Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-27 / 73. szám
t Kommentátorunk, Pálfy Józsefé a szfc II hét 3 kérdése Két választási eredmény keltett meglepetést és érdeklődést a kiváltó okok iránt: Indiában a kongresszus párt és annak vezetője. Indira Gandhi asszony, a kormányfő váratlan vereséget szenvedett, Franciaországban pedig a községtanácsi választások második fordulójában a baloldal még nagyobb arányban növelte szavazóinak táborát, s így még több várost hódított el a jobboldaltól, mint ahogyan az első menet után várni lehetett volna. Indiában már miniszterelnököt is állított a győztes választási koalíció. a Dzsanata, Morardzsi Deszai lett a kormányfő, személye és várható politikája az első kérdőjel. A francia választási eredmények láttán pedig sokan azt kérdezik: a baloldal esélyes lenne-e törvényhozási választásokon is? A hét végén Rómában csúcstalálkozóra ültek össze a Közös Piac országainak állam, és kormányfői, hogy maguk is választ keressenek a kérdésre: hol tart húsz év elteltével a nyugat-európai Szovjet—amerikai külügyi tárgyalások integráció? O KI IS HÁT MORARDZSI DESZAI, MILYEN POLITIKÁT VÁRHAT TŐLE INDIA? Az új indiai kormányfő 81 esztendős, személye aligha jelent tehát fiatalodást az óriási (kevés híján 600 milliós) dél- ázsiai ország politikai vezetésében. Kétszer próbálta megszerezni a miniszterelnöki bársonyszéket > 1964-ben Nehru halála után es 1966-ban Sasztri halálát követően, e két esetben próbálkozásai kudarcot vallottak. Harmadszorra sikerült... Deszai 1930 óta szerepel az indiai politikai életben, ahol hamar tagja lett Gandhi kongresz- szus pártja végrehajtó bizottságának. Öt évet. töltött az angolok börtönében, mert a gyarmatosítók távozását követelte. India függetlenségének kikiáltása után a szakszervezeti mozgalom egyik vezetője lett. majd Bombay kormányában kapott irá-' nyitó szerepet. A szövetségi kormányban a kereskedelem- és iparügyi miniszter. majd 1958 és 1963 között pénzügyminiszter, s innen lépett elő miniszterelnök-helyettessé. Ezt a posztját csak akkor adta fel, amikor Indira Gandhi 1969-ben államosította a bankokat. A kongresszus pártot igyekezett ekkor a kormányfő és párt vezető ellen fordítani, de a kongresszus párt általa vezetett szárnya kisebbségben maradt. Deszai visszavonult Ahmeda- badba, Gudzserat állambeli „fellegvárába” és innen támadta a miniszterelnökasszony politikáját, amikor Indira Gandhi rendkívüli állapotot hirdetett ki, Deszait letartóztatták. Tizenkilenc hónapot töltött rácsok mögött. Az idén januárban szabadult ki. nyomban meghirdette az országban fellelhető ellenzéki erők összefogását. így született meg a Dzsanata ... Deszai kijelentette, nem adja fel Indira Gandhi el nem kötelezettségi politikáját, a Szovjetunióval kötött baralsagi szerződést, de a megfigyelők szerint az új indiai kormány keresi majd a közeledés útját-módját az Egyesült Államokhoz. A hatalmas ország gazdasági és társadalmi gondjai óriásiak. A Dzsanata a választási kampányban nem tudott pozitív válaszokat adni a kérdésekre, programja eddig tulajdonképpen csak Indira Gandhi politikájának tagadása volt. O A FRANCIA BALOLDALNAK MILYEN ESÉLYEI LENNÉNEK A TÖRVÉNYHOZÁSI VÁLASZTÁSOKON? A franciaországi községtanácsi választásokon a kommunisták, szocialisták es baloldali radikálisok együtt és közösen fényes eredményt értek el. A siker nem annyira a szavazatok számának és arányának alakú-1 lásában mutatkozik meg. hanem j abban, hogy a 30 000 lakosúnál, nagyobb városok közül 55 a baloldal irányítása alá kerüli, miután 3 híján megőrizték ,az ad-! dig is „vörösöknek"’ számító városokat. ígéretes a tény, hogy újabb és újabb varosokban bizonyíthatják a baloldali polgár-: mesterek és városatyák, miként' is tervezik-szervezik építő