Békés Megyei Népújság, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-24 / 70. szám
Dél-afrikai fiatalok Szarvason A forradalmi ifjúsági napok keretében vasárnap este a Magyar- országon élő dél-afrikai diákokat látott vendégül a szarvasi Szivárvány ifjúsági klub. Michael és Joseph a dél afrikai kormány faji megkülönböztető politikája miatt kényszerült hazáját elhagyni. A klub tagjai a beszélgetésen megismerhették a két fiatal életét, munkáját, és hallottak a Dél-Afrikában illegalitásban működő haladó ifjúsági szervezetekről Fotó: Gutyan Mihály Magyar-román kishatárszéli kereskedelem Az elmúlt napokban kereske-! delmi küldöttség érkezett a, szomszédos Romániából me-1 gyénkbe és tárgyalásokat folyta-) tott a helyi szövetkezeti partnerekkel, a kishatárszéli áruforgalom további bővítéséről. . Az orosházi ÁFÉSZ Csillag' Áruháza négy évvel ezelőtt kapcsolatot teremtett a román ke-: reskedelmi szakemberekkel, amelynek eredményeként nemcsak árubemutató,kát rendeztek, j hanem kölcsönös árucserével is igyekeztek mindkét olalon bővíteni az üzletek árukínálatát. ] Az eltelt idő bebizonyította,! hogy helyes volt ez a törekvés, i | amelynek eredményét a vásár- { lók érezték leginkább. A me- ] gyébe érkezett négytagú román I delegációt Stoiescu Amelia, a, bukaresti MERKUR üzletkötője j vezette, tagja volt Pesti loan szakreferens, Vasilescu Konstan-\ tin Szilágy és Bogdán Nicolaie, Szatmár tartomány kereskedelmi igazgatója. Megyénk képviseletében részt vett a tárgyalásokon Sarkadi István, a Békés megyei MÉSZÖV elnöke. Antaljalvi Béla, a HUNGAROCOOP osztályvezető-helyettese, Fabriczi Elemér, a Békés megyei SZÖVKER igazgatója és több ÁFÉSZ elnöke. Tárgyalásaik során megállapodás született a kölcsönös áruszállításokról. Ezek szerint a békéscsabai SZÖVKER mintegy ISO ezer rubel értékű vegyi, vas- műszaki. háztartási cikket, olai- kálvhát. konzervet, szeszes italt, édesipari terméket szállít a két román tartomány szövetkezeti üzleteibe. A szomszédos országból ugyancsak 150 ezer rubel értékű pamut- és horganyzottárut, gumicsizmát, kempingkerékpárt, befőttet, gyermekru- hát kapunk. Sajtótájékoztató a munkásőrségnél A közelmúltban a munkásőr-1 seg Békés megyei parancsnoksága a bázishelyi üzemi lapok, tudósítói részére sajtótájékozta- j tót rendezett a munkásőrség! megyei parancsnokságon, Békéscsabán. A megjelenteket Tóth Pál megyei parancsnok tájékoztatta a' testületnél» folyó politikai nevelő munkáról, az állományépí- tés helyzetéről, feladatairól, a munkásőrök igénybevételéről, aj testület megalakulása óta eltelt 2t) esztendőről. Kiemelte a rajok szerepének fontosságát, a munkásőrök erkölcsi megbecsülését. Szó volt a bézjshelyi pártós gazdaságvezetőkkel való szó-j ros együttműködésről.'a munkásőrök párttaggá neveléséről. A felszólalók elmondták véleményüket arról, hogy a bázishelyi üzemi lapok hogyan foglalkoznak a munkásőrök életének bemutatásával, a gazdasági munkában és kiképzésben való helytállásukkal. Hangsúlyozták: a hatékonyabb munka érdekében jól esne, ha a munkásőrségtől kapott információk köre szélesedne. Ezután a résztvevők megtekintették a megyei parancsnokságon elhelyezett 24) év munkáját bemutató emlékfalakat, a városi parancsnokságon erre az. alkalomra megrendezett legújabb harcászati eszközök kiállítását. A délutáni órákban ellátogattak a Békés megyei Tégla, és Cserépipari Vállalatnál tevékenykedő munkáséi egységhez, ahol részt vettek a foglalkozásukon és elbeszélgettek a munkásőrökkel életükről, munkájukról. Megjelent az Új Auróra ez évi elsó száma A folyóirattá vált Üj Auróra antológia-sorozat első száma a napokban hagyta el a gyomai