Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-26 / 72. szám
Uj kereszteshadjárat a trombózis ellen A koszorúértrombózis, a szív koszorúsereinek vérrög okozta elzáródása egyike a leggyakoribb halálokoknak napjainkban a fejlett ipari országokban és még, nagyobb fenyegetés lesz a jövőben. ahogyan a fertőző betegségeket sikerül majd egyre jobban felszámolni. A londoni állatkert kutatóinak legújabb vizsgálatai szerint az ember fogékonysága az ütőerekben kialakult vérrög okozta betegségek iránt, nagyrészt sajátos emberi fogyatékosság és legközelebbi rokonainknak 6incs részük benne az állatvilágban. A kísérleti állatokról bebizonyosodott, hogy rendelkeznek a vérrögök eloszlatásának képességével és remény van rá. hogy mesterséges beavatkozás révén az ember is szert tehet majd erre. Közben John Vane angol professzor és munkatársai korábban nem is gyanított vegyületre bukkantak az emberi szervezetben. Ezt a minden jel szerinti természetes vérrögösödés elleni anyagot PGX-nek, prosztaglandin X-nek nevezték el. A londoni állatkert összehasonlító orvostani intézetében különböző emlősfajokon, közöttük majmokon és tigriseken tanulmányozták a vérrögösödés mechanizmusát. Kezdetben arra gondoltak, hogy az embernek különösen hajlamosnak kell lennie a vérrögösödésre, ez magyarázhatja a vérrögök okozta betegségek nagy gyakoriságát. Dr. Christine Hawkey, az összehasonlító orvostani intézet kutatója viszont éppen azt mutatta ki, hogy a vérrögösödés folyamata sokkal kevésbé aktív az emberekben, mint az állatokban. A nagyobb veszélyt az okozza, hogy az emberi szervezet jóval lassabban oszlatja szét a kialakult vérrögöket, mint más élőlényeké. A behatóbb vizsgálatokból kiderült, hogy szervezetünk jóval lassabban szórja szét a vérrögképződés első szakaszában összegyűlt vér- lemezkéket, de jóval lassabban oldja fel a vérrögöt összetartó Csabai tüskék A múlt szombaton —■ ki tudja hányadszor — a markoló eltörte az ivóvízvezetéket. Reméljük, véletlen volt. Az új lakótelep egyik épülő háza előtt pillanatok alatt hatalmas mesterséges tó keletkezett. Egy ottlevő valaki „szédületes tempóban" intézkedni kezdett. Sietve telefonált. Bár lehel. hogy csak hazaszólt, „gáz van'’ és csak később főzzék be a levest. Közben vagy száz ember. kannákkal, vödrökkel víz után kutatott. Nem sok sikerrel... És ez így ment még vasárnap reggel is. Egy jóhiszemű és gyanútlan lakó vette a bátorságot és megszólította az egyik „elharítót”: — Tessék mondani! Mikor lesz víz? Bűbájos mosoly: — Majd csak lesz valamikor. Különben van itt bőven — mondta valaki, és a hatalmas tócsára mutatott. Aranyos, jó humorú ember. * Minden focirajongó tudja, hogy kik azok a „kerítésbérletesek”. Igen. Ök azok, akik kerékpárjukat a stadion kerítésének támasztva felállnak az ülésre és kívülről nézik a meccset. Jegyet soha nem vesznek, elvből nem isznak, csak oohárból. A legutóbbi mérkőzésen történt: BÉKÉS MEm^ 1977. MÁRCIUS 26. fehérje- (fibrin-) szálakat is, mint más emlősök szervezete. E megállapítások alapján dr. Hawkey arra a következtetésre jutott, hogy a vérrögösödés jelenlegi orvosi megközelítése (gyógyszerek bejuttatása a szervezetbe a vérrögképződés megelőzésére és a már kialakult vérrög feloldására) nem helyes. Ehelyett — szerinte — az emberi szervezetet az emlősök példájára meg kell tanítani, hogy sikeresebben szórja szót a vérrögöket. Dr. Hawkey szerint az emlő- j sok jobb verrögszétoszlaitó ké-! pessége annak tulajdonítható, hogy vérükben kétszer annyi j vérrögoldó proenzim van, mint az emberében. Még most dolgoznak a proenzim szerkezetének pontos felderítésén, de már tudják, hogy ebből a vegyület- ből jönnek létre az oldó enzimek, amikor szükség van rájuk. Remélik egyébként, hogy sikerül majd megtalálni 'azt a biokémiai „automata kapcsolót” is, amely