Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-26 / 72. szám

Irodalmunk külföldön: 150 éve hunyt el a zene titánja Bécsben hatalmas hóvihar tombolt 1827. március 26-án. „Hirtelen villám világította meg a haldokló szobáját” — írta ba­rátja. Hüttenbrenner — „és e váratlan pillanatban kinyitotta szemét Beethoven, felemelte ökölbe szorított jobbját több másodpercig, majd komoly és gondterhes arckifejezéssel a hal. dokió Augustus római császár | szavait intézte barátaihoz, j „PLAUDITE, AMICI, COMEDIA I FINITA EST” (Tapsoljatok, ba­rátaim, vége a komédiának...!); Három nappal később több j mint húszezer ember kísérte utolsó útjára. A halottas háztól kereken ezer lépésre levő Al- [ ser-templomig egy és fél óra alatt tette meg a menet az utat. Temetésén részt Vett Schubert is, akit egy évvel később, mellé­je temettek el. 1888-ban Bee- i thoven földi maradványait a bé- ; esi központi temetőben helyez- j ték el. Szülővárosát. Bonnt, éppen! ekkor 40 éve, 1787-ben hagyta el j a fiatal Beethoven, hogy néhány I hétre Becsbe jöjjön, aztán 5 év­vel később, 1792 novemberében útja véglegesen Bécsbe veze­tett, ahonnan soha sem tért vissza többé szülővárosába. El­ismerésben és anyagi gondok nélküli életben volt itt részé: „Egy-egy szerzeményemre 6—7 kiadó is akadt, én nem is tár­gyaltam velük, hanem követel­tem és ők fizettek. . .” Beetho­ven Bécsben Haydnnál, a dal­műkomponista Schenkelnél, a szigorú ellenpontos Albrechts- bergernél, Salierinél, az olasz operák mesterépéi tanult, gaz­dag anyagi támogatókra talált a főúri körökben is (Kinsky, Lich- nowsky, Lobkowitz hercegek, Rudolf főherceg). Kinyilvánít­hatta Bécsről pozitív vélemé^ nyét éppen úgy, mint ahogyan elnézték barátságtalan gesztusa­it is. Gyakran vaskos goromba­ságokat vágtak itt a fejéhez, de ennek ellenére mégis elnézőek voltak a zseni iránt. Bécs elsősorban mint a zongo­rajáték virtuózát ünnepelte. „Jól vagyok és egyre jobban megy nekem” — írta 1797-ben Wegeler barátjának Bonnba. Azonban nemsokára hallása ro­hamosan romlani kezdett. Bee­thoven kétségbeesett: „.. .Milyen borzasztó, ha valaki mellettem áll és távolról egy fuvola hang­ját hallja és én ebből semmit sem hallok. ..” „Az effajta ese­mények kétségbeesésbe sodor­tak és kevés hiányzott ahhoz, hogy életem magam oltsam ki. Ebben csak a zene tartott visz- sza.” Mint zeneszerző megszál­lottan dolgozott tovább, s a bé­csi hangversenytermekben, majdnem teljesen süketen, vad taglejtéssel dirigálta az új és új szimfóniái bemutatóit. 1808-ban Napóleon testvére, Jeromos meghívta, hogy telepedjék át a vesztfáliai királyi udvarba, bará­tai azonban a Bécsben maradás­ra bírták rá, ahol a háborús idők ellenére anyagi független­séget biztosítottak számára. Európai hírre Beethoven a bécsi kongresszus alkalmával (1814 15) emelkedett, A Hofburg Redout-termében 1814. novem­ber 19-én mutatták be a 7., Wellington győzelme című szim­fóniát és a „Dicső pillanat’" kantátát. A bemutató Beethoven számára is „dicső pillanat” volt; Európa uralkodói. államfők, kormányfők, hercegek voltak ott jelen. Beethoven az istenit a termé­szetben látta megtestesítve. Bécs környéke, ahol a város köz­vetlenül találkozott a „vidék­kel. számára a legteljesebb ter­mészetélményt nyújtotta, a bé­csi táj az élet- és alkotóerőt je­lentette, talán sehol másutt nem tudta volna a „pastorale”-t megírni. „Csak itt vagyok bol­dog. a bécsi erdőben” — írta. Valóban, Bécs a második hazája volt és a bécsiek magukénak vallják. Franz Grillparzer írta meg a „bonni