Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-24 / 70. szám

Használt a kritika? Felvásárlás — gyorsabb ütemben Tavaly májusban a Hazafias Népfront liiezökovácsházi járási küldöttértekezletén felállt egy idős ember, és ezeket mondot­ta: „Sokat beszélünk manapság a zöldség- és gyümölcsellátás­ról, a piaci árak alakulásáról. Vagyunk jó néhányan Végegy­házán, akik megtermeljük eze­ket az árukat, de nincs, aki fel­vásárolja, Vajon miért?” Tények A kérdés nem véletlenül hangzott el, ugyanis már ekkor szűk volt az áruválaszték, nem tudták kielégíteni a hagyma, a burgonya, ’ egyéb zöldségfélék iránti igényeket, következéskép­pen az árak napról napra emelkedtek. Ugyanakkor csök­kent a mezőgazdasági nagyüze­mekben a zöldségtermő terület. Érthető, hogy egyre nagyobb jelentősége lett a háztáji és ki­segítő gazdaságoknak.- Hoztak ugyan figyelemre méltó intéz­kedéseket, ezt azonban nem mindenütt hajtották végre. Mindennek következtében a ter­melés, felvásárlás és értékesí­tés összhangját nem sikerült megteremteni. Talán ennek tud­ható be a mezőkovácsházi eset is. Nos, nem akarjuk a helyi ÁFÉSZ-t elmarasztalni, hiszen lehet, hogy egyedi jelenségről volt szó. Egy biztos: sok éves, visszatérő jelenség a termelők panasza az átvevőkre. Válogat­nak az áruban, nem veszik át, alacsony árat kínálnak és így tovább. Pereze azóta történt egy s más az országban, és így Me­forgalmazás elsődleges feladata pedig a lakosság friss zöldséggel való ellátásának a javítása, A kistermelők, kiskerttulajdo­nosok különleges helyet fog­lalnak el a termelésben, első­sorban körülményeik miatt. Legtöbben közülük hétvégén ér­nék rá a kertben dolgozni, és gondot okoz az áru elszállítása .is. Éppen ezért nagy népszerű­ségnek örvendenek a fogyasztási szövetkezet úgynevezett mozgó felvásárlói, akik az elmúlt év­ben mintegy 800 ezer forint ér­tékű gyümölcsöt és zöldséget vettek meg a kistermelőktől. Különösen örvendetes, hogy eb­ből 680 ezer forintot tett ki a burgonya, a primőr és egyéb zöldségféle. Ezenkívül 210 gyü­mölcsfacsemetét értékesítettek a községben. Lehetőségek Azért sem szabad lebecsülni a kisgazdaságok szerepét, mert sok zöldség teljes gépesítése nem oldható meg. Ezért ki kell használni a háztáji termelés kí­nálta lehetőségeket; ami a ter­melés biztonságát is megterem­ti. Gondoljunk csak a szakcso­portokra. Az ÁFÉSZ keretében működő zöldségtermesztő társu­lat tagjai paradicsomból, papri­kából, uborkából csaknem száz mázsát adtak át, s ékkor még nem beszéltünk a saláta, zöld­hagyma, karalábé, primőr zöld­paprika mázsáiról. Jelentős előrelépés az Is. hog/ megnyílt Mezőkóvácsházán a ve­ingyenes'szaktanácsadást tarta­nak az érdeklődőknek. Termé­szetesen a szakcsoport tagjainak a fogyasztási szövetkezet fóliát, vetőmagot hitelben is biztosít. Következtetések Az elmondottakból azt a kö­vetkeztetést is levonhatnánk, hogy érdemes volt hozzászólni azon a gyűlésen. Kétségtelen: nem bizonyult falra hányt bor­sónak, de nemcsak ez a lényeg. A nagyközségi tanács az utóbbi időben sokat tett a zöldség-, gyümölcsellátás javításáért. Szakigazgatási szervei ellenőriz­ték, összehangolták a tenniva­lókat. A végrehajtó bizottság együttes intézkedési tervet fo­gadott el, amely meghatározta a gazdasági egységek feladatait. Amint látjuk, a határozatok ki­terjedtek az agrotechnika, az anyagi-műszaki bázis fejleszté­sére, a termelői kedv és érde­keltség fokozására, a szervezés korszerűsítésére. Több zöldséget, gyümölcsöt kell termeszteni nagy- és kis­üzemi szinten egyaránt, csak így javítható az ellátás. Ezt tudják Mezőkóvácsházán is. Az sem titok, hogy ez fegyelmezett, összehangolt munkát kíván. Másképpen: termelőnek, felvá­sárlónak, értékesítőnek éreznie kell, hogy együttműködés nél­kül nincs előrelépés. Seres Sándor Döntött a zőkovácshózán és környékén is. ami a zöldség, gyümölcs tér- j mesztését, felvásárlását illeti. Többek között