Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-26 / 72. szám

A népi ellenőrzés megvizsgálta Amivel nem szabad „takarékoskodni" Közéleti és baráti beszélgeté­sekben egyaránt gyakran szó ke­rül a szociális, kulturális, egész­ségügyi ágazatok égető gondjai­ról. Kevés a bölcsödéi, óvodai hely, alacsonyak a pedagógusi fizetések, az iskolai napközi ott­honok zsúfoltak és sorolhatnánk a problémákat még jó ideig. A bölcsődékbe a gyerekeknek csupán 10 százaléka jut be. Az óvodákba évente 25—30 ezer gyereket nem tudnak felvenni, s még így is — főleg a váro­sokban 120—130 százalékos a helykihasználás. Az általános is­kolai napközikben a tanulóknak csak egvharmada helyezhető el. A szociális otthonokra várók száma közel 4 ezer. Jogos a kérdés: miért kell. egy amúgy is elégedetlenséggel körülvett témáról csúnyákat ír­ni. Hiszen mindez az állam, a népgazdaság szinte lehetőségein felüli erőfeszítése ellenére van így. Vagy mégsem? A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a múlt évben kilenc megyében vizsgálta meg az em­lített ágazatok költségvetési pénzmaradványait. Megállapítot­ta. hogy bár köztudott, az egyes intézmények ellátási színvonala nem kielégítő, a költségvetésük­ben biztosított forintok mégsem kerültek teljes egészében fel- használásra. Az ellenőrzés tü­zetesen foglalkozott a bérmegta­karítások mértékével és indo­kaival. Jogosan, hiszen a szak­képzetlen munkaerők száma a kulturális és egészségügyi terü­leteken sajnos évről évre cmel­kelik. És ez bizonyára össze­függ a fizetések színvonalával is. 1975-ben az általános iskolai pedagógusok közel 7 százaléka, az óvónők 23 százaléka szak­képzetlen volt. Ha csupán bér­emeléssel ezek a gondok nem is megoldhatók. de enyhíthet-ők lennének. Mégis — a vizsgálatok tanulságai szerint — az egészség- ügyi dolgozók és a pedagógu­sok bérének növekedése nem éri el a központilag előirányzott mértéket. Ezzel szemben a ju­talmazás került előtérbe, hol­ott az alapvető ösztönző nem az olykor szubjektív megítélés alap­ján kiosztott jutalom, hanem az állandóan biztosított fizetés. Szintén sokan és gyakran pa­naszkodnak az oktatási intéz­ményekben, kórházakban, kollé­giumokban az élelmezés meny-l nyiségére, minőségére. Bár a je- j lenlegi rendelkezések szerint az élelmezési költségnormák kötöt­tek, azért 10 százalékkal túllép- hetők. A. vizsgálatok tapasztala­tai szerint ezt a lehetőséget sok helyen nem használják ki. Amikor az óvodai, neveloott-l honi. kórházi férőhelyek hiánya-j ról beszélünk, általában az újon­nan építendő létesítményekre! gondolunk. S elfelejtjük, hogy a felújítási, karbantartási tevé­kenység kapacitásának hiánya miatt az intézmények állapota fokozottan romlik. Ennek kö­vetkeztében az előző ötéves tervidőszak során több. mint kétezer nevelőotthoni, 16 ezer óvodai férőhely, s két és fél ezer kórházi ágy szűnt meg.. Ugyan­akkor az egészségügyi és kultu­rális intézmények a felújítások­ra előirányzott összegeknek csu­pán mintegy 80 százalékát hasz­nálták fel. Meg kell említeni azonban, hogy az óvodák és az általános iskolák tervteljesite- se ezen a területen az átlagosnál jobb volt. A KNEB-vizsgálat összefoglal­va megállapítja, hogy számos fontos társadalmi szolgáltatást nyújtó intézménytípusban az át­lagot lényegesen meghaladta a maradványok képződése és ez a szakmai színvonal rovására tör­tént. Mindez a pénzügyi tervezés és gazdálkodás bizonytalanságára utal. Nem mindenhol működnek ugyanis megfelelő hatékonyság­gal a gazdasági, műszaki appa­rátusok, kevés a képzett szak­ember A • felújítási munkákra nehéz kivitelezőt találni, mert a kis volumenű munkák nem gazdaságosak az építőiparnak. A jelenlegi tervidőszakban a pénzeszközök hatékonyabb fel- használását segíteni fogja az újonnan bevezetett megyei köl- csönalap rendszere. Ennek lé­nyege. hogy az átmeneti szabad fejlesztési alapokat a tanácsok területileg szükség szerint átcso­portosíthatják. Remélhetjük tehát, hogy a kö­vetkező években a gazdálkodás biztonságát meghaladó mértékű összegek