mun-1 Icájukat a dolgozók j^vara. Ai baloldali politikusokat jobban megismerik, megtanulhatják tisztelni a választók, s ez is kedvezőbb kiindulási pont a tör- ' vényhozási választások előtt.! (Tudjuk, a Bourbon-palota üléstermét legkésőbb 1978. tavaszán új képviselők tartoznak elfoglalni. Az is lehet, hogy a kormány vagy a köztársasági elnök valamilyen megfontolásból előrehozza a választások időpontját. Például azért, hogy ne hagyjon időt a baloldali városi vezetésnek a bemutatkozásra ...) Dg a francia helyzet ismerői figyelmeztetnek is: a falvakban, ahol a plébános és a földbirtokos diktál, a jobboldal még jelentős politikai tartalékokkal rendelkezik! S ha ma a különböző nemhivatalos számításokj szerint a baloldal a szavazatok j 52-53 százalékára számíthat is,! ez nem jelent feltétlenül ugyan- ! ilyen arányú mandátummegosz-1 lást. Nem beszélve arról, hogy j a nagytőke, a jobboldal „nem fog hozzálátni az ezüsttálca pu- colásához, hogy azon adja át a baloldalnak a hatalmat"’, még akkor sem, ha az minimális többséget is érne el. A köztársasági elnöknek például joga van nem a győztes többségből kijelölni miniszterelnökét, s ha i ezt a többség leszavazza, megint csak az államfő élhet az' épp hogy megválasztott parlament feloszlatásának jogával. Így tehát a franciaországi harc ma még csak elkezdődött, de nem dőlt el! O HOL TART HCSZ ÉV ELTELTÉVEL A NYUGAT-EURÓPAI INTEGRÁCIÓ? 1957. március 25-én írták aló a' híres római szerződéseket, amelyek — akkor még amerikai és vatikáni áldással — nyugateurópai gazdasági és politikai integráció kialakítását célozták. A Közös Piac neve egyhamar ismertté vált. Azt is megtanulta Európa, hogy kik is a ..hatok”: az NSZK, Francia- és Olaszország, meg a Benelux államok. A vámunió viszonylag rövid idő alatt létrejött, a tőkések ugyancsak meg tudtak egyezni a tőke szabad áramlásának dolgában is. Már gondokat okozott a gyarmatok függetlenné válása után, hogy miként csatolják ezeket az országokat a volt gyarmat- tartó helyett most már közösségi alapon Nyugat-F-urópához. A legkevésbé sikerült a pclitikai egység irányításában előrehaladni: De Gaule tábornok. Franciaország elnöke hallani sem akart valamilyen „nemzetekfö- lötti” európai közösségről. A Közös Piac kibővítése sem ment huzavona nélkül: milyen nehezen tudott csak három évvel ezelőtt Nagv-Britannia. Írország és Dánia belépni... Norvégia, amely pedig már ott állt a Közös Piac kapujában, egv népszavazás után visszalépett. Most újabb három tag kopogtat: Görögország, Portugália és Spanyolország. Valószínű, hogy esetleges csatlakozásuk csak a problémákat szaporítaná, hiszen ha a ..hatok” sem tudtak ebben- abban megegyezni, s ha most a „kilencek” közölt még több az érdekellentét, akkor a leendő „ftizenkettek” közös piacán állandó lenne a vásári veszekedés. A mezőgazdasági termékek közös, egységes árai ma is megosztják a Közös Piac tagországait. Nincs köztük egység a valutapolitikát illetően. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter moszkvai látogatásának programtervezete: 1. A hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló, alapjaiban már 1974-ben egyeztetett új megállapodás előkészítésének befejezése és aláírása' és ennek alapján további előrelépés az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek szigorú betartásával á fegyverzet kölcsönös csökkentése irányában. 