érvényt szereztek annak a határozatnak, hogy minden megtermelt, fogyasztás­ra és feldolgozásra alkalmas ter­méket fel kell vásárolni. A tőmagbolt. ahol a szakcsoport tagjai, valamint a kisáruterme- lők vetőmagot és palántát vá­sárolhatnak, Beszerezhetik a megfelelő műtrágyákat és nö­vényvédő szereket kisebb-na_ gyobb csomagolásban. A szak­üzletben minden héten kétórás Válás milliós nyeremény után Egv kétgyermekes fiatal há- zaspár a totón egymillió-száz- j hatvanezer forintot nyert. Két-! szobás öröklakásra fizettek be, autót vásároltak, sőt egy mási- j kát is elő jegyeztettek, nyaraló-! építkezésbe is kezdtek, míg a j megmaradt 582 ezer forintot a j megyei OTP-nél betétkönyvben; elhelyezték, ezenkívül hét da- ! rab ötezer forintos autónyere­mény-betétkönyvet is váltottak. A hatalmas vagyon sem tette j boldoggá a házasságot, mért alig j másfél évvel később már vá-! lóper indult közöttük. Időköz- ! ben megegyeztek, hogy* a közös vagyonból a férj 215 ezer fo- rint készpénzt és 15 ezer forint értékű ' autónyeremény-betét- j könyvet kap és övé az elöjegy- i zett autóra befizetett összeg is. | A válóper; tárgyaláson azon-1 ban a férj ezt a megállapodást megtévesztés címén megtámad­ta, és a vagyonból még 280 ezer forintot követelt. Az asszony el- j ismerte, hogy a férjét még 170 ezer forint megilletné, de úgy i gondolta, hogy ezt az összeget a gyerekeknek ajándékozta. A járásbíróság ítéletében a házas- ságot felbontotta, majd megái-. lapította, hogy a házaspár közölj vagyona 946 ezer forintot tesz ki és ennek fele mindegyiket megilleti. A férjnek a kapott összegen felül még 240 ezer fo- : rint járna. A férj azonban a! megegyezésben kapott összeggel igényét kielégítettnek tekintette, j tehát többet nem követelhet. Az asszony igazolta, hogy a ná­la maradt összegből a gyerekek­nek nyaralót építtetett. Fellebbezésre a megvei bíró- i ság az első fokú ítéletet hely­/» Exportra készülnek a bábuk A szarvasi Szilén szövetkezet textil játékgyártó részlégében even-1 "te 18 millió forint értékben készülnek bábák. A termelés túlnyo I nm többségét exportálják, 1« millió forintnyi nyugati devizát lwz- j va a népgazdaságnak lányai László felvétele [ 4 mmmiss?. T977. MÁRCIUS ?4. Nem volt látványos a munkája... Mint sok mást, Popp Mihályt is a felszabadulás mentette meg attól, hogy élete végéig cseléd­sorban tengődjék. Kétegyházán néhány hold földet kapott, azon gazdálkodott egy ideig nagy szorgalommal. Aztán egyszer úgy látta jónak, ha beáll a vas­úthoz pályamunkásnak. Később a MÁV békéscsabai vasútállo­máson raktári munkás, majd hat évvel ezelőtt bárcázó lett. A napokban pedig nyugdíjba vonult. Mint cédulázó. ő ragasztotta a vagonokra a címzett állomást feltüntető papírt, a kirakott va­gonokról pedig eltávolította azt, takarította a rakodóteret, a vá­gányokat, karbantartotta a mér­leget. Mindez cseppet sem volt látványos munka, de bármilyen hanyagságból vagy tévedésből jelentős károk származhattak volna. Ö azonban mindig tudta a kötelességét, soha nem kellett figyelmeztetni rá. Ezért több­ször részesült jutalomban és so­ron kívüli előléptetésben. Alapító tagja volt a 18 tagú Baross Gábor aranykoszorús ke­reskedelmi és szállítmányozási J szocialista brigádnak. Elvtársias; magatartásával, segítőkészségé­vel, a közösségi célok megvaló­sításáért való fáradozásával, sze­rénységével mindig példát mu­tatott. Nyugdíjba vonulása alkalmá-J ból munkatársai egy kis ünnep­ség keretében meleg szavakkal búcsúztak tőle. Az asztalnál né­hány emlékét ő is felidézte. Pályamunkás korában még lábbal hajtott kiskocsi is volt. Egyszer nagy szélben, esőben indultak, alig tudtak haladni. Elkéstek. Jött szemben a vo­nat. Gyorsan le kellett emelni a kiskocsit a vágányokról. Csak nagy erőfeszítéssel sikerült, ve­rejtékezve az izgalomtól. Amikor raktári munkás volt, 150 mázsái: kellett naponta meg­emelni, ide-oda rakni.' Ennyit