szükség szerint növelheti a proenzimnek a gyártását az emberi szervezetben. Lehetségesnek tartják, hogy ezt az ösztönző ingert tabletták formájában vigyék be az emberi szervezetbe, amikor nagyobb mennyiségű oldó enzimre lenne szükség, például a vérrögösödés által különösen veszélyeztetett emberek védelmére, egyebek között műtéteket követően. Ennek a beavatkozásnak nem lennének olyan ártalmas mellékhatásai. mint a manapság használt alvásgátló vegyszereknek. Vane professzor és munkatársai nyomon követték e két prosztaglandin hatását. Felfedezték, hogy amikor a vérlemez- kék az érfalakba ütköznek, ez az érfalakat prosztaglandinok kibocsátására serkenti, méghozzá PG 2 és PH 2 prosztaglandiné- ra, amelyek azután egyetlen ve- gyületté alakulnak át. vagy nagyon közeli rokon vegyületek csoportjává. Ez a PGX állítja az egyik ilyen „lelkes drukker” vagy húsz perce becsmérelte csapatunk játékosait, a legközelebb álló rendező egy idő ulán rászólt, hogy legyen szíves es hagyja abba a „szövegelést”. A „lelkes” önérzetesen vissza- orditott: — Mit dumál itt, tata! A pénzemért úgy ordítok, ahogy akarok! Tudja maga, hogy ki voL- tam én? Az öregúr. inkább csak maga elé morogva: — Nem, de hogy most „ki vagy” azt látom! * Bár nem szoktam hallgatózni. de ez a kis terefere mégis megütötte a fülemet. Valószínűleg két békés bérházi polgár volt a beszélgető páros. A szakállas ezt kérdezte: — Tudod-e öregem, hogy melyik két éjszakai madár nem hagyja aludni a környékbelieket? _ 7 7 7 — A Kakas meg a Fehér galamb !!! * Lázálom (részlet): ... A szónok a meghatottságtól elcsukló hangon mondja: — Kedves egybegyűltek' Tisztelt konténer! Becses ötnapos szemét! Én ezennel Önöket — az illetékesek nevében — műemlékké nyilvánítom... Bánfalvi Ivan meg ténylegesen a vérrőgösö- dést. A PGX pontos szerkezetét még nem ismerik, így rögösö- désgátló szerként való esetleges felhasználása még a távolabbi jö. vő „zenéje”. Ám a felfedezés így is óriási jelentőségű. Mert ha az érfalak PGX gyártásával akadályozzák meg fő eszközként a vérlemezkék összetapadását, akkor ez lehet a fő eszköze az érfalak elfajulása, az erelmeszesedés megakadályozásának is. Talán a zsírlerakódások megakadályozzák a PGX ki- bocsátását és ezzel elősegítik az érelmeszesedés folyamatát. Az is lehetséges, hogy a PGX segíti a nem „tapadó” vérlemezkék beszűródését az érfalakba és ezzel segíti kijavítódásukat. Bizonyos kutatási eredmények emellett szólnak. És amellett, hogy a PGX-nek része van az érfalakban levő izmok összehúzódásában is és ezzel a szervezet változó igényeihez való alkalmazkodásban. Ezen a módon a PGX hiánya szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. Minden jel arra vall tehát, hogy a PGX-ről nagyon sokait hallunk még a következő években. (Megjelent a Delta 1977 . 3. számában.) Miért B. J. negyven év körüli, ma. gas, erős testalkatú férfi. Segédmunkásként dolgozik, ma jár le a felmondása: — Miért hagyja itt a vállalatot? — Kevés a pénz — válaszol. —• Most merre tart? A konzervgyárba. . . ott 11 helyett tizenöt forintot kapok egy órára. — Itt mióta dolgozik? — Hát, úgy november óta. — Előtte? — A konzervgyárban. — Akkor mennyiért? — Tizenhárom hatvanért. — De hiszen ez több. mint a tizenegy. Mégis otthagyta. — Ott. — Most meg azt mondja, itt kevés a pénz. — Azt. — Novemberben újra visszajön? — Lehet .. — Hány gyereke van? — öt — mutatja a kezével —, mind kiskorú, a legkisebb héthónapos. — A felesége mit szól hozzá? — Mit szólna!? — rándit egyel a vállán — Több lesz a pénz! — Nem próbálták marasztalni? — Mondták, adnak még ötven fillért. Nem szeretek vándorolni, no de a tizenötért... A beszélgetés helyszíne a Békéscsabai Forgácsolószerszám, gyár. A vállalat igazgatója, Bakó Ignác szerint a vándorlók többségében fiatalok. A 690 fizikai