Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-24 / 70. szám
Á szaktermi oktatás tapasztalatai egy békéscsabai iskolában Ha néhány év múlva osztály- találkozóra gyülekeznek a Békéscsabai 10-es számú Általános Iskola mostani diákjai; aligha tudják majd pontosan megmutatni azt a padot, amelyet koptattak. Az idei tanévtől kezdve ugyanis a tanulók minden tantárgyat más-más szakteremben tanulnak. — Régen valóban az volt a szokás, hogy a végzett növendékek évtizedek múltán is visszataláltak arra a helyre, ahol egykor „szenvedtek” — mondja Orosz György igazgató. — Most viszont minden óra végén felpakol a társaság és elmennek egy másik terembe. A modern pedagógia egy újszerű próbálkozása a kabinetrendszerű szaktermi oktatás. Az iskolai munka hatékonyságának növelése érdekében mi is új utakon járunk, s az elmúlt szeptemberben a 10-es számú iskolában bevezettük a szaktermi oktatást. — Milyen előkészületeket tettek a szakteremben való oktatás megkezdése előtt? — Első dolgunk az volt, hogy felmértük saját lehetőségeinket. Megállapítottuk, hogy a régi módszerekkel a szemléltetőeszközöket hem tudjuk teljesen kihasználni, hiszen túlzsúfolt szertárainkból az órák anyagához szükséges technikai berendezéseket csak nagy nehézségek árán lehet a tanulók rendelkezésére bocsátani. A szaktermi oktatás megkezdése előtt figyelemmel kísértük más iskolák tapasztala- j tait, s számítottunk a nevelők, a szülői munkaközösség és a ta- j nulók aktív segítségére is. Több j mint 100 ezer forintot költöttünk j modern audiovizuális berendezések vásárlására és iskolánk pat- rónusa, a Békés megyei Állami Enítőipari Vállalat is sok segítséget adott a termek jobb felÚj tehenészeti telep Amikor a tejtermelési, programot meghirdették, a Hidasháti Állami Gazdaság már abban az évben új tehenészeti telepet szeretett volna építeni. Erre azonban mindaddig várnia kellett, amíg a gazdaság a vi- zesfási kerülettel ki nem egészült. Ott ugyanis felszámolták a fertőzött szarvasmarha-állományt és ezzel egyidőben, azaz 1973-ban megvásárolták az első 200 Holstein-Freez import üszőt. Most már a nyolcszaza- dik ilyen üsző érkezik a telepre. Természetesen a tehenészeti telep terve jóval korábban kialakult, s közlőén a/, építést is megkezdték. Az ország egyik legkonszerűbb, legnagyobb telepét a -gazdaság saját építőbrigádja 1978-ban adja át. Az öt, egyenként 208 tehénférőhelyes, szabadtartásos istállóhoz 40 áh lásos fejőház és 12 ezer liter tej befogadására alkalmas tejhűtő berendezés tartozik majd. A telepen a fűrészporos al- mozást alkalmazzák, emiatt a szilárd és hígtrágyát külön kezelik. Az előbbit a környező területeken talajtápanyag-után- pótlásra, az utóbbit nyolc kilométeres zárt vezetéken a távolabbi legelőkre juthatják, ahol öntözésre használják. A szarvasmarha-telephez mintegy 2 ezer hektár takarmánytermő terület szükséges. Ennek egy részére — 600 hektár intenzív legelőre — növendék állatokat, telepítenek. A nagyobbik területrészen a takarmány termesztését, bekészítését, két e célra szervezett ta- karmánvozá brigád végzi maid nagy teljesítményű gépek segítségével. Így megoldják, hogy az állattenyésztők ereje nem aprózódik szét, csak a már elkészített takarmánnyal kell foglalkozniuk. szereléséhez. Az új tanévtől i kezdve valamennyi felső tagoza-1 tos diákunk számára