2. Közös kezdeményezések a legveszélyesebb, halált okozó vegyi fegyverek betiltása és megsemmisítése terén, valamint más. a fegyverkezési hajsza megfékezését és a népek bizHosszú évekig nálunk csak külpolitikai fogalom volt a legtöbb ember számára ama intézmény, mely 1957. március 25-én, az úgynevezett Római Szerződés aláírásával jött létre, s melynek hivatalos neve eleinte Európai Gazdasági Közösség volt, manapság pedig inkább Európai Közösségnek nevezi magát. A Közös Piac tagországaiban (eredetileg az NSZK-ban, Francia- országban, Olaszországban, Belgiumban. Hollandiában és Luxemburgban, 1973, január elseje óta Angliában, Írországban és Dániában is) viszont a kisember kezdettől érzi, mindennapi életében tapasztalja, hogy Nyugat-Európa — a Közös Piac működése nyomán — gazdasa- gilag sok vonatkozásban mesz- szire jutott a termelés és az értékesítés nemzetköziesitésében. Néhány esztendő óta — kiváltképp a mezőgazdasággal közvetlen vagy közvetve kapcsolatban álló — magyar állampolgárok is kénytelenek alaposan odafigyelni, ha azt olvassák vagy hallják, hogy a Közös Piac agrárrendtartása következtében mezőgazdasági exportunk lehetőségei így vagy úgy alakulnak Nyugat-Európában. Mert sok termelő emlékezetében maradtak meg azok a nem kellemes idők, amikor átadásra kész szarvasmarhákat egyszer csak tovább kellett etetniük, mert az állami külkereskedelem — közös piaci importkorlátozások mi. att -— nem tudott szállítani, tehát árut átvenni sem. E konkrét példát azért említjük, mert ez teszi talán leginkább közérthetővé, hogv a szóban forgó tőkés nemzetközi integrációs szervezet olyan gazdasági és Dolitikai realitás, melynek létét tudomásul kell vennie mindenkinek, aki nemzetközi gazdaságpolitikát akar csinálni. A Köz.ös Piacot Nyugat-Európa burzsoá politikusai az ötvenes évek végén azért hozták lét. re (mellesleg az Egyesült Államok teljes egyetértésével, sőt ösztönzésével), hogy a második világháború után végrehajtott tőkés gazdasági helyreállítást nemzetközi méretekben biztosítsák. A maguk módján le akarták vonni a tanulságot a két világháború között bekövetkezett gazdasági és politikai válságból, s ezért azt mondták, hogy a közös társadalmi rendet — azaz a kapitalizmust — közösen kell védeni. A nemzeti alapon folytatandó konkurrenciaharcnak a veszélyei túl nagynak tűntek —, például az NSZK és Franciaország között — semhogy érdemes lett volna még egyszer kockáztatni. tonságának megszilárdítását célzó intézkedések. 3. A kölcsönösen előnyös ke- reskedelmi-gazdasagi kapcsolatok széles fejlesztése. 4. Egyeztetett lépések az igazságos és tartós, békés közel-keleti rendezés elérése céljából. A TASZSZ hírügynökség pénteken kiadott kommentárja a Vance érkezése előtti moszkvai hangulatot elemezve fontosnak tartotta ismét emlékeztetni, hogy Leonyid Brezsnyev határozottan visszautasította a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozást, de „nem csapta be az ajtót” a szovjet—amerikai kapcsolatok meg- iavítása előtt. (MTI1 A hat alapító tag egy évtized alatt eljutott odáig, hogy ipari termékeik vonatkozásában megszüntették egymás között a vámhatárokat, átválthatóvá tették nemzeti valutáikat. Előbbre jutottak a közös mezőgazdasági politika kialakításában is, noha ez mindmáig a legkeményebb dió, mert egymástól nagyon eltérő szerkezeti arányok közepette nem könnyű egységes agrárpolitikát folytatni. A három újonnan csatlakozónak 1973. óta nem csekély áldozatokat kell hozni azért, hogy hozzáigazodjék a „hatok” már kialakult normáihoz. De a tőkés termelés érdekei megelőzik a fogyasztók jogos igényeit, ezért marad Anglia — minden tiltakozás ellenére — közös piaci tag. A világkereskedelemnek a Kö. zös Piac igen nagy részét — 40 százalékát — bonyolítja le vám- j határain belül, illetve harmadik országokkal. E világkereskedelmi szerep miatt gyakorol a közösség oly nagy vonzerőt olyan dél-európai tőkésállamok uralkodó köreire, mint Portugália, Spanyolország és Görögország, melyek teljes jogú tagságra törekszenek. Emiatt ig3^ekezett különleges szerződéseket kötni sok fejlődő ország is az EGK-val. A kilenceknek egyébként kinyilvánított céljuk az is, hogy