írt elő a norma. Ma már köny- nyebb, mert gépek vannak. Ki is vállalná másképp? A legszebb emléke egy újítá­sához vagy inkább ésszerűsítés­hez fűződik. Nem zárt minden vagon ajtaja rendesen. Néha kővel verték össze, hogy záród­jon, ami azonban rongálódást okozott. Megpróbálta kombinált fogóval. Bevált. Pénzjutalmat kapot't érte. Popp Mihály nyugdíjba vonu­lása nem jelent állandó pihe­nést. Van egy kis kertje, amit ő művelt és a családdal együtt évente húsz malacot is felne­velt. Ezután már csak a ház­táji gazdaságával foglalkozik. Azzal, ami a lelke mélyén vas­utas korában is vonzotta. Pásztor Béla Legfelsőbb Bíróság ben hagyta. Megállapította: a házastársak közötti egyezség ha­tályos, tévedés nem áll fenn, kényszerhelyzet sem állapítható meg. A férj a még neki járó összegről gyermekei javára le­mondott. A közös vagyon meg­osztása megtörtént és ez kötele­zi őket. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét al- sófokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra kötelezte. Az indokolás szerint a meg­állapodáskor meglevő vagyon­ból 230 ezer forint került a férj­hez, míg a fennmaradt összeg­ről nem rendelkeztek. Az eljárt ljítóságok elmulasztották annak ] tisztázását, hogy ennek mi volt j az indoka és, hogy a házastár­sak megállapodásukat 1 miért nem foglalták írásba. A férj ta­gadta. hogy a még neki járó ösz- szegről gyermekei javára le­mondott. Ezért tisztázni kell, hogy a felek a még meglevő va­gyonról rendelkeztek-e és ha igen, miképpen; a férj részé­ről történt-e kifejezetten aján­dékozás. Ha nem, úgy a férj a meglevő vagyon fele részére há- - zássági közös vagyon címén igényt tarthat, sőt a megkötött megállapodást feltűnő érték­aránytalanság címén sikerrel | meg is támadhatja. A megyei | bíróság ítélete megalapozatlan | és ezért halúlyon kívül kellett I helyezni. 3ár-e kártérítés a kereset- veszteségért? Egy mezőgazdasági tsz mel­léküzemágában dolgozó brigád­vezető szabászt a részlegvezető írásban figyelmeztetett: munká­ja sok kifogásra ad okot és is­métlődés esetén fegyelmi eljárás indul ellene. Később az üzern- ágvezelő szóbeli közléssel a bri­gádvezétőt beosztásából fölmen­tette és alacsonyabb órabérrel más munkakörbe helyezte. Az illető a munkaügyi döntőbizott­sághoz fordult, amely azonban elutasította, megállapítva, hogy ismételt figyelmeztetés ellenére rontotta a munkahelyi légkört, s ezzel a termelést veszélyez­tette. Ezek után a vglt brigád­vezető a határozat hatályon kí­vül helyezéséért pert indított. Az első fokú bíróság elutasítot­ta. Fellebbezésre a másodfokú bíróság megállapította: az áthe­lyezés jogszabályellenesen tör­tént, visszaélés jellegű volt, mert fegyelmi eljárás nélkül fe­gyelmi büntetést alkalmaztak. A brigádvezető hibáját nem si­került bizonyítani. Alacsonyabb jövedelme miatt 32 ezer forint keresetveszteség érte, amelynek felét a tsz megtéríteni köteles. A másik felét az alperesnek kell viselnie, mert munkájában bi­zonyos hiányosságok mutatkoz­tak, s ezzel a sérelmes hatá­rozat meghozatalához maga is hozzájárult. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét ítéle­tet hatályon kívül helyezte. A határozat rámutat arra, hogy a vonatkozó rendelet értelmében a tsz indokolt esetben — fel­adatai és céljai megvalósítása érdekében — bármely tagot le­gyeim; határozat nélkül iá más munkakörbe és más munkahely­re helyezhet át. Tehát az eljárt bíróságoknak tisztázniuk kellett volna, hogy az áthelyezést a tsz gazdasági érdekei valóban in­dokolták-e. Azt is meg kellett volna állapítani, hogy az illető munkája és magatartása annyira kifogásolható volt-e. mint a sző. vetkezet állítja, tehát ezé-t volt szükség áthelyezésre. Ha az de­rül ki. hogy az áthelyezés jog-» szerűen történt, a volt brigád­vezetőt semmiféle kártérítés nem illeti meg, ha pedig ez -jogtalan volt, teljes kártérítésre tarthat igényt. Hajdú bűdre

Next

/
Thumbnails
Contents