Kner Nyon*dát, A 150 oldalas folyóirat gazdag anyagot közöl. Többek között Illyés Gyula: ,,A provincializmus leié, előre!". Illés Jenő: „Meditáció a mai történelmi drámáról”, Fábián j Zoltán: „Megfagy az egek köny- ■ nye”. Somogyi Árpád „Sorok a yimon - port re hoz”, Gerő János:) ..Nem lehetett vele összeveszni", és Simon Gy. Ferenc: „Simon István írószobájában” című írások azok, amelyek a folyóirat ez évi első számából kiemelkednek. Már megszokottan figyelmet érdemlő a költők jelenléte, és az, hogy ezúttal külön részben mai bolgár költők és írók műveiből is szemelvényeket ad megyénk irodalmi es művészeti folyóirata. Mindig, mindenre igen? Egymilliárd 375 millió forint a selyemipar fejlesztésére Tovább fejlesztik a magyar selyemipar termelőkapacitását, _öt év alatt 1 milliárd 357 millió forintot fordítanak erre. A világ 50 országába exportáló nagyvállalatnak szinte valamennyi gyára érintett a fejlesztési tervekben. A Váci Szövőgyár gépparkját 175 pneumatikus sző- vőberendezéssel korszerűsítik, a Soproni Szövőgyár ebben a tervidőszakban 252 új SZTS szövő, gépet kap. A tervek szerint 1980-ig létrehozzák a központi előkészítőt, 1977—79. között pedig a Tolnai Fonógyárban évi 800 tonna kapacitású fonalterjedelmesítő és festöd'ebővítésre kerül sor. Mindezek a fejlesztési tervek azt eredményezik, hogy a jelenleg mintegy 60 millió négyzetméter múselymet, szintetikus szövetet kibocsátó magyar selyemipar 1980-ra már évente 70 —75 millió négyzetméter különféle selyemszövetet készít, jól alkalmazkodva a nemzetközi divatigényekhez. Tavasz a harmadikon is Í ........ r' '■.............. ( Ucmcny Gyula felvétele) Ö vezetes a világ legnehezebb mestersége — állítják sokan a különböző szintű irányítói posztokon. állók körében. Meg kell felelni — mondják — a felettesek elképzeléseinek és a beosztottak normáinak egyaránt. A vezetői poszt minduntalan két „tűz” közé kerül, s a vezetők munkáját állandóan minősítik, tehát mindig, minden döntésben, rendelkezésben bizonyítani kell a rátermettséget, a hozzáértést, az elhivatottságot. A vezetők — a brigád vezetőktől a miniszterekig — valóban mindig „szem előtt vannak, őket minduntalan a „színre” szólítják. Ez olyan természetes, mint az, hogy övék a felelősség a rájuk bízott ügyekért, hogy adott körben intézkedési, utasítási joguk van. s minősíthetik mások munkáját. Ráadásul annak elviselése, hogy a közéleti reflektorok fénysugarában dől- gozik, éppen a legfontosabb vezetői képességek egyike, az alkalmasság egyik fokmérője. A vezető bizonyos fokig megszűri a külvilág hatásait, hogy a vállalaton belül mindig szervezetten. rendben mehessen a munka. A vezető ugyanakkor egyeztető is, hogy részlege mindig szervesen kapcsolódhassék a külvilághoz, a közvetlen környezethez, hiszen annak ellenére, attól függetlenül egyetlen kollektíva sem boldogulhat. E funkciók ellátásáért, mindig és mindenütt saját közössége érdekében természetszerűen — „ütköznie” kell a vezetőnek: kifelé úgyszintén, mint befelé —, amikor a külvilág kérdéseit, igényeit, hatásait közvetíti belülre. A társadalmi munkamegosztás valamennyi lépcsőjén ez a vezetési tevékenység egyik lényeges jellemzője. Az utóbbi években általában egyre több és — sok helyzetben — hevesebb is az effajta „ütközés” az irányítói posztokon. Elsősorban azért, mert egyre bővül a társadalmi munkamegosztás, tehát egvre többféle igényhez, érdekhez, feladathoz kell igazodnia minden kollektívának. Egy-egv részleg tevékenységét egyre sokoldalúbban kell egyeztetni a külvilággal. (Ez egyaránt vonatkozik egy vállalatra, s a vállalat egységeire, műhelyeire is.) Másrészt — örvendetesen társadalmi