a Közös Piac gazdasági közösségből egy napon politikai közösség is legyen. Ez utóbbi törekvésekre a hetvenes évek derekán jelentkezett általános tőkés gazdasági válság csapást mért Kiderült ugyanis, hogy a Közös Piac jól működik konjunktúra idején, de válságjelenségek kivédésére a szervezet nem készült fel. Az egyes tagállamok nemzeti politikai eszközökhöz nyúltak, ami viszont — törvényszerűen — gyengítette az integrációs vonásokat. A tőkés pénzügyi válság ugyancsak olyan tényező, ami a Közös Piac egységének erősödése ellen hat. A nyugat-európai munkás- mozgalom legjelentősebb erői ma abból indulnak ki, hogy a Közös Piac — mindent mérlegelve — kiállta az idők próbáját és fennmarad. A reális cél tehát nem az integráció szétverése. hanem a monopoltőke befolyásának megtörése, a közös munkásérdekek védelme és előtérbe helyezése. A KGST-ben tömörült szocialista országok — az összeurópai biztonság és együttműködés gondolatától vezérelve — szerződéses kapcsolatrendezést ajánlanak a Közös Piacnak. H. J. Telex Hazaérkezett Moszkvából a magyar szakszervezeti küldöttség. A delegációt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezette. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Herczeg Káróly, a SZOT főtitkárhelyettese fogadta. jelen volt V. J, Pavlov, n Szovjetunió budapesti nagykövete is, □ New York New Yorkban pénteken este összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. hogy Egyiptom kérésére megvitassa a közel-keleti helyzetet. A vitát Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyitotta me 4. Hangsúlyozta, az igazságos és tartás közel-keleti megállapodás érdekében további erőfeszítéseket kell tenni, fokozni kell a genfi közel-keleti békekonferencia mielőbbi összehívására alkalmas utak-módok keresését. A BT hétfőn folytatja a vitát. □ London Szombaton Thaiföldön katonai hatalomátvétel történt. A helyi I rádió bejelentette, hogy a ha- 1 talmat a három haderő nem tisztjeiből álló, úgynevezett „forradalmi tanács” vette át. Vezetőjük a szárazföldi csapatok főparancsnok-helyettese, Praszert Thammasziri. Feloszlatták és megfosztották hatalmától az országos közigazgatási reformtanácsot, amely azoknak a tábornokoknak volt a csoportja, akik tavaly októberben jobboldali hatalomátvételt hajtottak végre a távol-keleti országban. □ Brazzaville Üjabb hat személyt végeztek ki szombaton a Kongói Népi Köztársaságban — közölte a brazzaville-i rádió. A kivégzett személyek a meggyilkolt Marien Ngouabi elnök festőrségének tagjai voltak. A vád szerint közülük négyen támogatták az elnök elleni merényletet és részt vettek Ngouabi meggyilkolásában, ketten pedig Biayenda brazzaville-i érsek gyilkosai közé tartoztak. □ Buenos Aires Buenos Aires repülőterén a gépre való felszállás előtt letartóztatták Patricio Echegarav-t, az Argentin Kommunista Ifjúsági Szövetség KB Végrehajtó Bizottságának tagját. Echegaray több európai és latin-amerikai országba szándékozott ellátogatni, hogy részt vegyen az ládában Havannában tartandó XI. Világifjúsági Találkozó előkészítésében. (TASZSZ) □ Üj-Delhi Az új indiai kormány tagjainak első, tizennégy főnyi csoportja szombaton letette a hivatali esküt. Az eskütételre hiába vártak a riporterek a Rastrapati Bavan, az elnöki rezidencia előtt, a kormány lehetséges kulcsemberét, Dzsagzsivan Ra- mot, sem ő. sem „kongresszus a demokráciáért” pártjának főtitkára. Bahuguna. nem jelent meg az eskülételi ünnepségen. Mindez az után történt, hogy Moradzsi Deszai miniszterelnök a késő éjszakai órákig tárgyalt Rammal és táborával. Bár Ra- mék hallgattak. Deszai egyoldalúan bejelentette kormánylistáját, rajta Ram és Bahuguna nevével. 9 BÉKÉS MÉDYEU^r 1977. MÁRCIUS 27. Húszéves a nyugat-európai integráció n Közös Piac a világpolitikában
