt hajtottak végre a távol-ke­leti országban. □ Brazzaville Üjabb hat személyt végeztek ki szombaton a Kongói Népi Köztársaságban — közölte a brazzaville-i rádió. A kivégzett személyek a meggyilkolt Marien Ngouabi elnök festőrségének tagjai voltak. A vád szerint kö­zülük négyen támogatták az el­nök elleni merényletet és részt vettek Ngouabi meggyilkolásá­ban, ketten pedig Biayenda brazzaville-i érsek gyilkosai kö­zé tartoztak. □ Buenos Aires Buenos Aires repülőterén a gépre való felszállás előtt letar­tóztatták Patricio Echegarav-t, az Argentin Kommunista Ifjú­sági Szövetség KB Végrehajtó Bizottságának tagját. Echegaray több európai és latin-amerikai országba szándékozott ellátogat­ni, hogy részt vegyen az ládá­ban Havannában tartandó XI. Világifjúsági Találkozó előkészí­tésében. (TASZSZ) □ Üj-Delhi Az új indiai kormány tagjai­nak első, tizennégy főnyi cso­portja szombaton letette a hiva­tali esküt. Az eskütételre hiába vártak a riporterek a Rastrapati Bavan, az elnöki rezidencia előtt, a kormány lehetséges kulcsemberét, Dzsagzsivan Ra- mot, sem ő. sem „kongresszus a demokráciáért” pártjának főtit­kára. Bahuguna. nem jelent meg az eskülételi ünnepségen. Mindez az után történt, hogy Moradzsi Deszai miniszterelnök a késő éjszakai órákig tárgyalt Rammal és táborával. Bár Ra- mék hallgattak. Deszai egyol­dalúan bejelentette kormánylis­táját, rajta Ram és Bahuguna nevével. 9 BÉKÉS MÉDYEU^r 1977. MÁRCIUS 27. Húszéves a nyugat-európai integráció n Közös Piac a világpolitikában

Next

/
Thumbnails
Contents