szakter- j mekben tartjuk az órákat, s aj matematikát, a magyar és az j orosz nyelvet két-két szakterem-1 ben tanítjuk. Mindenütt van írásvetítő, magnetofon, lemezjátszó és diavetítő berendezés, a falakat pedig a tanulók által készített szakmai dekorációk díszítik. Egy-egy osztály védnökséget vállal a termekért, az úttörőmunkát bemutató rajfaliújságok pedig a folyosókon kaptak helyet. — Hogyan érzik magukat a pedagógusok és a gyerekek az „új" környezetben? — Kezdetben. sok apró zökkenő nehezítette munkánkat. Mivel minden szünetben vándorolnak az osztályok, még a házi KRESZ-t is menet közben kellet kialakítani. Az is furcsa volt eleinte, hogy az órák közti szünetekben a pedagógusoknak több időt kell a szaktermekben tölteni és fokozottan kell ügyelni arra. hogy csengőszóra befejeződjék az óra. A gyerekek hamar megszokták az újat, s szívesen dolgoznak a termek jobb felszerelése érdekében. Most azt szeretnénk, hogy az oktató-nevelő munkát segítő technikai berendezéseinkhez nagyobb bőséggel vásárolhassunk szemléltetőanyagot. Hanglemezeket, diaképeket, magnetofontekercseKet. Sajnos jelenlegi költségvetésünk jóformán csak arra ad lehetőséget, hogy a mindennapi krétaszükségletünket megvásároljuk. Reméljük, a mostani hiányosságok csak a kezdet döccenői, hiszen mindnyájunk meggyőződése, hogy ak út. amelyen elindultunk jó irányba vezet. A. T. . Szarvasi törökmogyoró az autósztrádák mentén — Tíz éve exportál facsemetét az arborétum Hűvös, esős márciusi reggel érkeztem a szarvasi arborétumba. A Holt-Körös partján fekvő természetvédelmi kertben csodálatos látvány fogad, tüdőt tá- gítóan friss a levegő, a mélységes csendet a madarak és békák sajátos „koncertje” zavarja meg. A díszes tollú pávák csoportosan járják a tisztásokat, csipkedik a zsenge füvet, szedik a kártékony bogarakat. A zöld pázsitot virágzó ibolya, százszorszép és gyermekláncfű tarkítja. az örökzöld fák, cserjék között messzire virítanak az aranyvessző és a hussom sárga virágai. A pálmaház előtt épül az új iroda, az üvegházban szorgos kertészek öntöznek, ültetik a palántákat. Kinn, az arborétum faiskolájában — a szemerkélő eső ellenére — 10—12 éves facsemetéket ásnak ki a földből, hatalmas földlabdával együtt készítik a szállításra. Ttt találom térdig csatakosan Bauecker Alajost, az arborétum vezetőjét, aki szakértelemmel és féltő gonddal vigyázza: meg ne sérüljenek az értékes facsemeték J gyökerei. A beszélgetésből kiderült, i hogy a szegedi házgyárnak szállítanak ez alkalommal 190 szerbfenyőt. Szerbia és’ Bosznia kopár hegyein őshonos fenyőfélék ugyanis a magyar alföld klímáját jól bírják, viszonylag gyorsan nőnek, esztétikailag szép látványt nyújtanak. Nagy előnyük, hogy a fenyőféléket károsító gubacsok a szerbfenyőt nem támadják meg. így egészsé. { ges csemetét adnatnak oelöle j parkosításra. A szarvasi arborétum az utób- i bi 10 évben rendszeresen exportál facsemetét külföldre. .Te-i lentős mennyiséget — de még j korántsem eleget — szállítanak innen hazánk különböző váró- [ saiba. Külföldön mar ,jól isme-1 rik a szarvasi kiváló minőségű facsemeték értékét, hazánkban még kevesen tudják, hogy törökmogyoróból, ezüsthársból, szerbfenyőből, platánból és számos más parkdíszítő fából ap- róbb-nagyobb csemeték tömegével vásárolhatók Szarvason. A napokban több százezer forint értékű törökmogyoró facsemetét szállítottak kamionnal Nyugat-Németországba, ahol a 10—12 éves gyönyörű példányokat autósztrádák^mentén ültetik el. A hollandok, az olaszok, a franciák, az angolok állandóan visszatérő vevők. A törökmogyorónak egvebek között nagy előnye: a fája bútorkészítés céljára a rózsafával egyenértékű, tér. mése a mogyoróscsoki és egyéb készítmények alapanyaga, s nálunk egyedül Szarvason szaporítják értékesítésre. Három régi törökmogyorófa adja ehhez a magot. 