munkás és 165 alkalmazott adminisztratív dolgozó fele 30 éven aluli. Tavaly 300 volt a ki- és belépők száma. Harminccal többen hagyták el a gyárat, mint amennyien érkeztek. — Nem tartja ezt a mozgást túl nagynak? — kérdezzük a gyár igazgatóját. — Valóban, a szám magas, de a vándorlást megszüntetni nem lehet. A be. és kilépők száma 1970-ben a 670-et is meghaladta. Azóta viszont állandóan csökken. — Mit gondol, a környező üze. mek magasabb bért fizetnek? Betongyár a metrónak Veszprémben gyártják az építőiparban használt nagy teljesít meny d betonkeverőgépeket. A napokban készült cl a metróépítők számára a lS-féle beton előállítására alkalmas lyukkártyavezérlésu betongyár, amely óránként 45 köbméter betont ad (MTI fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) vándorolnak? — Nem többet a miénknél. 1976-ban 32 ezer forint volt az éves átlagkereset. Legfeljebb az lehet a gond, hogy az újonnan érkezőknek mindig többet ígérnek, mint amennyi az . előző munkahelyen volt. — Megoldás? — A törzsgárda nagyobb megbecsülése és az utánpótlás nevelése. Itt is kedvezőbb a kép, mint korábban; most 480 olyan munkásunk van, aki öt évnél régebben dolgozik nálunk. Az ösztöndíjas ipari tanulók száma 64. ezek egy része nálunk marad. Előfordul olyan is, amikor egy-dgy munkaterületen hirtelen elszaporodnak a felmondások. Ilyenkor azután megvizsgáljuk a valódi okot. V. I. Ugyancsak -fiatalember, marós szakmunkás. 1971 óta dől. gozik a forgácsolóban. Felmondott, azután néhány nap múlva letett távozási szándékáról. — Mennyi az órabére? — Hat hónapja' tizenegy harminc, azelőtt tíz nyolcvan volt. — A pénz miatt akart elmenni? — Nem! A Kemény Gábor Szakközépiskola esti tagozatára járok, de mivel két műszakban dolgozom, választanom kellett. — Tudta már hova megy? — Megvolt az új munkahelyem. Többet is fizettek volna. — Azután meggondolta magát? — Nem szívesen hagytam volna itt ezt a munkahelyet. Megszerettem. Az egyik napon felkeresett a művezetőm. Azt mondta; vonjam vissza a felmondásom, olyan műszakba tesz, ahonnan eljárhatok a középiskolába. Igaz. elkerültem a gépről, de az a fontos, hogy maradhattam. — Miért csak a felmondás után kereslek megoldást? __ 7 t A vándorlók furcsa emberek. A gyár igazgatójától hallottuk; tavaly huszonkettőn mentek el úgy, hogy ottfelejtették munka- könyvüket. Azután, aki* a felszólítást követően sem jött érte. annak elküldték. Háromszor érkezett vissza a levél a munkakönyvvel, rajta a felírás; cím ismeretlen. A gyárban természetesen nem örülnek a vándorlásnak. A vezetők és a munkások többsége sem; sokba kerül! Csak a betanított munkások betanulási ideje két hónap, addig százszázalékos bért kapnak a kevesebb munkáért. A gyárban 1977 március közepéig 67 volt a ki- és belépők száma. Vajon ök miért indultak vándorútra? Csak a pénzért ? • Kepenyes János Tanácsok influenzából gyógyulóknak Az utóbbi időben hétről hétre kevesebb az influenzás, de a betegségről meg nem lehet múlt időben beszélni. A betegeket ugyan az orvosok — a gyógyszerek mellett — megfelelő tanácsokkal is ellátják, arról ritkábban esik szó, mi a teendő influenza után. A „telefondoktor” ezzel kapcsolatban elmondotta: a láz megszűnése nem jelenti egyben a betegség végét is. Az úgynevezett lábadozási szakaszban meg rendkívül gyenge a szerve- 1 zet ellenálló képessége. Gyakran azért lépnek fel szövődmények, mert a beteg túlságosan korán felkelt. A láz megszűnése után is mindaddig maradjunk ágyban, amíg azt a kezelőorvos jónak látja. A rendelt gyógyszer szedését az orvosi előírást megszegve senki ne hagyja abba önkényesen. Az élrendben gyümölcsleves, könnyű, rostmentes habart főzelék, sovány hús, sajt, tej és sok gyümölcs szerepeljen. Fogyasszunk minél több teát, limonádét, s jó gyomor esetén a hideg vacsorákhoz nyers hagymát.