születésű bécsi” halotti beszédét és Heinrich Ansc'nütz, a várszínház művésze így bú­csúzott tőle: „Vegyünk örökre búcsút az embertől, aki volt, és helyébe szellemének öröksége lép. ami örökké megmarad”. S valóban megmaradt: Ludwig van Beethoven művei a világon ma is a legmagasabb előadási számokat érik meg. K. A. Ha van ideje, meg is várhatja... — Ezt a kis horpadást kellene kipofozni. Itt hagyhatom? —- Mindjárt megnézzük... — Mikor jöhetek érte? — Meg is várhatja, ha van egy kis ideje... A Békéscsabai Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezetben a kisebb javításokra nem kell na­pokig várni. Meggyorsult a szol­gáltatások átfutási ideje. Naponta 18-20 autójavítás A lazsálás itt ismeretlen fo­galom. — Tíz szocialista brigádunk gondoskodik a munka dinami­kájáról — mondja Szabó Mihály elnök. — Enélkül nem állt vol­na össze úgy a mérlegünk, aho­gyan arról beszélhetek majd a 28-i közgyűlésen. Maradjunk a gépkocsijavítás­nál. A Generálnál, fennállásá­nak első esztendejében (1976. január 1-el indultak) 5984 gép- j kocsit javítottak meg. Ez napi 18—20 „beállást” jelent. — Van olyan felfogás is, hogy: ha minél tovább marad eay javítandó gépkocsi a szer­vizben, annál több lehet rá az óraráfordítás, vagyis, annál in­kább el lehet hitetni a javítta­tóval, hogy milyen sok munka volt gépkocsiján — mondják a szocialista brigádtagok. — Ez az ostoba nézet a javíttatónak is árt. de saját magunknak is kárt okoz. Mindenki érdeke, hogy jó javítás után, minél ha­marabb kimehessen a szerviz­ből a kocsi, hogy helyette' má­sik állhasson be. .. 262 lakást „goneráloztak" Ez természetesen vonatkozik a hűtőgép-, mérleg-, olajkályha-, rádió-, magnó-, televízió-, de még a motorkerékpár-javítások­ra is. Miért hangsúlyozzuk az utóbbit? Mert ebben az a fura helyzet állt elő, hogy noha a javíttatások száma jóval megha­ladta az elképzelt mennyiséget (6257 db), a pénzügyi tervet mégis csak 81,2 százalékra tud­ták teljesíteni. Rendkívül sok kismotor -került forgalomba, a kis motor pedig kis pénz... Kiemelkedő viszont a lakás- karbantartó részleg munkája. Tavaly 262 lakásból „kiáltottak nekik SOS-jelet”, hogy nem lát­nak. elromlott a villany, csöpög a vízcsap, eldugult a WC. hul­lik a vakolat es nem kellett rá­juk hetekig várni. A kisebb Hi­bákat napokon belül elhárítot­ták. 8,8 milliós tervükkel szem­ben 11,1 millió forirít értékű munkát produkáltak. Hajtóerő a teljesítménybérezés A vezetőség mindenekelőtt a lakossági szolgáltatások növelése érdekében tette érdekeltté a dol­gozókat a bérezésben, A szolgál­tató részlegek teljesítménybér­ben dolgoznak. Eredmény: az egy munkásra tervezett 162 ezer forint árbevétel 190" ezerre nőtt, más szóval: a termelékenység 17,2 százalékkal emelkedett. Eredmény továbbá, hogy a ter­vezett 28 millió helyett 35 mil­liós az évi produktumuk. De eredmény az i6. hogy a tava­lyi átlagbér 35 531 forintra nőtt és 28-án 16.5 napnak megfele­lő nyereségrészesedést vehetnek át a dolgozók. A ' Generál első évi vizsgája jól sikerült. v. d. SMMíSssr. 