10 évvel ezelőtt, amikor több ezer parányi törökmogyoró-facsemete zöldellt az. arborétum faiskolájában, egy nyugalmazott- kertész megjegyezte: „Annyit ültettek fiam, hogy jó lesz paradicsomkarónak”. Nos ezeket a „paradicsomkarókat” ma darabonként 1300—2000 forintért adják tőkés exportra. A szarvasi arborétumnak egyebek között az is feladata, hogy- a világ különböző ájain díszlő különleges fákból, cser- • jékből telepítsen, meghonosodásukat figyelemmel kísérje, s amelyik beválik, termeljen belőle sokat hazai és külföldi értékesítésre. Nos, az arborétum mindössz.e 15 állandó dolgozóval teljesíti ezt a feladatát is. 100 külföldi botanikuskerttel tart csereoartneri kapcsolatot, s évente nagy mennyiségű facsemetét ad hazai és külföldi parkosításra. a. ANTIKVÁR KÖNYVVÁSÁRT rendezünk Orosházán március 29—31-ig a Petőfi Művelődési Központban Könyvek vétele és eladása! Felesleges, elolvasott könyveit megvásároljuk! ■ Keresse fel — böngésszen! Csak három napig! Nyitva: 29—30-án 9—18 óráig, 31-én 9—14 óráig Művelt Nép Könyvterjesztő V. Szegedi Antikváriuma Hogyan éltek, öltöiködtek őseink? Régészeti kiállítás nyílik Szarvason Régészeti kiállítás nyílik hazánk felszabadulásának évfordulójára Szarvason. A Tessedik Sámuel Múzeum földszintjén G. Szinászky Judit irányításával dolgoznak i megyénk régészei, hogy ide- jé'be.n elhelyezzenek ezernél több tárgyat az időszámításunk előtti ötödik évezredtől a XVI. századig. Az április 2-án nyíló, Üjabb ásatások Békés megyében című kiállításon egyebek között őseink életével, öltözködésével, munkaeszközével, építkezési szokásaival és temetkezési rítusaival ismerkedhetnek meg a nézők. Bemutatják többek között a Szarvas környékén feltárt, i. e. ötödik évezredből származó | női szobrocskákat, a harmadik i évezredből való arcos edényeket, Battonya környékén feltárt 100 siros bronzkori te- i metőből előkerült régészeti I ritkaságokat. Gazdag női sír-l lelet reprezentálja a kor ékszerdivatját, a kagylóból, fajanszból és bronzból készült tárgyakat. A Doboz környéki ásatásból á XI—XVI. századbeli emberek mindennapi használati eszközei kerülnek bemutatásra. Vésztő határában, a XI—XII. századbeli Csőit .monostor leleteiből elsősorban faragványokat, bizánci arany fülbevalót, bizánci stílusban festett freskótöredéket láthatunk a kiállítár son. Az új kőkorszakból a koporsós, a rézkorból a talpra és fekve temetkezés rítusait ismertetik a régészek. Bemutatásra kerül a XV—XVI. századi békési kastély ásatásának leletanyaga is. Megyénk régészei sok évi hiányt pótoltak azzal, hogy a különböző ásatások igen értékes anyagaival az iskolások történelemtanulását megköny- nyítik. Kinek a dolga a nyelvművelés? Érdekes és hasznos könyv jelent meg nemrég az Akadémiai Kiadó gondozásában, címe „Mai magyar nyelvünk”. A könyv — ismert nyelvészek tanulmányaiból Grétsv László