folyamatként — rendkívül naA kamuti Béke Termelőszövetkezetben nem okozott gondot a munkaerőhiány, ezért tudták az egyik legmunkaigé- nyesebb ágazatot, a kertészetet 1969-ben beindítani. Amikor Kamut ia települt a Békés megyei | Szabók és Szűcsök Ktsz egyik j részlege, akkor éreztette először az ipar munkaerő-elszívó hatását. A kertészetben azonban , a jelenlegi hozamok és terület | mellett még így is elég az asz- j szonvkéz. A gépesítés mégis elengedhetetlen, ugyanis 400 hektárra növelik a zöldségterületet es a ; mai egy hektáros fóliás, palánta- 1 előállítást is fejleszteni kíván- i ják. A gépesítés fejlesztése érdekében tavaly kipróbáltak egy I szovjet gyártmányú paradicsom- kombájnt. A kísérlet szerint egy- j szerű átalakítással ez a gép alkalmazható a tsz-ben az adott , talajtípuson. A gazdaság zöld ) ségtermesztését ezzel a paradi- [ csomkombájnnal kezdik gépesíteni. A kertészetben nemcsak paradicsommal, hanem paprika-1 gyot haladt előre a közéleti és az üzemi demokrácia. Az emberek egyre szélesebb körben és egyre mélyebbig hatóan részesei akarnak lenni saját állampolgári és munkavállalói sorsuk alakításának. Az emberek javasolnak, vitatkoznak, megkérdeznek sok mindent, ami azelőtt esetleg kevésbé érdekelte őket és rákérdeznek dolgokra, amelyeket esetleg nem könnyű megmagyarázni. Van olyan munkahelyi vezető. aki ezt a konfliktust — az „ütközések” szaporodását —azzal akarja kivédeni, hogy egyre többször mond igent. Azért teszi ezt, hogy elkerülje az egyeztetést a természetszerűen létező érdekek. folyamatok programok között. Az ilyesfajta gyakorlat kialakulása mögött olykor a demokratizmus félreértése is meghúzódik. Azért helyesel folyton — javaslatra, kérésre, mindenre —, nehogy elterjedjen, hogy nem tűri a portáján a mások „okosságát”. Ez végeredményben a demokratikus vezetési stílus „hitelrontása”. E gyakorlat nyomán ugyanis csakúgy nem kerekedik eszmecsere, vita, vizsgálódás, a szembenálló javaslatokhoz ugyanúgy nem születnek újabb érvek, számítások, mintha á főnök, mindent, ami nem tőle indul el egy határozott nemmel fékezne le. Nem születnek alternatívák, s ígv nincs biztosíték, hogy valóban a pillanatnyilag választható legjobb megoldást talal- jík-e meg. Ráadásul, ahol a főnök mindig igent mond, ott végül a többiek ' sem vitatkoznak majd: mindenki túlzottan tisztelni kezdi a másik véleményét, javaslatát, s furcsáinak, ha valaki megbírálna egy előterjesztést vagy térvezetet. Korunkban pedig, a fejlődés mai szintjén. egyre inkább fékezheti a haladást, rendes munkát, a-z olyan vezetési gyakorlat, amely vagy túl sok igennel, vagy túl sok nemmel elsorvasztja a közösség bölcsességét, gyengíti a szakemberek felelősségét, a többség érdekeltségét. A vezetés határozatlansága visszafogja a többet akarás lendületét, az alkotókedvet — amit mindig a közösségi párbeszéd, vita és a nyílt eszmecsere tehet legeredményesebbé. Gerencsér Ferenc val, uborkával, zöldborsóval és egyéb zöldségfélékkel is foglalkoznak. Hogy ezeknek a növényeknek a termesztését és betakarítását is gépesíteni tudják, a kecskeméti Zöldsegkutató Intézet és a BAGE felkérésére 5— 6 fajta uborka termesztésére végeznek kísparcellás gépkísérletet. A Béke Tsz kertészetében természetesen nemcsak' kísérletez, ni kell. Békés város paradicsom-. zöldpaprika. uborkaellátását is innen oldják meg. A hűtőházzal és a konzervgyárral szerződést kötöttek a zöldség- növények termesztésére. Nagyon várják a Tisza II- öntöző- rendszer kiépülését, hiszen a kertészethez elengedhetetlen az öntözővíz. Addig is a tsz területén levő 3 bányagödörből öntöznek. 3 V 1977. MÁRCIUS U. Paradicsomkombájn Kamuion