1977 MÁRCIUS 26. Szenvedélyem: a magyar irodalom Camilla Mondral, a ma-1 gyár irodalom élvonalbeli lengyel fordítói közé tarto­zik. Eddig már 65 mű je- j lent meg fordításában. Ak- J tív tagja a Lengyel írószö- vétségnek, együttműködik a varsói Magyar Kulturális! Intézettél. Több kitüntetést is kapott, köztük a Lengyel- ország Újjászületése Ér-1 demrend Lovagkeresztjét, j legutóbb pedig a magyar 1 Pen Club díját. — Honnan ered az Ön érdek­lődése a magyar kultúrái iránt, hogy sajátította el ilyen j kitűnően ezt, a lengyelek szó- j mára oly nehéz nyelvet? — Számomra nincsenek köny- j nyű vagy nehéz nyelvek. A há-1 ború alatt három és fél évet j Magyarországon töltöttem. Ma­gyar nyelvtudásom elmélyítése lett a szenvedélyem. Állandóan úgy tűnt nekem, hogy túlságo­san kevéssé ismerem ezt a nyelvet- Beszéltem franciául, an­golul, s összehasonlítva velük magyar tudásomat, láttam, mi­lyen sokat kell még tanulnom i — Hogy lehet az. hogy köz- | gazdász létére irodalmi torát- i fásokkal kezdett foglalkozni? j — Ebben a véletlen játszott szerepet. Amikor a háború után újjászerveződött a kulturális élet, hiányoztak Lengyelország­ban a magyar nyelvet ismerő emberek. A háború előtti len gyei olvasó természetesen is­merte a XIX. századi magyar regényeket, de főleg német és francia fordításokból, gyakran rövidített, nagyon szegényes vál­tozatban. — Melyik művet fordította le először? — Darvas József ..Fekete ke­nyér” című művét 1951-ben. Az­után már nagyon sokat, a klasz- szikusok műveitől kezdve a leg-1 fiatalabb magyar írónemzedék1 alkotásáig. Felsorolok néhány címet: Jókai Mór „És mégis mo­zog a Föld”, Mikszáth Kálmán „Két választás Magyarorszá­gon”. Németh László „Iszony” és „Bűn”, Mészöly Miklós „Sau­lus” és „Bunker”, Sánta Ferenc „Az áruló”, Thurzó Gabor „Az ördög ügyvédje”, Déry Tibor „Felelet” és „Szerelem”, Déryt egyébként az „én” szerzőmnek nevezték el. Természetesen na­gyon szeretem őt, és igen jó volt fordítani. — Milyen irodalmat fordít a legszívesebben? — A jó irodalmat. Számomra nem fontos műfaj, vagy stílus, csak jó irodalom legyen. Sok drámát fordítottam, mivel ott­honosabban érzem magam a párbeszédben, de nagy örömet szerzett nekem Jókai regényei­nek fordítása is. Ellenben soha­sem foglalkoztam lírával, a köl­tészetet csak propagálni tudom, és költő barátaim fordításaiban gyönyörködöm. — Amikor fordításon dolgo­zik, kapcsolatba lép-e a szer­zővel? — Ez csak időnként fordul elő. így volt például Németh László „Iszony” c. művének for­dításakor, de általában a szer­zővel csak művének lefordítása után kerülök kapcsolatba. Nem riasztanak el a nehézségek, el­lenkezőleg, nagyobb örömet, ki­elégülést szereznek nekem. — Min dolgozik jelenleg? — Most van a nyomdában két általam fordított regény: Mik­száth „A fekete város” és Bertha Bulcsú „Tűzgömbök” c. műve. Ezt a szerzőt még nem ismeri a lengyel olvasó. Szeretnék Ma­gyarországra utazni, és a háború időszakáról emlékregényt írni. — Köszönöm a beszélgetést. Feljegyezte: Krystyna Koch (INTERPRESS — KS) Bekapcsollak az elsőt Leninvárosban bekapcsolták az országos energiahálózatba a Tiszai Hőerőmű első 125 megawattos gépegységét. A további gépegysége­ket szerelik; az erőmű teljes kapacitása 860 megawatt lesz (MTI fotó: Horváth Péter felvétele — KS) Drótfonat, iistház, fémvályú A Körösladánvi Fa-, Vas- és Vegyipari Szövetkezet igyekszik valóra váltani azt az irányelvet, hogy minél szélesebb területen legyen a megyei kereskedelem segítségére. Ilyen igény kielé-1 gítésére vették át a csabai vas­ipartól a drótfonat gyártását. 1977-ben mintegy 300 tonna drótfonat elkészítését vállalták a megyei megrendelőktől. Ebből | a meggondolásból fogadták el négyezer darab üstház legyár­tását is. amely gyakorlatilag szintén új termék náluk. Segítik a háztáji gazdaságok fejlesztését is. A Vídia kérésé­re fémvályúk prototípusát ké­szítették el, mely, ha megfelel az igényeknek, nagy szériában ugyancsak gyártásra kerül. Beethoven halotti maszkja

Next

/
Thumbnails
Contents