nem maradnak felhasz­nálatlanul. Mindez rendkívül fontos, hiszen főként a vizsgált ágazatokban szó szerint minden fillérre szükségünk van. D K. Az ellenőrzés az irányítás része Beszélgetés Jurth Lajosnéval, a bevételi főigazgatóság megyei hivatalának vezetőjével A PM Bevételi Főigazgatóság megyei hivatalait tíz évvel ez­előtt hozták létre. Erre az idő­szakra esett az új, hatékonyabb vizsgálati módszerek alkalmazá­sa. Éppen ezért minden eszten­dő próbatételnek tekinthető. Kü­lönösen érvényes ez az 1976-os évre. Erről kérdeztük Jurth La­josaiét, a hivatal vezetőjét. — Elöljáróban annyit: felada­tainkat két csoportra kell bon­tani. Az egyik, a hagyományos pénzügyi ellenőrzés, a másik a mindenkori gazdasági és pénz­ügyi kérdésekkel kapcsolatos megfigyelések, jelzések. Mivel ezen jelzések alapján döntése­ket kell Időzni, jó felkészülést, körültekintést igényel szakem­bereinktől. Az elmúlt évben a módosított szabályozó rendszer gyakorlati alkalmazásának figyelemmel kí­sérése volt az egyik jelentős feladat. Ez a munka igen ösz- szetett. Az egyik célja a válla­latoknál levő tartalékok feltárá­sa es a népgazdaság céljaira Szociálpolitika Csehszlovákiában Egy nagyüzem szanatóriuma A prágai a legnagyobb I CKD-nak, iépipari vállalatnak a szanatóriuma Prágától 30 kilo-! méterre. Ostrov u Staré Boles- lavi községben van. 1953-ban lé­tesült. a CKD renováltatott egy régebbi fürdőépületet és felsze­relte azt minden szükséges be­rendezéssel. A szanatóriumban a mozgás- szervi és idegbántalmakat. a szívizom megbetegedéseit és más ún. civilizációs betegségeket ke­zelnek. A páciensek gyógyfür­dőket. masszázst, iszappakoláso­kat stb. kapnak, gyógytornát vé­geznek. sőt néhánv esetben aku­punktúrával és más gyógymó­dokkal is kezelik őket. A betegekről két orvos és tíz egészségügyi dolgozó gondosko­dik. A gyógykezelés és rehabi­litációs eljárások hétfő és pén­tek között, 15.30-tól 19 óráig folynak. A pácienseket a mun­kahelyről vállalati autóbusz szállítja a szanatóriumba. Érke­zés ‘után megebédelnek és rövid pihenés után kezdődik a keze­lés. 19 óra után megvacsoráz­nak. s a további két órát min­denki kedve szerint tölti el. Né- hánvan a társalgóban a televí­zió műsorát nézik, mások sak­koznak. vagv más társasjátékot játszanak, van aki olvas, vagy tanul. Korszerű, komfortos szo­bákban alusznak, általában hár. man. Reggeli után a pácienseket a vállalati autóbusz szállítja a munkahelyre. Az éjszakai szanatóriumban évente mintegy 600 dolgozó for­dul meg. A turnusok négyhete­sek. váltakozva nők és férfiak számára. A gyógykezelés hetei­ben a betegek csak délelőtti műszakban dolgoznak. A pácienseknek több mint a fele 50 és 60 év közötti. Minden turnusban vannak nyugdíjasok is. a CKD volt dolgozói. A gyógykezelés iránt a Í7KD alkalmazottai között igen nagy az érdeklődés, néha hónapokat is várnak besorolásukra az egyes turnusokba. Az éjszakai szanatóriumban egynapi ott-tartózkodásért 10 ko­ronát fizetnek. Ez gyakorlatilag csupán jelképes hozzájárulás, hi­szen az ottani ellátásuk költsé­gének töredékét teszi ki. A gyógykezelést és a gyógy­szereket a páciensek természe­tesen ingyen kapják. A CKD éjszakai szanatóriuma 1978-ban lesz 25 év es. Tevékeny­sége a csehszlovák szociálpoliti­ka vívmányairól tanúskodik, bi­zonyítékául szolgál annak a gon­doskodásnak. amit a CKD és a szakszervezet nyújt aktív dol­gozóinak és nyugdíjasainak. B H. történő összpontosítása. Ezért, ha a szabályozón keresztül nem si­kerül az érdekek egyeztetése, a-z nem segíti elő a tervezések so­rán számításba vett elképzelé­sek megvalósulását. Ezentúl az új feladatok közül kiemelnem a termelőszövetkezetek veszteség- rendezésének új eljárását vagy a bázis-jövedelemszínvonal fe­lülvizsgálatát. amelyek mind­egyike része egv-egv központi döntés előkészítésének. — Kérem, beszéljen a pénz­Sgyi ellenőrzésekről? Javult-e a számviteli rend és az ok­mányfegyelem ? — Ez a hagyományos terület is egyre szélesedik. Ma már lé­nyegesen több kérdést teszünk fel a revizornak, mint