szerkesztette — azt vizsgálja, milyen fejlődési irányok figyelhetők meg mai magyar nyelvünkben, ezek mennyiben károsak, illetve hasznosak, hol, milyen beavatkozásra van szükség, hogy nyelvünk tisztaságát megőrizhessük. A nyelv mindennapi használati eszközünk: megszoktuk, természetesnek tartjuk. Pedig nyelvünk nem örökbe kapott, változatlan kincs, hanem naponta alakul — javulása, romlása rajtunk. mindennapi alkalmazóin múlik. Miért tiltotta be 1973-ban a belkereskedelmi miniszter a butik szó feliratként való alkalmazását? Mi a hiba ebben a mondatban, hogv ..többi közt hangsúlyozta ...’’? Miért nevetséges ez a szónoki bevezető „Elvonulnak előttünk az emlékezés szálai...”? Miért bosszankodunk a hivatali nyelven, milyen nyelvi hibák okozzák a kétértelműséget, a képzavart, a teriengősséget, milyen stiláris vétségek nehezítik a beszélt vagy írott szöveg megértését? Ezekre a * kérdésekre a könwből nemcsak feleletet kapunk. hanem javaslatokat is arra. miként emelhetnék anyanyelvi műveltségünket. A könyvből — amely semmiképp sem unalmas nvelvtan- könvv. sőt. bátran állíthatjuk, hogy izgalmas olvasmány — természetesen nem sorolhatunk föl valamennyi fejezetet. Mint gyakori, különös gyorsasággal terjedő hihát, két dolgot említünk csupán. Az egyik az idegen szavak mértéken felüli használata. A Szókincsünket gyarapító idegen szavakat három csooortra oszthatjuk: szükséges jó. szükséges rossz, és szükségtelen szavakra. Helytelen idegen szavat használni akkor, ha a fogalomnak van magyar megfelelője. A kom. puter, a metró, a design, a business. a team. az, approximative nem is a legismertebb és leggyakoribb hibák közé tartozik. A vendéglátó, a szórakoztató ipar, a kereskedelem. hemzseg a meggondolaciánul átvett és elterjesztett — főleg angol — kifejezésektől, amelyek pontos jelentése, helyesírása, ragozása, kiejtése egyaránt problémát okoz. Hangzásuk nyelvünktől idegen, használatuk kiszorít egy már meglevő magyar szót,’ vagy szükségtelenül helyettesít. Az idegen szavak divatja azon a tévhiten alapul, hogy használata a műveltség, a tájékozottság, az előkelőség, a világlá- tottság bizonyítéka. Az okokhoz tartozik még a tudományok hirtelen fejlődése, a rohammunkával készülő fordítások, és gyakran a' hozzá nem értés. Hogy nemcsak magyar, hanem világ- jelenségről van szó, bizonyítja, hogy Franciaország miniszterelnöke nemrég rendeletben kötelezte az illetékeseket, hogy a tudományos nyelvetf tisztítsák meg az idegen szakkifejezésektől. A másik stiláris vétség, amire szeretnénk fölhívni a figyelmet. a dagályosság, a közhely- stílus és a szószaporítás, ..Az emberek általában azt hiszik — írja Illyés Gyula —. hogy szépen, művészien írni azt jelenti, hogy egyszerű gondolatait is az ember fölcifrázza, bonyolultan adja élő. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni.” Ki nem neveti el masát, ha történetesen egy szomorú eseményről így kezdődik a tudósítás „Váratlanul csapott le ránk a bánatmadár.” De a nevetségből hamarosan . bosszúság lesz. ha a dagálvos stílus hanyagsággal és szószaporítással is párosul. A ..Mai magyar nyelvünk” című könyv azt hangsúlyozza — és egvik nagv értéke époen ebben van ■—. hogy a nvelvműve- lés nemcsak a nyelvészek, hanem minden ember dolsa. Mondhatjuk úgy is: kötelessége! Vatliy Zsuzsa jj immassr. 1977. MÁRCIUS 24.