három- ; öt évvel korábban. Sokkal ap-1 rólékosabb vizsgálatra van szűk-1 sége ahhoz, hogy meggyőződjön a szabályozó rendszerben meg- j határozott kötelezettségek telje- ! sítéséről. Tavaly 164 pénzügyi revíziót { végeztünk, ez a vizsgálandó egy- ségek 65,3 százaléka. Megálla- j pitottuk. hogy a költsegvetessel i szembeni kötelezettsegek beval- i lásában. befizetésében fejlődés J van. Az adóhiány mértéke az előző évhez képest összességé­ben 16 millió forinttal csökkent. A fizetési fegyelem is javult. Ha valamely gazdálkodó egy­ségnél a rendkívüli események pénzügyi nehézségeket okoznak, fizetési kötelezettségük teljesíté­sére határidő-módosítást kér­nek, nem várják meg a radiká­lisabb közbelépést. A vállala­toknak az a törekvésük, hogy a mérlegeredményeket helyesen mutassák ki. Ennek ellenére a módosító tételek 21 millió fo­rintos növekedést mutatnak, ami a mérlegeredményhez képest az előző évi öt százalékról 3,9 szá-1 zalékra csökkent. Ez még az or-1 szágos átlagon belül van. A számviteli rend és okmányfe­Automatizált borpince gyelem sajnos nem kielégítői Itt a hivatalnak is vannak ten* nivalói. De ezen a területei* szemléletváltozás is szükséges. A közvélemény ítélete nem elei elmarasztaló azokkal szemben, akik hanyag munkát végeznek. Hajlamosak olyan álláspont ki­alakítására. hogy a bizonylato­lások elmulasztása a bürokrácia elleni harc egyik formája, és csupán adminisztrációs mulasz­tásnak tekintik. Bizalom hiá­nyara hivatkoznak, ha az elszá­moláskor rendet kívánunk te­remteni. Pedig ennek elmulasz­tása. a belső ellenőrzés lazasá­ga sokszor milliós károkhoz ve­zet. — Milyen intézkedéseket tart szükségesnek, hogy az el­lenőrzések hatékonyabbak le­gyenek, elsősorban a számvi­teli és az okmányfegyelem­ben? — Mint mondottam, szemlé­letváltozásra van szükség mind a gazdálkodó egységeknél, mind a felügyeleti, érdekvédelmi es ellenőrzési szerveknél. A bi­zonylati renddel kapcsolatos mulasztást nem lehet kézlegyin­téssel elintézni, úgy tekinteni, hogy minden gazdasági ese­mény bizonylatolása bürokrácia. A belső ellenőrzés fokozásának szükségességét hangsúlyozom. A rendeletek, utasítások végrehaj­tásának megkövetelése nagyon fontos még az állami támogatá­sok megvonása árán is. A kol­lektívákat sújtó bírság mellett, illetve helyett fokozni kell a személyes felelősségre vonást azokkal szemben, akik nem tart­ják be vagy nem tartatják be a bizonylati fegyelmet. — Az új szabályozó rend­szert itt ott biraiat éri. Mi erről a véleménye? — Igen. Ezek a kritikák a közvéleményt több esetben nem a vaios helyzetnek megfelelően tájékoztatják. Egyetlen példa. Az lüib. évi gazdaságpolitikai irányelvek a személyi jövedel­mek növelését 3-6 százalékban határozlak meg Ez azt jelenti, hogy a népgazdaság adott ido- szaKában erre van lehetőség. Amelyik vállalat, szövetkezet mégis, mondjuk 9—12 százalék- kai emeli a bérszínvonalat, azt nem azért kell sajnálni, mert ezért magas bérfejlesztési, jö­vedelem-, illetve jövedelemnö- vekmény-adót fizet, hanem azért szükséges elmarasztalni, men nem hajtotta vegre a part gazdaságpolitikájában , megfo­galmazott célokat es ezzel aránytalanságokat idézett elő a személyi jövedelem fejlesztésé­ben. Mindezekből következik, hogy az ellenőrzések hatékonyságát úgy növelhetjük, ha a vizsgála­tot végzők egységes szemlélet alapján dolgoznak, mindenki a hibák kijavítását tekinti elsőd­leges feladatának, s számon kéri azt. A mi munkánk legnagyobb eredményének azt tartom, ha eljutunk odáig, hogy mindenki felismeri az ellenőrzés szüksé­gességét es azt. hogy7 az ellenőr­zés az irányítás szerves része — mondotta befejezésül Jurth Lajosné. Seres Sándor Az Eger—Matra vidéki Borgazdasági Kombinat növelni kívánja exportját. Ezt a célt szolgálja egyebek között az új feldolgozó -j sor az egri főpincészetben. Az érlelés, szűrés, fejtés már az új, automatizált technológia szerint történik (MTI foto: Danis Barna felvétele — KS) 4 mimms. 1977. MAKC1US 26.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents